- mint már írtam korábban, 01.24-én bementem dolgozni de annyira fájt a hátam, hogy szóltam a közvetlen felettesemnek, hogy ezt nem tudom tovább csinálni, el kell mennem orvoshoz
- főnököm nem volt bent, így ő később hívott telefonon, hogy ezt hogy gondolom, és jól gondoljam meg mit csinálok, mert nem lesz ennek jó vége
- orvos kiírt betegállományba, amiről folyamatosan küldöm a papírokat a mai napig
- pár nap múlva kaptam egy levelet a cégemtől, hogy mivel én szóban felmondtam ezért menjek be hozzájuk, hogy lezárhassák a papírjaimat
- erre válaszoltam nekik, hogy "nem mondtam fel hanem mint jeleztem betegállományba kerültem"
- itt jegyezném meg, hogy kedden lesz a műtétem
-
- erre ma kaptam egy levelet a cégtől, hogy "mivel én 01.24-én szóban felmondtam ezért a munkaviszonyomat a 30 napos felmondási idő után 01.23-án megszüntették, mellékelve elküldték az összes kilépőpapírt és adatlapokat
-
- ezek szerint létezik ilyen, hogy szóbeli felmondás és ezt csak így rá lehet húzni az emberre ha megbetegszik?
A munkáltató köteles az állandó lakhelyről történő napi bejárásnál az utazási költséget megtéríteni, minimum ennek 86%-át. Ez személyi jövedelemadó-mentes, a közigazgatási határig köteles fizetni. Nincs havi maximum korlát forintálisan, és független attól, hogy teljes, vagy részmunkaidőről van szó. Azaz a konkrét esetben a kb 16.000 Ft-os havi bérlet 86%-át meg kellene térítenie.
Kereseti igazolásnál úgy rendben van, hogy feltüntetni ezt az összeget, ha a jogcím is mellé van írva.
Szeretném megkérdezni,hogy hogyan kell kiszámítani a késedelmi kamatot? A volt munkaadóm tavaly szeptember óta nem fizette ki a felmondási időre járó pénzt (55 nap) sem a végkielégítést.(3 hónap) Március 13.-án lesz az első tárgyalásunk a munkaügyi bíróságon.A segítséget előre is köszönöm
1. legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal. (Mt. 122. §. (4))
2. ezt 15 nappal előbb be kell jelentenie a munkavállalónak, tahát értelemszerűen csak úgy módosíthatja, hogy legalább 15 nappal később kezdődjön meg a kívánt szabadsága.
3. erre nincs határidő - bármikor lehet, hiszen adott esetben meg is szakíttathatja a szabadság letöltését, a károkat, költségeket is meg kell térítenie ebben az esetben. Ha azonban a módosítja, gondolom a 15 napot itt is meg kell tartani, tehát a kezdete nem lehet előbb mint a közléstől számított 15. nap.
Szakértő válaszát kérném. Amennyiben a munkavállaló vidékről (a munkahely közigazgatási területén kívülről) jár dolgozni, autóbusszal, köteles-e fizetni a munkáltató az útiköltséget, és ha igen, mekkora hányadát a bérletnek? Ugyanis most kijelentette, hogy csak ötezer forintot fizet a közel 16000 forintos bérletből. A munkaidő hivatalosan 7 óra, ez befolyásol-e? A munkáltatói kereseti igazoláson pedig a bérlettámogatást hozzáadja a munkabérhez, erről állítja ki az igazolást.
Mondom nektek, bizony volt mindkét fajta balesetem (nem ez a teoretikus autós), így a élesben láttam a különbséget.
Viszont én annyira izgalmasnak gondolom az alapkérdésem, hogy szívesen elmennék valami online ingyenes jogtanácsadóhoz (szakember). Van ismeretetek felkereshető ilyenről?
Amúgy jomagam is a példa szerint élem mindenapjaimat. Nincs belőle gondom, vitám. 8-kor veszem fel a kocsit, és indulok az irodai telephelyre, ahol az előre sablonizáltan 8:00-ra beállított -->kinyomtatott jelenléti ívet csak aláírom a megfelelő aláírás rublikában.
De elgondolkodtam egyszer egy nagyhangú csopvez kollégám saját csoportjában gyakorolt (-tatott), és ettől eltérő direktíváján... Ha ott valamelyikük balesetezik...?
Igy van. És továbbra is azt mondom, amit már egyszer lentebb beírtam: ez tipikusan az a dolog, amiről a cégnek kell rendelkeznie, a cégnek kell eldöntenie, hogy a dolgozónak hol és mikor kezdődik a munkaideje, és ezt írásba kell foglalni, és a dolgozóval alá kell íratni, hogy ezt tudomásul vette. Erre való a Tájékoztató, ami a Munkaszerződés mellé megjár a dolgozónak.
A kérdés azért is nagyon jó, mert egy esetleges táppénznél nagyon nem mindegy sem jogilag, sem pénzügyileg, hogy útibalesetnek minősül, vagy üzemi balesetnek (munkabalesetnek).
erre nem tudok neked válaszolni, ahhoz kevés az infó.
MT szempontjából kérdés lehet, hogy a munkát ténylegesen 7.30kor vette-e fel és hamis a jelenléti ív, vagy munkábajárásra (magánhasználatra) kapta-e a gépjárművet, stb.
kártérítési felelősség szempontjából már leginkább a PTK fog választ adni, bűncselekmény megállapíthatósága esetén pedig a BTK.
Igazi gumicsont. Lehet rajta vitatkozni a feleknek, mi tartozik bele, mi nem. Mettől szokás valami, és meddig csak sűrűn előforduló történés.
Még azt boncolgatnám jogilag, vajon ha munkavállaló adataival van egy megnyitott menetlevél, akkor abban az időszakaszban munkaidőben, kézsenlétben, ügyeletben, munkába menetben (utóbbi egyáltalán jogi kategória?) stb kell lennie a munkavállalónak, vagy lehet éppen munkaidőn kívüli "szabad, átlagpolgár" státuszban?
Tehát egy kitalált példával: Ha 7:30-al megnyitott menetlevél mellett 7:45-kor közúti baleset történik a szolgálati gk-val, és a azt vezető munkavállalóval, majd a munkafelvétet igazoló jelenléti íven munkakezdésnek 8:00 van bejegyezve, akkor mi a jogi alapállás? Kik, miért vonhatók felelősségre az esetben, vagy annak kapcsán?
ugye nem véletlen neuralgikus pont, hiszen pl egy gyárban, gépsoron, ahol kézből kézbe kell átadni a működő gépet, óhatatlanul kicsúsznak a munkaidőből átadáskor.
Akár ez is beletartozhat. De ez - meg a kérdésben említett dolog is, - pl tipikusan az, amit szerintem a munkaszerződés mellé kiadandó tájékoztatásban kell közölni a munkavállalóval, ha éppen olyan neuralgikus a dolog.
Ilyen ertelemben a munkaruhaba oltozes is a munkaidobe tartozik? Munkakorhoz kapcsolodik, szokasosan es rendszerinte mindig kell kulon utasitas nelkul is...
86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.
(2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
Utánanéztél, hogy elsőbbségi levélként, vagy egyéb postai küldési móddal feladva odaér-e időben, amiben garantálják a következő napi kézbesítést? Vagy futárral esetleg?
A hétvégig meg kellene érkeznie egy munkaadónak egy felszolító levél, amely arról szól,hogy adja ki a jogosan járó szabadságot. A probléma az,hogy a levél csak szerdán fog tudni elmenni,(mert akkor lesz megirva),de a pénteki határidőig nem biztos,hogy megkapja a címzett a hagyományos postán keresztül.A kérdés az,hogy faxon küldött ügyvédi felszolító szabályos-e ill. ha arra kerül a sor akkor a bíroságon bizonyítékként felhasználható?
Nincs vita, vagy ilyesmi, de egy kollégával folyt eszmecsere a következő el nem döntött kérdésre futott ki.
Munkaadónknak országosan és városonként is több telephelye van. A mi szervezeti egységünk irodája is valamelyik telephelyen található, ahol a munkavégzők gyülekeznek reggel, jelenléti íven aláírva naponta veszik fel a munkát, miután ki-ki beülve a szolgálati gépkocsiba, feladatára indul. De a kevés parkolóhely miatt a munkaadó a gk flottának egy részét más telephelyeken parkoltatja (egyébkémnt pozitív hozzáállás bizonyítékául az érintett gk-k vezetőivel egyeztetetten, azoknak többnyire egyetértésével)
Na most ott akadtunk el, vajon a reggel 8 órai munkakezdés a másik telephelyen parkoló kiollégákra hogyan vonatkozik? Hova kötelesek a vonatkozó jog szerint megérkezni? 8 órára a gk-hoz kell érkezzenek, vagy korábban gk-ba ülve, 8 órára már a jelenléti ívvel ellátott központi telephelyre kell érkezzenek?
Hát bizony ezzel elismerted, hogy Te is vastagon benne vagy ebben a csalásban, hamisításban. Legalább annyira, mint a "főnököd". Úgyhogy én marhára nem kezdeném firtatni az ügyet a helyedben, mert a következő a helyzet:
- a bejelentett munkaviszonyod fiktív, azaz semmis.
- ezáltal az egyéni vállalkozásodban főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá lépsz elő, visszamenőleg az első perctől kezdve. És legalább a minimálbér után - szakképzettséget igénylő szakma esetén pedig a garantált bérminimum után - bizony járulékfizetési kötelezettséged állt fenn. Igen tetemes adóhiányt bírnak majd kimutatni.
Van főállásom. Minimálbérre vagyok bejelentve, ezután van fizetve a járulék. Egyéni vállalkozásomban bevételem után adót kell fizetnem és iparűzésit. Nincs külön járulék fizetési kötelezettségem! Tehát nem értem a kérdést! Üdv.!
Egyéni vállalkozóként milyen összeg után járulékoltál havonta rendszeresen? Mondjuk a tavalyi évben? (A kérdést ne kekeckedésnek vedd, nagy jelentősége lesz a továbbiakban.)
Tisztelt Szakértők! A történetem a következő: 5 éve vagyok bejelentve a munkahelyemen, ahol ugye fizetik a járandóságokat utánam. Ez mellett én egyéni vállalkozó vagyok, abból is élek. A munkaadómmal megromlott a kapcsolatom, egyéb dolgok miatt. A java most jön: Én Soha nem kaptam fizetést. Soha semmilyen papírt nem írtam alá, se szabadság, semmi egyéb. A bejelentett munkahelyemen gyakorlatilag nem dolgoztam, amit mondhatok úgy is, hogy még nem szóltak, hogy be kell mennem. Az én nevem alatt egy másik ember dolgozik, aki fel veszi az „én” fizetésemet és aláírja a bérpapírt. Persze nem az Ő, hanem az én nevemet írja rá! Kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy sarokba tudjam szorítani a „főnökömet”, aki tulajdonképpen sikkasztást, okirathamisítást sbt… követ el a cégnél. Mennyi időre kérhetem visszamenőleg a fizetésemet, esetleg kamat, kártérítés stb…? Rendelkezésemre áll eredeti bérpapír, amin rajt van az én nevem persze hamisítva. Eredeti munkaszerződés CSAK NÁLAM VAN, NEKI NINCS MEG!! Ő megkért, hogy közös felmondással válljunk meg egymástól, de én ebbe nem egyeztem bele. A munkaszerződésem határozatlan időre van írva. Kérdésem továbbá, hogy a „főnököm” milyen büntetésre számíthat, és mennyire befolyásolhatja ez a sztori a könyvelői pályafutását, valamint az Úriembert, aki az én nevemben dolgozik megbüntetik-e, aki ez mellett nyugdíjas is. Szívesen leírnám részletesebben az egész történetet, mert elég szaftos, de egyenlőre „csak ennyi” Előre is köszönöm a válaszokat, hozzászólásokat! Üdv.!
