Mesterkést szeretnék vásárolni, a régi megadta magát. Kérem írjanak mindazok, akiknek van valamilyen tapasztalata: milyet érdemes venni egy eléggé pörgős otthoni háztartáshoz. Komplett készletekről is érdekelnek tapasztalatok!
"Ha ezalatt olyasmit értesz, mint a Sanellik, vagy a szürke Arcosok markolata, akkor gyorsan kell neki sokat örülni, mert ezek hipp-hopp tönkremennek."
Nem tudok erre válaszolni, mert nem ismerem az említett késeket. Megnéztem a weblapjukat, dehát képről ezt nem lehet megítélni, hogy milyen a tapintásuk. A Fiskars FF-ra hasonlít, az van nekem is, talán nem annyira gumis. <OT>Egy régifajta pda-nál találkoztam hámlással, a Psion 5-nél. Idővel ragacsossá vált és levált a fém felületről. </OT> A késen persze semmi jelzés, a dobozon kínai származás, benne van a pakliban a rövid élettartam. Majd betekerem fáslival. :)
"A markolat felülete jó, bársonyos, tapadós gumiszerű, jó fogást biztosít. "
Ha ezalatt olyasmit értesz, mint a Sanellik, vagy a szürke Arcosok markolata, akkor
gyorsan kell neki sokat örülni, mert ezek hipp-hopp tönkremennek.
Nem tudom, mitől. Se erős vegyszer, se nagy hő... egyszerűen mintha elérne az anyag.
A Sanelli még úgy ahogy tartja magát egy darabig, aztán egyszerűen leesik a késről a markolat. Az Arcos űber gáz, rétegekben foszlik le a késről a nyele.
Hogyan kell acéllal jól fenni? Ezt egy pár hétig szoktam mutogatni a tanulóknak, aztán a szorgalmasabbaknak 1-2 hónap alatt rááll a keze, szóval nem olyan egyszerű elmagyarázni, persze a hiba ez esetben valszeg bennem is van.
Dióhéjban a lényeg szerintem a tartás szögeiben ( mindhárom irányban) a mozdulat ívében, és a "találkozás" finomságában van.(a szimmetria evidens, de néha a legnehezebb)
Egyébként nincs rajta semmi extra anyag, csak brutál kemény. Jobban őrzik az acélok összetételét, mint a coca cola receptjét. Elég sok anyagot raknak bele: vanádium, foszfor, króm, és még ki tuda miket. Lehet vagy 70 rockwell keménységű, vagy mégtöbb, de ezt csak úgy saccolom!
Milyen egy jó acél? Pl a belinkelt Fisher acél az egyik legkirályabb. Nekem mondjuk túl finom a bordázata, ez tényleg csak az él kiegyengetésére szolgál.
A dick is csinál ilyen lapos acélokat, de azok is elég finomak. (amiket én láttam)
Ha megnézitek a wüsthof.com-on az acélokat, van egy 32 cm-es bordázott, szétszerelhetős markolatú acél (4471-es számmal), ha vennék, jelenleg ezt választanám. Most hasonló van kb. 20 éves, látszik rajta a kor, de keményen dolgozik, és jól végzi a munkáját.
ha már lidl... az egyik kedvenc késem egy lidlis japán mintájú kés. műanyag csont utánzatú nyél, ca. 15cm él. nagyn éles gyárilag, elég jó éltartó, sőt... és jól lehet élezni is. picit talán konvex él.
Szoktam járni mindkét itteni boltjukban. Csak kicsit veszélyes, mert mindig meglátok valamit, amit nehezen hagyok ott. De majd legközelebb megnézem az acélokat.
Gondolom sokan nem tudják mi ez, és egy késért 3500 azért nem kevés. Ha még tudnák, hogy 100 $ körül szokott lenni egy 15 centis pengéjű, és még élezni se nagyon tudják. De acél késből sokkal olcsóbban is lehet kapni egész jót. Az átlagember egész jól megvan a tompa késeivel, nem fizet 300-400 Ft-ot egy köszörülésért, pláne nem többezret egy normális kőért, otthon van egy acélgörgős élezője, azzal gyilkolja időnként a kést. Nem tudja mi az az élszög, ha tudná sem tudná úgy tartani a kést, nem vesz a szerszámboltban csiszoló és polírozó szerszámokat és nem is készíti el magának otthon ezeket. A kerámiától mit kaphat? Hosszabb ideig tartó élességet, erre nincs igénye, illetve nem ér neki annyit, fokozott elővigyázatosságot, ezt meg pláne nem akarja. Vagy késbuzinak kell lenni hozzá, vagy olyan jövedelmi szinttel kell rendelkezni, ami ma Magyarországon nem jellemző. Ezért nem veszik tömegesen.
Szerintem csak sima acél, de ha utadba esik egy Extrametal, szerintem nyugodtan elkérhetsz egyet jól megnézni -- én azokban mindenhol barátságos személyzettel találkoztam eddig, akik nem bánják az ilyesfajta kíváncsiságot.
Legtöbbször az ovális keresztmetszetűt látom én is. Közelebbről megnézni még nem sikerült, van bármi is a felületén? Akár anyagából kiképzett (pl. a hosszanti barázdák), akár idegen anyag, szemcse, réteg, bármi. Vagy csak sima acél?
A henteseknél egyik oldalán lapos, a másikon félkör v. még inkább "féllencse" alakú, sima felületűt szoktam látni, mint ez. De az tényleg csak az említett középre igazítást végezheti.
Csatlakozom a kérdéshez, és még az is érdekelne, hogy milyen acéllal. Milyen tulajdonság a fontos? Egyáltalán milyen tulajdonságai vannak egy fenőacélnak, amik lényegesek a fenés szempontjából? Nekem még csak a hosszanti barázdás volt a kezemben, amiről idővel lekopnak, elsimulnak a barázdák. Kör keresztmetszetű, feltételezem gagyi.
Azért az igen erős tévedés, hogy egy acéllal nem lehet élt kialakítani. Persze a "középre rendező" funkciója is megvan, de egy jó acélnak ez csak a jéghegy csúcsa.
Akárhogy is nézzük, a gyakorlat mást mutat.
- Pontosan a köszörülés után, (amit jó esetben az él felpolírozásával fejeznek be) szinte tökéletesen sima az él. Ezért érdemes meghúzni utána egy kicsit acéllal, hogy kicsit durvább legyen, az említett mikro barázdák létrehozásával.
-Mert bizony az acél koptatja a kést! Egy lágyabb kést nem is kicsit, hanem nagyon!
De még a legjobb kovácsolt acélt is koptatja! Fenjetek csak jó sok (tiszta) kést acélon, és ne mossátok meg az acélt. Mondjuk 2 hónapig. Lesz rajta meglepi!
-Azt sem lehet kijelenteni, hogy a jó élezéshez a kő, vagy az acél a jobb, mindkettőből van sokféle, és nem föltétlenül ugyanazzal a céllal, vagy célcsoportnak készülnek.
-És még egy gondolat: Volt szerencsé(tlensége)m kis túlzással végigfőzni a fél országot, ami azzal járt, hogy annyi emberrel dolgoztam már, hogy össze se tudom számolni.
Azt viszont elmondhatom, hogy 100 tapasztalt szakemberből 1 tud jól acéllal élezni (és ebben sajna nincs túlzás) de 95 mondja magáról, hogy ő bizony profi.
Szóval, hogy melyik hentes, szakács, mire esküszik, az az ő dolga.
Nekem se higyjetek, járjatok utánna, próbáljátok ki, majd meglátjátok...
Így van. Még annyit hozzátennék, hogy a szemcseméretnél sokkal kisebbek a barázdák, mert csak a szemcsék hegye/éle forgácsolja az anyagot. A kerámiánál viszont bejön egy újabb hatás a kitöredezés, tehát itt meg még nagyobbak is lehetnek a kráterek, mint az egész szemcse. A videón úgy nekinyomta a munkás a szerszámnak, hogy izzott az érintkezési pont, nem tudom úgy hogy lehet ilyen szép köszörülést csinálni, de úgy látszik a szerszám sem lényegtelen. Esetleg valaki nem fogott még kézbe Topshopos kést? Amivel szögeket vágnak, és aztán a lédús paradicsomot is könnyedén szeli leheletvékonyra. Kíváncsi lennék, hogy hol van a trükk. A reklámfilm felvételén a szög után késcsere, vagy az a kés egy egész más minőség, mint amit később eladnak. Mert azt nem nagyon hiszem, hogy szög, kalapács, betonlap meg hasonlók fűrészelése után még tökéletesen éles maradjon. Ráadásul fogazott (nem mikro, hanem milliméteres nagységrend), és látszólag jól használható. Nekem is van egy hullámos Fiskars kenyérvágó késem, és jobb vele a kenyeret vágni, mint a sima élűekkel. Tehát akár még indokolt is lehet a hullámos él a konyhában bizonyos feladatokra. Csak nem tudom hogy lehet élezni.
Igen, a fogazottság mértékéről van szó. A léte nem lehet kérdéses. A mértéke meg arányos az élezés során használt utolsó, legfinomabb kő szemcseméretével.
- hát igen, az acél nem fenésre való - ez mindenkinek szól, aki aéllal akarna fenni - a fenés élt alakít ki, illetve még az a kő is, amelyik pasztaszerű anyagot ad le vízzel kombinálva ...az is sokkal több anyagot távolít el, mint egy fenőacél, amelyik inkább csak a meglévő, de élet vesztett penge ideiglenes feljavítására szolgál, de nem élkilalakításra ...... ....
Hegyes-mester véleménye: Az acélozás célja, hogy a vágásos munka során az él legélesebb részén (sorja nincs !!!!!) lévő néhány elemi részecskét megint középre beállítani, beirányozni ...... ugyanis a munka során ez a nem sorja is elfordul a középső irányból és tompul a kés...... ennek oka, hogy akármilyen jó is az acél, azon a vékonyságon az elemi részecskék bármilyen anyag esetében képlékenyek ...... Emiatt az acélozást csak nagyon lazán kell csinálni ...... ha nagyon keményen rányomja az ember, akkor még anyagot is le lehet választani, ami viszont sorjaképződéshez vezethet .......
Végülis nem tudom, pár helyen azért már láttam sárga meg kék markolatú késeket húspulton, azok Dicknek néztek ki, az meg nem rossz márka. Az acéllal kapcsolatban csak abból a 3-4 db-ból tudok kiindulni, ami volt a kezemben, és szinte naponta használom. Bár még nem néztem meg mikroszkóppal (de meg fogom), viszont az határozottan érezhető, hogy sokkal jobban siklik rajta a kés, mint egy kövön vagy csiszolópapíron. Talán a késtopicon olvastam, hogy az acél nem szed le anyagot a pengéről, hanem egyenget, a nagyon kicsi csorbulásokat és fogazottságot simítja egy egyenesbe. Szerinted meg felszaggatja, meg kellene vizsgálni közelebbről. Majd próbálok a mikroszkóppal fényképezni, mert már a 12-szeres óráslupéval is érdekes dolgokat látok az élszalagon. A köves élezés lehet persze nagyon finom, de nem nulla, mert akkor már nem vinne semmit. Tehát tkp. a fogazottság mértékéről beszélgetünk nem a létéről. Ugyanez van polírpasztával is, ott is van szemcseméret, és azzal összefüggő barázdaméret és fogazottság. Egy sima acélnál viszont nincs ami leszedne anyagot, az új acél hosszanti bordái még eleinte igen, de baromi ronda kés lesz abból, amit ilyenre rányomnak. Akárcsak az acélkarikás élezővel. Később meg már kopnak ezek a bordák, és simán szalad rajta a penge.
Túlzott illúzióid ne legyenek, milyen késeket használ egy átlag magyar hentes. Hát, gagyikat. Az acélok többsége pedig a felületet felszaggatja, nem kisimítja, legalábbis közelebbről megszemlélve. Vagyis az acél soha nem ad olyan felületet, mint egy komoly és igazán finom fenőkő. Nem véletlen, hogy komoly és finom késeket (pl. Spyderco) nem ilyeneken, hanem kövön éleznek...
Nem keverendő a fogazott és a mikrofogazott. Az olcsó fogazott konyhai steak kések bilivasból vannak, nem is érdemes több szót vesztegetni rájuk. Legyen mondjuk a fogazás minimum 0.5 mm. A mikrofogazott jelzővel viszont Spyderco késeknél találkoztam, azok meg azért annyira nem rosszak. Viszont itt 0.01 mm körüli fogakra kell gondolni. Ha megnézzük a boltban, hogy vág egy darabot a hentes, akkor megint el lehet gondolkodni. Mert ott vélhetően jó kés van, de ritkán köszörülik, viszont egész nap az acéllal simogatják. Azon aztán nem lesz fogazás, a használattól meg az acéltól szép sima lesz a következő köszörülésig. És hogy vágja el a kenőmájast? Beleszúr. Gondolom próbálta már simán elvágni is, de nem annyira sikerült, ezért szúrja át először a héjat.
A fogazott/mikrofogazott kések általában olyan szar acélból készülnek, hogy a fogazás lekopása után nem használhatók semmire. Felesleges fenni próbálni őket, nem tartják az élüket. Egy jó (vagyis fogazatlan!) késnek nem ellenfél a kenőmájas burkolata...
Nem biztos, hogy a fogazott rossz. Valami mikrofogazott élezésről már olvastam acél késnél, amit meg lehet csinálni eléggé fogazás nélkülire is. Sokkal könnyebben beleharap a vágandó anyagba ha nem végtelenül sima az él. Pl. kenőmájas rúd vékony műanyag burkolata. Szerintem egy finom kövön meghúzott él jobban elkezdi, mint egy polírozott él. A kerámia kés éléről is láttam egy nagyítást, külön kiemelték a fogazott élezést, jól láthatóan. Lehet, hogy a konyhai használatban ennek van előnye, persze a papírt nem viszi olyan jól.
Az üveg nem annyira kemény, 10-es skálán a gyémánt 10, az üveg 7. A polírpaszta (krómtisztító) szemcséi valamilyen karbid vagy AlO (korund), ezek keményebbek az üvegnél, de lehet, hogy a kerámia kés anyaga (ittrium meg cirkónium oxid) viszont keményebb vagy hasonló keménységű.
Az órabuzik használnak az üveg! (nem plexi) polírozására valami speckó polírpasztát. Most sajna nem jut eszembe a neve, mert már nem vagyok annyira órabuzi, inkább késbuzi lettem, de a svájci órák topikban hamar megmondják neked meg azt is lehet-e venni valahol.
Hát igen, ez érdekes, hogy a saját élezésű tkp. bugyli konykai kiskés viszi a papírt, a vadonatúj kerámia meg nem, pedig nem igazán vitte, nyögvenyelősen. Ugyanazon a papírdarabon próbáltam. Csak találgatni tudok. Pl. a kínai származás miatt, hogy ők olcsót akarnak nagy tömegben gyártani, és abba nem fér bele a precíz élezés, főleg ha tényleg kézzel gyártják/élezik. De azon is elgondolkodtam, hogy mi van, ha a kerámiát alkotó szemcsék mérete nem teszi lehetővé fiomabb él kialakítását. Ha a gyémánt (vagy akármi) kristályok nem alakíthatók, hanem vagy kiszedi a csiszolószerszám, vagy otthagyja. Lehet, hogy a szemcséket egymáshoz tapasztó erő kisebb, mint a szemcsék szilárdsága. És így nem lehet egy atom vastagságú élet csinálni, hanem egy kristálynyit, ami ki tudja mekkora. A 2000-es smirgli jó ötlet, még boltban nem találkoztam vele, nyilván nem jó boltban néztem. :) A videón nem láttam ilyet, beöntik a port a formába, bemegy a gépbe, ami baromira fölmelegíti és összenyomja, kijön a penge és kész. A feketénél volt valami utókezelés, amitől még keményebb lesz, de ott se utalt a kéregre, hanem az egész tömeg egyszerre keményedik. Legalábbis én így értettem, aztán ki tudja mennyi gyártási titkot osztanak meg a nézőkkel. http://www.youtube.com/watch?v=JFnT5INymiY
Azért az elég goromba dolog, nehezen élezhető kést úgy szállítani, hogy még a papírpróbán se megy át! (A Victorinox, Zwillingek nálam simán szőrt is borotváltak a csomagolásból kivéve.)
"Most már csak ki kell találnom, hogy az acélnál jól bevált polírpaszta helyett mivel kellene finomítani az élt, mert persze így nem elég finom."
Esetleg egy 2000-es smirglivel?
"Anyag van a pengében bőven, úgyhogy lehet próbálkozni, nem fog elfogyni a kés."
Azt a helyedben nem venném biztosra, hogy az anyag végig egyenletesen kemény! A kerámiacuccokat lehet, sőt szokás kérgesre gyártani (ezért szidják autóalkatrészekben, mert nem lehet felfúrással meghosszabbítani az életét). Tkp. az acélt is lehet ilyesfélére edzeni, híres példa az eredeti AK 47 bajonett -- a felülete nagyon kemény, de nem olyan is sok élezéssel már használhatatlanul puhább acélhoz lehet lejutni.
Elérkezett az idő a személyes kipróbálásra, beruháztam egy Lidl akciós késbe, 3500 Ft. Sajna nem Kyocera, olyan német, ami kínai. :) Első benyomások: nekem vastag a penge, és nem elég éles. Persze éles, de a papírpróbán elbukott, majd meglátom használat közben. A markolat túl közel van az élhez, ezért a kezem beleütközik a deszkába, ha az egyenes élszakasszal szeretnék vágni. A markolat felülete jó, bársonyos, tapadós gumiszerű, jó fogást biztosít. A 15 cm-s pengehossz nem elég mindenre, ez persze a kés anyagától függetlenül igaz. Nem lennék késmániás, ha nem próbáltam volna ki az élezést. :) Első körben a 400-as gyémánttal próbálkoztam, ez nagyon viszi és durva, kitöredezik az él, a körmöm csak úgy ragadt ezen a szakaszon, míg a gyári élezésen siklik. Borzasztó gyönyörűen van köszörülve, extra nagyítású óráslupéval néztem és lementem hídba. A kitöredezett részre rámentem polírpasztával, az szinte meg se látszik, az acélok már régen ragyognak, ez meg csak röhög. Ekkor elővettem a 600-as csiszolópapírt, és szárazon a koronggal finoman csiszoltam, na ez jó lett. Majdnem kiszedte a rücsköket, még két perc és jó lett volna. Most már csak ki kell találnom, hogy az acélnál jól bevált polírpaszta helyett mivel kellene finomítani az élt, mert persze így nem elég finom. Anyag van a pengében bőven, úgyhogy lehet próbálkozni, nem fog elfogyni a kés.
