Hirtelen ötlettől vezérelve, hogy Nóra túrája átmegy úgy is NAGY-Hideg-hegyen, gyorsan kitaláltam, hogy hogyan lehetne egybekötni ezt a hiányzó szakaszunk bepótlására.
Így jött az ötlet, hogy mivel úgy is régen KISvasutaztunk, NAGYbörzsönyből KISirtásra, onnan felsétáltunk NAGY-Hideg-hegyre, hogy találkozzunk a vágtató csigás csapatokkal.
Mire felértünk a KISebbik csigás csapat már megkapta a levesét, és mi is gyorsan nekiálltunk rendelni.
Kevesen voltak a turistaházban, még is nagyon sokat kellett várni mindenre, úgy látszik a kezelőváltás után még nem állt helyre a rend.
Beszélgetve elfogyasztottuk a rendelt élelmeket majd megvártuk a csigás csapat NAGYobbik felét.
Alaposan elidőztünk odafent, így az idei legkésőbb induló kéktúra szakaszunkat kezdtük meg.
Bár már 13 órakor fent voltunk a házban, a túrát csak 15:25-kor kezdtük el.
Picit néha szemerkélt az eső, de az esőköpenyeket nem kellett elővenni, mert nagyrészt fák között mentünk, és amúgy sem volt intenzív a dolog.
Kényelmesen sétáltunk lefele a Luczenbacher-út mentén, megnézve a névtelen forrást és a kilátásmentes kilátóhelyet, ahova még a kék háromszög jelzés azért kivezet :)
A sok szederbokor is lassított a tempónkon, na nem azért, mert útba lettek volna, hanem tele voltak érett példányokkal, amit ugyebár nem lehet kihagyni.
Így lefele, Barna Ferencnek emléket állító táblára is jobb ránézni, bár az állapotja kezd eléggé patinás lenni.
Ahogy ereszkedtünk lefelé, az úton elég mély vízmosások látszottak, ez este bizony elég balesetveszélyes lehet, mert a fű között még így világosban is nehéz néhol észrevenni a bokatörő csapdákat.
Szerencsére balesetmentesen 16:55-re leérkeztünk a KISinóci turistaházhoz, ahol megpihenhettünk, míg a buszt vártuk.
Még két kéktúrázó esett be a busz indulásakor, akik NAGYmaros felől jöttek, így nem volt felesleges a busznak feljönnie a turistaházig.
Még találkoztunk a vasútállomáson Nóráékkal, de mi nem szálltunk fel a vonatra, hanem bementünk a Patakba (vendéglő) mert ott bizony jól főznek és érdemes betérni.
kapaszkodott fel a Jástitető nevű autóbusz megállóhelyhez
Ez sincs már meg, és 90'-es évekből származó menetrendkönyvben sem találom.
a Zöld sáv jelzés haladt a műúton
És akkor ez végig a műúton vezetett Bajnára, vagy máshol végződött?
A zöld másik végéről pedig érdekes hogy írod, hogy Dunaszentmiklóson végződik - ez ki van táblázva Tardoson, vagy hogyan találtál rá?
Végül a Lábatlan Héreg szakaszt bekapcsolták a Közép-dunántúli Piros Túra útvonalába
Ezt már ismerem. És ha az OKT-val kész leszek, a KDP-t szeretném mindenképpen lejárni, szebbnél-szebb szakaszai vannak, és Budapestről még kényelmesen lehet egynapos részletekben is teljesíteni.
Félreértés ne essék: természetvédelmi területen nem él az erdei haszonvételi jog, elvileg onnan semmit sem lehetne elhozni, csak engedéllyel. A medvehagyma ipari méretű gyűjtése hosszútávon veszélyezteti létét.
A Pusztamarót - Hantospuszta - Bajna között vezető Zöld keresztkésőbb Kék keresztreváltozott. Én még jártam ezen a jelzésen, elég szép útvonala volt.
A Piros sávjelzés Lábatlan - Pusztamarót útvonalon érkezett Héregre. Innen délkelet felé, az Ostoros-laposon át kapaszkodott fel a Jástitető nevű autóbusz megállóhelyhez (a Zöld sávjelzés haladt a műúton). Innen dél felé, gyakorlatilag zárt erdőben a Seres-hegy - Szarvas-völgy útvonalon érte el Gyarmatpusztát, ahonnan a Jánoshegyen át jutott Zsámbékra, itt volt a vége. Aztán a gyarmatpusztai vadaskert (és a nyakas-tetői katonai bázis) miatt ez a szakasz megszűnt, a jelzést Gyermelyről bevitték Szomorra, ez lett a második végpont. Harmadik fáziskét a turistákat szinte teljesen "kitiltották" a Pusztamaróttól Gyermelyig tartó erdőből, ekkor lett Héreg az újabb végpont. Végül a Lábatlan Héreg szakaszt bekapcsolták a Közép-dunántúli Piros Túraútvonalába és Héregről ma már Tarján - Somlyóvári kh. - Csabdi felé vezet tovább a Piros sáv.
A Bajnai Zöld háromszöga Borostyán-kő - Sárási-kő kilátása miatt létesült. Mikor aztán a bányászat "nekiesett" a Sárási-kőnek, a turistaút gyakorlatilag elvesztette funkcionalitását. A Bajna környéki zöldszinű kiágazó jelzések célpontjai mindig is az Őr-hegy, a Csimai-kápolna és a Sárási-templomrom voltak.
Egyébként a Nyugati-Gerecsében is újabb festések nyomai láthatók, melyek pl. a Tuhun nem észlelhetők. Felújították a Kőpite-hegy - Dunaszentmiklós között vezető Zöld keresztet. Sőt: ez a jelzés továbbvezet kelet felé - talán az egykori Zöld keresztetfelidézve. Én a Nagy-Somlyó északi lábáig, a Neszmélyi arborétumig tudtam követni. A Zöld sávjelzés is Dunaszentmiklósról indul és a Gorba-tető nyergén - Tardoson - Bánya-hegyen át Héregig tart. Ezen kívül az Agostyán melletti Száz-völgyben Sárga kereszt, a Gorba-tetőtől északra Sárga sávjelzés nyomait észleltem.
Érdemes megnézni a Pusztamarótról induló Z+ jelzést is, Bajna felé. Még korábban olvastam egy térképész bsc-s szakdolgozatban (ez az, megtaláltam), hogy ezt, valamint a Héregről Gyermelyre vezető útvonalat, vadgazdálkodással összefüggő okok miatt szüntették meg.
Ez utóbbi pedig különösen szép lehetett, a Héreg fölött a műútról így is gyönyörű a kilátás a Héreg-Tarjáni medencére. A jelzés vajon ezt követte egy darabon, vagy Héregről ÉK felé máris felkapaszkodott a gerincre, és csak később keresztezte az utat? És hová vezetett a Bajnától ÉNY-ra kiágazó Z háromszög jelzés?
Ezek szerint 1975-ben még érintette a Gerecsét az Országos Kéktúra. Sőt: a Piszinére jelzett turistaút vezetett és létezett egy Sárga sávjelzés, amely a Pisznicéről a Tűzkövesen, Bersek-hegyen és Bajóton át Nyergesújfauig vezetett. Az OKT is egész más útvonalon haladt a Vaskaputól Péliföldszentkeresztig, mint ma. Meglepően sok volt a jelzett út a Nyugati-Gerecse északi részén (a Bikol-patak völgyétől és a Tardosi-medencétől nyugatra eső terület). A ma már szintén szigorúan védett Nagy-somlyói-barlanghoz is volt turistaút.
A Pisznice valóban engedélyköteles és rendszeresen ellenőrzik is a természetvédelmi őrök a szabályok betartását. A környéken az erdészeti utakon való engedély nélküli behajtás / közlekedés akár 150 000 Ft bírsággal is járhat, sőt, a medvehagyma gyűjtése / szedése is engedélyköteles lett:
Igen pont erre gondoltam én is: a Csóványos és a Pilis-tető után következhetne a Gerecse "hivatalos" kilátóvá alakítása! (Kicsit zavaró is a TV-toronynál lévő "Kilátó" feliratú iránymutató tábla, hiszen a szóban forgó objektum jelenleg a Magyarországi Elsőrendű Magassági Alapponthálózat része: egy letépett ajtajú, 6 emeletes geodéziai vasbeton mérőtorony. Persze a tegnapi Lábatlan 35-ön én sem bírtam megállni, hogy ne menjek fel rá... Hamarosan feliratozom a körpanorámát és felrakom ide is.) Aztán az összes többi kis- / középtájunk legmagasabb pontján is épülhetnének kilátók (ahol még nincs):-))))
Ebben az esetben a KINIZSI SZÁZAS is felmehetne mind a Pilisre (756 m), mind a Gerecsére (633 m). Na jó, ez csak vicc volt... :-)
Legszívesebben a hajára kenném a festéket annak aki azt a szép régi turistatörténeti kuriózum kék jelet összefirkálta.
Van olyan hely ahol a legelvetemültebbek ugyanezt szürke festékkel teszik.
:-)) :-P
Gyula, 2011-ben direkt ezt az útvonalat kerestem én is, be is jártam. (Remélem nem utoljára) A stílusom még kissé talán hebehurgya, de TisztulAVisztula mondta egyszer valamikor hogy szereti visszaolvasni a régi írásait, mert szépen nyomon követhetőek az ember változásai.
Megjegyzem ám az okos gondolatokat, itt is van a forrása: :-)
Úgy tudom hogy mikor a módosításokat tárgyalták akkor talán nagypapi szerette volna legjobban ha ide visszaterelik a kéket, nem is volt alaptalan ez a kívánsága, nehezebb, de nagyon szép út ami a hegycsúcsra vezet. Ha itt is megcsinálnák a geodéziai tornyot kilátónak akkor pedig egyértelmű hogy vissza kéne vezetni a kéket a Gerecse-tetőre.
Ezt ma fényképeztem a Lábatlan 35 teljesítménytúrán. Az Országos Kék Jelzés még abból az időből származik, amikor a Kéktúra még felment a Gerecse csúcsára (633 m, Nagy-Gerecse, Gerecse-tető):
Veszprémbe járt iskolába, ott is rendszeresen túrázott. Idén végzett, és úgy gondolta, munkahely mellett nehezebben tudna már így egyben nekivágni. Az előbb indult(ak) (ma csatlakozott egy társ is hozzá), a Szajki-tavak a cél. Nem rohan, végignézi az útbaeső múzeumokat, látványosságokat.
Ma reggel egy nagyobb társaságot is láttam az iskolától indulni, voltak vagy nyolcan.
Kiváncsi lennék rá, hogy mi motiválta, hogy végigjárja az utat. Ha már olyan kis hely, talán éppen az, hogy mégis érinti a kék? Sok élményt kívánok vándorútján!
Bizony, Kiskunhalast érinti a Kékkör, sőt, még bélyegzőhely is! Bár ez első blikkre nem olyan egyértelmű, mivel Pici-paci tanya (amely közigazgatásilag ehhez tartozik), nem igazán városias hely. :-)
"Hát ha mondjuk az én tracklogjaimon (semmi barometrikus szenzor) alapulna ez az egész, akkor még cifrább dolgokat is láthatnál :-)"
Ez könnyen lehet. Sőt, az én - barométeres magasságmérővel rendelkező GPS-szel felmért - "nyers" Nyomvonalaim is irreális szintemelkedés-adatokat produkálnak. Ám az lényeges, hogy a szóban forgó rendszer nem a Te Track-jeid és nem is az Én saját Track-jeim alapján készül. Nyilvánvaló, hogy a természetjáró mozgalom csúcsszerve által kezdeményzetett térinformatikai rendszer nem alapulhat ilyen jellegű "hamis" adatokon.
"Neked ez amúgy csak szakmailag csípi a szemed, vagy minél szarabb a TTR az neked annál jobb?"
A hatalmas szakmai bakikat nem lehet szakértő szemmel nem észrevenni. Persze, hogy zavarnak a hibák - szerintem ez természetes és - úgy gondolom - az is rendben van, ha valaki egy közösségi fórumban fogalmaz meg akár pozitív, akár negatív kritikát.
A kérdés második részére ez a válaszom: nekem attól nem lesz sem jobb, sem rosszabb, ha minél "sz...bb" a TTR. Anyagilag / erkölcsileg / egzisztenciélisan sem érint a TTR léte vagy nem léte.
HEV már megírta, hogy a hétvégén feltöltött hatalmas adatmennyiséget ("a Gerecsétől a Bükkig tartó navigálható gráfot"), a Budai-, a Pilis-, a Visegrádi-hegység és a Kék kör kivételével, attribútumhibára hivatkozva kivették a rendszerből. Ebből is látszik, hogy a "rossz adat" hosszútávon nem életképes, ez a "gráf" egyelőre egy hetet sem ért meg - ebben a formában. Türelem, türelem :-))
Szerintem egy mondvacsinált vitába keveredtetek. Mindenki mondja a magáét, közben ugyanarról van szó. Az vitán felül áll, hogy előbb volt az úthálózat és annak elkészülte adott egy apropót és ünnepélyes eseménnyel lett végigjárva. Aztán erre az úthálózatra a későbbiekben további események kerültek az idők folyamán. Azt látni kell, hogy maga az útvonal létrehozása kevés lett volna annak nagyszerűségét láttatni. Ehhez kellett maga a vándorlás, ami felhívta rá a figyelmet és közkinccsé tette.
Ez egy esemény volt, de mégis neki köszönhető az út és nyomvonalának megismerése, dokumentálása.
Az útvonal aztán az idők során változott, részben szükségből, részben más okokból (fontoskodás, vagy élesebben fogalmazva érdekből).
Gyula végül is ezeket az útvonalváltozásokat igyekszik történetté formálni. Ez pedig elsősorban a ráépült eseményekkel lehet leginkább megvalósítani. A későbbi jubileumi vándorlások mindíg az aktuális nyomvonalon történtek. Amennyire tudom és emlékszem, (a 88-as vándorlás egy részét bejárva, sőt a keleti csoport egyik vendéglátójaként tevékenykedve) az akkori útvonal az éppen aktuális jelzéssort és nem az 50 évvel korábbi nyomvonalat követte. Ugyanez történt a 75 éves ismétléskor is. Az útvonal változásának történeti feldolgozása tehát ilymódon nem elvetendő, hanem üdvözlendő dolog. Az, hogy ki milyen néven nevezett eseményt használ fel ennek létrehozására, szerintem másodlagos kérdés, vitatni lehet, de fölösleges. Végtére is szerzői jogával mindenki élhet.
A TTRmAPP kifejezetten csak jelölt turistautakon tervez, amelyeket az MTSZ által megbízott munkatársak pontosan felmértek és feltöltöttek a rendszerbe. Az Országos Kékkörön túl már Magyarország északi részében a Gerecsétől a Bükkig valamennyi jelzett utat megtalálhatjátok, navigálhattok rajtuk. (A Gödöllői-dombság turistaútjainak felmérése is megtörtént, nemsokára ezek a jelzett utak is bekerülnek a TTRmAPP rendszerébe.)
A jövőben ezeknek a turistautaknak a száma folyamatosan nőni fog a TTR adatbázisaiban és nemsokára hazánk valamennyi turistajelzéssel ellátott útján tervezhettek túrákat. Természetesen, ha bárhol, bármikor egy útvonalmódosítás történik, arról is a TTRmAPP-ból értesülhettek a leggyorsabban.
Ezt pedig a facebookon tett észrevételemre reagálták ma:
Kedves Zoltán, köszönjük az észrevételt, teljesen igaza van. Sajnos egy rejtett hiba miatt a még nem felmért utakra rákerültek nem oda illő attribútumok, pl. a kék sáv jelzés. Már dolgozunk a javításon, és hamarosan újra alkalmas lesz tájékozódásra is a rendszer.
Nyilván jelen esetben a kevesebb több lett volna, hiszen egyértelmű, hogy az a sok út nincs felmérve, hogy honnan vették (?) , a forrását nem tudom. Bárhonnan is vették az útvonalakat azok jelzésrendszere teljesen hibás, a letöltési lehetőséget illő lenne a hiba elhárításáig felfüggeszteni!
Szerintem a felhasznált anyagi eszközöket figyelembe véve valóban kritikán aluli az eredmény. Egyszerűen nem hiszem hogy pár órás teszteléssel ezek a durva hibák ne lehettek volna kiszűrhetők. Sajna elkezdtek reklámozni egy félig kész rendszert, ezzel magas labdákat adtak a kritikusoknak.
Jzp, pontosan tudod te is hogy vannak páran akiknek minél szarabb a TTR annál jobb, annál többet lehet az MTSz-t és termékét savazni. Meg is teszik minden fellelhető fórumon.
(tuhu-OSM fórum, 3285-től felfelé igazi gyöngyszemek!:-) )
Engem pl egyáltalán nem zavart mi van a TTRMap-on, (pár hónap múlva biztosan jobb lesz) vagy hogyan néz ki az OSM-en a Sárvár-Sümeg szakasz, jót sétáltam a kéken ott két hete, de igaz ez Várgesztes környékére is, a Bükkre is, bármelyik tájegységre.
Nem azért megyek túrázni hogy utána egy jót rúghassak a rendszerbe, hanem a kéktúráért, az erdőért, vagy éppen a jó kis betyárlevesért a Gyöngyösi Csárdában. Kinek mi a fontos.
Van aki ettől érzi jól magát, van aki attól hogy a kákán is a csomót keresi, nem vagyunk egyformák.
Több tíz oldalt tudnék bemásolni -mert van részletes forrás- a havi tételes beszámolókról, osztályokra lebontva, ki mit végzett, mit épített, mit festett, mennyit túrázott, hány fővel, vagy pl mennyi volt a vendégéjszaka a Miskolci osztályhoz tartozó Bánkúti Turistaházban, ahol a forgalom meredeken emelkedett Oravecz néni főztjének köszönhetően 1938-ban és így tovább...:-)
Mindenről van rengeteg adat, és mind nyilvánosan közzétéve az akkori újságokban.
A Szövetség éves költségvetése "fillérre" lebontva, bevételek, kiadások, oldalakon keresztül részletezve, minden papírra volt vetve és nyilvános volt.
Igen, különösen a XX. század első felében is a turistakultúra messze meghaladta az adott kor színvonalát:
- Színvonalas folyóiratok (Turistaság és Alpinizmus, Tursiták lapja)
- A legendás "Részletes Magyar Útikalauzok" is ekkor születtek
- A kartográfiai körökben is igen elismert "Angyalos" Kirándulók térképei sorozat
- Turistaházak, kilátók és egyéb turistalétesítmények épültek stb. stb.
A század második felének névjegye nyilvánvalóan a Magyar Természetbarát Szövetség és az Országos Kéktúra volt. Bár a háború utáni visszaesésből az útikalauz-irodalom "jött ki" leghamarabb. A 60-as, de különösen a 70-es évektől egyre jobb lett a kalauzok színvonala. Az "új" turistatérkép-sorozatra 1978-ig kellett várni, de a "szándékos és kötelező" térképtorzítások csak 1989 után szűntek meg - fokozatosan. Az 1979-es "Másfélmillió lépés Magyarországon" című, Rockenbauer Pál-féle filmsorozat lett talán a legmaradandóbb alkotás az Országos Kéktúrával kapcsolatban. A Turista Magazin eleinte egész jó volt, majd a 80-as évek második felétől hanyatlott a színvonala. A rendszerváltás után aztán többfelé ágazott a magyarországi természetbarát mozgalom (MTSZ - MSTSZ - TTT).
Alapból az is érdekes, hogy a 38-ig kékre festett útvonal jelentős része már turistaút volt korábban is. A hosszú távú út ötlete már elkezdődött előbb is, igaz, akkor még vörös színnel.
A bronz emlékérem feltétele az útvonal felének teljesítése volt adott évben
Jó látni, hogy más is olvasgatja a régi összefoglalókat. Külön érdekesség, hogy a 38-as évből, az elnökség és a különféle bizottságok munkájáról nagyságrendekkel több írásos beszámolónk van, mint az elmúlt 2 évről.
