Ha most a törvény betűjét nézem, felmondás esetén nincs plusz 5 nap. Felmond a munkáltató a konkrét esetben, van rá 30 napja, hogy megoldja, de legkésőbb az utolsó munkában töltött napon mindent el kellene rendezni.
Más kérdés, hogy kevesen tartják be, viszont bírság járhat érte, munkaügyi ellenőrzés esetén.
Köszönöm András80 válaszát, még azt kérdezném meg, törvényileg ez hol van szabályozva, hol találom meg? Nem akarok csak úgy a levegőbe pufogtatni! Köszönöm!
Utána kellene nézni, hogy kijelentettek-e a NAV-nál, valószínűleg igen.
Kellene keresni egy ügyvédet, és munkaügyi bírósághoz fordulni. Ez így jogellenes munkaviszony megszűntetés, a leírtak alapján.
Bíró kérni fog dokumentumot a munkáltatótól, hogy bizonyítsa be, hogy Te felmondtál.
Ha nem tud ilyet felmutatni, például egy írásos felmondást a Te részedről, akkor valószínűleg elbukja.
A Te gondod az lesz, hogy nincs passzív táppénz, azaz most ellátás nélkül maradsz, nincs kinek leadni a táppénzes papírt, és táppénz csak akkor jár, ha áll mögötte munkaviszony.
Hogy tb szempontjából biztosított maradj, célszerű fizetni havonta egyénileg az előírt összeget, ez kb 6000 Ft/hó, de ha nem fizeted, nem leszel jogosult TB ellátásra. Vagy regisztrálni kell álláskeresőnek, és megkérdezni, hogy az álláskeresés támogatás(ha jár) alapján TB szempontból biztosított vagy-e.
Bíróságon ezek elég jó érvek lesznek, hogy ellátás, jövedelem nélkül maradtál, és hogy hátrány ér a biztosítottság megszakása miatt (későbbi táppénz összege, stb.). Szóval van rá esély, hogy az elmaradt béren kívül valamennyi kártérítést is megítéljenek, csak ez időbe telik, mire jogerős ítélet lesz belőle.
És a kereset beadására, illetve a megtámadásra biztosan van határidő, én közös megegyezésnél és munkáltatói felmondásnál 30 napos határidőről tudok, úgyhogy ebben gyorsan lépni kellene, valószínűleg itt is a 30 nap az érvényes.
Ezenkívül a munkáltató jogellenesen járt el abban is, hogy nem utólag kell hogy tájékoztasson arról, hogy megszűnt a felmondás, legkésőbb a munkaviszony utolsó napján el kellett volna hogy számoljon veled, és postázza a papírokat.
Táppénzes papírt 01.24-től adtál le a munkáltatónak?
A betegállományt milyen úton jelezted (levél, telefon, stb.)?
Értem én, hogy jogilag nem létezik "szóbeli felmondás, és hivatkozni se lehetne erre" de itt most az lenne a kérdés, hogy hova mehetek panaszra, mit tehetek.?
Ráadásul ez az egész egy kib@szás, mert már nem is a cég fizeti a táppénzemet, ami így már nem is jár és műtét után a várható felépülésem 4-6 hét lesz amire megint semmilyen bevételem nem lesz, még a minimális táppénz se.
Tök jó így dolgozni, hogy amikor részben a munka miatt lebetegszik az ember akkor simán csak kirúgják betegállomány alatt
- 01.24-én elmentem betegállományba amit jeleztem a felettesemnek
(sajnos mint kiderült műtétre szorulok, 03.05-re kaptam időpontot a kórházba)
- 02.06-án jött egy levél a cégemtől miszerint 01.24-én szóban felmondtam, ezért vegyem fel velük a kapcsolatot, hogy a munkaviszonyomat lezárhassák. Erre rögtön válaszoltan, hogy én nem mondtam fel csak betegállományba vagyok, mint ahogy azt a felettesemnek jeleztem is(nem is értem honnan veszik ezt a szóbeli felmondást)
- 03.01-én jött a következő levél amiben ez áll: Társaságunknál fennálló munkaviszonyát az Ön részéről 01.24-én történt felmondására tekintettel megszüntetjük. A 30 napos felmondási időre tekintettel a munkaviszonya 2013.02.23-án szűnt meg.
Akkor véleményem szerint bármelyik telephelyet kijelölheti munkavégzési helyként, és nincs előírt határidő, amin belül ezen nem változtathat.
A munkábajárás költségeit köteles téríteni, külön jogszabály alapján. Nagy vonalakban ez úgy néz ki, hogy tömegközlekedés esetén a bérlet/jegy 86%-át kell fizetnie, a közigazgatási határig, tehát helyi bérletet például nem köteles.
Ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy változó a munkavégzési hely, köteles vagy megjelenni az általa megjelölt munkahelyen, ha nem teszed, felmondhat, mivel alapvető kötelezettségedet nem teljesíted. Ha azonnali felmondással (régen rendkívüli felmondás) teszi (szerintem teheti), nem kell végkielégítést, felmondási időt fizetnie.
- mint már írtam korábban, 01.24-én bementem dolgozni de annyira fájt a hátam, hogy szóltam a közvetlen felettesemnek, hogy ezt nem tudom tovább csinálni, el kell mennem orvoshoz
- főnököm nem volt bent, így ő később hívott telefonon, hogy ezt hogy gondolom, és jól gondoljam meg mit csinálok, mert nem lesz ennek jó vége
- orvos kiírt betegállományba, amiről folyamatosan küldöm a papírokat a mai napig
- pár nap múlva kaptam egy levelet a cégemtől, hogy mivel én szóban felmondtam ezért menjek be hozzájuk, hogy lezárhassák a papírjaimat
- erre válaszoltam nekik, hogy "nem mondtam fel hanem mint jeleztem betegállományba kerültem"
- itt jegyezném meg, hogy kedden lesz a műtétem
-
- erre ma kaptam egy levelet a cégtől, hogy "mivel én 01.24-én szóban felmondtam ezért a munkaviszonyomat a 30 napos felmondási idő után 01.23-án megszüntették, mellékelve elküldték az összes kilépőpapírt és adatlapokat
-
- ezek szerint létezik ilyen, hogy szóbeli felmondás és ezt csak így rá lehet húzni az emberre ha megbetegszik?
A munkáltató köteles az állandó lakhelyről történő napi bejárásnál az utazási költséget megtéríteni, minimum ennek 86%-át. Ez személyi jövedelemadó-mentes, a közigazgatási határig köteles fizetni. Nincs havi maximum korlát forintálisan, és független attól, hogy teljes, vagy részmunkaidőről van szó. Azaz a konkrét esetben a kb 16.000 Ft-os havi bérlet 86%-át meg kellene térítenie.
Kereseti igazolásnál úgy rendben van, hogy feltüntetni ezt az összeget, ha a jogcím is mellé van írva.
Szeretném megkérdezni,hogy hogyan kell kiszámítani a késedelmi kamatot? A volt munkaadóm tavaly szeptember óta nem fizette ki a felmondási időre járó pénzt (55 nap) sem a végkielégítést.(3 hónap) Március 13.-án lesz az első tárgyalásunk a munkaügyi bíróságon.A segítséget előre is köszönöm
1. legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal. (Mt. 122. §. (4))
2. ezt 15 nappal előbb be kell jelentenie a munkavállalónak, tahát értelemszerűen csak úgy módosíthatja, hogy legalább 15 nappal később kezdődjön meg a kívánt szabadsága.
3. erre nincs határidő - bármikor lehet, hiszen adott esetben meg is szakíttathatja a szabadság letöltését, a károkat, költségeket is meg kell térítenie ebben az esetben. Ha azonban a módosítja, gondolom a 15 napot itt is meg kell tartani, tehát a kezdete nem lehet előbb mint a közléstől számított 15. nap.
Szakértő válaszát kérném. Amennyiben a munkavállaló vidékről (a munkahely közigazgatási területén kívülről) jár dolgozni, autóbusszal, köteles-e fizetni a munkáltató az útiköltséget, és ha igen, mekkora hányadát a bérletnek? Ugyanis most kijelentette, hogy csak ötezer forintot fizet a közel 16000 forintos bérletből. A munkaidő hivatalosan 7 óra, ez befolyásol-e? A munkáltatói kereseti igazoláson pedig a bérlettámogatást hozzáadja a munkabérhez, erről állítja ki az igazolást.
Mondom nektek, bizony volt mindkét fajta balesetem (nem ez a teoretikus autós), így a élesben láttam a különbséget.
Viszont én annyira izgalmasnak gondolom az alapkérdésem, hogy szívesen elmennék valami online ingyenes jogtanácsadóhoz (szakember). Van ismeretetek felkereshető ilyenről?
Amúgy jomagam is a példa szerint élem mindenapjaimat. Nincs belőle gondom, vitám. 8-kor veszem fel a kocsit, és indulok az irodai telephelyre, ahol az előre sablonizáltan 8:00-ra beállított -->kinyomtatott jelenléti ívet csak aláírom a megfelelő aláírás rublikában.
De elgondolkodtam egyszer egy nagyhangú csopvez kollégám saját csoportjában gyakorolt (-tatott), és ettől eltérő direktíváján... Ha ott valamelyikük balesetezik...?
Igy van. És továbbra is azt mondom, amit már egyszer lentebb beírtam: ez tipikusan az a dolog, amiről a cégnek kell rendelkeznie, a cégnek kell eldöntenie, hogy a dolgozónak hol és mikor kezdődik a munkaideje, és ezt írásba kell foglalni, és a dolgozóval alá kell íratni, hogy ezt tudomásul vette. Erre való a Tájékoztató, ami a Munkaszerződés mellé megjár a dolgozónak.
A kérdés azért is nagyon jó, mert egy esetleges táppénznél nagyon nem mindegy sem jogilag, sem pénzügyileg, hogy útibalesetnek minősül, vagy üzemi balesetnek (munkabalesetnek).
erre nem tudok neked válaszolni, ahhoz kevés az infó.
MT szempontjából kérdés lehet, hogy a munkát ténylegesen 7.30kor vette-e fel és hamis a jelenléti ív, vagy munkábajárásra (magánhasználatra) kapta-e a gépjárművet, stb.
kártérítési felelősség szempontjából már leginkább a PTK fog választ adni, bűncselekmény megállapíthatósága esetén pedig a BTK.
Igazi gumicsont. Lehet rajta vitatkozni a feleknek, mi tartozik bele, mi nem. Mettől szokás valami, és meddig csak sűrűn előforduló történés.
Még azt boncolgatnám jogilag, vajon ha munkavállaló adataival van egy megnyitott menetlevél, akkor abban az időszakaszban munkaidőben, kézsenlétben, ügyeletben, munkába menetben (utóbbi egyáltalán jogi kategória?) stb kell lennie a munkavállalónak, vagy lehet éppen munkaidőn kívüli "szabad, átlagpolgár" státuszban?
Tehát egy kitalált példával: Ha 7:30-al megnyitott menetlevél mellett 7:45-kor közúti baleset történik a szolgálati gk-val, és a azt vezető munkavállalóval, majd a munkafelvétet igazoló jelenléti íven munkakezdésnek 8:00 van bejegyezve, akkor mi a jogi alapállás? Kik, miért vonhatók felelősségre az esetben, vagy annak kapcsán?
ugye nem véletlen neuralgikus pont, hiszen pl egy gyárban, gépsoron, ahol kézből kézbe kell átadni a működő gépet, óhatatlanul kicsúsznak a munkaidőből átadáskor.
Akár ez is beletartozhat. De ez - meg a kérdésben említett dolog is, - pl tipikusan az, amit szerintem a munkaszerződés mellé kiadandó tájékoztatásban kell közölni a munkavállalóval, ha éppen olyan neuralgikus a dolog.
