" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A 33 E nagyon magas ár egy növényért, bizony Magyarországon még a drága helyeken is meg lehet venni ennél olcsóbban. A méretének nincs nagy jelentősége. A szőlőt is szabványos oltvány formájában árulják és megfelelő körülmények biztosítása esetén nagyon gyorsan fejlődik. Ugyanez áll a kivire is, talán még határozottabban.
Ha nagy a gyökérzete, lehet akár 2 m is. Teremhet is ősszel. Viszont mivel igen nagyot nő, lazábbak a szövetei, fokozottabban jelentkezhet nála az ujbóli elfagyás- sajnos.
A növény méretének a növekedésével valamelyest nő a téltűrési képessége, de sajnos egy bizonyos küszöbértéket átlépve akkor is elpusztul. Erre példaként nézd meg a 13857-es sz. hozzászólásomhoz mellékelt olaszországi képeket. Ráadásul ott az elfagyott fa közelében volt egy nem elfagyott bokor is, de nem arra koncentráltam, mivel az elfagyást akartam bemutatni. Az ép bokor fiatalabb növény volt, nyilvánvalóan jobb téltűrésű fajta, de mivel a hőmérséklet éppen a halálos küszöbértéken táncolhatott, az egyiket (éppen a nagyobbikat, de kevésbé téltűrőt) megölte, a kisebbet (feltehetően fiatalabbat, de jobb téltűrőt) épségben hagyta. Ezen a télen síksági viszonylatban a -17 egy nagyon "úri" hőmérséklet volt, ehhez már csak kettőt kellett "hozzálopni" a falu és a ház hőjéből, amennyiben a falu környékén is ugyanez volt. De, ha valami kis köd, szél, vagy felhő azon a földrajzi ponton már azon is enyhített legalább egyet, akkor már az épület közelségére csak egyetlen Celsius fok semlegesítése várt. Amint látható, ezt sikeresen meg is oldotta. -15-nél a füge túlélésére nagy az esély.
Nino. Szakmai tanácsra lenne szükségem. 1 A royo milyen magasra nől meg? (Ahová terveznék egyet felette megy egy elektromos kábel.Kb 6.5m magasan.) 2 Bene Lacitól Vásárolt 90 cm-s Szent Gellért fantázia nevű káki suhángom zöld. három hete megduzzadtak a rügyei és így megállt.Nem csinál semmit ,csak az oltás feletti egyik rügy erősödik, zöldül.Lehet ,hogy alulról fog elindulni? 3 Tomuri Hayvard páros. A tél vége felé volt egy hét melegebb idő. Azt hittem itt a tavasz hármat,nagy földlabdával kiástam,készítettem nekik egy 80 cm mély ültetőgödröt ,jól beiszapoltam (trágyázva nem lett) és visszaültettem őket. A gyökerük egyben maradt,nem sérült. Ez a három növény napos helyen volt. A negyedik egy pala mellé lett ültetve ,a törzse árnyékban volt.Most ez az utóbbi szépen megindult,hozza a leveleket.A többi három meg sem moccan! (Zöldek. ) Kettőnek az alján most kezd egy bimbó megjelenni .Ennyi.Mire számítsak. Sajnos az átültetés után egy héttel visszajött a fagy,ez nem tett jót nekik.A tavasz beköszöntével írtam,hogy csak a legvékonyabb kivimnek fagyott szét a törzse,de ez sem volt veszélyes. Most viszont minegyiken látok kisebb,nagyobb repedéseket még két méter magasan is.(csak az átültetetteken!!)Van amelyik elég csúnya.Most bűnhődni fogok?Újra alulról fogom kezdeni,vagy van még remény? A törzsük lédús és kéreg alatt szép zöld.
Szerintem a fa korával az edzettsége is nő.Nálunk a legalacsonyabb -17 volt idén januárban,de sajna pont a bokor környékén nem volt hőmérő,bár ha lett is volna se megyek ki hajnalok hajnalán megkukucskálni.:)
azért a déli fal,szélvédett hely,sztem sokat csinál,meg az is,hogy körülraktam száraz kukoricaszárral......bár igaz,hogy már betakarni nem lehetett rendesen a termete miatt.Idén még vastag lombtakarót is kapott kb.méter szélesen,60 cm magasan.Nem hinném,hogy sokáig képes leszek megvédeni,szerintem ebben a szezonban meg fogja haladni a 4 m-t.Néztem őt a minap,azért néhány éretlen vessző végét vissza van fagyva,nem zöld a kérge alatt,de elenyésző a kár.
apropó Érsekújvárhoz lakom még közel,és az egyik faiskolában van Hayward,meg Tomuri kivi,hatalmas növények konténerben,darabja 33E-ért.Nálatok Magyarországon nem lenne olcsóbb?
De ha higgadtan átgondoljuk az elmúlt telek időjárási eseményeit, lehet, hogy találunk reálisabb magyarázatot is a fügéd túlélésére. A megelőző három telet könnyűszerrel átvészelhette. Annyi év alatt el is érhette az általad leírt méreteket. Elég volt tehát, ha az utolsó tél két kritikus éjszakáján valamilyen szél, vagy maradványfelhő megakadályozta a kritikus hőmérséklet kialakulását. Ennek van reális alapja. Nyitra környékére nem tekintettünk ki, de él a gyanú, hogy abban a térségben a leírt módon zajlott a két kritikus téli éjszaka.
Ez meghökkentő. Lehet, hogy valamilyen kivételes téltűrési képességű fajta különleges egyedéről van szó? Azt hiszem, innen kezdve az egész fádat elkunyerálják dugványnak.:)))))))
Van két magonc növényem itt a háznál, amelyekről kevés szót ejtettem idáig. Az asimina "termőre fordult", virágzik. Most még egyedül van, egyelőre azt akarom megállapítani, hogy véletlenül nem öntermékeny-e. Amennyiben önterméketlennek bizonyul, kap majd maga mellé egy társat, vagy átoltásra kerül az egyik ága. A jujuba is magonc. Tavaly a sokadik virágzásából kötött néhány virág és nagyon későn aprócsaka de finom édes gyümölcs lett belőlük. Illett volna már sikeresen átoltanom, de akkor talán nem lenne ilyen szép, oszlopos.
Hát,a fügémről annyit,hogy már nagyon meg van erősödve,karnyi vastag a törzse,kb.6-7 éves lehet.Az első években nem takartuk,de már akkor is volt olyan tél,amikor nem fagyott ki.Az utolsó három télen körültámogattuk kukoricaszárral,ezt láthatóan igyekszik is meghálálni,rengeteg rajta a másodtermés,de annyi,hogy alig győzzük fogyasztani.Az első termések eddig egyszer,tavajelőtt értek be,de pl.tavaj megint ledobálta mind.Én a fagyoszentekre gyanakszom,mert tavaj már bimbósan elkapta egy -10.Idén nagyon kíváncsi vagyok,mert már egy hónapja nem fagy,meg brutál meg is trágyáztam(kb.100 kg komposzt+háztáji trágya).
A helye a ház előtti kert,délkeletre nyitott,rengeteg napot kap.Északnyugatról a ház,ill.kőkerítés védi.Melléültettem most a kákit is,persze annyira,hogy meg ne folytsák egymást,meg egyelőre ott van a kivi is velük,de abból majd lugast akarok egy volt veteményes helyén.
Légy üdvözölve nálunk, mindig örülünk, ha bővül a csapat, különösen kedves számunkra, ha a magyar államhatáron kívül élő honfitársunkról van szó. Egészen izgalmas, amit írsz. Az idei télen Magyarország döntő részén a sík területeken és völgyekben olyan mélyre szállt a hőmérő higanyszála, hogy a fügék tövig fagytak. Nagyon érdekelne, hogy az idei telet túlélő fügéd milyen fekvésben van, illetve valamelyik nagyobb lélekszámú település központi részén épülethez közel-e, netalán valamilyen téli fagyvédelemmel ellátva. A képeken látható saját fügéim titka abban rejlik, hogy dombon vannak, a völgyszintnél kb. 55-60 méterrel magasabban. A jelenlegi állapotuk hasonló az általam két-három napja látott olaszországi nem-elfagyott fügék többségének állapotához. Ha a rügyek már Nálad is duzzadnak, akkor egy hét múlva ebben a melegben a Te fád is bőven itt fog tartani. Talán ennyi klímakülönbség van a két terület között, különösen, ha beleszámítom az itteni déli domboldal helyi klímáját is. De ez a lényegtelenebb dolog. A fontos a téli túlélés.
A növekedés attól függ, hogy mekkora növény fagyott vissza, azaz, milyen méretű gyökér táplálja a most induló sarjakat. A sarjakon csak ritkán szokott beérni a termés, ha igen, akkor is csak az alsó szakaszán néhány darab.
Új vagyok az index-en is,meg kertészeti fórumba se kapcsolódtam be eddig sehol,viszont annyi rengeteg információt tudtam az itteni hozzászólások végigolvasásával kiszűrni,ami miatt végül is a reg mellett döntöttem.A fő ok persze az,hogy jómagam is kertészkedem,valamint az utóbbi időben rákattantam ezekre a különlegességekre,amikről zömében ez a topik szól.Szal dióhéjban annyi,hogy van egy darab termő,kb.3.5 m-es fügebokrom,sajnos egyenlőre csak 1db.termőkorú Aktinida chinensis kivim,és három hete vettem egy kákit,Vaniglia fajtát,valamint hozzájutottam néhány Eriobotria japonica-hoz,meg persze vannak egyéb növényeim is.
Szintén érdeklődve olvastam sikeres assimina befogó akciótokat,és hát azzal is szeretném majd bővíteni idővel a fajok sorát,meg sok minden egyébbel.Én Szlovák oldalon élek,nem túl messze Nyitrához,remélem előbb-utóbb útba tudom ejteni ez a
Bakker, értem már, csak most olvastam tovább... Akkor megpróbálok szerezni, bár ezt a párat is úgy kellett kikönyörögnöm a gazdájától. Igaz, a kutya sem veszi, mert nem ismerik, de "választéknak" kell neki a maradék az árudájában..:(
Nézz körbe kertészetekben, szokták árulni. Enyém is onnan lett, ismerős helyről, nagyok voltak már, nem vitték, visszavágták, és hátra volt rakva mint selejt. Mondták, vigyem, ne is lássák. Hülye voltam, h. nem hoztam el mind....
