Arra azért gondolhatott volna, hogy a szegélyfűtés kis hőleadó felülete miatt a visszatérő alig hidegebb az előremenőnél, és emiatt vagy túlfűtöd a padlót, ami több, mint kényelmetlen, vagy nem elégséges a fűtőteljesítmény. Ezt a tekergetést jobb gépészek is tiltják. Lehet padlófűteni, de annak megvannak a megfelelő eszközei, és nem drágábbak, mint a csavargatott visszetérő ág. És nincs is meg az a veszélye, hogy két-három évente ragaszthatod és fugázhatod újra a meglazult járólapokat.
Szerintem a hőkamerás képek csak arra jók, hogy felderítsék merre szökik a meleg...
Lehet, hogy beton fődémed van és belecsatlakozik a koszorúba, vagy a koszorút nem jól szigetelték és a betonon keresztül jön a hideg...a meleg pedig arra megy ahol a legjobban letud hülni...
A külső hőszigetelés ezt a problémát is megoldja én 6cm -j javasolnék ha van annyi pénzed...
Egyben ellentmondanek: ha a peneszedes oka megszunt, es a penesz ki van irtva (valami gagyi peneszirtoval, vszinu csak hypo van benne), akkor nem jon vissza. Nekunk a padlaster farostlemez ajtaja surun zold volt, tavasszal mar csak utolso lehetosegkent lefujtuk de azt hittuk csere, de ma mar nem latni hogy volt rajta barmi is. Azert a vegyszerrel vigyazni (ruha, szonyeg, stb!), randa foltot hagy. Az ablakon is nem feltuno helyen probald eloszor.
Ami a sarokban van az tipikus hőhid...lehet hőkamerás felvételt készíteni...ott minden kiderül..de nem olcsó mulatság...azonban nem sokat érsz vele..max pereskedhetsz a kőművessel...
inkább költs hőszigetelésre mint ügyvédre...minimum 5-6 cm-s nikecell, vagy rockwoolt kőzetgyapotot rakassál fel a falra...igy a sarkokban megszünik a párakicsapodás és a penészesedés...valamint akkor lehet, hogy nem kell radiátorra költened.:))
azonban a légcserét meg kell oldani...valószínűleg jól zárnak az ablakok, szellőztesetek naponta többször...az ablak párkányon lévő növényekből is sok pára kerül ki...szép dolog a növény de én nem raknám a párkányra...:))) Probáljátok kivinni a helységből 1 hónapra és fűtsetek kb 23C fogra állandóra ha megszünik a jeleség akkor már tudjátok mi volt a probléma...
Ahol elkezdődött a penészesedés attól pedig nehéz megszabadulni...
valamint a külső párkányoknál nézd meg a falat ha vizes akkor onnét jön a nedvesség és akkor ott van a probléma...esetleg érdemes lenne párkányokat venni .. lehet fémből is az kedvezőbb árú mint más termék...
Igaz, hogy nem műanyag, de a nyílászárókkal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni nálam hozzáértőbbektől!
2003 decemberében költöztünk be a házunkba. 38-as porotherm fal, külső szigetelés nélkül.
Azóta minden télen az összes ablakunkon ilyen sok pára csapódik le:
Ha kinyitjuk az ablakokat vagy a bejárati ajtót, akkor látszik, hogy a keret csupa penész:
Szinte az összes sarok is penészedik:
A fűtésünket szerintem elméretezték, mert a tervező még nem dolgozott szegélyfűtéssel
A hidegburkolatok alatt a visszatérő ágak vannak megtekerve, ezért ott eléggé felmelegszik a padló, mivel a fűtőtestek kevés hőt adnak le és kazánunk sokat fűt. Emiatt egyenetlen a lakás hőmérséklete. A gyerekszobákban kb 1-1.5 fokkal hidegebb van mint máshol!
Egy-két ilyen fűtőtestet majd szeretnék rendes radiátorra cserélni, az valószínűleg javítani fog a helyzeten.
Az ablakokkal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogyan lehet beméretni a K értékét? Mi 1.1-es ablakokat vettünk (és fizettünk) de nem vagyok biztos benne, hogy azt is raktak bele!
Az okozhat gondot, hogy nincs külső ablakpárkányunk? Ráadásul még nincs fent a nemesvakolat sem, ezért kívülről látszik az ablak és a fal közötti purhab.
A házon még nincs külső hőszigetelés, de a kőművesünk szerint nem lehetnének hőhidak!
MIt értesz ez alatt? Én nem a kereten levő résre gondoltam, hanem a vasalatnak arra a funkciójára, hogy a kerettel párhuzamosan néhány miliméterre nyitja az ablakot!
"A szigetelés igazi meghatározói Egy ház általában a fűtés által termelt hő 25-30 %-át az ablakokon keresztül veszti el. Ez az érték rámutat, milyen fontos a minél jobb hőszigetelésre figyelmet fordítani az ablakoknál. Minél nagyobb az ablak profiljának beépítési mélysége, annál jobb a hőszigetelési értéke. A sokszor hangozatott „kamrák” száma csak akkor jelent jobb szigetelést, ha az együtt jár a profil „vastagságának” növekedésével, illetve ha a kamrákat elválasztó műanyag réteg elég vastag. Általában fontos, hogy inkább kell figyelni a profil „vastagságára”, mint a „kamrák” jól hangzó számára. Lehet egy öt kamrás ablak jobb hőszigetelő, mint egy hat kamrás, ha „vastagabb” a profilja. A szigetelő képességet a hőátbocsátási tényezővel, egy ún. „U értékkel” szokták jellemezni, mely annál jobb, minél kisebb. Arra kell figyelni, hogy sok gyártó magának az üvegnek a jól hangzó értékét adja meg az egész ablak jellemzéseként. Ez csalóka, mert a kevésbé jól szigetelő ablakkerettel együtt jócskán romolhat az eredmény. Megbízható információt akkor kaphat, ha az egész ablakszerkezetre együtt érvényes, minőségbiztosító intézet által kiadott tanúsítvánnyal igazolják az ígért értéket.
Fontos részlet még, hogy még a legkorszerűbb ablakoknál is előfordulhat a jó szigetelési tulajdonság apróságok miatti lerontása. Ilyen az ablak aljára szerelt párkányfogadó profil, mely szintén áteresztheti a hőt, ha nem rendelkezik az ablakprofilhoz hasonlóan például öt légkamrával, illetve azonos szigetelőképességgel.
Fontos befolyásoló tényező még az üvegrétegek kialakítása is. A legjobb hőszigetelést részben az üvegfelületre felvitt lágyfém bevonat, másrészt az üveglapok közé zárt gáztöltés is szolgálja, amely akkor megfelelő, ha nem egy kifúrt szelepen keresztül kerül a gáz bejuttatásra, amely lyuk 100%-os tömítettsége évek során nem ad teljes biztonságot, hanem egy gázzal teli térben ragasztják össze hermetikusan az üveglapokat. Így biztosan megmarad a gáztöltés, megmarad a jó hőszigetelés.
A szárnyban és a tokban elhelyezett gumitömítések felelősek a kitűnő légzárásért és hanggátlásért. A háromszoros, megszakításmentes gumitömítésnek köszönhetően észrevehetően csökken a zaj; a kertben működő fűnyírót, vagy az ablak alatt közlekedő buszt inkább csak sejteni, mint hallani lehet. Csak a háromszoros, megszakításmentes gumitömítés akadályozza meg tökéletesen a nedvességnek a vasalati elemekhez jutását, azok ez általi korrodálását.
A záródásnak két feladata van: a biztonság és a szigetelés. Az ablak kiemelése ellen véd az ablakkeretre szerelt biztonsági zárfogadó, és az ebbe beleakadó, az ablakszárnyra alul felszerelt gombafejű csap. A legjobb szigetelés érdekében az egyenletes, optimális szorítóerőt a kézzel állítható excenteres csapok szolgálják. Mind esztétikai, mind praktikus szempontból a csúcsot az ablakok teljesen rejtett vasalata jelenti (egyáltalán nem látható, és megkönnyíti a takarítást is) Különösen az ajtóknál ne engedje megtéveszteni magát a sok ponton záródó kivitel reklámozásával. Nemzetközi szabványok és a MABISZ előírásai szabják meg, miket lehet egyáltalán záródási pontnak nevezni. A nemzetközi tapasztalat szerint a hagyományos, görgős csapokkal, akár sok ponton is záródó ajtóknál nagyobb biztonságot jelentenek azok, ahol acélkarmok és vízszintesen mozgó tolócsapok együttesen zárnak."
de ha belegondolsz, az üveg már létezik 1,0 K értékben is, az profil viszont ront a teljes hőszigetelő értéken, a legkisebb teljes hőszigetelés értéket (üveg + profil együtt) nekem 1,3-t mondtak.
Nekem pont fordítva mondta az ablakszerelő és logikusnak is gondolom, hogy az ablak üvegfelületén szökik ki a több meleg, hiszen az a kb 3/4 felülete. na most ki beszéli az igazat?
Az én ablakomon nincs résszellőző, és a 150*150-es egyben van, nem kétszárnyú. Lehet, hogy ezért olcsóbb. Én úgy tudom, hogy azért jobb a több kamrás profil, mert hiába jó hőszigetelő az üveg, a meleg nem ott, hanem a profilnál szökik el, és az minél több kamrás, annál jobb a hőszigetelése. Egyébként levegő sehol sem jön be, csak a meleg megy ki...
nekem itt az ablakszerelő tag azt mondta, h az egyre több légkamra leginkább marketing, ha bazira szigetel az ablak, akkor meg folyton szellőztetni kell, mert annyi pára marad bent h penészedik a fal. Az üveg közti szigetelőgáz szerinte is hasznos, mert sokat számít, amig ott is marad, merthogy ezek szép lassan elillannak. nekünk a legegyszerűbb veka 3 kamrás van, az olyan 30K körül volt a 120x150es. A konyhába és a fürdőbe két-két méretezett szellőzőt kell csináltatni annyira zárnak.
Csak?? Nekem haveri alapon, a párkányt hozzá ajándékba, de munkadíj nélkül 68000! Na persze lehet különbség a keret kialakításában, de ennyi azért biztos nem! A vasalat 5 funkciós? És persze: melyik cégnél jártál?
Helló! Építkezésünkhöz műanyag ablakokat keresünk. Már jártunk néhány cégnél, és jelenleg a Gealan 5 légkamrás, 1,0 hőszig. ablakok állnak az első helyen nálunk. Van valakinek ilyen ablakokról tapasztalata? Esetleg jótanács, milyen ablakokat vegyünk? Előre is kösz!
Szeretném megkérni a hozzáértőket vagy tapasztalattal rendelkezőket, hogy írják meg véleményüket a CertainTeed tolós (függőlegesen fel, mint az angoloknál) müa. ablakokkal és az oldalra eltolható teraszajtókkal kapcsolatban.
Praktikussági okok miatt kedvező lenne a házunkban, de csak a gyártó-forgalmazó véleménye áll rendelkezésemre, ami - ugye tudjuk - mennyit ér(het).
Nos, mi három éve ősszel költöztünk, úgy fél évvel az után, hogy kulcsrakész lett a lakás, tehát nem azonnal, de soha nem volt ilyen gondunk. Mi annyit tettünk, hogy 1) amíg nem laktunk ott, bukóra volt állítva a teraszajtó, ahová nem esik be az eső 2) amikor már bent laktunk, a konyhaablak és ugyanazon az oldalon egy másik ablak éjjel-nappal ki volt nyitva bukóra (kivétel a nagyon-nagyon hidegben), ebben a két helyiségben nem fűtöttünk 3) télen fűtöttünk - jobban is, mint fáztunk volna - az említett harmatpont dolog miatt. A fürdőnk, vécénk alapból ventilátorosan szellőzik, azt értelemszerűen kicsit mindig tovább menettük a kelleténél.
A résszellőzőnek nem tudom, mennyi szerepe volt ebben: nekünk egyetlen (a legkisebb) ablakon van, de ha becsukom azt az ablakot, akkor simán levegőtlen a konyha. ALEF 45, állítólag 45 m3/h légcserével, de nagyon kis mennyiségű levegőt enged be (kb. 16, egy centiméter átmérőjű lyukról van szó a felső keretben!), és ha leereszted a redőnyt, akkor semmennyit. Ha a konyha párásodik főzés közben, muszáj ablakot nyitni, mert azon a pár lyukon semmi nem jut ki!
Lehet kölcsönözni ipari párátlanító készüléket, ha a fal vizes, de talán a fűtés és _állandó_ szellőztetés (pl. nem használt szoba ablaka állandóra nyitva, minimális fűtás) kombinációval is megszüntethető a probléma.
A lakás egy 50 m2-es új építésű lakóparki lakás. Másfél éve készült el. A falak téglafalak, a szigetelés jó. A ház fűtése egy központi kazánról megy, a lakás minden helyiségében van radiátor, a radiátorok termosztátosak, bármikor fel- és le kapcsolhatóak. Az ablakokkal sincs semmi gond, nagyon jó hang- és hőszigetelésűek. Túlságosan is jól szigetelnek. Nyilván még a ház sem száradt ki teljesen, de a páralecsapódást leginkább a túl jól szigetelő nyílászáróknak tulajdonítom. Belső munkálat nem volt az elmúlt másfél évben. Gyakran szellőztetünk, elég intenzíven, csinálunk kereszthuzatot is, hogy a pára elmenjen. A páralecsapódás problémája csak a téli hónapokban jelentkezik, de akkor mindennapos, ezért is gondoltam arra, hogy résszellőzőket építtetnénk be. Szerencsére penészedés még nem indult meg, arra nagyon figyelek, hogy ne legyen túl meleg benn a lakásban, illetve figyelek arra is, hogy naponta többször szellőztessek. Tavasszal, nyáron és ősszel semmi probléma nincs, akkor szinte mindig nyitva vannak az ablakok.
Érdemes lenne először megkeresni a fokozott párásodás okát!
Mekkora a lakás/ház? Mikor épült? Mióta van ez a probléma? Milyen falak vannak, szigeteltek-e? Milyen gyakran és mennyi ideig szoktatok szellőztetni? Milyen fűtésetek van? Volt-e mostanában valamilyen belső munkálat, amitől pára képződhet (betonozás, vakolás, burkolás, stb)?
Volna egy olyan problémám, ami valószínűleg sokakat érint. Késő ősszel és télen, amikor a szobai belső hőmérséklet jóval magasabb, mint a kinti, az ablakaim és teraszajtó belső oldalán pára csapódik le. Minél hidegebb van kinn, annál több pára és víz gyűlik meg az ablakoknál, ami sokszor lefolyik a parkettára. Mivel az én ablakaimba nincs gyárilag résszellőző beépítve, szeretném utólag beépíttetni. Végignéztem az ezzel foglalkozó cégek honlapjait is és már csak egy kérdésem maradt hátra. Azt tudom, hogy a legmaximálisabb eredményt a páraelvezetésben akkor érhető, ha az ablakokra szerelt légbeeresztők mellett egy légelvezető is beépítésre kerülne, így folyamatos lenne a levegő frissítése. Viszont mivel ez az egész nem túl olcsó mulatság, így arra gondoltam, hogy talán elég lenne, ha csak résszellőzőket szereltetnék fel az ablakokra. Kérdésem az, hogy van-e valaki, aki szintén csak résszellőzőket szereltetett fel utólag és milyen tapasztalatai vannak, sikerült-e a páralecsapódási problémát minimalizálni?
