Most kezdődik a metszési időszak, de ön nem mer hozzákezdeni? Eláruljuk a fő szabályokat rügyállástól a szerszámokon át a technikáig, cserébe formás fája lesz, bő hozammal! Tovább »
A kívánt törzsmagasság felett hagyj 20 - 30 centit ( innen lehet majd az elágaztatásokat csinálni ) és azon kívül semmit nem kell hagyni a csemetén . Semmivel sem leszel beljebb ha a jelenlegi koronaágakat meghagyod ( visszafogja a növekedést ) . Ha alacsony törzsűt szeretnél akkor 60 -70 centire vágj vissza ha ezt kevesled akkor max 90 -100 legyen . De ne most majd tavasszal !!!!! mikor már indul a vegetáció .
A két körtefámmal (Bosc és Vilmos) nincs gond, hiszen ezek suhángok, de a három kajszim már koronás, annyi a "bibi" velük, hogy a Bergeron törzsmagassága kb. 120 cm, de kb. 50 cm magasságban egyetlen hosszú (kb. 70 cm-es) oldalhajtása van. A 120 cm felett 4-5 szépen elhelyezkedő, hosszú ágai vannak, mitévő legyek? Szerintem a 120 cm igen magas, mert hiába vagyok 193 cm, nem szeretnék ilyen magas fáról szüretelni... Vágjam vissza úgy, hogy az 50 cm magasságban lévő hajtás felett maradjon 4-5 rügy? Vagy hagyjam meg ilyen magasnak és tavasszal vágjam vissza a 120 cm feletti ágakat 2/3-ukra?
A Pannónia és a Gönci Magyar kajszim szintén koronás, kb. 70 és 90 cm magasság felett van 4-5 águk...
Ha valaki megtisztel a tanácsával, azt megköszönöm! ;)
Teljesen egyetértve, magam részéről arra törekedem-eddig is--, hogy akkor ültessem, amikor már természetes úton lehullottak a levelek, de néha a faiskolára is "szorulok".
S ha fagy viszi le hirtelen, akkor is várok-ha tehetem-- akár egy hetet is, hogy kiheverje.
A konténeres -ha nem akkor ültették bele- ezt kiküszöböli, azt tényleg ráér visszavágni.
Egyébként akkor maradok a későbbi-akár téli visszavágásnál, akár saját akár faiskolai...
A nagyobb probléma az , hogy a hazai csemeték korán vannak kiszedve ( okt eleje ) meg kellene várni velük a nyugalmi állapotot . Nálam a kajszik még most is hajtásban vannak teljes lombozattal . Ez mellet az , hogy most vágja valaki vissza vagy télen esetleg tavasszal az már abszolút lényegtelen .
Minimális keringés van... ebből állitom meg tapintással, hogy él- e a fa?
No de a le nem vágott gallyakban is van tápanyag, ami visszakerül a gyökerekhez és segiti télen--pláne ha vastagon takarva van az elületett fa töve körül,ezt gyakorlom hosszú ideje-- a gyökeresedést.
A visszavágással semmiképpen nem várom meg a tavaszt... ezért mondtam, hogy egy két hónappal max később. Bár lehet tényleg változtatni kell a későbbi visszavágáson--rizikó-- mert karácsony körül néha tartósan melegebb van, mint gyakran ősszel.
Én a napokban ültettem meggyet, cseresznyét, kajszit, őszit, almát és körtét, de csak a meggyet metszettem meg, a sebeket pedig lekezeltem sebkezelővel. (Kezdő vagyok metszésben, de a legtöbb helyen azt olvastam, hogy nyugodtan lehet tél végéig várni a metszéssel...)
Napokban hallottam, hogy az őszi ültetésű fákat most ültetéskor kell megmetszeni.
Eddig tél vége felé fagymentes időben végeztem-- amikor oltóvesszőket is szedjük-- s alig volt fa amelyik nem hajtott ki, vagy nem fejlődött (csak egy kettő, amelynek nem volt szinte semmi gyökere).
Logikám szerint elég egy "trauma" egyszerre--gyökér-- s jobb későbbre halasztani a másik "traumát" az alapos visszavágást...
Van valami nyomós érv, hogy ezen változtassak??? azon kivül, hogy hátha elfelejtem később???
Nekem a fiatal nagyon erősen hajtó almafám erre úgy reagált, hogy a meghagyott rügyekből ismét erősen felfelé törőket nevelt.
A harmadra metszett vesszők elvileg erős új hajtásokat hoznak. A legfelső rügy függő lesz, az alatta lévők kicsit elállnak tőle.
A teljesen meghagyott felfelé menők viszont következő évben erősen oldalra hajtókat indítanak alsó rügyekből, amik gyengébben fejlődnek. Következő évben levágva felfelé menő részt, oldalhajtásokon lesz termőrügy, ami már terheli majd fát.
Javaslom, hogy néhány helyen próbáld ki ezt is, aztán meglátod melyik válik be.
Ali-bá, fehérkutya, simon53: köszönöm szépen a hozzászólásokat! Nem nyúlok hozzá tél végéig.
Azért gondolkodtam rajta, mert azt olvastam, hogy a zöldmetszés segít visszafogni a hajtásképződést és inkább a termőrészek kialakulásának kedvez, bár ugye ez nyárra van kitalálva, nem októberre. A nyárral meg valószínűleg az a gond, hogy ha ott nekiáll az ember szobrászkodni, akkor könnyen leveri a termést.
Még egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: a metszőtanfolyamon Sipos tanár úr határozottan azt az elvet képviselte, hogy almatermésűeknél vesszőt visszavágni tilos, merthogy a vegyesrügy ledobásával a termést is ledobom, és az ember szándékával ellentétben csak sokkal erősebben fog kihajtani a fa. Nekem nagyon kevés tapasztalatom van, de egy kicsit mintha azt látnám, hogy a ha tőből kimetszem a sok felfelé törő vesszőt, akkor még erősebb hosszú vesszőket hoz a fa, aminek a végén még vegyesrügy se lesz... Emiatt gondolkodtam el, hogy nem lenne-e jobb csak egy részét tőből kiszedni a vesszőknek, másik részét meg mondjuk harmadára visszavágni, és akkor legalább az oldalhajtásokra fordítaná az energiáját a fa, amelyeken a következő évben lehetne vegyes rügy és így termés...
Az a nehézség ebben az egyébként nagyon izgalmas tanulási folyamatban, hogy az embernek csak hónapok múlva lesz visszajelzése arról, ha valamit rosszul csinál :)
Általános vélemény, hogy pihenő időben kell metszeni almát. Nekem több év alatt sikerült visszafognom az ilyet.
Ha túl sokat vágsz ki, akkor ismét nagyon nyomja. Felfelé törőkből is hagyj, azok tőhöz közel következő évben meredeken oldalra fognak hajtani. Aztán év közben lehet tetejüket princírozni vagy következő holtidőben felfelé növő részt levágni. Amint elkezd rendesen teremni, abbahagyja az erős vízhajtás képzést.
A függőlegesen felfele törő vesszőket alaposan ritkítsd ki tőből (vagy ha van hely a környékén, akkor metszd vissza 3 rügyre). A vízszinteshez közelieket hagyd meg.
Adott egy almafa, ami a hibás metszést a képen látható erőteljes vesszőnövekedéssel hálálta meg. A segítségeteket szeretném kérni, hogy mikor és hogyan célszerű ezt helyrerakni. - szabad-e, illetve érdemes-e még most hozzányúlni, vagy meg kell várni a tél végét? - jól gondolom, ritkítani lenne célszerű a vesszőket, és nem visszavágni (bár a hosszú vesszők végén nem igazán láttam vegyes rügyet, így még azt is el tudom képzelni, hogy termést nem dobok le vele)? Egyáltalán milyen mértékben lenne célszerű ritkítani? Félek attól, hogy ha túlzásba viszem a ritkítást, akkor tavasszal ugyanígy vagy jobban kihajt.
Az almát, ill. a többi fát is a kert teljesen napos részébe ültetem, az alma egy régi almafától kb. 5 méteres távolságra kerül. Az őszibarack koronaformája katlan lesz, ez már szerintem látszik is rajta, a cseresznye pedig, ahogy Te javasoltad, orsó. Köszi! ;)
Köszönöm! (Egyébként agrármérnök (állattenyésztő) a végzettségem, kertészetet is tanultunk anno vagy 1,5 évig, a zöldségtermesztés már jól megy, de a gyümölcstermesztés... Pláne a metszés... De a remény hal meg utoljára. ;) )
