Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
2. A gép hanyatt feküdt félig az iszapba temetve. Ráadásul eléggé passzív iszap volt (ottani vizes emberek mondták, magamtól ilyeneket nem találok ki) így ami ebben az iszapban volt, az szinte eredeti állapotában megmaradt. Viszont ami ebből a rétegből kilógott, az elég gyalázatos állapotban van. Ott Siófokon feltűnt ugyan a dolog, de arra alkalmatlan volt a hely és az idő, hogy alaposan szemügyre vegyük. Viszont Szolnok felé menet az esővíz, amit felvertek az utánfutó kerekei, lemosta a nagyja szart a repülőről, így kinyílt a futó, meg látható lett a karterban lévő lövedék is. Viszont a motor aljával együtt elég rozsdás, így a 37? 40? mm-es kaliber részemről csak sacc. Viszont a lövedék formája felismerhető. A múzeumban meg a feltalált állapotában konzerválták, így nekem továbbra is elég felismerhetetlen a dolog. Annak idején csináltam róla képeket itt is, ott is, de odáig már nem terjedt az elszánás, hogy a képeken a lövedék jól látszódjék.
Az én szakmám meg pont ezek a lőszerek, úgyhogy ha tudsz egy képet küldeni arról a befúródott lövedékről a "nickem" @freemail.hu címre, akkor esetleg közelebb kerülnénk a válaszhoz.
Kösz. Nekem a szakmám ellenére viszonylag kevés ilyen lőszerhez volt szerencsém.
Egy viszont biztos. Néhány éve a Balatonból kifogtak egy Il-2 repülőgépet, amit magyar légvédelmi tűzérek durrantottak le. Mikor előkerült a masina, akkor a kutató társaság nemcsak a pilótát, de a légvédelmi tüzéreket is előkereste, már akit lehetett (A pilóta még élt, a légi lövész nem, mert az ugyebár fogyó anyag volt. A valamikori tüzérek közül még két főt megtaláltak. Hogy most mi lehet velük, azt nem tudom, hiszen a leírt eset tizen... éve volt.). Én a társaságot nem láttam, de a gépet igen. A motorblokkban még ott van a könnyű (vagy 37-es, vagy 40-es) lövedék És egyben van, nem látszik rajta semmi önmegsemmisító dolog. A pontos méretét nem tudtam megállapítani, mert bent van a motorban, nem fértem hozzá a sublerrel. Az biztos, hogy nem a szovjet AZP-39 lövedéke volt. Azt viszont ezek után nem tudom, hogy akár a németek, akár a svédek nem tettek volna a lövedékükbe ilyesmit. Vagy valami egyéb gyártású gagyi volt?
Igen, majdnem mindegyikben volt, légvédelmi lőszerek esetében már akkor is általános gyakorlat volt. A szovjet 1939M 37mm-es lgv. gá. OR-167 típusú repeszgránátjában az MG-8, később MG-37 típ. gyújtószerkezetben lévő pirotechnikai elegy 8-12mp elteltével robbantotta a gránátot. Az 57mm-es S-60 lgv. gá. OR-281 tip gránátjához tartozó MG-57 gyújtószerkezet önmegsemmisítési ideje 12-18mp.
Érdekességként jegyzem meg, hogy a németek által a 2.vh-ban fejlesztett önmegsemmisítő rendszereket (pl. 2cm Kpf.Z.Zerl.Fg és ZZ1508 gyújtók) a korszerű nyugati lőszerekben a mai napig szinte változatlan formában alkalmazzák.
És a kisebb - mondjuk 40-esig - kaliberű lőszereknél abban az időben már volt ilyen időzítő vagy önmegsemmisítő szerkezet? Elméletileg nem lehetetlen, de engem jelen esetben inkább a gyakorlat érdekelne. Úgy tudom, hogy a 37 mm-es AZP-39-nek nem volt. És a többi hogy állt?
Azt hiszem ezt a kérdést ketté kell választani: A levegőben látható füstpamacsokat két dolog okozhatja: 1. Az időzített gyújtószerkezettel lőtt repeszgránátok. Ez a második vh. idején általában a 75-128mm kaliber tartományban volt jellemző. 2. A kisebb 20-57mm kaliberű csapódógyújtóval szerelt (a célon túlrepülő) repeszgránátok önmegsemmisítése. Ilyen megoldású volt a kor (és a mai) légvédelmi gépágyúlőszereinek zöme. A magyar 40mm-es nyomjelzőn keresztüli, a német és orosz gránátok zöme gyújtószerkezetbe szerelt mechanikus, vagy pirotechnikai önmegsemmisítést használt, hogy a célt tévesztett lövedékek ne hulljanak a saját területekre vissza
Szóval amit a levegőben látni, az valóban valami időzítő szerkezettel működik. Az ilyen időzítő szerkezet abban az időben már létezett, hiszen már a 88 mm-es FLAK 18/38?-ason, de az ellenpárján, a szovjet 85 mm-es KSZ-12-esen is volt olyan beállító szerkezet, amivel a mért, saccolt, majd beállított céltávolság alapján állította a lőporkorongos időzítőt. (Hú de szép körmondat.) Viszont a kisebb kalibereknél ez nem volt jellemző. Kisebb kalibereknél sem a Bofors 40 mm-es gépágyúján (nálunk volt rendszerben) sem a németek 37 mm-es FLAK 38-as gépágyúján, sem a szovjet AZP 39-esén (Ez a fegyver volt egyébként az általam ismert eszközök közül a legpocsékolósabb, az alkalmazható maximális 170 m/s célsebesség esetén kellett valami 800 - 900 lövés egy repülőgéphez.) nem volt ilyen lehetőség. Ráadásul az ezekhez a fegyverekhez rendszeresített lőszereken sem tudok ilyen időzítőt, sem csapódó gyújtót. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem is lehetett.
A még kisebb kalibereknél meg végképp nem volt ilyen lehetőség. Ezekkel az eszközökkel azt csinálták, hogy felküldtek a levegőbe bizonyos mennyiségű vasat, aztán valamelyik csak eltalálta a repülőt. Aztán ha valemelyik eltalálta, ráadásul jó helyen, akkor megvolt az esélye a jó eredménynek.
Jó dolog a kételkedés, mert komolyan sarkallja az embert a dolgok utáni kutakodásra.
Na meg azért a lövedék becsapódáskor is robbanhatott mindenféle időzítés nélkül, és ahhoz csak egy becsapódásra érzékeny iniciáló szerkezet kellett. Viszont azt azért tudni kell, hogy a II. Vh. idején ebben a kaliberben ez a jelenség nem volt jellemző.
Akkoriban a 20mm-es kaliberben nem voltak időzített gránátok. Viszont a légvédelmi repeszgránátok többsége el volt látva pirotechnikai (a fényjelző végigégése robbantja), vagy mechanikai (a lövedék forgásának lassulásából adódóan a centrifugális erő csökkenése által kiváltott) önmegsemmisítéssel.
A Valkűr c. film elején van egy jelenet, ahol a sivatagban szövetséges vadászok rajtaütnek egy német alakulaton. a jelenetben egy 20mm-s Flak20-asal tüzelnek a repülőkre, és látszik a klasszikus légvédelmi lövedék robbanás. Javítsatok ki, ha rosszul tudom, de az akkori flak 20-asokhoz nem használtak robbanó lövedékeket ugye? Főleg nem olyanokat, amik időzítve robbannak.
Találtam egy linket, ahol körbefotóztak egy Volhovot az indító állvánnyal, de vannak külömbségek a Dvina állványhoz képest! Most szabhatom át a makettet is, de megoldható.
Mi itt ma estére már eléggé lelassultunk. Majd neked is délelőtt kísérelem meg a küldést. Ha nekem nem sikerül a Freemail óriáslevél, akkor elküldöm a mammutmail segítségével. Viszont akkor majd valamit variálni kell vele. Mindenesetre próbálkozom.
Köszönettel, megkaptam az óriásfájlt, holnap a munkahelyi gépemen letöltöm és átkonvertálom (az itthoni gépemen még csak megnézni sem tudom, mert már a letöltésébe belerokkant:-))
Kiváncsi vagyok, hogy hány ismerőst vélek felfedezni...
