" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nos, még mindig nem tudom van-e kizáró vagy rendkívül megerősítő ok, a fő feltételeknek talán a hely megfelel. A felülről történő zártság kérdése - ami bizonytalanná tesz - nem minősíthető a cikk alapján.
"Feltétlenül előnyös, ha van lehetőség a kivit szélvédett helyre telepíteni."
A tető ez esetben kifejezetten jót tesz neki, de láthatóan több fa is védi valamennyire a helyszínt.
"Minden híreszteléssel ellentétben a kivi nem különösebben napfényigényes növény, sokkal inkább árnyékkedvelő, a félárnyék különösen kedvező számára."
Azt hiszem kifejezetten félárnyékos a hely.
"A kivinek nincs különleges talajigénye. " Akkor ez kipipálva
"A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. "
"az első évben függőlegesen növesztett ágat 1,80-2 m magasságban, derékszögben elhajlítjuk, és egy huzalhoz erősítjük."
Akkor ezt így kell majd megoldani, ez is megoldható. Szóval akkor jó?
Azt hiszem igen, de nem tudom, mire gondolhatsz. Annyit megjegyeztem, hogy félárnyékos legyen a hely, ez erre megfelel. Lehetőleg futtassuk fel, mert kúszónövény, erre is jó. Azt nem tudom, hogy elég, ha a növénynek csak egy része kap napot ( a töve, a hajtás egy része) vagy fontos a gyümölcsnek is, amely már a nádtető alatt lenne, amely azért nem teljesen sötét, de nyilván nem kap közvetlen sugárzást, felülről a levegőtől is elzárt. Ez okoz dilemmát. AQ fagyási kérdések most nem érdekelnek, mert ennek valószínűleg mindenhol ki vagyok téve a kertben.
Egyébként ma vettem észre, hogy a selyemakácom valószínűleg elfagyott. Hajtott, ezért nem néztem meg tüzetesebben, de ma feltűnt, hogy sok hajtás jön a törzsén, s van két ág még ahol szintén, de az összes többi ága mozdulatlan. A törzs és az ágak 10%-a él talán. Pedig 3-4 méteres fa, 4 éve ültettem, eddig semmi baja nem volt, csak első évben takartam.
Márciusban még voltak -5-7 fokok, tehát ha már nagyon előrehaladott állapotban volt a növény, akkor ha szabadon hagytad volna, elfagyott volna, de mivel visszatakartad, így elvileg nem lett volna szabad, hogy baja legyen. Érdekes!
Egy kicsit át kéne gondolni a programot. Tapasztalat szerint, ha Fityeházon túl sokat elidőzünk, elmegy az egész napunk. Ezt a találkozót már az első napon túra jellegűnek képzelném el. Tamással beszéltem, hogy az ő ültetvényén csinálnánk egy koronaalakítási bemutatót. Közben egy kicsit barangolnánk a dombokon, isteni helyeken. Esetleg egy "leereszkedés" Lendvára a "zöldhatáron" keresztül.
A nagy hideg idején beszéltünk róla, hogy amennyiben valós lenne az még bőven elfagyási küszöbértéken belüli hőmérséklethez tartozó sokkal alacsonyabb (jóval küszöbérték alatti, úgynevezett "radiációs minimum" hatása, a talajhoz (hófelszínhez) közeli ágak, rügyek nem maradhatnának épségben, sőt a törzsnek is el kéne fagynia az alsó szakaszon. A képen látható leveles ág télen a hófelszín fölött volt néhány centiméterrel: íme a "radiációs minimum hatása" fügehajtásban kifejezve. Továbbra is állítom, hogy ekörül valami nem stimmel.
A hegyre az újonnan ültetett kis fáim locsolásában bíztam a természetes csapadékban, de tegnap is és ma is szárazon maradtunk. Ezért kizárólag az öntözés kedvéért el kellett autóznom a hegyig. A mostani meleg idő hatására a levelek és termések növekedése lenyűgöző. 24 vagy 48 óra után nem lehet szinte rájuk ismerni.
Nemsemmi, hogy ilyen kis területen belül egyik elfagyva, másik teljesen ép már leveles. A nem elfagyott mondjuk a két épület között van, elég jó kis hőszennyezéssel, ennél jobb helyen nem is lehetne. Köszönjük a képeket!
Remélem, nem átkoznak el amiatt, hogy ebben az évben az inverzióval, a városi hőszigettel és általában mindennel kapcsolatban ilyen fokon igazolódott mindaz, amit három éven keresztül, folyamatosan írogattam.
Nos itt az ígért fotósorozat: Egy fiatal lila füge tőből az alsó kb. 20 cm maradt életben, ameddig takarva volt.
Két nyolc éve erősödő, 3-4 m magas nagy fügebokrunk is visszafagyott, semmilyen takarást nem kaptak, de természetesen tőröl hajtanak intenzíven.
Ugyanez a fajta (egy helyről származó dugványok voltak), ami nálam elfagyott, az intézetünk védett udvarán védelem nélkül is gondtalanul telelt. Ennek a GPS koordinátáit adtam meg pénteken.
"Azt kellett volna összerakni belőle, hogy ezen a télen Magyarország síkvidékein és völgyeiben olyan mélyre szállt a hőmérséklet, ami túllépte a füge tűrésküszöbét. Csupán azok a helyek kímélődtek meg ettől, amelyek elég magasan helyezkednek el ahhoz, hogy a cikkben az éjszakai hőmérési példával bemutatott kisugárzási inverziós légköri jelenségnek köszönhetően "kiálljanak" az alsó, kritikus hőmérsékletű légrétegből, vagy sűrűn beépített városi környezetben vannak, ahol a városi hő gondoskodott arról, hogy kritikus érték fölött maradhasson a hőmérséklet. Az elfagyott füge arra utal, hogy Te Pécs városának olyan részén laksz, ahol sem a domb-, sem a városhatás mértéke nem volt elegendő ahhoz, hogy a házad falától 3 méterre a hőmérséklet ne süllyedjen -14- -15 fok alá."
UGYE MENNYIRE HIÁNYOZNAK AZ INVERZIOLÓGIAI ISMERETEK? EZEK NÉLKÜL NAGYON VAD ELKÉPZELÉSEIK LEHETNEK AZ EMBEREKNEK. NEM VÉLETLEN A SZAGMA RÉSZÉRŐL IS A SZUBMEDITERRÁN ÖKÖRSÉG!!!!! A SZAGEMBEREK SEM TETSZETTEK TUDNI A TUDNIVALÓKAT.
