" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ó, ezt csak úgy sebtiben berajzoltam, nem is lett jó, mert közben jöttem rá, hogy a tető egyik oldala rövidebb kicsit, mint a másik, így nem is igazán perspektivikus. Amikor nőnek a kivi szálvesszői, akkor eleve van bennük egy ív fölfelé. Tulajdonképpen fölfele kezd el nőni a hajtás, csak a gravitáció fokozatosan lehúzza. Lényegében ez szabályozza a hajtás növekedését is, ettől áll le egy idő után. Nem gondolnám, hogy ne férne bele egy kis dőlés, vagy kis domborulat.
Azt is meg kellene mellé jegyezni, hogy ez a helyzet nem csupán egy napig, hanem jóval hosszabban fönnáll. És egyre gyakoribbak az ehhez hasonlók... Anomália anomália hátán...
Persze, nyilván nem a kis bambuszra futtatnám, amit gyorsan odabiggyesztettem a gégecsőnek. De köszönöm, hogy berajzoltad, majd felhasználom mintának!
Egyébként a vízszintestől mennyire lehet eltérni, ha azért törekednék arra, hogy minél nagyobb légtér maradjon.? Egy kis dőlés azért még belefér? Vagy egy kis domborulat?
A tető ugye nem vízszintes, főleg egyik oldalon eléggé nagy szögben dől, s ha az az előírás, hogy vízszintes legyen, akkor inkább nem kísérletezek vele, meghagyom ezt a profiknak. Meg ugye a kivi szedésénél se szeretnék a tetőre mászni. Elég volt akkor, amikor feltettük a nádszövetet. Így viszont talán alulról csipegethetnénk.
De találtam közben egy képet, s itt is a tető alatt van.
Azt olvastam, 2-2,5 méterre legyenek a tövek. Hét méter hosszú a házikó, tehát ha középre teszek egy porzóst, akkor a két végére tehetek egy-egy termő példányt, illetve akár a túloldalra is. A magasság, ahol függőlegesből vízszintessé válik a gégecső, 2 méter magasan van, ez is jó, ahogy tudom.
A nyáron szeretném a látható betonalap oldalát megcsinálni, s ősszel talán ültethetnék kivit, ha valóban jó így.
Pontosan! A ház teteje alá! Semmiképpen nem akarok sűrű falat, maradjon nyitott, levegős, csak ha már felfelé kell futnia a kivinek, akkor hadd fusson az oszlopokon, gondoltam én. Aztán a tetőnél szépen elkanyarodhatna vízszintesen, befelé a házba. Nem gondoltam arra, hogy az oldalfalról szedjem a kivit, sőt! Mindenhol olyan képeket láttam, hogy aláállva fej felől szedik őket, s így képzeltem el a ház belsejét, ezért aggodalmaskodtam azon, hogy baj-e, ha felülről zárt a hely. De gyorsan modelleztem egy gégecsővel a dolgot, íme:
Fejtetőn a világ: Moszkva és Kijev veri Rómát, Szicíliát és Tuniszt.
Olaszország!
Reggio Calabria (21 m) 20° Palermo/Point Raisi (21 m) 20.0° Bari/Palese Macchie (49 m) 20° Lecce (61 m) 20° Termoli (44 m) 19.0° Crotone (161 m) 19° Triest (20 m) 19° Rom/Fiumicino (3 m) 18.5° Pescara (11 m) 18° Rom/Urbe (24 m) 18° Frosinone (185 m) 18° Cagliari/Elmas (5 m) 17.8° Ancona/Falconara (10 m) 17.4° Venezia/Tessera (6 m) 16.4° Ferrara (10 m) 16.0° Istrana (46 m) 16.0° Treviso (23 m) 16° Grosseto (7 m) 16° Rimini (13 m) 15.0° Pisa (6 m) 15° Rieti (389 m) 15° Villafranca (68 m) 15.0° Genua/Sestri (3 m) 14° Parma (51 m) 14° Bologna/Borgo (49 m) 14° Perugia (205 m) 14° Piacenza (138 m) 14° Ghedi (97 m) 13° Bergamo/Orio Serio (237 m) 13° Mailand/Linate (103 m) 13°
Oroszország!
Samara (Snysljaevka) (40 m) 26.2° Bogucar (84 m) 25.7° Zametcino (131 m) 25.6° Syzran (103 m) 25.5° Penza (177 m) 25.4° Ulyanovsk (129 m) 25.4° Serafimovic (200 m) 25.3° Alatyr (180 m) 25.3° Verhnij Baskuncak (34 m) 25.1° Tambov (128 m) 24.7° Ersov (111 m) 24.6° Saratov (156 m) 24.6° Nizhniy Novgorod (157 m) 24.6° Elatma (136 m) 24.5° Krasnye Baki (110 m) 24.4° Astrahan 24.3° Kazan (116 m) 24.3° Kalac (92 m) 24.2° Kamysin (120 m) 24.1° Balasov (159 m) 24.1° Aleksandrov-Gaj (25 m) 24.0° Volgograd (134 m) 23.8° Lukojanov (219 m) 23.6° Rjazan (158 m) 23.5° Morozovsk (90 m) 23.5° Voronez (149 m) 23.4° Vladimir (172 m) 23.2° Brjansk (216 m) 23° Rostow am Don (75 m) 22.8° Elec (168 m) 22.7° Jaskul 22.7° Tula (203 m) 22.6° Orel (196 m) 22.5° Jurevec (132 m) 22.1° Kursk (247 m) 21.9° Suhinici (238 m) 21.8° Trubcevsk (178 m) 21.3° Primorsko-Ahtarsk (5 m) 21.1° Sakunja (175 m) 21.0° Divnoe (87 m) 21.0° Kozmodemjansk (107 m) 20.9° Moskau (156 m) 20.4°
Amikor kivilugasról van szó, az emberek lelki szeme előtt egy szőlőlugas, vagy szőlőkordon jelenik meg. A szőlővel való analógia helyes is lehetne, ha egy úgynevezett ernyős művelésű szőlőt képzelnénk a helyébe. Gondolom, a kivit az általad bemutatott kis házikó "FALÁNAK" szánnád. Sajnos "fal" képzésére nem alkalmas, vagy legalábbis nem tartható termőn olyan formában, éppen az alább leírt hivatkozásban szereplő tulajdonsága miatt. A szálvesszők ugyanis a vízszintes vázkaz tengelyéhez képest derékszögben, kétoldalt helyezkednek el, ami jelen esetben legfeljebb féloldalasan kivitelezhető, de ahhoz a házikó falával párhuzamosan, tőle pár méter távolságban szükséges lenne egy támasztóhuzal a vesszők alátámasztására.
Minden füge, ami ezen a télen Magyarországon elfagyott, 2009. december 21. éjszakáján fagyott el. A takarás mértéke, vagy módja az ellen nem volt Nálad elégséges. Karácsonykor már ki lehetett volna bontani a fügéket, utána az ország területének 90 %-án nem volt több fügegyilkos éjszaka. (A 10%-án a legenyhébb teleken is van.)
Nos, még mindig nem tudom van-e kizáró vagy rendkívül megerősítő ok, a fő feltételeknek talán a hely megfelel. A felülről történő zártság kérdése - ami bizonytalanná tesz - nem minősíthető a cikk alapján.
"Feltétlenül előnyös, ha van lehetőség a kivit szélvédett helyre telepíteni."
A tető ez esetben kifejezetten jót tesz neki, de láthatóan több fa is védi valamennyire a helyszínt.
"Minden híreszteléssel ellentétben a kivi nem különösebben napfényigényes növény, sokkal inkább árnyékkedvelő, a félárnyék különösen kedvező számára."
Azt hiszem kifejezetten félárnyékos a hely.
"A kivinek nincs különleges talajigénye. " Akkor ez kipipálva
"A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hozza termését. "
"az első évben függőlegesen növesztett ágat 1,80-2 m magasságban, derékszögben elhajlítjuk, és egy huzalhoz erősítjük."
Akkor ezt így kell majd megoldani, ez is megoldható. Szóval akkor jó?
Azt hiszem igen, de nem tudom, mire gondolhatsz. Annyit megjegyeztem, hogy félárnyékos legyen a hely, ez erre megfelel. Lehetőleg futtassuk fel, mert kúszónövény, erre is jó. Azt nem tudom, hogy elég, ha a növénynek csak egy része kap napot ( a töve, a hajtás egy része) vagy fontos a gyümölcsnek is, amely már a nádtető alatt lenne, amely azért nem teljesen sötét, de nyilván nem kap közvetlen sugárzást, felülről a levegőtől is elzárt. Ez okoz dilemmát. AQ fagyási kérdések most nem érdekelnek, mert ennek valószínűleg mindenhol ki vagyok téve a kertben.
Egyébként ma vettem észre, hogy a selyemakácom valószínűleg elfagyott. Hajtott, ezért nem néztem meg tüzetesebben, de ma feltűnt, hogy sok hajtás jön a törzsén, s van két ág még ahol szintén, de az összes többi ága mozdulatlan. A törzs és az ágak 10%-a él talán. Pedig 3-4 méteres fa, 4 éve ültettem, eddig semmi baja nem volt, csak első évben takartam.
Márciusban még voltak -5-7 fokok, tehát ha már nagyon előrehaladott állapotban volt a növény, akkor ha szabadon hagytad volna, elfagyott volna, de mivel visszatakartad, így elvileg nem lett volna szabad, hogy baja legyen. Érdekes!
Ehhez kellene néhány tartógerenda még, vagy rácsozat, pl. így:
