Arról tud valaki valamit, hogy a Zemplénben tervezett OKT módosításokból/elterelésekből megvalósult-e már valami? Az openmaps-ről letöltött térkép az "hatályos" erre a részre nézve?
Hellóka, egy pillanatig sem állt szándékomban erről vitatkozni, mert nincs is miről, és hát ugyebár mint Te is mondod ízlések...:-)
Csak futtattam egy picit a téli túrázást és annak előnyeit.:-)
A kriptás hasonlat nem volt kicsit erős?
Persze ki mit lát bele, nekem inkább a megpihenés, az alvás, jut eszembe a téli erdőről, a hófehér, fagyott kristályos hóról, dérről pedig a megtisztulás.
Költőiséget félretéve ha röpködnek a jó nagy mínuszok akkor meg is tisztul az erdő a kártevőktől, kifagynak a kis drágák ha jól tudom! :-)
Meg hát azért muflont, őzet, egyéb kis állatot ilyenkor is lehet látni ha szerencsénk van. A maci sem döglik meg, csak téli álmot alszik, nem jobb ez így? :-)
(Az erdő halála nekem inkább a tarvágás. Tudom hogy megújul, de az ilyen jellegű pusztítás látványa számomra elkeserítő, akárhogyan is ideologizálják )
Északi Zöld? Pár szakaszát szerintem be fogom járni (a télen:-) ) de előbb befejezem a második kéket amiből nincs már 100 km vissza, két hétvége az egész reményeim szerint. Utána meg úgyis unatkoznék, kell valami ötlet mert a pár régi kéktúra útvonal amit még be szeretnék járni az hamar el fog fogyni. (Szanda-Nemtipuszta-Buják, Ágasvár-Pásztó-Bableves cs...)
Az időjárás témával kapcsolatban én meg lassan ott tartok hogy észreveszem magamon hogy várom az őszt és a telet! :-)
Az őszt nem kell megmagyarázni, a legszebb túra-évszak, a tél pedig?
Előnyei a nyárral szemben számomra:
-jól járhatóak az utak, nincsen dzsindzsa, nincsen sár, be vannak fagyva a vízfolyások, és még szépek is így!
-nincsen kullancs, nincsen szemivó bogár, nem kell ilyesmivel foglalkozni, nem kell csapkodni egész túrán (lásd pl Romhányi-hegy)
-nem izzadok le totálisan óránként 3X, nem sülök oda az aszfaltra vagy a pusztai földútra a 40 fokban, ha melegem van esetleg akkor leveszek egy réteg ruhát, ha fázom akkor meg fel
-a legszebb kilátások is ilyenkor vannak a kilátókból, hegycsúcsokról
-gondolom Te is álltál már meg pár percre a téli erdőben. Olyan csend, olyan nyugalom a világon nincs mint egy téli erdőben pár km-re a civilizációtól.
Nem felejtem el azt a pillanatot mikor 2010 januárjában a Gilitka-kápolna felé tartva a fiam picit előrement én pedig megálltam pár percre hallgatni a csendet, azt a megfagyott, jégbe dermedt hófehér lepelbe burkolózott erdei csendet amit sehol máshol nem lehet megtapasztalni, ha egy csipet zúzmara lehullik az is zajt csinál...nagyszerű, csodálatos, megnyugtató és felemelő is egyben.
Számomra az egyik lehetséges legszebb túraidő az mikor egy januári hétvégén van pár centi hó a hegyekben, mínusz 2-3 fok, hogy még éppen fagy legyen, és ezekhez egy felhőmentes, szikrázó napsütés.
Már indulhatunk is! :-)
Valami ilyesmire gondolok:
Az ősz magáért beszél, azt nem kell annyira magyarázni:
A dobogókői menedékház és a kékesi kilátó kivételével akár találós kérdés is lehet hogy hol készültek a fotók, ha van kedve valakinek játszani! :-)
A honlap és a valóság, illetve a legújabb Zemplén térkép között lehet eltérés, ezt vedd figyelembe. Ugyanis a honlapra több éve lett felrakva az úthálózat, az akkori állapotában. Azóta ez itt-ott változott, de időközben minden szerkesztőtől elvették a hozzáférést, így a frissítésre nincs lehetőségünk.
Reggel vonattal mentem Veszprémbe, majd onnan kellett lesétálnom a buszállomásra. 10 óra után néhány perccel landoltunk Nagyvázsonyban. Már a faluban feltűnt, hogy az ottani patak az elmúlt időszak időjárása miatt nemrég eléggé kilépett a medréből (ez a hegyekben fokozottan látszódott sok helyütt). Megérkeztem a várhoz, először a fémpecséttel nyomtam a füzetbe, ez hiba volt mert a pénztárban van a normális, meg egy várat ábrázoló nagyobb pecsét. Végül mindhárom szerepel az igazolófüzetemben. Ezután elkövettem egy hibát: nem néztem rá a térképre és egyből elindultam a várfal mellett, mint később kiderült Tördemic felé...egy jó 1,5-2 km-t tettem meg mire feltűnt, hogy még mindig nem értem a főúthoz. Megnéztem a térképem és azonnal visszafordultam, egy jó 20 perc után végül 11:27-re sikerült elérnem újra a várhoz a helyes irányra (igazából nem volt különösebb gond ez a kitérő (bár az elvesztegetett idő nem jött volna rosszul később), lejártnak tekintem ezt a szakaszt, majd amikor a Tördemic-Nagyvázsonyt részt csinálom itt tudok majd rövidíteni). Napos időben tempósan haladtam, hogy minél hamarabb érjek fel a Kab-hegyre, gondoltam onnan már nem vészes (igazából addig sem volt) az út. Őszintén szólva nagyon nem voltam megelégedve a sem a jelzések gyakoriságával sem a minőségével, elég régen járhatott jelzésfestő ezen a részen. Útkeresésben gazdagon és a jelzéshiányon méltatlankodva haladtam felfelé egy igen mocsaras (mindkét cipőm átázott) úton. Végre nagyjából a szintidőben jelzett idő előtt felértem a Kab-hegyre. Az új kilátó nagyon jól sikerült, a kilátás is nagyon szép. A kilátó melletti pihenőnél eltöltöttem egy kis időt, majd indultam, mert időre kellett Városlődre érnem a vonathoz. Leereszkedtem a hegyről, útközben pecsételtem (fára csavart dobozban új dizájnos pecsét, ezek alatt egy kis ferde fémlemez ami jelentősen növeli a pecsételés komfortját). Jóval lejjebb az aszfaltos útról a letérés előtt (régi kisvasút töltésének környéke) sokáig jelzéshiány van, ennek nem örültem mert a vonat elérése miatt semmilyen nagyobb kerülő és útkeresés nem fért bele az időmbe. A letérési pontot egy karón elhelyezett kék-fehér nyíl jelzi. Először egy kerítés mellett majd a régi kisvasút töltésen halad a kéktúra. Kiérve az erdőből egy kerítésen kell átmászni (ez előfordul jó párszor ezen a szakaszon), majd a mezőn sem egyértelmű a jelzés, de itt még nem olyan vészes a dolog: az első fa bal oldalán kell haladni nem a jobbon. Nemsokára megérkeztem Úrkútra, nekem egyből Pilisszentkereszt ugrott be róla, bár ez jóval nyugisabb hely. A presszóban pecsételtem majd egyből mentem is tovább. Elég furcsa útvonalon meg a túra Úrkúton belül: hol az utcán hol az őskarszt szélén, hol a házak és a fűrésztelep mellett az erdőszélen. Úrkút után egy pangó vizenyős tócsás úton vezet az út (sikeresen mindkét lábbal belecsúsztam egy ilyenbe, egy élmény volt vizes lábbal menni tovább) egy kerítés mellett, majd betér az erdőbe egy alapvetően lejtős úton folytatódik Városlőd felé. Nemsokára megérkeztem egy rétre a "Güszi pihenő"-höz, innentől az murvás úton mentem egészen Városlődig. A utat jó pár helyen igen erősen erodálták az elmúlt időszak esőzéseiből keletkező vízmennyiségek. Végül sikeresen elértem a kiszemelt vonatot. Minden megpróbáltatás ellenére jó túra volt!
Sajnos ez nem így van. A favágás is engedélyköteles. Például ezért kerül vissza a sokat emlegetett Torma-völgyi OKT a Dédesi várgerincre, mert a völgyben a bedőlt bükköket a BNP nem engedi elszállítatni, az útton átfekvő törzsek átvágása is külön engedélyhez kötött az erdészet számára. Ez egy határsávban, NP területen biztosan engedélyhet kötött.
Az ÉZ pályázati kerete a leírt többszöröse volt. Hogy ebből mennyi volt a rezsi, ki tudja?
"Jó néhány helyen módosulnak a börzsönyi turistautak nyomvonalai, elsősorban annak érdekében, hogy az időszakosan keréknyomossá váló erdészeti szállítóutakról turistabarát nyomvonalakra kerüljenek át."
Nem tudja véletlenül valaki, hogy a Nagy-Galla alatt elmenő zöld sáv turistajelzés Márianosztra felé menő rövid szakasza miért lett "törölve" (ill. más irányba vezetve)? A tuhu-n láttam - vajon a valóságban is járhatatlan?
