" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Fórumi szereplésemet három évvel ezelőtt ezzel a hozzászólással indítottam:
A tegnapi fagyos hajnal iskolapéldája volt az általam Bene Laci felé tett kiigazításban foglalt mikroklíma magyarázatnak (azaz, hogy a dombokon ilyenkor mérhető markánsan magasabb hőmérséleteknek nem a talaj minőségéhez van közük.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásairól begyűjtött adatok szerint az éjszakai minimumok országosan - 5 és +1 fok között szóródtak. Az éjszakát az ország legnagyobb részén felhőmentes, az Észak- Dunántúl kivételével szélcsendes idő jellemezte. Ilyen helyzetekben alakul ki az ún. kisugárzási inverzió, amelyben a kisugárzás következtében kihűlt levegő molekulái egymáshoz közelebb kerülve, ugyanazon térfogaton belül nagyobb számban jelennek meg, nagyobb fajsúlyú közeget képezve. Ezért a legenergiavesztettebb (leghidegebb közeget alkotó) részecskék a gravitáció hatására a légoszlop legaljára kerülnek, a legmélyebb tereppontok szintjén összegyűlő leghidegebb légréteget alakítva ki. Minél kisebb a légmozgás és minél derültebb az ég, az így rendeződött légoszlopon belül annál markánsabb a függőleges hőmérsékleti rétegződés:az elmondottaknak megfelelően, felfelé haladva egyre enyhébb rétegekkel találkozunk. Mivel ez fordítottja a nappal a talaj felől a napsugárzás által melegített vagy a széllel áramló levegő hőeloszlásának, inverziónak, tulajdonképpen megfordulásnak hívjuk. Lévén, hogy ezek a szituációk az okozói a növények létét fenyegető, veszélyes fagyhelyzeteknek, döntő jelentőségű, hogy az adott növény termőhelye ilyen értelemben milyen típusú terepponton van. Nagykanizsát a Principális- csatorna völgyi fekvése tette hirhedten hideg hellyé, ráadásul a mérőállomás a völgy legalján van. Ki hinné, hogy az innen emelkedő homokkomáromi vagy förhénci dombok megfelelő magasságú pontjain ugyanakkor 6-8 fokkal enyhébb hőmérsékletek mérhetők a fent leírt helyzetekben. Így lehetséges, hogy gyakran, az ilyen változatos domborzati adottságú körzetekben az ország összes meteorológiai állomásáról származó szélső adatok közti eltérést is meghaladó hőmérséklekülönbségeket lehet tapasztalni. Ha ez nem "déligyümölcsökről" szóló fórum lenne, hanem ilyen nevű tanfolyam, akkor az itt leírtaknak az első lecke anyagát kéne képeznie, a további órákon kötelező ismétléssel.
A régi falusi környezet felel meg leginkább a fügeneveléshez, mivel ott az árnyékszék szélárnyékában tökéletesen védett helyen van. Ott aztán nincs ám elfagyás! :))))))))
Ma jött meg a Vasárnap aktuális száma,ez egy szlovákiai magyar családi hetilap.Kinyitom,há mivanbenne???Egy kis plussz füzetecske,a címe Egzotikus gyümölcsök.Talán érdekelni fog itt pár embert,ha idézek belőle a topik témájára való tekintettel.A füzet minden gyümölcsöt négy szempont szerint tárgyal:származás,konyhai felhasználás,nevelés cserépben/kertben,valamint a gyümölcs gyógyhatása.A füzetben a következő fajok szerepelnek:ananász,avokádó,citrom,banán,curuba(passiógyümölcs faj),datolya,füge,durián,gránátalma,grépfrút,guava,kaktuszfüge,hurma,karambola,kókuszdió,kivi,
A leírások sok helyen mosolygást váltottak ki belőlem,íme a fontosabbak:
Füge- Sok kertben húzódik meg akár 4-5 méteres fügebokor is.Ha nincs védett helyen,vagy nem takarjuk be,az erősebb tél elviszi az évi termést-lefagyás után évekig nem terem.Vásárláskor ügyeljünk arra,hogy ne a szmirnai típust válsszuk:ennek ugyanis megtermékenyítésre van szüksége,melyet a fügedarázs végezhetne el,ha élne nálunk.Gyógyhatása:Renyhe bélműködés és emésztési zavarok,valamint prosztatabántalmak esetén ajánlják.Vértisztító hatású,enyhíti a szájüregben lévő afták okozta kellemetlen érzést,csillapítja a köhögést,jó hatással van a szívre,csökkenti a vérnyomást.
Gránátalma- Tápanyagokban gazdag,laza talajt igényel.Cserépben,vagy virágkádban pincében,vagy hűvös kamrában fagykárosodás nélkül jól áttelel.A megerősödött növény-8(-10)C-ig fagytűrő.Gyógyhatása:Polifenolokat,C-vitamint,flavonidokat,gyümölcscukrokat tartalmaz.Kiváló antioxidáns hatású.Fogyasztása csökkenti a vér káros koleszterin szintjét.Egyes feltételezések szerint akadályozza a daganatok környékén az érképződést.Hatékonynak bizonyult az érelmeszesedés és a magas vérnyomás kezelésében.
Kivi- Aktinidin fehérjéinek köszönhetően húspuhító tulajdonsága is előnyös(az elkészítendő húst sütés előtt áztassuk nyers kivi levébe,mintha pácba tennénk,csak a sütés után sózzuk,fűszerezzük.Szószként ugyancsak kiváló.
Ma már akár minikivit is ültethetünk az erkélyre,bár ennek a termése sokkal kisebb,és a héja sima......... (kinti termesztésről O infó).Gyógyhatás:Egy-két szem kivi fedezheti napi A-és C vitamin-szükségletünket.Különösen gazdag vasban és káliumban,fontos szelénforrás,flavonid-és antioxidánstartalma is jelentős,magjában rengeteg alfa-linolsav és omega-3 zsírsav van.Enyhe hashajtó hatása lehet,egyeseknél allergénnek bizonyul.
Hurma(Káki)- Külsőre paradicsomra,íze az őszibarackéhoz hasonlít.Nálunk főleg a téli hónapokban kapható.A fát díszfaként szintén kedvelik.A mag nélküli típusok beporzás nélkül is hoznak termést,ezért ilyenekkel érdemes kisérletezni.A hideg teleket is átvészelik.
Hűtőben legfeljebb 2 napig tárplható.A hurma cukor,karotin és C-vitamin-tartalma figyelemre méltó-kitűnő vitaminforrás.
Hát,elég foghíjjas ismertetők,azzal együtt is,amiket kihagytam,vagy nem tartottam fontosnak begépelni.Akad benne viszont egy nagyon érdekes gyümölcs,a kiwano(Cucumis metuliferus),ami állítólag egy egyéves liánféle,és hasonló termesztési feltételeket kíván,mint a kígyóuborka.A hypermarketekben én még nem láttam nálunk,külföldön már kóstoltam.Nagyon látványos,mutatós gyümölcs,a húsa kissé jellegtelen,de azért mostmárt muszáj valahol rábukkannom,hogy vetni tudjak.Valakinek esetleg valami tapasztalata vele???
Na-na, lehet, hogy azt mondták volna, hogy lehetséges, mert itt enyhe a tél, legfeljebb azért nem, mert későn tavaszodik. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))99
Azokból a világ legnagyobb baromságait lehet kiolvasni és az is megkergül tőlük, aki addig normális volt. Mindenről szó van, csak a lényegről nincs. Az iskolában is hülyeségeket tanítanak. SÚLYOS!
Hmmm, úgy látszik egy érdekes, de mindenesetre nem egyértelmű eset vált az ötletemből. Hozzá kell tennem, hogy ha a kivit a házban vízszintesen vezetem, akkor a tető csúcsával háromszöget képez, és a háromszög belsejében is oldalról még érheti nap és levegő, főleg ha nem nyomom fel a támrendszert a szarufákhoz, hanem tényleg vízszintesen vagy ahhoz közel tartom. Valahogy így. Zölddel az elképzelt kiviket jelöltem.
Szerintem most már csak azért is érdemes lenne kipróbálni, mert valahogy én optimista vagyok ezzel, s akárhogy is sikerül, egy érdekes, valamennyire szakmai tapasztalat kerekedhet ki belőle. Kifelé nem akarom vezetni, csak be a házba, mégha így nagyobb is a kockázat.
:)) A viccet félretéve állati szépek! Ha néhány évvel ezelőtt megkérdeztük volna bármelyik magyar klimatológus szakembert, hogy kint a szabadban, Zala megyében lehet-e 15 évig fagykármentesen egy pálma, lehet-e ilyen csodaszép, hát valószínű közelebb állt volna a nemhez, mint az igenhez. Ha a kérdés az lett volna, hogy Pécsen lehet-e, arra egyértelmű igen lett volna a válasz. Persze utólag ezt már sohasem tudjuk meg, mi lett volna a válasz. De valószínű tévedett volna, mert mindkét helyen ugyanolyan eséllyel lehet, térségtől, Mecsektől, déltől vagy északtól függetlenül. Persze a klímatérképekből és klímaleírásokból nem éppen ezt lehet kiolvasni.
Szintén "Zalabria", ráadásul nem is "sud", hanem "nord". Nahát, micsoda mediterrányosak vagyunk! Csak nem a Mecsek csúszott föl valahova Vas megyébe, aztán tőle délre kerültünk???!!! :)))))))))))))))))))))))))))))))))
A harmadik képen láthatónál az a baj, hogy érzékelhetően ők is a szőlő-rutinból indultak ki és oldalfalat is akarnak képezni, bár láthatóan készen áll már a háztető alakú váz a további növekmény fogadására. Az alagút jellegűeknél, helyesen, nincsenek oldalfalak, de a kisebbiknél a továbbiakban vesszők eltérítésével ki kell képezni egy gerincet, ahonnan a szálvesszők kétoldalt terülnek majd le, az alagút ívének megfelelően. A másiknál számos szálvessző lett ráterítve az ívre. Ezeket a továbbiakban ritkítani kell, mert a termővesszők ezekből a vázággá fejlődő alakulatokból azokra merőlegesen, gerincirányban fognak fejlődni és nem férnek el egymástól.
A (14163)-asban a képen is tető alatt van a lugas. Nem tudom, hogy reagál erre a kivi, de gyanítom, hogy nem lesz tőle különösebb baja. Bár az is igaz, hogy Dió4 házikójának teteje szélesebb és nagyobb a képen láthatónál. Én úgy csinálnám, hogy a ház alá is vezetném a termőfelületet, meg a házon kívülre is egy támrendszeren.
"A saját lomb általi sötétség azért nem azonos egy tető alatti sötétséggel. "
No, pont ezen aggódtam. Mondjuk ehhez a fémtetőhöz képest nálam két sor vékony nádszövet, plusz egy fólia van, s valamicske fény ezen azért átszűrődik. Úgy egyáltalán, nálam jóval világosabb van belül, mint azon a képen, sötétebb csak magától a kivitől lenne. Ezért kérdeztem, hogy elég-e, ha a fényt a függőleges rész kapja.
Igen, de azért az a különbség megvan, hogy ott a tető polikarbonátból van. A saját lomb általi sötétség azért nem azonos egy tető alatti sötétséggel. Bizonyos fényigénye azért mégiscsak van, ha nem is kedveli a tűző napot. Belül eléggé kezelhetetlenné tudna válni. Féloldalasan megoldható, vagy tető HELYETT, megfelelő lugasszerkezettel, tetőszerkezet gyanánt.
