Az jó dolog, hogy vissza a gyökerekhez De mivel pótolják azt a megnövekedett energiahordozó igényt? Melyik fa faj tud olyan gyorsan növekedni és van olyan fűtőértéke? Szerintem ez lesz a következő problémájuk (problémánk) ha elkezdik nagy mértékben irtani... Ugyan ez van a horgászatnál nem lehet újonnan tájidegen halakat telepíteni..
Mostanság, nem hobbi célú méhészkedésbe kezdeni, igen kedvezőtlen környezetben lehet. A legfontosabb negatív tényező, a szakma túltelítetsége hazánkban. A meglévő méhészetek zöme is kénytelen állományt növelni a a gazdaságosság, és a jövedelem szintentartása miatt. Hazánkban a méhsűrűség, általánosan nagy, egyes helyeken extrém mértékű. Amely, nem csak a megtermelt méz mennyiségére van kihatással, hanem a méhek egészségügyi helyzetére is. Mint általában a túlzsúfolt állattartási helyeken, így itt is sokkal könnyebben terjednek a betegségek. Nyúlós költésrothadás talán a legismertebb méhbetegség, mivel a fertőzött családok, állományok felszámolásával, égetéssel és zárlattal jár. Nem kevésbé nagy károkat okoz Nosema apis és ceranae, amely szinte előjel nélkül képes állományokat teljesen mértékben tönkretenni. A varroatózis, amely allandó védekezést kíván.
Az akácerdők ellen, folyamatosan erősödő "harc" folyik. Bár még nem tilos a telepítése, de jelentős támogatások vehetők igénybe, nem "tájidegen" fákkal való lecserélésükre. Mivel a legfontosabb bevételi forrás. Így ha a folyamatot tovább szorgalmazzák, katasztrofális hatássa lehet, az egyébként hungarikumnak minősített akácméz termelésére, és a méhészetekre is. Továbbá, több jelentős méhlegelőt adó növény került tiltólistára. Mint a gyalogakác, és a vaddohány.
A központilag szorgalmazott méhlegelő csökkentést eredményező intézkedések, elentmondásban vannak, a munkanélküliség enyhítése céljából új méhészeteket létrejöttét eredményező támogatásokkal. Továbbá a negetív gazdaságkörnyezeti hatásokat erősíti, a növekvő bürokratizmus, amely főleg a kis, és hobbi méhészetek számára jelent problémát. Jelenleg a méhészeggyesületek népszerűségüket, tagságukat javarészt a támogatások igénybevételénél a megkerülhetetlenségük biztosítja. A központi szervezetük a tagságtól elszigetelt, "hatalomváltást" indított el. Bár apróbb, eredményükben vitatható lépések, történtek az előző vezető regnálása idején. De egyenlőre nem valószínínűsíthető, hogy az új vezető személye lényegi pozitív változásokat hozzon. Az újonnan kötelező kamarai tagság is kérdéseket vet fel, de leginkább az hogy mennyire kell zsebbe nyúlni a tagsági díj kifizetésekor, amelyről annyi már tudható hogy az adók mintájára behajtható. A fentiek csak kiragadott momentumok, nem teljes kórkép, csak egy kis szemezgetés csemege és ízelítő a "jóból". Természetesen, nem csak a leendő kezdőknek kell szembenézni az adott problémákkal. Viszont ők még könnyebben pályátmódosíthatnak.
Szia! irigyellek.MNég egy kalapács ütést se tudtamcsinálni.Kell még két hét mire megjön a pénzem.A cipő ugyan még nem szorít,de jó lenne már készen látni azt a 100 körüli fiókot.
Szia! jó gondolat.Azért ne csak egy segítőd legyen.Minden méhészt, aki közel enged magához, látogasd őket sűrűn ahogy az időd engedi .Több okból is jó ez.Majd meglátod.Vannak dolgok amiket sose mondj előttük.Azt, hogy a szakirodalom másképp írja, vagy hogy mások hogyan teszik. Légy diplomatikus.Jegyez meg mindent.Nem baj, ha jegyzetelsz is.Amit tudnod kell ,nincs tökéletes kaptár, és nem a kaptár készíti a mézet.
Egyes rendszerekről így beszélnek a használóik, hogy csak abban lehet jól mézet termelni.Pedig csak a méheik votak bennük gyengék, vagy rosszul alkalmazták a kaptára vonatkozó kezelési tenni valókat.
Amennyiben úgy érzed tudod becsülettel csinálni, akkor se kapkodj.Azt a rendszert kersd meg ami a kezedhez áll.Amennyiben nagy állományt szeretnél, 100 felett,akkor vizsgáld meg a méz elvételi technikáit.Gondolok itt az időre és a fizikai munkára.Az se baj, ha méh kimélő technikával tudsz vele dolgozni. A rossz váltás sokba kerülhet, akár milliós nagyságrend is lehet.
Jó döntést! Itt és atöbbi netes fórumon még sok segítő kész méhész van.Amennyiben el akadnál.
Elősször szeretném jobban megismerni a méhészet tudományát elméleti és gyakorlati oldaláról is. Eddigi tapasztalataim alapján szeretnék komolyan foglalkozni méhekkel, de szükségem lenne gyakorlati tapasztalatra is, hogy erről felelősen tudjak dönteni. :)
Szia! Egyáltalán kiteletek? Rendezd a fészküket.Szűkítsd őket.Szórj rájuk egy kis porcukrot az atka felderítésére.Kaphatnak egy kis fehér ürmös teát is .A tüzetesre még várnod kell.
Ha most tavasszal egy elhanyagolt méhest szeretnétek rendberakni ti mivel esnétek neki?
A közelemben van egy ilyen, s nem szeretném ha miattuk bekapnánk itt a környéken akármilyen fertőzést... Sajnos a család ne mfolytatja a méhészetet, de nem is számolták fel...
10 család NB, tavaj akác óta rájuk se néztek..se egérrács, se takarás, semmi...elvileg volt mézük napraforgóról. Valami javaslat? Köszönöm!
Ajánlatosabb 4-5-6 termelő családdal indulni, tavaszi vásárlással. ha anyagi lehetőség adott. Ennél kevesebbnél, nagy lenne a veszélye a túlzott gondoskodásnak, nagyobb állományba belefulladna egy kezdő.
Az Őrösi Pál Zoltán - Méhek között című könyve nem elavult ma sem, csupán kiegészítendő a megírása után született újabb ismeretekkel.
A tudás, és az anyagiak előtt fontosabb azt mérlegelni, hogy van-e megfelelő tartásra alkalmas hely, méhlegelő, és nem utolsó sorban rengeteg szabadidő.
Nyilván nem a szomszédokkal való háborús viszony lehetőségéért. és nem is azért hogy a méheket megfelelő legelő híján, cukros zsákból táplálja, kezd méhészkedni az ember.
Fontos a szabad idő, főleg a későbbiekben növekvő állomány, vándorlás, termelés esetén.
Olyan munkahely, már csak a mesében létezik, amely mellet komolyabban lehet méhészkedni. ( ahol 8 óra a munka idő és nem 10-12, ahol nem kell hétvégén is dolgozni. a szabadságot is igényszerint adnak, és helyben van.)
Az első két bekezdést nem fordítottam le totálisan, de lényegében arról van szó, hogy múlt tavasszal erősen fertőzöttek voltak nosemával a családjai, ősszel mindet timolos sziruppal etette. Aztán idén tavasszal nosemának jelét nem találta egyáltalán, mindegyik család teljesen rendben volt. Meg hogy a családok nagy részénél nem talált varroát sem, pedig nem használt oxálsavat.
A recept:
"Az eredeti recept szerint egyszerűen 30g timolt kell feloldani 150ml orvosi alkoholban vagy izopropil-alkoholban. Ebből max 5ml-t adsz 1 gallon sziruphoz, vagy csak az erjedés megelőzéséhez csak 5ml-t 3 gallonhoz. A probléma a fenti keverékkel az, hogy az olaj (?) a szirup tetején úszik. Nyilván valamennyi benne van magában a szirupban, de nem egyenletesen oldódva [...]
Emulgeált timol keverék
30g timol kristály egy mézes üvegben, adj hozzá 5ml izopropil-alkoholt. Helyezd az üveget forró vízfürdőbe az oldódás meggyorsításához. Egy másik üvegbe önts 140ml forró vizet, és adj hozzá 1 teáskanál lecitin granulátumot, keverd el jól, és helyezd ezt is forró vízfürdőbe. Gyakran kevergesd kb. 10 percig, amíg a lecitin granulátum fel nem oldódik. Ezután a fel nem oldódott lecitin eltávolításához leszűrheted a keveréket egy teaszűrővel vagy ilyesmivel. Aztán egyszerűen add hozzá a feloldott timolt ehhez a keverékhez, és keverd össze jól. Tejhez hasonlóan fog kinézni.
Használathoz adj 5ml-t minden gallon sziruphoz, és keverd el. [1 UK gallon = 4,55l, így 1,1ml jön ki literenként.] A szirup ugyancsak tejszerű lesz, nem úgy mint az eredeti keverékkel.
Ha [napokkal] később kristályok formálódnak a keverékben, melegítsd újra egy régi lábasban, jobb ha ezt a szabadban teszed. Vannak más táplálék kiegészítők is, amelyek elérhetőek, mint pl. vitafeed, nosevit stb. Ezeket soha nem használtam, így nem tudok véleményt mondani róluk, de abban biztos vagyok, hogy én ahhoz fogom tartani magam, amiről tudom, hogy jól működik. [timolos oldat]
Régebben előfordult, hogy a régebbi fajta keverékből [a nem emulgeáltból] 2 teáskanállal (10ml) is adtam gallononként, de a méhekre ez nem volt semmi káros hatással, de egyébként 5ml elég."
