Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
"Ameddig visszaolvastam csak a város volt, s nem a villajet."
hát ezek szerint nem olvastál vissza eléggé, de hogy tanulság is legyen a történetben, mint a south parkban szokott lenni, mindig olvassunk vissza, hogy tudjuk miről van szó ;)
Ameddig visszaolvastam csak a város volt, s nem a villajet. Tehát erről felesleges vitázni. Én a városhoz szóltam hozzá. Mellesleg olyan nagy gyűjtés nem kell a 30 ezres örménység kiderítéséhez, mivel számos angol nyelvű örmény honlapon megtalálható, csak be kell ütni a google-ba. Én is megtettem már rég:)
Egyébként ajánlom figyelmedbe eredeti hozzászólásom: "Ráadásul ott még örmények is éltek, ha nem is meghatározó számban." S ez továbbra is igaz villajetre ( a városban pedig jelentős számban éltek ) - ugyanis a lakosság kb. 3 százalékát tették ki.
Valóban meddő vita, gondolom mindenki le tudja vonni a következtetést kinek miben van igaza.
ez csak azért érdekes, mert adatból látható, hogy az örmények száma minimális, és a jelek szerint csak trapezunt városra koncentrálódik, ezzel szemben a görögök száma nem. ráadásul a szomszédos sivas, erzurum vilajetekben ennél egy nagyságrenddel több örmény élhetett, adatoknak majd utánanézünk. vagyis ezért állítottam, hogy trapezunt nem volt jellemzően örmény terület. nincs örmény rurális lakosság, a városi örmények meg vsz bevándorlók.
na kaiffal végeztünk egy kis adatgyűjtést, pontosabban elsősorban ő. az örmények lélekszáma a trapezunti vilajetben kb 30 ezer lehetett, a görögöké olyan fél millió és 800 ezer között. az 1. vháb előtt persze.
az egész vita onnan indult hogy trapezunti császárság. de nyilván minden hsz-ban nem fogjuk kiírni.
na mindegy, ez a vita innentől eléggé meddőnek tűnik nekem, úgyhogy nem akarom folytatni, mivel szereted ha mindig neked van igazad, felőlem nyugodtan ragaszkodj a véleményedhez...
"trapezunt és környéke görög terület volt az első világháború végéig."
Ebben szó sincs semmiféle császárságról, csak a városról és környékéről. Azért gondolom a császárság picit nagyobb volt ennél :) A városra vonatkozó adatokat pedig megkerestem és az előbb idéztem. Erről ennyit.
ja csakhogy mi nem trapezunt városról, hanem a trapezunti császárság területéről beszéltünk. ami nem ugyanaz. kb. félmillió görög élt a térségben a századforduló körül.
megint részleteken kötözködsz. örmények nyilván hogy voltak, tekintve hogy nagyjából azt a szerepet töltötték be a birodalomban, mint máshol a zsidók. én viszont azt írtam, hogy nem jellemző az örmény jelenlét a térségben, mivel ők a hegyeken túl, belső anatólia keleti részén (karabahtól sivasig) és a keresztes háborúk alatti vándorlásuk révén kis örményországban (adanától északra) éltek. trapezunt és környéke viszont elsősorban görög volt, nem örmény.
"The city itself has 50,000 inhabitants, among whom are 12,000 Greeks, 10,000 Armenians, some Jews, and a few hundred Catholics The remainder are Turkish Mussulmans, Lazis, Circassians, and Afghazis."
Ezek alapján kb. ugyanannyira lehetett görögnek, mint örménynek nevezni, s csendben megjegyzem, még töröknek is... :)
"(Trabezon, Trabizum, Tirabzon, Trebizond, Tarabozan vagy Tarabuzun), az ugyanily nevü kisázsiai török vilajetnek (31,300 km2 ter., 1.047,000 lak.) fővárosa, görög metropolitának, örmény érseknek és örmény kat. püspöknek székhelye a Fekete-tenger D-i partján, a Mucska torkolatánál, a 3410 m. magas erős Kolat-dag lábánál, részint alacsony dombokon, részint lejtőkön, részint egy citadellával koszoruzott sziklás kis fensíkon, 45,000 lak., akik közt 18,000 keresztény."
Tehát nem egészen a fele volt keresztény, s ezen is osztoztak a görögök és az örmények. Ahol örmény érsek és püspök is volt, ott azért az etnikumhoz tartozóknak is kellett lennie, különösen, hogy az örmény nyelvnek van külön Trapezunti dialektusa.
Mellesleg nem azt írtam, hogy többségben lettek volna az örmények, hanem: nem meghatározó arányban ők is jelen voltak, s ez az örményirtásig igaz is volt.
ez nem a hadsereg problémája, hanem az irak szindróma: nem elég győzni, meg is kell tartani, és ahhoz nem katonai erő kell, hanem rendezési terv és kompromisszum. a horvátok integrálhatóak voltak a magyar államszervezetbe azzal hogy vármegyésítették a területüket (azaz nem alakult ki helyben hatalomkoncentráció), és nem csorbultak a nemesség jogai. a balkánon ezzel szemben se ilyesmi nem történt: a legyőzött ellenfelet vazallusként hatalomban hagyta általában Lajos, az ortodoxok nemességét viszont elvette, térítő papokat vitt magával, ami a helyi egyházat is ellene fordította.. szóval a lehető legrosszabb taktikát folytatta. az ottománok ezzel szemben vallásilag toleránsak voltak, a nem nemes lakosság számára is biztosították a felemelkedés lehetőségét, rendet teremtettek, stb.
Although a draw, Kosovo Polje proved an important Ottoman victory over the Serbs. While the Ottomans could count on an Anatolian reserve to replace their losses, the Serbs, who had mustered all of their able-bodied troops for the battle, were left irreparably weakened. In the three years following the battle, Ottoman raids forced one militarily ineffective Serb regional ruler after another to accept vassalage to Bayezid. Lazar’s young and weak successor Stefan Lazarevic (1389-1427) concluded a vassal agreement with Bayezid in 1390 to counter Hungarian moves into northern Serbia, while Vuk Brankovic, the last independent Serb prince, held out until 1392.
A magyar hadsereg nem volt alkalmas arra , hogy győzzön is és utána megtartsa a területet. Lajos is próbálkozott ott párszor , de szart sem ért az egész.
Mondjuk pont ez az, amire marhaság hivatkozni: ha egyszer a Sánta lenullázta őket, akkor az európai hatalmaknak minek odamenni?
Valószínűleg akkor és ott senki nem gondolta volna, hogy Ankara után ilyen gyorsan talpra áll a birodalom, és még nagyobb lendülettel fog terjeszkedni. Ráadásul azt sem szerették volna, ha Timur megjelenik Európában. Nekik inkább a kvázi statsu quo volt a megfelelő: egy gyenge Bizánc, gyenge oszmán állam, a hátukban független török emirátusok, és Timur minnél messzebb.
nem voltak messzebb, mint az 1440-es években. és pont nikápoly környékén nem volt közben ütközőállam: a szerbeket teljesen annektálták tudomásom szerint, csak az ankarai csata után lazult az ottomán fennhatóság az északi területeik felett, bodont valamikor az 1380-as években már elfoglalták..
Azért ne a mai autópálya tempóval számoljunk. Az a nem voltak messze legalább egy hét lovaglást jelentett... s hadsereg felvonulásban még többet (szekerek miatt). S volt közben még ütközőállam is.
minden állam a saját érdekeinek megfelelően politizál. a balkániaknak például a katolikus térítés és elnyomás nem volt éppen elfogadható, ezért nem is meglepő, hogy nem rajongtak a magyar segítségért : )
Minimum új keresztes háborút kellett volna hirdetni :)
Egyébként volt nemzetközi összefogás, hiszen francia lovagok is voltak Nikápolynál.
Egyébként 1et értek, a törökök akkor még éppen csak megjelentek Európában, a magyar határtól elég messze, s nem lehetett tudni, hogy később milyen dinamikusan terjeszkednek.
