" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A karácsony estéjének hangulata ellensúlyozhatja-e az aznap leesett hó statisztikai alapon biztosra vehető halálos közlekedési áldozatainak tragédiáját... Csak hogy több érvre már ne legyen szükség... Bizony a hó is a földrengéshez hasonlítható kisebb vagy nagyobb katasztrófa. Előnye semmi sincs, hátránya annál több. Csak nem így szokás fölfogni. De ez a tényeken nem változtat.
Értem, hogy vannak kivételes helyek, dombok, s vannak színek. Van, hogy elfagy a füge a Pó-síkságon, Zalában meg nem. De gondolom, egy ilyen jelzőt a túlnyomó többség jellemzői alapján állapítanak meg. Olaszországban nyilván több az olyan hely mint nálunk, ahol nem fagyott el semmi, hiába vannak ellenpéldák. Sőt vannak olyan helyek, ahol tökmindegy domb vagy sík, szélvédett vagy sem, akkor se fagy el. Nálunk ez kevesebb lehet. Szóval, szerintem látni kell a színeket, részleteket, de azért tudni kell, mi a fő jellegzetesség, mi a trend, mi a jellemző és mi a kivételes, a ritka, a mázlista vagy éppen peches eset. A skatulyákat ezért is készítik, tisztánlátás végett, hogy az ember ne csak zavaros katyvaszt lásson. A mértéknek, a számoknak, az arányoknak van jelentőségük, nem is kicsi. Persze, bele kell látni a részletekért, de támpontokat is ki kell jelölni.
Úgy gondolom, Magyarországnak is azért ez a neve, azért ez az államnyelve, mert a többség ilyen. Ettől még élhetnek itt svábok, tótok, cigányok, szerbek, horvátok stb. De nem az ő létük a jellegzetes. Lefordítva pl. a növényekre, ha valaki Amerikából eljőve sok-sokezer hektáron akar vmilyen korlátozottan téltűrő növényt termeszteni, nálunk keresgélnie kell a dombokat, meg a hőszennyezést, Calabriában viszont nem annyira. Változik az időjárás, de ezt még talán kijelenthetjük.
Jó, de gondolom nem mindegy, hogy ezek kivételes vagy jellemző esetek. Tudom, ma szaporodnak a kivételek, de azért még talán ebben az évben is az átlaghőmérséklet Madridban lesz melegebb, nem pedig Helsinkiben.
Az időjárás változik, nagy kérdés, hogy a levegőbe került sok szén-dioxid hatására, amit globális felmelegedésnek mondanak, vagy anélkülis azt tenné, s az egész természetes jelenség, az emberi tevékenység hatása érdektelen. Tényleg, erről mi a véleményetek? Az ember miatt szaporodnak a szélsőséges időjárási esetek?
Értem én, de a földrengésben semmi jó, semmi előnyös, semmi hangulatos, semmi szépség nincs.
A havazásban van. A havas karácsonynak, a téli havas tájnak hangulata van, hagyománya van. Téli sportokat találtak ki és űznek, az emberek élvezik a hó meglévő előnyeit, sielnek, szánkóznak, verseket, dalokat írnak a hóesésről, mert a látványa is szép. Szegényebbek lennénk nélküle. A növénytermesztés persze fontos dolog, nyilván fontosabb is, de mindent nem rendelhetünk alá, én nem szavaznám meg, ha kérdés lenne, hogy soha többé ne legyen hó, s éppen ezért nem is vágyom arra, hogy örökös nyárban éljek pl. Floridában. Az arányokon persze szívesen módosítanék, de a mindig meleg unalmas lenne. Tudom, sokan nincsenek ezzel így, de én se vagyok egyedül.
"Az pedig megmarad, mert ha már négy évszakunk van, az legyen teljes. Az igazi télnek fontos kelléke a hó, nem vagyunk mediterrán ország..."
Gondolj bele, hogy ezen a télen a mi kontinentális országunk dombjainak megfelelő szintjei "mediterránabbak" voltak, mint a mediterrán országok síkságai és völgyei. A színek között nem csak fekete és fehér van. Soha semmit ne tegyünk skatulyába, de ha már mások belegyömöszölték, mi ne tartsuk benne!
Hagyjuk, hogy milyen jelzővel minősített ország vagyunk. Mit szóljanak a spanyolok az ő minősítésükkel? Mai minimumok Spanyolországban: Almazcara -2° Salamanca -2° Carrion de los Condes -1° Valladolid/Villanubla -1° Vitigudino -1° Canfranc 0° Salamanca/Obs. 0° Tamarite 0° A Pobra de Trives 0°
Jelen pillanatban Madridban a ragyogó napsütés ellenére 10 fok van, Moszkvában pedig 20, az erősen felhős ég ellenére és ez az anomália már egy jó ideje fennáll és még ki tudja, meddig. Miért nem bízhatnánk mi az időjárás egy számunkra előnyös szeszélyében, miért kell kötelezően a hátrányosra vágyni?
Mi nem telhetetlenek vagyunk, csak egy mindenki számára előnyösebb időjárási verziót preferálunk. Ha pedig választás kérdése lenne, akkor járna mindenki jobban, ha a mi választásunk teljesülne. Az addig a rosszabb verzióra szavazók is. (Valószínűleg egy ehhez hasonló felismerésben lehet részük a magyaroknak az elkövetkező években.)
Ezek közül a tafrinarezisztens őszibarack a birtokunkban van, ráadásul olyan sajátossággal rendelkezik, hogy október végén érik és decemberig fogyasztható állapotban tárolható.
Mindkét esetben lehet hideg, de hótakaróval ugyanazon légköri helyzetben sokkal jelentősebb éjszakai lehűlések alakulnak ki. Az esetek többségében a hótakaró segítségével lépi át a lehűlés mértéke a korlátozottak téltűrő fajok szempontjából kritikus küszöbértéket.
Azokon az ázsiai szigeteken, ahol rendszeresek a földrengések, azokkal élnek együtt, az építményeik is jó esetben annak megfelelően épülnek. Mégsem feltételezem róluk, hogy valaha is áhítanák a földrengést. Sőt, titkon valószínűleg abban reménykednek, hogy az utolsó volt a legutolsó. (Mint én minden egyes havazás után.)
Olvasom a topikleírásban, hogy: "Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is."
Akkor ezek szerint témába vág, ha megkérdezem, milyen rezisztens, vagy ellenálló fajtákat ismertek, javasoltok arra, ha keresnék,
- körtét, amit a levélbolha - őszibarackot, amit a tafrina - meggyet, kajszit amit a monília nem vagy kevésbé bánt.
Szőlőből, almából elég sok fajtát lehet ismerni, de ezekből mintha nem annyira lenne.
Az pedig megmarad, mert ha már négy évszakunk van, az legyen teljes. Az igazi télnek fontos kelléke a hó, nem vagyunk mediterrán ország, az emberek várják a havat. Lehet, hogy mi vagyunk a telhetetlenek, hogy nekünk füge kell, meg kivi, meg káki.
2008-ban Temesvártól 40 km-re lehetett a szőlőhegyen fügét termeszteni. (Ha megfelelő magasságban van, gyanítom, hogy azóta is lehet.) http://www.agenda.ro/news/news/11706/smochine-de-pe-dealul-cu-vii.html
Olasországban azért IS ritkábbak az elmúlt télihez hasonló hidegkatasztrófák, mert a tenger közelségének és a sík területek nagyon alacsony tengerszint feletti magasságának köszönhetően nagyon ritkán fordul elő megmaradó hótakaró. Ezúttal mégis előfordult. Meg lehet nézni a következményeit!
Ezért aztán, ha mindenki tisztában lenne a megmaradó hótakaró ilyetén potenciális veszélyeivel és a belőle származó lehetséges károkkal, úgy gondolom, nem létezne a karácsonyi hóáhítás intézménye.
A nagyobb hideg előrejelzése nem azokra a területekre vonatkozik, ahol éppen havazik. Az ilyen típusú prognózisok akkor hangzanak el, amikor országosan nincs mindenhol a korábbi havazásból származó hótakaró, csak bizonyos térségekben és már az általad írt, lenyugodott, derült, szélcsendes helyzet van. Ilyenkor alakul ki durva hőmérsékleti kontraszt a hótakarós és nem hótakarós helyek közt, kizárólag ennek a tényezőnek a hatására. Magyarán a havas helyek hóval fedve és sz.rban hagyva maradnak.:)))
Igen, de az ember hajlamos azt hinni, hogy azért, mert ott van hideg, ahol hó esik, ahol meg nem, ott nincs is fagy. Egyik sem az elfagyás körüli -15 esete. Én úgy emlékszem, hogy általában hóesés utáni derült időszakokban szokott nagy hideg lenni, amikor már túl vagyunk a havon. Tehát általában a -15-ök nem úgy érkeznek, hogy havat csak az előző télen láttunk. Én így emlékszem, de ezt te nyilván jobban tudod. Csak az a baj, ha közben egyszer már elolvadt a hó, s nincs miből építeni.
Többet nyerünk vele, ha nincs hó, mivel olyan esetekben a lehűlés mértéke jóval ritkábban éri el a kritikus szintet. Az üdvösséghez jószerivel elegendő lenne, ha soha nem esne hó. A szélsőséges éjszakai hidegek kialakulásában meghatározó szerepe van a hótakarónak. Nem cseng vissza a füledben egy olyan téli időjárási előrejelzés, amikor olyat mondanak, hogy a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet X és Y fok között, de a vastag hóval borított helyeken X-10 fok körül?
Ami pedig a tengerszint feletti magassági tartományt illeti, esetünkben a 100m-től a 300 méterig terjedő szintekről van szó. A magashegység egy egészen más téma.
Tényleg, nem lehetne valahogy mesterségesen havat előállítani? Mint ahogy régen volt jeges, lehetne havas, akitől az ember nagy mínuszok idején rendelne pár köbméter havat, s körbeépítené vele a növényeit. Ezen a télen elég sokáig megmaradt a hó, ha szerencsénk lenne, s jövőre is így alakulna, érdemes lenne néhány fa köré hóembert építeni! Csak az a gond, sokszor pont akkor volt nagy hideg, amikor hó nem volt. Na, ezért lenne jó a havas.
A 10600. körüli és utáni hozzászólások környékén nagyon izgalmas és szemléletes dolgokat találhatsz a témában. Dátum szerint dec. 20. és 21. környéke, valamint kicsit előtte, az előzmények és kicsivel utána az "utózmányok" kedvéért.
