Abban a tekintetben jobb, hogy az egyébként dolgozni nem akaró, segélyből élőket munkára kényszeríti a rendszer, munkára nevel, szoktat...
Abból a szemszögből rosszabb, hogy akiket felvennének állandóra azokat nem veszik fel, mivel a közmunkás feleannyiba se kerül. ÉS aki közmunkán van az nemigen tud állásinterjúra menni, hiszen nem lóghat el a közmunkából, mert akkor meg semmit se kap... Másrészt emiatt sokkal kevesebb a munkahely...
Az hogy megéri-e kiírtani attól függ, hogy az erdő tulajdonosának mi a célra a fával. Ha ő tüzelőt termeszt, akkor nem fogja kiírtani, mert az akác tudtommal a legdrágább! Hülye lenne kiírtani. (kivéve ha a támogatás olyan mértékű hogy többet kap tonnájáért mint tüzelőnek) Ha a termelő elve asztalosanyagnak termeszt, akkor meg nem is ültett akácot. (szerintem)
A félreértések elkerülésének érdekében, én sem az erdőgazdasági területeken való betiltásról írtam. Ilyen nincs, viszont létezik ösztönző anyagi támogatás, az akác kiírtására. Tehát nem kötelező, csak lehetőség. Azt hogy milyen mértékben élnek vele, valójában, hosszútávon is megéri-e (az erdő tulajdonosának)? Erre nem tudok választ adni. Csak méhész vagyok.
Már írtam máshol is, nem zavarja ezeket, a lényeg hogy tesznek rá mi lesz az emberekkel, a gazdasággal hosszu távon... nincs átgondolt koncepció, nincs átgondolt stratégia az országban semmire... csak a szabadrablás megy már 23 éve.
Az akác tájidegenné nyilvánítása, ostobaság. Egyrészt, mert nem véletlen lett betelepítve, kiválóan alkalmas a futóhomok megkötésére. Másrészt haszonnövény, így nem mellékes a jó növekedési erélye, szívóssága, 2-3 x sarjaztatható gazdaságosan. Így, egy friss telepítés akár 3 emberöltöre szóló erdőt biztosít.A hangoztatott fő kifogás, hogy nem ad védelmet búvóhelyet a vadnak. Ez szerintem csúsztatás. Láttam már, bokrokkal cserjékkel dúsan benőtt akácerdőket, és kopár aljú tölgyeseket.. Nyilván ez függ, az emberi tevékenységtől is.Aggodalmas továbbá, az, hogy pont egy olyan fát üldöznek, amely telepítése gyógyír lehetne a fában szegény vidékek erdősítésére. Gazdaságosan. A gyenge szántóföldi művelésre alkalmatlan területeken. Az ilyen régiókban eggyáltalán nem történnek telepítések. Sőt mindenki talál jó okot a fák kivágására. A gazdák az erdősávokat irtották ki, a nagy egybefüggő szántókért. Az önkormányzatok, karbantartás,és tüzelőhöz juttatás címén, (bár ezek inkább cserjézések). De rengeteg olajfűz kerül kiirtásra. Az illegális fakitermelés is mindenütt élő probléma.A kunságban tapasztalható, a fák iránti "ellenszenv", még a gyümölcs sem kivétel. Az okok talán a régmúltba nyúlnak, rendeletileg kötelező volt a portánkénti meghatározott számú fa ültetése. A zártkertekből az igavonó állatok kitiltása, a szántóföldi művelést, így is akadályozni szándékozták. A szőlő és gyümölcs termesztése volt engedélyezett.( Ez a 1700- és 1800-as évek)Ma ezek a zártkertek, fekvésüktől függően váltak beépített, vagy beépíthető területté, illetve szántóterületté. Az 1960-70-80-as években hobbi kertekként, voltak népszerűek. Divat volt a kertészkedés, a hobbiházak, építése. Mára. ez a generáció kiöregedett, alig van utánpótlás. Így ezen funkciók felszámolásra kerülnek és végül, töredék áron adnak túl a kerteken amelyek szántóként egybeszakítva, fokozza a fátlanság mértékét. Szintén kedvezőtlen folyamat a méhészetek számára. Az akác nem kívánatossá tétele, hasonlatos, a kulákok üldözéséhez, a vasutak megszüntetéséhez. Mind máig ható károkat okozott. Nem vagyok összeesküvés elmélet hívő, de mire megy ez ki? Nagyon sok "magyar" ételünk összetevője is tengerentúli. Például a paprikáskrumpli helyett, sem akarnak őshonos köleskását etetni szerencsére! Azzal, hogy ne legyen akác természetvédelmi területen, nemzeti parkokban, eggyetlehet érteni. De gazdasági területeken viszont, miért zavarja az urakat?
Az jó dolog, hogy vissza a gyökerekhez De mivel pótolják azt a megnövekedett energiahordozó igényt? Melyik fa faj tud olyan gyorsan növekedni és van olyan fűtőértéke? Szerintem ez lesz a következő problémájuk (problémánk) ha elkezdik nagy mértékben irtani... Ugyan ez van a horgászatnál nem lehet újonnan tájidegen halakat telepíteni..
Mostanság, nem hobbi célú méhészkedésbe kezdeni, igen kedvezőtlen környezetben lehet. A legfontosabb negatív tényező, a szakma túltelítetsége hazánkban. A meglévő méhészetek zöme is kénytelen állományt növelni a a gazdaságosság, és a jövedelem szintentartása miatt. Hazánkban a méhsűrűség, általánosan nagy, egyes helyeken extrém mértékű. Amely, nem csak a megtermelt méz mennyiségére van kihatással, hanem a méhek egészségügyi helyzetére is. Mint általában a túlzsúfolt állattartási helyeken, így itt is sokkal könnyebben terjednek a betegségek. Nyúlós költésrothadás talán a legismertebb méhbetegség, mivel a fertőzött családok, állományok felszámolásával, égetéssel és zárlattal jár. Nem kevésbé nagy károkat okoz Nosema apis és ceranae, amely szinte előjel nélkül képes állományokat teljesen mértékben tönkretenni. A varroatózis, amely allandó védekezést kíván.
Az akácerdők ellen, folyamatosan erősödő "harc" folyik. Bár még nem tilos a telepítése, de jelentős támogatások vehetők igénybe, nem "tájidegen" fákkal való lecserélésükre. Mivel a legfontosabb bevételi forrás. Így ha a folyamatot tovább szorgalmazzák, katasztrofális hatássa lehet, az egyébként hungarikumnak minősített akácméz termelésére, és a méhészetekre is. Továbbá, több jelentős méhlegelőt adó növény került tiltólistára. Mint a gyalogakác, és a vaddohány.
A központilag szorgalmazott méhlegelő csökkentést eredményező intézkedések, elentmondásban vannak, a munkanélküliség enyhítése céljából új méhészeteket létrejöttét eredményező támogatásokkal. Továbbá a negetív gazdaságkörnyezeti hatásokat erősíti, a növekvő bürokratizmus, amely főleg a kis, és hobbi méhészetek számára jelent problémát. Jelenleg a méhészeggyesületek népszerűségüket, tagságukat javarészt a támogatások igénybevételénél a megkerülhetetlenségük biztosítja. A központi szervezetük a tagságtól elszigetelt, "hatalomváltást" indított el. Bár apróbb, eredményükben vitatható lépések, történtek az előző vezető regnálása idején. De egyenlőre nem valószínínűsíthető, hogy az új vezető személye lényegi pozitív változásokat hozzon. Az újonnan kötelező kamarai tagság is kérdéseket vet fel, de leginkább az hogy mennyire kell zsebbe nyúlni a tagsági díj kifizetésekor, amelyről annyi már tudható hogy az adók mintájára behajtható. A fentiek csak kiragadott momentumok, nem teljes kórkép, csak egy kis szemezgetés csemege és ízelítő a "jóból". Természetesen, nem csak a leendő kezdőknek kell szembenézni az adott problémákkal. Viszont ők még könnyebben pályátmódosíthatnak.
Szia! irigyellek.MNég egy kalapács ütést se tudtamcsinálni.Kell még két hét mire megjön a pénzem.A cipő ugyan még nem szorít,de jó lenne már készen látni azt a 100 körüli fiókot.
Szia! jó gondolat.Azért ne csak egy segítőd legyen.Minden méhészt, aki közel enged magához, látogasd őket sűrűn ahogy az időd engedi .Több okból is jó ez.Majd meglátod.Vannak dolgok amiket sose mondj előttük.Azt, hogy a szakirodalom másképp írja, vagy hogy mások hogyan teszik. Légy diplomatikus.Jegyez meg mindent.Nem baj, ha jegyzetelsz is.Amit tudnod kell ,nincs tökéletes kaptár, és nem a kaptár készíti a mézet.
Egyes rendszerekről így beszélnek a használóik, hogy csak abban lehet jól mézet termelni.Pedig csak a méheik votak bennük gyengék, vagy rosszul alkalmazták a kaptára vonatkozó kezelési tenni valókat.
Amennyiben úgy érzed tudod becsülettel csinálni, akkor se kapkodj.Azt a rendszert kersd meg ami a kezedhez áll.Amennyiben nagy állományt szeretnél, 100 felett,akkor vizsgáld meg a méz elvételi technikáit.Gondolok itt az időre és a fizikai munkára.Az se baj, ha méh kimélő technikával tudsz vele dolgozni. A rossz váltás sokba kerülhet, akár milliós nagyságrend is lehet.
Jó döntést! Itt és atöbbi netes fórumon még sok segítő kész méhész van.Amennyiben el akadnál.
Elősször szeretném jobban megismerni a méhészet tudományát elméleti és gyakorlati oldaláról is. Eddigi tapasztalataim alapján szeretnék komolyan foglalkozni méhekkel, de szükségem lenne gyakorlati tapasztalatra is, hogy erről felelősen tudjak dönteni. :)
