tudorapo:
A szerzői jogvédelmi időtartam gondolom azért van, hogy a szerző ennyi idő alatt "begyűjthesse" az őt megillető pénzt, anyagi jutalmat (és más ne másolhassa le a művét, így megfosztva őt ettől).
Viszont ez idő után a mű "publikus érték" lesz, tehát bárkinek a rendelkezésére áll, lehet szabadon másolni, felhasználni, stb.
Igy elérte a törvény, hogy a szerző is jól járjon, és összességében az emberek is (ld. Shakespeare művek, stb.)
Szoftverekre vonatkoztatva a 75 év viszont értelmetlen. Hiszen 75 év múlva senkinek se kell már a szoftver, sőt, nem csak, hogy nem kell, de nem is használható.
Igy szerintem nem teljesül a "törvény", a társadalom akarata, amely szerint a szerző "jogos jussa" után bárki részesülhessen az elkészült értékből.
Ha ez az időszak 3-5 év lenne, akkor már inkább teljesülne.
A mű keletkezési ideje/szerző halála után 75 évig jogdíjkötelesek a művei, jogdíjat kell fizetni az örökösöknek. Tehát pl. ha Mozartot fütyülsz, akkor nem kell fizetned, de ha valaki (zenekar pl.) feljátszotta CDre, akkor amíg a CD 75 éves nem lesz, ketyeg a 75 év.
Könyvkiadói körök szerint ez Magyarországon Bartók leszármazottai miatt 75 év. Érdekelne máshol mennyi, de ez már nem a topik témája.
Szoftverekre szvsz annyiban vonatkozik, hogy ha 2056-ban találsz egy dos 1.0-t, akkor díjfizetés nélkül használhatod. Örülni fogsz, nem? De forráskód, titkos infók akkor sem lesznek.
Valaki magyarázza el, hogy miként értelmezendő a szerzői jog 75 éves lejárati ideje?
(Nem azt, hogy mennyi 75 év, hanem hogy ez mire szolgálna, mi az értelme, stb.)
Ezután kíváncsi lennék arra, hogy a szoftverekre alkalmazva mi értelme van ennek a 75 évnek?
Ja, még valami:
szerintem a "válaszra sem méltatásodat" nekem9-nek nem 4., hanem az 5. pont alapján kellett volna hivatkoznia (azaz a Tpvt. ismereted hiánya miatt.)
1. A szerződsek időbeli hatálya hogy jön ide?
Esetleg a megkötés időpontjára gondolsz? Az két különböző dolog. Ha nagyon érdekel a téma, neked is javasolom az elker szerződéskötéses kiadványt.
2. A 99-es kormányrendelet csak fogyasztói szerződésekre vonatkozik! A Ptk. kötelmi joga alapján mindenképpen lehet szerződést kötni ráutalóan magad tartva, akár kettyingetve, akár kattyingatv, akár borítékolva (bár ez utóbbi alatt nem tudom, hogy mit értesz).
3. Önmagában annak, hogy távollévők közti-e a szerződés vagy sem, nincsen jelentősége. Pl. ha a hátsó ajtón szállsz fel a buszra, messze van a buszsofőr, távol vannak a felek egymástól.
4. "Cégeknél gyakran előfordul ..." Igen, meg sok más esetben is előfordul, hogy én, aki eljárok, más nevében járok el, de ettől a szoftvert még az ő nevében használom, őt képviselem.
pl. ABLAK vállalat számára fejlesztem a CCCP szoftvert, amire ABLAK vállalat kapott ugyan fejlesztési licencet, de ha kizárólag az ő nevében teszem, attól engem még megbízhat annak az elvégzésére.
5. A büntetőeljárási bizonyítás problémája nekem a gyakorlatban még nem egyértelmű, ezért erről jobb, ha nem nyilatkozom.
(1)
Amit írsz, az butaság.
Amelyik jogász jogszabályról 100%-ig bizonyosan nyilatkozik, annak lövése van ahhoz, hogy mit jelent ügyfelet képviselni. És csak abból lehet olyan jogász, aki nem csak könyveket lát.
Speciel nem érzem magam a szokásosnál sem hazudósabbnak, sem részegebbnek, sem bolondabbnak.
Úgy látom, hogy már legalább 3 jogászok van ebben a topicban.
(2)
Aki bedől a BSA vagy más "hatóság látszatát kelti" tevékenységeinek, annak a) elég rossz a lelkiismerete, és azért ijed meg oly nagyon, b) nem elég biztos a jogszabályokban biztosított jogaiban, és azért ijedezik. Mind a kettő gyakori, bár az utóbbi persze nem kívánatos. c) ráérő idejében szeret feleslegesen aggódni, és hosszú topicokban levelezgetni.
>Ez a két kérdés csak akkor nem probléma, ha még >nem abszolváltad az államvizsgát, és nem >szembesültél azzal, hogy az absztrakt >normaszöveget a valós élet tényállásaira kell >alkalmazni.
Eksön, nem akarlak megbántani, de:
Mint kedves kívülálló, engedtessék meg, hogy eme fenti másolatodat kissé túlontúl harsogónak tartsam.
Meg tudnád nekem világítani, hogy miért tartod jogi normának a jogdogmatikát? Hidd el nekem, elég értelmetlen lesz a végeredmény. Nem nagy cucc egy "jogi alaptan" szintű tudásból két sornyit kiemelni, de az már ciki, ha abban a kiemelt két sorban sem tudsz elég pontosan fogalmazni, főleg ha valakit le akarsz flamolni.
Az a szöveg, amit te is mondtál a távollévők közti szerződésekről csak azt mutatja, hogy te magad - már megbocsáss - ahhoz nem értesz, és inkább érzésből válaszolsz, mint tudás alapján.
Ha kérsz, küldök egy majdnem friss (kb. 1 év) tanulmányt a szerződéskötés az elkerben témáról.
Talán segít eligazodni.
>Egyébként, ha a jogszövegből a jog jelentése >egyértelmű lenne, nem lennének jogviták, és >jogászokra sem lenne szükség. Talán nem kellene >olyan nagy hévvel pár egyetemi vizsga után azt >képzelni, hogy máris jogászok vagyunk és >megváltjuk a világot.
A jog(i norma) jelentése az esetek túlnyomó többségében egyértelmű, csak éppen az egyértelműség nem közvetlenül a szövegből következik, ahogyan ezt te is helyesen mondtad, és ezért kell jogász. Az, hogy jogértelmezésre van szükség, nem jelenti azt, hogy bizonytalan a jog! Ezt te is megtanulhattad volna, ha leállamvizsgáztál ebből a roppant fontos tárgyból.
A távollévők közti szerződéskötés válaszát a konkrétan meg lehet ítélni, csak kellően el kellene mélyedni a témában.
Az nagyon durva kijelentés, hogy az ászf nem egyértelmű! Ilyen kijelentést már legalább jó 50 éve sem lett volna szabad, hogy jogász leírjon. Hát még most, amikor az ászf már százezer tanulmányt megért. Pl. arról, hogy ha a felek egyedi szerződésükben eltérnek az ászf tárgykörében, az nem lesz érvénytelen, természetesen az egyedi lesz az irányadó. (lásd válaszodat sashimi kérdésére). - bár itt remélem csak félreértettelek, mert ha nem, akkor nagyon alapvető hiányosságaid vannak kötelmi jogból.
Talán nekem9 nem mondta, hogy megváltja a világot, csak éppen megpróbálta eksön "próbálkozásait" ütköztetni eltérő véleménnyel.
Ami soha nem baj, lásd pl. Verebics bácsi esetét. Szegénykének nem sok gyakorlata volt még a jog legtöbb területén, főleg nem a büntetőeljárásban vagy a szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekben, illetve a kötelmi jog "mélyebb" zónáiban. Nem csoda, hogy ez utóbbival eksün barátunknak is problémái akadtak... Ha meg éppen nincs gyakorlatod, azaz nincsen közvetlen kontroll alatt a mondanivalód, akkor nagyon könnyen elszállsz, mint az egyszeri újságíró, aki két darab információból kreál hatot. Addig szabadon mondhatsz bármit, amit a nagyobb létszámú közönség hallani szeretne.
A jogszabályok a legtöbb esetben értelmezhetetlenek, érthetetlenek, hibákkal zsúfoltak. Szinte teljes a bizonytalanság az élet minden területén.
Itt általában értelmes emberekkel vitatkozom. Általában komolyan veszem azokat akikkel vitatkozom. Téged is. Nem sokáig ha te nem veszel komolyan.
Egy üzleti levél hangneme ilyen:
Kedves Ön! Alábbi ajánlatunkban ezt akarjuk eladni önnek, mely ennyibe kerül, és erre jó. Amennyiben szüksége van rá, megbízottunk felkeresi, és reméljük megkötjük az üzletet. Tisztelettel: Mi
Egy idézés/katonai behívó/általános hivatali irat ilyen:
Tisztelt Ön!
Ilyen és ilyen ügyben ekkor és ekkor látogasson meg itt és itt. Amennyiben nem teszi elvisszük/megbüntetjük.
Mi
A BSA levél ez utóbbi stílusát követi.
Nekem nincsen takargatnivalóm - két Debian 2.2-m van. És félek.
Tudjuk, hogy kormányszférából támogatják a tevékenységét. Tudjuk, hogy tényleg támogatják az állami szervek. Én (mi?) azon morgolódunk, hogy miért pont őket támogatja az állam, amikor annyi mással is foglalkozhatna : miért pont erre lehet 8 évet kapni, miközben rablásra nem: általában böngészd végig a topikot.
Bocs, hogy beleszólok, de támogatom azt a véleményt, miszerint joga van a BSA-nak kérdezni, sőt kérni is. Ennél több jog azonban nem illeti meg. Még az sem, hogy az elmaradt válaszok okát firtassa. Naponta sok cég, társaság, alapítvány keres meg mindnyájunkat, előadják kérésüket, megmutatják magukat. Van olyan levél is, amire reagálunk, a legtöbb azonban a szemétben köt ki olvasatlanul. A feladók egy részének így is megéri, az egy-két válaszoló országos szinten akár észrevehető mennyiség is lehet.
A BSA fő célja egy bizonyos kőrből származó softverek értékesítésének elősegítése. Módszerüket lehet bírálni, utálni, ellenezni, egyetérteni vele, de a hatékonyságát elvitatni nem lehet. Ha igaz, hogy az általuk támogatott hatóságok a BSA információi alapján akcióznak civil cégeknél, akkor a hatóságok fellépése legalább annyira törvénytelen és amorális, mint a tisztátalan szoftverhasználat, mert ugye az ő leveleiket nem hajíthatjuk olvasatlanul a szemétbe.
1. Te kérdezted, hogy kinél tartott a BSA házkutatást, erre válaszoltam, hogy nyilván sehol, mert.. stb.
2. Ez a két kérdés csak akkor nem probléma, ha még nem abszolváltad az államvizsgát, és nem szembesültél azzal, hogy az absztrakt normaszöveget a valós élet tényállásaira kell alkalmazni. Ez a leképezés a jogalakalmazás. természetesen a legtöbb jogi norma, mint absztrakt tényállás egyértelmű, csakhogy az jogi norma nem csak a jog szövege, hanem a mögötte a lévő bírói jogalkalmazás és a jogdogmatika is. Persze nyilván ezt a vizsgát még nem abszolváltad.
Tudok a 16. (7)-ről és az ezzel összahangban lévő 92. (5)-ről, és ebben a topikban pont én hívtam föl erre a figyelmet, hogy a BSA-nak igenis joga van adatot kérni, de nincs joga helyszíni ellenőrzést tartani. (Ez azért elég soványka érv, (és mellesleg igaztalan is) alátámasztása annak, hogy általában megkérdőjelezd a hitelességemet.)
Továbbá én folyamatosan hangsúlyoztam, hogy a szerzők jogait tiszteletben kell tartani, és mindenki annyiért adja a szellemi termékét amennyiért azt megveszik, és ez ellen kár lázadozni, de nem tűrhető, hogy nagy tőkeerejű vállalatok a rendőrséggel összefogva zaklatnak, anyagilag romlásba döntenek, aránytalan károkat okoznak a szakértelem teljes hiányával személyiségi jogokkal egyébként papíron rendelkező polgárokkal, továbbá jogtalan versenyelőnyhöz jutnak.
Egyébként, ha a jogszövegből a jog jelentése egyértelmű lenne, nem lennének jogviták, és jogászokra sem lenne szükség. Talán nem kellene olyan nagy hévvel pár egyetemi vizsga után azt képzelni, hogy máris jogászok vagyunk és megváltjuk a világot.
Véleményem szerint a BSA levél, legalább amit én olvastam, az abban található hivatkozásokkal alaklmas arra, hogy az átlagosan tájékozott állampolgárban hatóság és hivatalos eljárás látszatát keltse. Talán olvasd el te is, mielőtt nyilatkozol. Emellett több nyilatkozatban jogászaik olyasmiket nyilatkoztak, hogy aki nem válaszol azok ellen "eljárást indítunk", meg "büntetőeljárást kezdeményezünk".
Nem én sem halottam olyanról, hogy erőszakkal betörtek volna, hiszen nyilván annyira nem hülyék, de amit akartak enélkül is elérik a leveleikkel, ami egyébként jogszerű cél, hiszen csak a jogdíjukat akarják. Ami jogszerűtlen az a megtévesztés, a rendőrségi lefoglalások, a hónapokig tartó eljárás, ami aránytalan károkat okoz. És már én is föltettem a kérdést, hogy halott-e valaki olyanról, hogy házkutatáson semmit sem találtak, és mégis meghurcoltak valakit, de nem volt válasz.
A jogszabályok optimális esetben teljesen egyértelműek, ez a legtöbb esetben így is van. Ha nem így lenne, teljes lenne a bizonytalanság az élet minden területén. Azért vannak jogászok, hogy ha valamilyen jogszabályt nem értesz, nem vagy biztos benne felkeresd őket. Jogszabályt soha nem lehet úgy értelmezni hogy egy-egy szakaszt kiragadva hangoztatjuk igazunkat. Ezért is felesleges itt vitatkozni mert azt sem tudod hogy kivel állsz szemben, érdemes-e komolyan venni.
A BSA levél formátuma nem hiszem hogy alkalmas lenne hatóság látszatának keltésére. Egyszerű kérdések vannak benne amire egyszerű válasz adandó. Akinek takargatnija valója van az persze hogy fél. BSA teljes joggal hivatkozik állami szervekre, hiszen tevékenységét - ebből a szférából - támogatják.
Én is flémelek apu ééén is akajooom!
Nos: "nem nyilatkozom arról, amiben nem vagyok 100%-ig biztos" Ez butaság. Nagyon kevés dologról vagyunk 100%-ig megbizonyosodva, és ez sosem jog területén van. Amelyik jogász jogszabályról 100%-ig bizonyosan nyilatkozik, az részeg, hazudik vagy bolond. És mi még csak jogászok sem vagyunk (főleg én nem)
Hatóság látszatát kelti!=hatóságként viselkedik. Ha erőszakkal betörne és kutatna, hatóságként viselkedik. Előbbi nehezebben körülírható. Olyasmik tartoznak bele, hogy állandóan hivatkozik különböző állami szervekre, hogy a kiküldött levele nem tartalmaz "igen-nem" rubrikát, csak igen választ lehet adni a visszaküldésével, ha nem válaszolsz, rossz vagy. Most ez a kettő jutott az eszembe - lesz több is.
Mint ahogy a Be. alapján a BSA nem tarthat sehol házkutatást, ennek megfelelően nem is tart sehol házkutatást. Ettől kezdve felesleges vitatkozni azon, hogy van-e joga házkutatást tartani vagy nincs.
Mellesleg ajánlom figyelmedbe a szerzői jogi törvény 16 szakasz 7 bekezdését.
Kiváncsi lennék, hogy mivel kelti a BSA hatóság látszatát!? Hallottál egy olyan esetről is, hogy azt mondta valaki hogy ide ne tegye be a lábát a BSA és mégis erőszakkal bementek?
A négyes pontra sajnos még válaszolni sem érdemes.
Nem a hiteledet kérdőjelezem meg, csak a jogászi elhivatottságodat, miszerint ha nem tudok valamit biztosan annak utánnanézek. De semmiképpen nem nyilatkozom olyanról amiben nem vagyok 100 százalékig biztos.
Nagyon érdekes és fontos dolognak tartom a távollévők között kötött szerződések jogi értelmezésének boncolgatását. Ez a kérdés megér egy misét.
1. A szerződések időbeli hatálya.
A távollévők közötti szerződéseket, tudomásom szerint egy 1999-évi rendelet szabályozza, korábban a magyar jog nem ismerte el a boriték és a klikkentő szerződéseket. Mi a helyzet szerintetek a korábban feltelpült szoftverek kapcsán a licensz szerződések érvényességével ?
2. Kik a jogalanyai ennek a távollévők között létrejött szerződéseknek. Azaz ki klikkentett a licensz szerződést elfogadó gombra, illetve ki telepitette a szoftvert, illetve ki bontotta ki a szoftver dobozát.
OEM szoftvernél lehet hogy csak a kereskedő klikkentett a vásárló nem.
Cégeknél gyakran előfordul, hogy valamely külső cég telepit programot.
Azaz pusztán az a tény hogy valakinek a mervlemezén valamely feltepitett program van, milyen alapon alapozza meg azt a vélelmet hogy az illető egy távollévők között létrejött szerződésben szerződő fél ? Hogyan lehet és kinek a feladata bizonyitani, hogy valóban ő klikkentett ?
Mi a helyzet ha egy gépet többen használnak ?
Mi a helyzet a spontán települő virusokkal,DLL-ekkel stb.
A kogens szabályokba ütköző kikötéseket nem tartalmazhat, illetve az általános szerződési feltételek szabályaiba sem ütközhet.
A kereskedőnél való vásárláskor, mint azt te is megjegyezted adás-vételi szerződés (meg még egy s más egyéb jogviszony), és nem szoftver felhasználási szerződés jön létre. Az közötted és a szerzői jog jogusultja között jön létre, azt hiszem akkor, amikor klikkelsz, vagy esetleg amikor az adásvétel létrejön. de mindenképpen távollévők között kön létre.
A kerdesemet termeszetesen ugy ertettem, hogy az altalanostol eltero, annal szigorubb kikoteseket tartalmazhat-e. Pl ha egy mosogepet veszek, akkor hiaba irjak be a garancialevelbe, hogy a jotallas csak 3 honap, ez a kikotes semmis.
Nem vagyok abban sem biztos, hogy softwarevasarlaskor tavollevok kozott jon letre a szerzodes: en a boltban veszem a termeket s abban a pillanatban, amikor a kereskedo elfogadja a penzem, attol kezdve ervenyes az adasvetel.
Meg egy kerdes. Mi van akkor, ha megsertem a szerzoi jogi torvenyet, de ebbol nem keletkezik senkinek sem kara. Lassunk egy hipotetikus peldat: egy ocska cd-olvaso olvashatatlanna karcolta nehany jatek cd-m. Szerencsere az irom el tudta olvasni oket.
Ezert masolatot keszitettem roluk s azokat a lemezeket hasznalom. De ott van mellettuk a polcon az eredeti is.
Ezzel megsertettem a licenceket, de a gyartot nem erte kar, hisz kifizetett termeket hasznalok.
Ez a távollévők között létrejövő szerződések és az általános szerződési feltételek problémaköre. Midkettő elég kiterjedt és bizonytalan. Mindenesetre az biztos, hogy ennek a licensznek az érvényességétől, vagy érvénytelenségétől függetlenül sem használhatsz olyan szoftvert ami után a jogdíjat nem fizetted meg, ugyanis a szerzői jogi védettséget a szerzői jogi törvény által fölállított megdönthető vélelem biztosítja minden szerzői jog védettségi körébe tartozó alkotásra így a szoftverre is.
Tudjatok-e, hogy a magyar jogrend szerint ervenyesek-e azok a kikotesek, amiket egy program installalasakor, a "licence-o-matic" gombjanak megnyomasaval elfogadunk?
Legolcsobban CD meghajto. Ha normalis a kereskedo visszaveszi bizomanyba :-)
El se kell vinned.
át fogunk állni StarOffice-ra
Ismert hiba: Körlevél adatbázis táblázatba gyakorlatilag nem illeszthetö (csak az egész rekord - tehát külön a név nem - megoldás: szövegbe kell ágyazni a táblázatot.) Illetve a körlevél adatbázis nem system kódlappal készül ezért Linux alatt nincs hosszú ü - Windows alatt meg mégszarabb.
Viszont jó a magyar helyesírásellenörzés, elválasztás.
Gyengén müködik együtt az M$ Officéval
Van egy gyenge kézikönyve magyarul.
Linux: ha a szimpátia megvan, el kell kezdeni ismerkedni vele.
Egy P166 / 32 MB RAM szervernek + tanulási célból munkaállomásnak (StarOffice esetén 64 MB RAM) megfelelö: modemmegosztás (emil minden gépen) Nyomtatómegosztás , file server a biztonsági mentésekhez. Linuxon nincs vírus.
Legalább megtudtam, mi a fenének a rövidítése az OEM:)
Csak egy mondat, ami nagyon szúrja a szemem:
"Az OEM konstrukcióban vásárolt szoftverek technikai támogatását a forgalmazók végzik, a vásárlók kérdéseikkel ahhoz az OEM forgalmazóhoz fordulhatnak, akinél a szoftver terméket vásárolták."
Ez a kitétel termékszavatossági kérdésekben ellentmond a magyar törvényeknek és ilyen kontextusban semmis.
Persze, okoskodj, meditálj. A valóság meg marad.
Az arcot úgy hívják, hogy Jeky Kálmán és szakért a felesége, Jekyné Wohlfahrt (jól írtam ?) Zsuzsanna által vezetett nyomozásban. Meditálj tovább.
A legálisan tartható lőfegyver nem jó párhuzam, hiszen nem tarthatsz legálisan jogdíjköteles szoftvert, ha az utána járó jogdíjat be nem fizetted, és különösen nem telepítheted.
Kárt pedig akkor okozol a jogtulajdonosnak, amikor jogdíjfizetés nélkül hozzájutsz a szoftveréhez, úgyhogy ehhez még telepítened sem kell. a károkozással pedig meg is valósúl a bcs. második fordulat szerinti alakzata.
Törvénytelenül megszerzett bizonyíték akkor semmis, ha a törvénytelen megszerzés körülményei befolyásolják a bizonyíték bizonyító erejét. Pl. ha vaalkiből kivernek egy vallomást, na az semmis. De ha a rendőr törvénytelen házkutatás során bűncselekmény bizonyítékaira bukkan, azok alapján eljárás indítható, feltéve, hogy a törvénytelenség nem a hatósági tanuk, vagy a jegyzőkönyv miatt van, hanem mondjuk az elrendelése volt törvénytelen.
1. Elovastam, többször is, meg a kommentárt is, többet is, véleményemet az alapján formáltam. Ettől függetlenül tévedhetek, mert, mint arra a topikban már fölhívtam a figyelmet, nem vagyok a szerzői jog specialistája, és ezért arra is megkértem mindenkit, hogy kellő ellenőrzés nélkül véleményemet ne vegye készpénznek. azárt kíváncsi lennék melyik véleményemet tartod hibásnak, ezt megvitathatjuk. Csak úgy általánosságban megkérdőjelezni a valaki hitelét elég sunyi módszer, mintha a BSA-ra emlékeztetne.
2. Te meg elolvashatnád a Be-t és akkor kiderülne számodra, hogy a BSA sehol sem tart házkutatást, mert sok más szervezet mellett pl. jogvédőknek, gombfocicsapatoknak, és gittegyleteknek erre nincs joga. Egyébként a kérdést én is föltettem és várom is rá a választ, mert van egy olyan gyanúm, hogy inkább csak hisztériaroham van az országon, amit persze a BSA kelt üzleti érdekből.
4. Közben elolvastad a Be-t? Gyors vagy :). Azt elfelejtetted hozzátenni, hogy a BSA engedély nélkül be sem teheti a lábát más cégébe, vagy lakásába ellenőrzés céljából, különösen nem úgy, hogy sanda módon hatóság látszatát kelti.
5. Keddi Peoples Freedom kér ilyen esete közölt a BSA közleménye alapján, továbbá a fenyegetőzést, hogy lesz még ilyen! A Rendőrség és a BSA együttműködési megállapodása enyhén szólva is megkérdőjelezhető, mind a pártatlan eljárás, mind a tisztességtelen versenyelőny szempontjából.
