" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
No, lefényképeztem a kivit, mert van némi problémám. Szóval tele van virággal minden évben, de nem a virágok potyognak le, hanem azok a kis hosszúkás valamik, amik szerintem terméskezdemények, mert az a pár darab, ami ezekből megmarad, az növekszik (bár mindössze cseresznyényire), s ha szerencsém van, néhány szem be is érik (nagyon finom, mézédes). Eszerint termőnek gondolom. Pár napja írta ninovarga, hogy amennyiben csoportosan vannak a bimbók, akkor fiú. Elolvastam a cikketeket is, abban azt olvastam, hogy a hímivarún ált. három virág van egy száron - tehát csoportos, nem egy száron egy virág . No most akkor milyen az én kivim ? Mert szerintem termés potyog le, nem virág, viszont jól láthatóan és következetesen három bimbó van egy csoportban... Azt elfelejtettem megvizsgálni, hogy a tőhöz közel vannak-e bimbók. Teszek ide egy képet a pici fügémről is, ott látszik, hogy levágtam, amit úgy látszik , nem kellett volna. Lesz még belőle valami ? Tudom, hogy a harmadik kép nem tartozik ide, elnézést az off-ért, csak szeretném megkérdezni, hogy létezik-e ebből fehér fajta is, mert ez ugyan isteni finom, bőségesen terem, de sajnos jobban fog, mint a békebeli indigó :) (Részemről csüngő fajtából még fehér gyümölcsűvel nem találkoztam.)
Sokan vannak így sajnos!De mindíg arra kell gondolni,hogy lesz sokkal jobb is!Én is szeretnék ezt is azt is,de mindennek megvan a fontossági sorrendje!Legalább ha később kapja az ember,nagyobb örömet okoz!:)
:) Szia! Azt tudtam hogy alapból 2 kel(termő-porzó),és azt is ,hogy aztán ellát egy családot,nem kevés terméssel,de a napi kosztpénzről,sajna vitatkozhatnék,1 éve lettem munkanélküli,azóta ...és ez sem panasz...nekem egy napi kosztpénz paradicsom palántára sem elég(bár nem is kell nekem ilyen mert azt megtermelem magunknak)na és nem dohányzunk,nem iszunk(alkoholt)és játékgépezni sem járunk.....:)csak tudod ami másnak természetesen jár az nekem nem,így havi 1 fizuból,ha kifizetem a kifizetni valókat,és elengedem a csajosomat a koliba annyi sem marad amiből más egy nap berúgna a kocsmában. Na nem kell aztán sajnálni, pénzünk van ám bőven csak nem papírból van......tehén,ló,szamár ,bárány tyúkféle százával....csak papír nincs-és a kiwit azt pénzért adják!!!!Ha jól tudom:) Remélem nem bántódsz meg...
Szia hát igen! Te ismersz már! Nem panaszkodni akartam,de most pengeélen táncolva bűvészkedek a koszt pénzel .......ha elmondanám mennyiből kell kijönnöm havonta ,na meg persze amit megtermelünk magunknak,X000 /3 fő lehet,hogy páran levegőért kapkodnának,(aszem van akinek ez 1 napi/fő)....de azt is tudod,hogy keményen dolgozunk a válság elhárításán(úgy érzem nem hiába)és azt is tudom,hogy az idén ha nem is de jövőre juszt is lesz kiwim:)
A minőséggel semmi bajom, ilyen profin csomagolt növényeket még nem láttam. És azzal is tisztában vagyok, hogy aki dolgozik, az hibázik. Csak azzal van bajom, hogy ha már hibáznak (és nekem kell szólnom, hogy bocs, de kifizettem valamit _előre_ és nem kaptam semmit) akkor nem tesznek semmit azért, hogy helyrehozzák a hibát.
Köszönöm. Akkor most a kérdések : 1. Hol érdemes ilyen hőmérőt beszerezni ? 2. " Az, hogy nappal hol szorul meg, tükröződik vissza a meleg, nincs túlzottan nagy korrelációban az éjszakai lehűléssel. A nappali besugárzásból eredő hő másként működik, mint az éjszakai kisugárzásos, kiülepedő lehűlés." Azt gondoltam az eddigiek alapján, hogy az általam kialakított (bár nem direkt) idézőjelbe tett védett helyeken a fagyérzékeny növények nagyobb veszélyben vannak télen. Úgy értelmeztem, hogy amennyiben a "védett" hely lehűl, a hideg is nehezebben vonul ki onnan , mint egy kevésbé zárt területről . Nem feltétlen lineáris kapcsolatra godolok, csak arra, hogy az adott hely a hideg levegőt is "védi". Rosszul gondoltam ? 3. Nagy bajt csináltam, hogy levágtam a füge ágait ? (szárított marhatrágyát kapott) 4. Honnan szerezhetek be porzós mini kivit ? Sok helyen látom, hogy árusítanak, de mindenhol csak "öntermékenyként", miniben porzóssal és termővel külön én még nem találkoztam. Bocs, hogy ennyi hülyeséget kérdezek, pár éve kedvtelésből kezdtem "kertészkedni" , igyekeztem sok dolgot elolvasni, utánajárni, aminek lehet, szakembereket kérdeztem, hogy amennyire lehet, "jól tartsam" a növényeimet, de mindaz, amit itt tőletek olvasok, nekem még teljesen új, mondhatnám, homlokegyenest ellenkezik azzal, amit eddig "begyűjtöttem". Szóval még csak emésztek, próbálom a nézőpontomat átállítani a másik irányba, ezért elnézést, ha folyton értetlenkedek vagy olyasmiket kérdezek, ami nektek már természetes. Persze átolvastam a topikot is, de így - aktuális kérdésekhez és problémákhoz kapcsolva - számomra egyértelműbb a dolog.
A lényeg, hogy egy sokszorosan megtérülő befektetésről van szó. Nem úgy kell gondolkozni, hogy most 2-3, vagy 4000 ft-ot költesz rá, tudni kell előre is gondolkozni. Szerintem még két napi éhezést is megérne.
Fontos lenne, hogy minimum és maximum értékeket rögzíteni képes hőmérőket vegyél, illetve a legjobb egy automata időjárás-állomás, aminek van 3, vagy 5 kültéri egysége és rádióhullámokon közvetíti az adatokat egy szobában lévő kijelzőre. 5-7000 körül már lehet ilyet kapni. A szabványos mérés a földfelszíntől 2 méteres magasságban történik, a föld közelében a kisugárzásos éjszakákon sokkal hidegebb értékek, ún. radiációs minimumok születnek, azonban ezek valahogy mégsem hatnak úgy, amennyire hajmeresztőeknek tűnnek. Megfelelő lehet viszont már a másfél méteres magasság is házi szinten praktikus okokból. A házfal közelében mindig magasabb a minimum, mint a kert közepén. Ezért érdemes több helyen mérni. Az, hogy nappal hol szorul meg, tükröződik vissza a meleg, nincs túlzottan nagy korrelációban az éjszakai lehűléssel. A nappali besugárzásból eredő hő másként működik, mint az éjszakai kisugárzásos, kiülepedő lehűlés. Valószínűleg nem a kora tavaszi időszakban fagyott el a fügéd, hanem azokon a decemberi hajnalokon. A szöveti károsodás csak tavasszal, a vegetáció beindulásakor kezdett látszani. Ilyenkor még nem szabad vagdosni, igazán csak május végén válik teljesen biztossá, hogy mely ágrészek fagytak le, van olyan, hogy csak később hajt a részleges károsodás miatt. Ha nagyon lassan nő, akkor most még megpróbálhatsz egy tavaszi komplex trágyázást, hátha segít. A minikivid pedig egyértelműen egynemű, be kell hozzá szerezni vagy porzót, vagy termőt.
És ez nagyon jó. Most én is beszerzek majd néhány hőmérőt, a következő télen szeretném mérni a kert egyes részein a hőmérsékletet, már csak kíváncsiságból is. Többek között arra leszek nagyon kíváncsi, hogy azokon a részeken, ahol a hőmérséklet - az ilyen-olyan mesterséges beavatkozások miatt - néha tíz fokkal is meghaladja a kert többi részének hőmérsékletét, mennyire érvényesül az általatok leírt folyamat. Vagyis ahol " megszorul" a meleg, ott mennyire "szorul meg" a hideg, ha fogalmazhatok iylen módon. Hogyan érdemes elhelyezni a hőmérőket ? Milyen magasságban, stb. ? Sajnos az én fügém elfagyott, mégpedig, ha jól sejtem, a kora tavaszi időpontban, mert eredendően tele volt rüggyel az a pici növény, aztán ezek hirtelen leszáradtak . Levágtam az élettelen ágrészeket, most ezerrel hajt tőről. Ősszel átültetem a házfal védelmébe, bízom benne, hogy ott jobb helye lesz. A növekedés tempója mennyire függ fajtától ? Az enyém nagyon lassan nő (igaz, egyszer már átültettem, ez nyilván megviseli valamennyire), alig nagyobb, mint amikor vettem, pedig ennek már legalább három éve. Mit ronthattam el ? Még egy kérdés : a mini kivi minden évben rengeteg virágot hoz, úgy néz ki, nagyon sok gyümölcs lesz rajta, aztán menetrendszerűen lepotyog ennek a 90 %-a , alig 4-5 szem marad rajta. Mit tehetnék, hogy több gyümölcs legyen ?
Egy napi kosztpénz árából két olyan kivitövet lehet vásárolni, amely utána évtizedeken keresztül évi mázsányi terméssel látja el a családot! "hogy beszerezzek 1-2 tövet......" -A beszerzendő mennyiség legalább kettő, mivel egy termőhöz egy porzós virágokkal rendelkező, hímivarú növény is szükségeltetik.
Ez egy hegyvidékről származó olasz fügefajta. Az idén terem először. Ehhez 2 méter magasra kellett nőnie. Amíg kisebb volt, egyetlen termés sem volt rajta soha.
Sajnos folyópartokon nagyon nehéz fügét termeszteni. A folyó kijelöli a völgyek és a síkok legmélyebb pontjait. Ezek pedig a lehűlések szempontjából a legelőnytelenebbek.
Mára bebizonyosodott, hogy ugyanezen településen, másik háznál levő legalább hároméves füge elfagyott tövig, nem hajt sehol sem. A fa a település központjában van, a ház mögött, a kert közepén. Nem volt takarva egyik éven sem.
A 3. képen látható füge honnan származik ? Nagyon érdekes ez a hosszúkás, megnyúlt gyümölcs, gyönyörűek a levelei is. Még jobban megnyúlik érés közben ?
ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ De szép!!!!! Annyira imádom a kiwit,hogy nekem elég lenne ha a földön csak ezt lehetne enni,de mikor lesz nekem ilyen???Egyenlőre nálunk nagy a (válság) ahhoz hogy beszerezzek 1-2 tövet...... Addig marad a sóhajtozás!!!!h-h-h-h-h-h-h--hmhmhm............GRATULA!!!:)
