Nem nálam vált be, Szabolcs barátom kapott egy pár tucat tekercs amerikai AMPEX stúdiószallagot csodálatos jazzfelvételekkel, és ő preparálta és lelkendezett egy hete.
Ezek ugye amatőr szalagok? Mert van szép számmal 30-40 éves szalagom a szekrényben, de magam is meglepődöm, amikor nagynéha felfűzöm öket, hogy semmi bajuk. Modjuk ezek Agfa PER525, 528, BASF LGR50, 51, 30, SPR50LHL, ORWO 106 stb.
Csak viccőtem, tróbáld meg a sütést én még nem próbáltam, de ha spaccnál is bevált elhihető. Én valóban kivágtam egy csomót, mert azok műanyag orsókon voltak.
Ez vajon a SONY ULH-val is műxik? Nemrég olvastam, amikor a nemzetbiztonságiak mentették le a mágnesszalagokról az infót, úgy jártak ők is, hogy ragacsossá vált a szalag a tárolástól, rögtön begyűrte az elsőt az olvasó. Erre "megsütötték" ők is a szalagokat, asszem ők 60 fokon és lám, jó lett...
Rengeteget vágtam, míg át nem álltunk digitálisra. Szalagok ezer kilométerjeit nyiszáltam miszlikbe. De a vágómasinákat mindig utáltam. BASF bronz antimagnetikus ollóval nyestem állandóan.
Lehet.... illetve lehetett volt. Ez szakmai berkekben is egy különálló dolog. Nem kell hozzá más, mint nagy-nagy gyakorlat, és némi vas. Úgymint egy editáló funkciókkal felvértezett magnó (ilyen csak stúdiómagnók között van, és ezeken nem csak a stempli, az olló vagyon, hanem némi elektonikus segedelem is) Ja, és sok-sok türelem, hogy az eredmény jó legyen..... Ha tanácsot akarsz kérni, akkor kapkodd magad, mert már kezdenek kihalni azok, akik valaha vágtak, ma már inkább digitalizált anyagon gyakorolják ezt, az jóval kényelmesebb. Ja, meg tescosabb.