Így félezer hozzászólás után illik summázni a témát :) (A jogi summázást és sommázást meghagyom lelkes jogászainknak, akik már teljesen elmerültek a tv.-ek mocsrában :))
1. A M$ le van sz@rva!
2. A BSA le van sz@rva!
3. Mi meg itt ülünk és tapicskolunk a kakiban :(((
4. Akármit teszünk is, szívunk, mint a torkos borz :(((
5. Hiába koptatjuk a billentyűt, úgysem tudunk semmit tenni egy alapvetően elb... hibázott szerzői jogi törvény ellen (még mielőtt jogászaink felháborodnának és hozzá nem értésemet ecsetelnék, kb. 30 éve foglalkozom szerzői joggal úgy, hogy van némi rálátásom a változásaira is...)
-off-
Kezd a topic elmenni a szokásos Index irányba, azaz egymás kölcsönös basztatásába torkollik. Különösebben nem érdekel, de nem fogok résztvenni ebben. Azt csak halkan jegyzem meg, hogy eddig az itten megszólalók jelezték, hogy nem jogászok, továbbá azt is, ha éppen jogász akkor nem a szerzői jog a szakterülete. Mellesleg nem tudok olyan jogászról, aki egyformán értene a polgári-, a szerzői-, és a büntetőjoghoz, - ez nyilván lehet, hogy az én figyelmetlenségem, vagy szűkös ismerettségi köröm miatt van - hogy csak a legfontosabbakat említsem ebben tárgykörben.
-on-
Felmerült a törvényi szövegek értelmezhetősége, és ezzel kapcsolatban a jogbiztonság kérdése. Szerintem a mai magyar jogalkotás színvonalához képest a bányászbéka segge éteri magasságokban leledzik. Nagyon nem akarom részletezni a dolgot, ezügyben nyitottam egy topicot még régebben a Magyarulez fórumban Jogszabályok nyelvtani értelmezése címmel. Ott például napokig eltököltünk egy "vagy" értelmezésével. A Magyar Közlönyben megjelenő írásművek pongyolán vannak megfogalmazva, sokszor hiányos kodifikációval, és számtalan esetben szintaktikai, szemantikai és szintagmatikai hibáktól hemzsegnek. Legjobb példa erre az új számviteli törvény. Erről ennyit.
Most megpróbálok a tárgyra térni, jelesül: A BSA miért is húzhat el a bánatos picsába?
Elsősorban azért, mert Magyarországon társadalmi szervezetként -egyesület- van bejegyezve. Ezt ők maguk mondták, személy szerint Sebők Erzsébet, a főtitkáruk. Nna, kérem: egy ilyen gittegyletnek sok joga nincs. Hatósági eljárásban résztvenni meg főleg nincs. Hogy miért, azt már lejjeb az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos monológomban kifejtettem. A kérdezősködést is aggályosnak tartom. Milyen alapon kérdez tőlem az állampolgártól bárki bármit, ha erre nincs törvényi felhatalmazása. Ellenpélda: az Artisjusnak van. Közlönyben kihirdették, tehát tudomásul vettem.
Nézzünk egy egyszerű analógiát:
Tételezzük fel, hogy bármilyen hangszer legyen a hardware, a kotta software, a zenész pedig a felhasználó. (Tudom, kicsit sánta a hasonlat, de több lényeges tulajdonságban egyeznek, mint különböznek.) Nézzük meg, hogy mi történne akkor, ha az Artisjus is olyaténképp járna el, mint a BSA?
Fogja magát és a hangszerforgalmazóktól - vagy akárhonnan - kapott adatok alapján minden egyes hangszertulajdonosnak ír egy levelet, hogy szeretné ellenőrizni a kottáit. Ezt arra alapozza, hogy ha van hangszerem, akkor nyilván kottámnak is kell lennie, mert abból tanul az ember fia zenélni, (ez lenne a Vendóz, Corel, Adobe, ilyesmi) nem veszi figyelembe, hogy van aki fül után játszik (ez lenne a Linux, StarOffice, egyéb freeware).
Nna, most: ha én nem válaszolok a levelükre, akkó' rendőrrel jönnek házkutatni, mert okkal feltételezik, hogy én illegális kottamásolatokat tartok kies hajlékomban. Osztán ezt miből gondolják? Mire alapozzák a büntetőeljárást? Pusztán az a tény, hogy van hangszerem? Ez kevés. Ezen az alapon nemi erőszakért is gyanúba foghatnak, mert rendelkezem az ehhez szükséges eszközzel.
Osztán nézzük, meg azt a helyzetet is, ha - én balga - beengedem őket vizsgálódni. Akkor meg belémköthenek azon az alapon, hogy zongora kottám van, de én gitáron használom. Vagy teszem azt csak egy kottám van két szintetizátorhoz.
De menjünk tovább! A kotta EULA-ja szerint csak zenekari partitúrát használhatok jogszerűen, holott én csak a fagott szólamot akarom eljátszani, de megvetetik velem a vonós-, meg az ütős hangszerek kottáit is. És ha nem így teszek, akkor szerzői jogot sértek, irány a dutyi.
Mindehhez persze a rendőrség segítségét is igénybeveszik. Hát ezért húzznak el a bánatba!
dP
Kérem szépen itt a legujjabb ware. A shareware és freeware után a postcardware! Az egyik segédprogramom felhasználási feltétele, hogy a városomról a program írójának küldenem kell egy képeslapot.:-))
Ráutaló magatartás (leegyszerűsítve): olyan magatartás, amiből egyértelműen következik, hogy a felek akarata szerződéskötésre irányult, és ezt az akaratot valamilyen magatartással kifejezésre juttatták. Egy magatartás irányultsága nem csak szóbeli vagy írásos módon válhat egyértelművé. Hogy az iskolapéldát vegyük: ha te felszállsz a buszra, egyértelműen kifejezésre juttatod, hogy részt kívánsz venni az utazásban, tehát erre szerződést kötsz pl. a BKV-val.
A BKV busz megáll (jobb esetben), kinyitja az ajtaját, ez minősül ajánlattételnek. Ha te integetsz a sofőrnek, hogy álljon már meg (ahogy pl. Londonban szokás néha), az a kötelmi jog terminológiája szerint felhívás ajánlattételre.
Felszállsz: elfogadod a BKV ajánlatát.
Az utazási szerződés ezzel létrejön. A szerződés szerint ő köteles téged vinni néhány megállót (persze ő itt csak minimális felelősséget meg szolgáltatási szintet vállal), te pedig köteles vagy jegyet vagy bérletet váltani.
(itt van azonban egy kis probléma a szerződési feltételek vélelmezett ismeretével, de ez túl off-topic)
Ugyanez szoftvernél: az ugyan vitatható, hogy a csomag kibontásával a SZERZŐvel vagy a SZERZŐI JOGUTÓDdal (mert általában cégek és nem természetes személyekkel kötjük) szoftver felhasználási szerződést kötsz, ugyanis a szerződési feltételeket csak a legritkább esetben ismerheted meg a doboz szétszedése nélkül.
Az azonban egyértelmű, hogy a szoftver feltelepítésével elfogadtál egy felhasználási szerződést, és a szoftver használni kívánod.
Mert a telepítés már szerzői jogi felhasználás, hiszen digitális többszörözésnek minősül.
Ez olyan, mintha felszállsz a buszra: lehet, hogy te nem utazni akarsz, csak nézelődni, de tudod, hogy becsukódik az ajtó, és utazni FOGSZ. Tehát a szerzői jogi TÖRVÉNY miatt TUDOD, hogy szoftvert fogsz felhasználni.
Amennyiben nem érted a felvillanó nyelvet, akkor
1) attól az az általános szabály még érvényesül, hogy te felhasználsz, ezért pedig díjat kell fizetned, és a díjköteles felhasználást vélelmezi a törvény.
2) ha valami szerződési feltételt nem értünk, az akaratunk nem terjed ki rá, tehát a nem értett kikötés nem lesz része a szerződésnek. Ennek csak a click-on szerződéseknél van igazán jelentősége, de a gyakorlatban ez a felhasználónak könnyebbséget nem fog jelenteni, mert a szerzői törvény szerinti, eltérő rendelkezés hiányában érvényesülő felhasználási terjedelem a szerzőknek kedvező. Neked meg fizetni kell, ha fogalmad sincs arról, hogy mennyit, akkor azt majd a szakértő fogja csak megmondani (jobb esetben, rosszabb esetben ő is csak tippel).
FONTOS! A 99/17-es kormányrendelet:
1.
Kérdezted az időbeli hatályát: "Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni."
2.
DE! Ennek a rendeletnek a jelentősége tényleg csak fogyasztóvédelmi, azaz valójában a következő: nyolc napos ún. lehűlési periódus, visszaküldési lehetőség, miket kell a fogyasztók tudomására hozni, ha valaki ilyen szerződést akar kötni.
Ha nem így lenne, akkor
A. erről a témáról törvényt kellett volna elfogadni,
B. a nem fogyasztók, tehát gazdálkodó szervezetek közti szerződésekre a mai napig nem terjed ki a hatálya, tehát HA ez alapján lehetne szerződést kötni kattintással, akkor két cég már egymással nem kötne szerződést.
3.
A kormányrendeletből idézem, hogy amire eksön utalt, az tényleg nem távollévők közti szerződés:
"1.§ (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet gazdálkodó szervezet [...] és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében KIZÁRÓLAG EGY VAGY TÖBB TÁVKÖZLŐ ESZKÖZ HASZNÁLATA ÚTJÁN (távollévők között kötött szerződés). Tehát nem távollévők közti szerződéskötés, ha ráutaló magatartással egy igen messze lévő MS-tal (bocs, itt így illik: M$) kötök szerződést.
II.
"A PTK alapján egyébként a klikkentéses szerződések utólag megtámadhatók."
Az nagyon jó, hogy elolvastad a Ptk. 210 §-t. De ha végiggondolod, a fenyegetéses és hasonló fejtegetéseid következménye lenne: már rég kidobtuk volna az egész Ptk.-t, mint gyakorlatilag használhatatlant. Teljesen ellehetetlenülne a gazdasági élet, ha ezeket így, szó szerint és a lehető legtágabban lehetne értelmezni. Hidd el, nem könnyű ez a kötelmi jog, nem lehet csak a Ptk.-t ránézésre ismerni.
Nem, ez nem azt jelenti, hanem azt, hogy a fölhasználás aktusával létrejön közetetek egy jogviszony, ami alapján a szerzői jog jogosultja követelheti tőled a jogdíjat. Ámbátor, ha csak úgy kattintgatsz az azért általában elvárható, hogy meggyőződj arról, mire is kattingatsz:))
Illegális szoftvertelepítés: ha a cég azt tapasztalja, hogy ő ugyan nem kérte, de szoftver van telepítve a gépére, az általában elvárhatóság alapján meg kell győződnie róla, az vajon jogtiszta-e. Ha ez nem áll módjában ellenbizonyításig vélelmeznie kell, hogy az szerzői jogi védettség alatt áll. Illegális szoftver esetén, ha nem jön létre licenszerződés, a jogdíjat nem is a szerződés alapján követelheti a BSA, hanem a Szjtv. erejénél fogva.
A termékfelelősségtől függetlenül jár a szerzői jogi védelem a szoftvereknek, így a BSA jogosan követelheti a jogdíjat akkor is ha egyébként a termékfelelősség alanyát meg is kérdőjelezi.
Megtámadhatóság:
Idegen nyelvű licenszerződés: íme egy bizonytalan pont a 100%-ig pontos jogszabályok között. Nem értett nyelvű távollévők között létrejövő felhasználási szerződések esetén mi az általában elvárható magatartás a felhasználó részéről. Saját költségén le kell fordíttatnia? Ami esetleg többe kerül, mint maga a szoftver? Annak hiteles fordításnak kell lenni? Hivatkozhat-e később a fordítás hiányosságára, ha a fordítás nem hiteles?
Az idegen nyelvű szerződés önmagában azonban semmiképpen nem alap a tévedésre hivatkozásra a szerzői jogi védelem fennállásával kapcsolatban, a fennálló vélelem miatt.
Fenyegetés: ez nem olyan fenyegetés, amit a jog szerződés érvénytelensége alapjának ismerne el, hiszen, választhatja azt is, hogy nem köt szerződést, és ez a fenyegetés nem is jogellenes.
Feltűnő értékaránytalanság: ez az adásvételi szerződésre nézve keletkeztethet jogvitát, de még azt sem teszi autómatikusan érvénytelenné. Ha azonban a szoftvert a felhasználó fel is használta, akkor a jogdíjfizetési kötelezettsége fennáll.
Megtévesztés: ezt szerintem nem lehet bizonyítani egy szoftver esetében, különösen nem a reklámokra való hivatkozással, hacsak nem egyértelmű a megtévesztés, dehát ilyen nyilván nincs.
Elbeszéhetünk egymás füle mellett. Az érdemi vitát nem én hanyagoltam, az egyetlen konkrét fölvetésre válaszoltam, az meg, hogy jogelméleti kérdésekben más véleményen vagy, hát istenem, biztos nem ugyanarra az egyetemre jártunk. De ennek a topiknak nem témája, ha esetleg nyitsz egy ilyet be fogok nézni.
A kötelmi jogról én bizony nem írtam ilyet. Még a kifejezést sem használtam. nem beszélve az egész jogrendszerről. Persze beállíthatod így is.
Azt fönntartom, hogy az ászf és a szoftverekkel kapcsolatos jogi szabályozás igenis bizonytalan, mivel nem alakult még ki stabil joggyakorlat, így az esetleg jogkövetni akaró közönség azt sem igen tudja mit jogkövessen.
Úgy látom, te viszont nagyon is otthon mozgol szerzői jogi kérdésekben, más nickkel együtt, akivel persze nem vagy azonos, csak esetleg mindketten egy helyről kapjátok a fizetéseteket, egy olyanról ahol elég határozott elképzelések vannak arról, hogyan kellene a szoftverjognak kinézni Magyarországon. És annak megfelelőek a hozzászólásaitok is. Egyébként nem arra céloztam, hogy azonosak vagytok, hanem arra, hogy csak e vita kedvéért nyitottatok egy külön nicket.
Továbbá olyan irányba terelitek a topik témáját amit itt a szakmából senki sem vitat, azaz a szerzői jogok érvényessége felé, miközben a téma akörül mozgott, vajon a BSA és a Rendőrség mindenben törvényesen jár-e el, illetve hogyan védhetjük meg jogainkat ezen szervekkel szemben.
Sajnos url-t nem tudok mondani, én időnként a CD-jogtárba szoktam benézni, végső soron három fő forrást kellene nézni és értelmezni a
távollévők között kötött szerződésekről szóló 1999 évi korm.rendeletet, a PTK-t és a szerzői jogról szóló törvényt. A fogyasztó védelem tekintetében egyetértünk.
Kedves Tudorapó !
Szerintem is elég nagy baj, hogy a szoftvert a szerzői jogba próbálják bepaszirozni, hisz a szoftvereknél egyáltalán nem a műélvezet a lényeg , hanem annak gyakorlati alkalmazhatósága, használati értéke. Sokszor jobb lenne egyszerü termékértékesitésnek tekintetni.
Az eddigi hozzászólók nem nagyon reagáltak arra a feltevésemre, hogy egyáltalán ÉRVÉNYESEK a különböző EULÁK, illetve szoftvergyártói egyoldalú jognyilatkozatok.
Szerintem nagyon lényeges kérdés hogy mi keletkeztet licenszszerződést, hogy jön létre licenszszerződés.
Kedves Neked_008 !
Először is megköszönöm hogy egyáltalán foglalkoztál a felvetésemmel.
Egy normális szerződés általában úgy keletkezik, hogy a felek megegyeznek a szerződés feltételeiben, a szerződést irásba foglalják amit fél elfogad, aláir, vagy az egyik fél irásos vagy nyilvános ajánlatát a másik fél például egy megrendelő levéllel elfogadja.
Én nem a szerződés megkötésének az időpontjára gondolok, hanem épp ellenkezőleg a szerződés meg nem kötésének időpontjára. Szerintem épp az a probléma hogy kötött e valaki egyáltalán szerződést, van e érvényes szerződés.
A lényeg hogy 1999 előtt a magyar jog nem ismerte el a boritékszerződéseket, illetve a klikkentéssel létrejött szerződések érvényességét.
Azaz a távollévők közötti szerződésekre vonatkozó rendelet visszamenőleges hatályú e ?
Azaz megitélésem szerint a ha valamely cég vagy magánszemély 1999 előtt megvásárolt egy dobozos szoftvert, és kifizette akkor véleményem szerint akár törvényesen is akalmazhatja a Tudorapó által javasolt csavarhuzó elvet, tekintve hogy 1999 előtt a boritékbontás és a klikkentés nem keletkeztetett szerződést, aki csak a kereskedövel kötött adásvételi szerződést azt nyilván csak az adásvételi szerződés kötelmei terhelik.
Megitélésem szerint jogilag is kétségbe vonható hogy egy 1999 előtt feltelepitett szoftver esetében a BSA vagy bárki hivatkozhat e arra hogy mit tartalmaz a szoftver dobozban lévő EULA vagy akármi.
A Cég olyan mértékben felelhet a megbizott tevékenységéért amilyen mértékben megbizta, illetve amire felhatalmazta. Azaz ha egy cég leirta hogy ő illegális szoftvertelepitést kér, akkor nyilvánvalóan a cég ezzel elismeri a felelősségét, ( Nem valószinü hogy sok ilyen dokumentum létezik ), amennyiben viszont cég nem adott olyan megrendelést vagy utasitást az alvállalkozóinak hogy ő illegális szoftvertelepitést kér, akkor egy pusztán az alapján hogy egy gép wincheszterére vmely szoftver fel van telepitve, milyen alapon feltételezhető hogy licenszszerződés jött volna létre a cég és a szoftvergyártó között.
Szerintem nagyon fontos probléma annak eldöntése, hogy a felhasználó egyáltalán kivel mikor milyen jogviszonyba keveredett, valahogy ebbe a kérdésbe igazán senki nem akar belemélyedni.
Nagyon sokszor a szoftvermultik is kényük kedvük szerint értelmezik a dolgot.
Pl. ha a felhasználó reklamál vagy problémája van akkor a leghatározottabban állitják , hogy a vevővel nem ők hanem a viszonteladó van jogviszonyban.
ha viszont a BSA kutakodás után mégis van valamilyen szoftverük a felhasználó gépén akkor mindenféle jogdijigényt akarnak támasztani.
Ezt a kérdést mindenképp egyféleképpen kellene értelmezni.
Az igaz hogy ráutaló magatartással is lehet szerződést keletkeztetni, de jó lenne tudni hogy mi a ráutaló magatartást, illetve ki a ráutaló magatartás alanya.
A PTK. elvei szintén nagyon fontosak, de tényleg szeretném tudni hogy a
felhasználó a viszonteladóval köt adásvételi szerződést
felhasználó és a gyártó között ha a felhasználó telepiti a szoftvert akkor a klikkentéssel létrejön egy licensz megállapodás.
A PTK alapján egyébként a klikkentéses szerződések utólag megtámadhatók.
ha : Az egyik fél a szerződés megkötésekor lényeges tévedésben volt, ha a tévedését a másik fél okozta.
pl. A licenszszerződés idegen nyelven volt megfogalmazva.
ha: Valamelyik felet fenyegetéssel birták rá a szerződés megkötésére.
Pl: A BSA plakátjain bilincsel és 8 év börtönnel fenyegetnek.
ha: Ha szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltünöen nagy az értékkülönbség.
A termék nem ér annyit, mint az ára.
ha: Ha szerződés megkötésénél az egyik felet valamely lényeges körülményre nézve megtévesztették.
Pl: A szoftver nem tudja azt amit a reklámjai igérnek
Nem bubus vagyok, de ha nem baj, válaszolok. Klikkelős szerződésről magyar rendelet:
"17/1999. (II.5.) Korm. rendelet , a távollévők között kötött szerződésekről" -
keresd a jurix.eol.hu oldalon.
Ismétlem, ez marhára nem az, mint amire gondolsz. Sok érdekeset nem fogsz benne találni.
De a Ptk.-ból mindenre választ kapsz.
Amerika a jogban teljesen más utat jár. De ezen a téren speciel jóval előrébb jár mint mi, ha lehet ilyen összehasonlítást végezni: lásd pl. Uniform Electronic Transaction Act-et, illetve az UCC és kapcsolódóan a Restatement 2nd legújabb módosításait (bár lehet, hogy ez utóbbi még csak tervezet).
A klikkelést azért értelmezik máshogy, mert a ráutaló magatartás náluk (és a briteknél is) csak akkor jelenti a szerződés elfogadását, ha az "egyértelmű". Pontosabban: az egyértelműségnek más a mércéje, mint itthon, vagy más civilizált országokban, mert amit Magyarországon, Németországban, stb. minden bíróság 100% elfogadásként értelmezne, arra a common law jogászok kevésbé hagyatkozhatnak. De ez a különbség nem annyira gyakorlati, mint inkább a jogrendszer eltérő működésére utal, hiszen azért ott is kötöttek már az utóbbi húsz évben néhány "shrink wrap" és "click-on" szerződést.
70 év.
Ha zenekar "feljátsza" cédére, akkor az senkit nem érdekel, hogy a műpéldány (a cédé) hány éves.
Persze ne felejtsd el, hogy a hangfelvétel előállítója, illetve a zenekar (az előadó) is kizárólagos jogokat kap a hangfelvétel, illetve az előadás mint szomszédos jogi teljesítmény felhasználásaira.
Ezek a kizárólagos jogok a szerzői védelmen túl, a hangfelvétel készítése, rögzítése, illetve előadása évének végétől számított 50 évig élnek.
Bartóknak van köze ahhoz, hogy 94-ben emelték fel a szerzői jogi védelmet 50-ről 70-re, de nem csak azért. Nemzetközi szinten ez vált gyakorivá, és ha a magyarok nem emelik, akkor a magyar szerzőket a külföldi szerzőkkel szemben a törvény csak rövidebb ideig védte volna (mert nekik meg kellett volna adnunk a 70 évet, de a mieinket nem illette volna meg.)
Szoftverre még a 80-as évek elején több országban próbáltak külön, nem szerzői jogi, hanem ún. sui generis (pl. az uniós adatbázis védelemhez hasonló) védelmet biztosítani. Sőt, nemzetközi szinten is több helyen próbálkoztak, mondván, hogy sok olyan sajátosság van a szoftvernél, ami elkülöníti a többi szerzői jogi műtől, így pl. a braziloknál a "videójátékokat" csak 5 évig védték volna, a többit meg 15-ig.
MOCSKOS DUMA?
A rossz lelkiismeret nem magánszemélyre vonatkozott, hanem azokra a cégekre, akiknek kiküldte a BSA a kis hülye felszólító levelet, és ahol nagyon beijedt a vezetés.
Más a vaj a fejen, más a bliccelés. Ha a Btk. szerint nem is nagyon, de a lelkiismeret szempontjából szerintem igenis jelentős különbség van aközött, ha otthon másolsz, és aközött, ha céged jövedelmezőségét úgy kívánod fokozni, hogy az eszközt, amivel jövedelmet érsz el, nem kívánod kifizetni.
Egyébként mind a kettős mércére, mind a legalizációs akcióra csak azt tudom mondani: jobb később, mint soha.
Egyébként szerintem a Microsoftnál se volt még nagyon házkutatás, pedig valószínű, hogy néhány nem MS termék licenciáját ott is megsértik. Igazán nem tudom elképzelni, hogy egy nagyobb cégnél minden rendben legyen a licenciákkal, mert a licgazdálkodás marhára nem 1xű.
Talán ennyit az érdemi vitákról.
Nem hinném, hogy ebben a topicban te azok között lennél, aki szereti, ha a jogról szakmabeliekkel kellene beszélnie.
A véleményem komolyságáról:
a 100 000 tanulmányból 99 990 tanulmány joghallgatóktól születik, akik így tanulják meg az ászf "bizonytalanságait". Egy monográfia éppen azért született (Takács), mert a szocializmusban ezt még nem gondolták újra, illetve rég volt róla szó.
A maradék 9 az uniós 93-as irányelv harmonizációs kötelezettsége miatt.
Talán példát vehettél volna a 99900 tanulmányt író joghallgatóról, hogy még az egyetem alatt elsajátítsd leendő szakmád. Később erre már úgysem fogsz ráérni, egyedül attól leszel jobb az évek során, hogy egyre kevésbé fog érdekelni, a másik véleménye mennyiben megalapozott.
Egyébként legjobb tudomásom szerint nem vagyok azonos a neked9-cel.
Igazad van, húzódj vissza haragosan a hülyeségeidtől, mint amekkora baklövést a kötelmi jogról írtál. Biztos nehéz lenne vállalni, hogy az egész jogrendszert azért illettem "bizonytalanság" jelzőjével, mert nem igazán mozgol még benne otthonosan.
Apropó, a többi érvemre nem írtál semmit, csak egészében kérdőjelezted meg véleményeim komolyságát. Nem pont ugyanezt róttad fel nekem9-nek? Csak éppen ő talán még a tiednél is több érvet hozott fel.
Tudsz valami url-t adni arra, hogy hol lehet
a klikkelos liszenszekrol szolo magyar rendeltrol olvasni?
Ugy tunik hogy ezen a teren mar Amerika elott jarunk.
De jo is nekunk! Vagy a tengerentulon egy csoppet erosebb a fogyasztovedelem ? Az USA-ban M$ es tarsai meg csak most probaljak ezt atpaszirozni (allamonkent elteo sikerrel).
Legjobb tudomasom szerint pl Kaliforniaban semmit nem jelent az, hogy mire klikkelsz. Az adasvetel abban a pillanatban jon letre, amikor a kereskedo elfogadja a penzed. A klikkeles ugyanannyira kotelezo, mintha a kilo karaj melle lenne teve egy cetli, hogy ezt a hust csak otthon a csaladodnad talalhatod fel es feltetlen Uncle Ben rizst kell melle adnod.
tudorapo:
Ha "csavarhúzó" lenne, akkor szabadon továbbadható lenne használtan. (Mint a használt autó-kereskedés).
A valóságban sajnos, bár a (használati jog) tovább-eladását bizonyos szoftverek licenszei megengedik, a legtöbb esetben ez jogilag nem lehetséges.
Véleményed komolyságának illusztrálására:
"Az nagyon durva kijelentés, hogy az ászf nem egyértelmű! Ilyen kijelentést már legalább jó 50 éve sem lett volna szabad, hogy jogász leírjon. Hát még most, amikor az ászf már százezer tanulmányt megért"
Azért ért meg százezer tanulmányt, mert olyan egyértelmű. Mert, ha valamit kőbe vésünk az minden körülmények közt ugyanazt fogja jelenteni.
Nem mondtam hogy bizonytalan a jog, hanem azt állítom, hogy a jogi norma nem csak a jog szövege, hanem a jogalakalmazás és a norma köré kialalakult jogdogmatika.
Részemről ezt a témát lezártam. Provokációd ócska és papírízű, amit még saját nickeddel sem mersz vállalni.
A komcsi stílusú rendcsinálós kijelentéseid meg egyszerűen nevetségesek. És hogy ne kelljen visszakérdezbed erre gondolok:
"(2) Aki bedől a BSA vagy más "hatóság látszatát kelti" tevékenységeinek, annak a) elég rossz a lelkiismerete, és azért ijed meg oly nagyon, b) nem elég biztos a jogszabályokban biztosított jogaiban, és azért ijedezik. Mind a kettő gyakori, bár az utóbbi persze nem kívánatos. c) ráérő idejében szeret feleslegesen aggódni, és hosszú topicokban levelezgetni."
Amikor a Belügyminisztériumban felmérték a szoftverállományt látták, hogy nem minden jogtiszta - tehát a szerzöi és szomszédos jogok megsértése forog fenn.
HOGY LEHETSÉGES, hogy elmaradt a feljelentés ??????
Ezek után, hogy van pofájuk törvényességröl beszélni ?
Nagyjából tudom miért van a 75 év, csak nem sokkal ezelőttig csak 50 volt.
Szerintem a szoftvernek nem műalkotásnak kellene lennie jogilag, hanem csavarhúzónak. Részletes műszaki leírás alapján lehessen szabadalmaztatni, legyen rá garancia, támogatás.
A morgolódás 90%-a szerintem abból származik, hogy a szoftverért úgy fizetsz, úgy használod, és olyan kötelezettségeid vannak, mint egy csavarhúzó esetén, de a "költőnek" éppen csak annyi kötelezettsége van, mint Bartóknak, ha valaki elmegy egy koncertre, és nem tetszik neki a zene. Semmi. Ez nagy aránytalanság, tisztességtelen magatartás, satöbbi. És mivel ez egy jogilag is csak körülményesen védhető álláspont, ezért kell olyan sok bonyolult jogi irat, eulák, anyámtyúkja.
Ez a rossz a lelkiismerete MOCSKOS DUMÁT a Sztálini igazságszolgáltatás és hasonlók használták.
Igen, mindenkinek van valami vaj a fején.
Bliccelt a buszon stb.
A rendörségröl:
Az idén augusztusban kezdték meg a saját szoftverlegalizációs akciójukat. Azért kutakodni, feljelenteni korábban is. Hogyhogy a Belügyminisztériumban nem tartott senki ellenörzést ?
A BSA dologban a kettös mércével mérés az ami igazán undorító.
szerintem a reális védettség:
vagy 2 új kereskedelmi frissítés. Azaz most pl a win 98 első kiadás ingyér' lenne, de a második már nem, meg a ME se..
Így elkerülhető lenne, hogy szimpla javításokért újra kelljen fizetni....
Vagy:
oprendszer: 2 év
ker. SW: 5 év
speciális: 10 év
de nem a népakarat, hanem a pénzakarat dönt.. ők is ki tudtak volna jót találni, ha akarnak...
