"Segítek: vegyél két pontot az A rendszerben és számold át a B rendszerbe és ne felejtsd el közben, hogy a B rendszerben mozog a rúd, ezért az idő paraméter is változik a B rendszerben. (előre megmondom, hogy B rendszerben rövidebb lesz a rúd, tehát ha nem ez jön ki neked, akkor valamit elszámoltál) "
Igen igy amitt leirtál igaz .
De én a B rendszer rudjáról érdeklődtem , hogy aránylik az A rendszer rudjához .
Az a rendszer rudja természetesen rövidebbnek mutatkozik a B rendszerben .
De a B rendszer rudja hosszabnak mutatkozik az A rendszerben .
Az asztal meg a labda persze hogy jelen vannak minden rendszerben de ezek se együtt se külön nem határozzák meg "a szakaszt" minden rendszerben.
Ha ugy definiálod "a szakaszt" hogy az asztal rendszerében a labda által megtett ut a labda rendszerében viszont az asztal által megtett ut akkor persze igen: az igy "definiált" "szakasz" az valóban minden rendszerben létezik.
NT nem állított butaságot, nem lehet ezt sehogy bebizonyítani, mégha főokos is valaki.
Legfeljebb annyit lehet hozzátenni, hogy a megadott módon kiszámolt v egy test sebessége K-ban, mely állandó, és A és B pedig a testtel történő két esemény.
Erre igaz, amit állít, K' vonatkozásában.
Ehhez képest teljesen irreleváns, hogy Te delták helyett d-vel követeled meg a számítást, hiszen negvan a v definíciója NT-nél, és még érdektelen is, mert ha v állandó, mindegy, hogy osztunk-e avagy deriválunk.
Nevem Teve azt a butaságot írta le, hogy két tetszőleges eseményre a K és K' rendszerben nem igaz a v=v' egyenlőség:
Legyen adott egy A és egy B esemény, amelyek koordinátái a K rendszerben (t_A,x_A) és (t_B,x_B), és igaz rájuk, hogy (x_B-x_A)/(t_B-t_A)=v.
Ha ezt most átszámolod egy K' koordinátarendszerbe (Galilei vagy Lorentz transzformációval), akkor megkapod a (t'_A,x'_A) és (t'_B,x'_B) koordinátákat, amelyek nemcsak hogy nem egyeznek meg a K rendszerbeli koordinátákkal, de (x'_B-x'_A)/(t'_B-t'_A) sem lesz egyenlő v-vel.
A hiba nyilvánvalóan ott van, hogy a sebességet helytelenül v=∆x/∆t és v=∆x'/∆t' formában fogja fel a helyes dx/dt=v és dx'/dt' helyett.
Hogyan bizonyítod be, hogy Nevem Teve butaságot állított, te főokos?
Hát úgy, hogy először is eldöntöd, hagyományosan számolsz (Galilei) vagy specrelesen (LoTr).
Meghatározod az inerciarendszereket, amikben kíváncsi vagy bizonyos dolgok (események) helyére és idejére. Ehhez felveszed a koordinátarendszereket a választot inerciarendszerekben. Az ezekbeli adatok egymásba átszámításához kell a trafó. Ha nem akarod (vagy nem kell) több koordinátarendszerben ismerni az idő- és helyadatokat, akkor egyet se transzformálsz.
Tényleg el kellene végezned egy számolást, nem gondolod?
Legyen A és B rendszer, a kettő egymáshoz viszonyított sebessége 0,8c. Álljon egy rúd A rendszerben. A rúd az A rendszerben 1 fénymásodperc hosszú. Számold ki, hogy a B rendszerben mennyi.
Segítek: vegyél két pontot az A rendszerben és számold át a B rendszerbe és ne felejtsd el közben, hogy a B rendszerben mozog a rúd, ezért az idő paraméter is változik a B rendszerben. (előre megmondom, hogy B rendszerben rövidebb lesz a rúd, tehát ha nem ez jön ki neked, akkor valamit elszámoltál)
Kedves pint bármilyen meglepő számodra de nincs uj elmélet nincs uj model.
A valóság van csak és Einstein óta minden mozgást a fényhez képest számolunk .
Azt vedd észre , hogy ha minden IR-ben a sebesség összeadó képlet szerint benne van az 1 vagyis a fénysebesség akkor az azt jelenti hogy minden IR a fényben és ahoz képest mozog .
"Tisztán látszik minden hozzászólásodból, hogy semmit se értettél meg az egészből."
Az lehet , hogy én nem értem a specrel matekját , de ti meg nem értitek a fizikát.
Az edigi példákat rendszeresen több féleképpen magyarázátok , szerintem valamelyik csevegő oldalon előre egyeztetnetek kellene , tudod ugy mint a politikusok a freakcióban :-)
Hiszen írtam, ha egymás mellé teszed egy asztalon őket, természetesen egyformák.
A fizika mérésekkel, és a mérések eredményeinek alapján modellek megalkotásával foglalkozik. Tehát a fizika számára érdekes, mit lehet mérni egy mozgó tárgyon. Nem érdekes viszont a fizika számára, hogy te vagy bárki más valóságosnak vagy látszólagosnak véli az egyébként korrekt méréssel kapott eredményt. Lényeg, hogy helyesen lehessen a modell alapján előre jelezni a mérés eredményét, a többi csak duma. Az szokott ilyen valóságos/látszólagos hülyeségeken tépelődni, aki semmit se ért az egészből, de azt hiszi, annyit hótt biztosan tud hogy ez látszólagos... :-)
Egyébként - elvileg legalábbis - nem csak fénnyel lehet megmérni. Akár vakok is kitapogathatják. Nem mondom, hogy nem lépnek fel apróbb nehézségek a mérés során :-) de ezek piszkos gyakorlati ügyek, az elv szempontjából érdektelenek.
Mérési módszer: felállítasz egy sorba rengeteg embert. Közvetlenül előttük suhan el a baromi hosszú mérendő tárgy. Pontban 0 órakor mindegyik előre nyújtja a kezét. Ha beleütközik a tárgy oldalába - ott van előtte, ha nem, nincs ott.
Megkérdezed, ki tapogatta ki a tárgyat A két szélső távolsága a tárgy mért hossza.
Most nem a mérésről volt szó mmormota azt kérdeztem , hogy egy mozgó rendszerben legyártott méterrud és az én rendszeremben legyártott méterrud között van-e különbség ?
A mérést vagy bármi mást csak a lomha fénnyel tudud végre hajtani és ezért a rövidülések csak látszólagosak .
Amire én kiváncsi vagyok az az hogy a valóságban milyen az a rud és mekkora a kettő közötti kölönbség.
"Mivel az elméleti következtetések igazságtartalmát a tapasztalat dönti el, itt is ehhez fordultak. Maga Maxwell javasolta a Michelson által elvégzett optikai kísérletet, amely hivatott volt dönteni az éterhipotézis realitásáról. A Michelson-féle interferométerrel végzett kísérlet során azt várták, hogy az eszköz 90°-os elforgatásakor a fénysugarak éterbeli terjedési irányának megváltozása miatt az interferométerben keletkező interferenciakép is módosul. (animáció) Az interferenciakép azonban nem változott meg, vagyis a kísérlet negatív eredménnyel végződött: a fényterjedés az éterhez képest mozgó vonatkoztatási rendszerben is izotrópnak adódott. A negatív eredményt Lorentz azzal magyarázta, hogy az éterben mozgó interferométer karja a mozgás irányában megrövidül, és ezért lesz a mozgó rendszerben is izotróp a fényterjedés. "
Elküldöd nekik emailben az ISO definíciókat. Ennek alapján legyártanak egy méterrudat. Ha elküldik neked postán, mellé teheted a saját szintén ISO szerint készült méterrudadat. Egyformák lesznek.
Ha viszont hozzád képest mozog, és úgy méred meg a hosszát bármilyen korrekt módszerrel, pl. lefényéképezed akár kontakt pixelsorral, rövidebbnek fogod mérni.
A dolog szimmetrikus, azok is rövidebbnek mérik a tiedet.
Mindig két rendszer van , az alaprendszer az ahol a definiciókat megalkottuk vagyis a saját rendszerünk , ehez képest hogyan változik a mozgó rendszer méter rudja ez a kérdésem.
Hibás kérdés: ha csak egy rendszered van, akkor az mihez képest mozog?
De egyébként sem értem a kérdést: elkészítenek egy méterrudat, akkor az nyilván méterrúd, mert úgy készítik, azaz többé kevésbé 1m hosszú. Mit értesz azon, hogy milyen lesz?
A helyzet ugyan ez a repülőgépen, ott sem mennek össze a méterrudak a repülőgépen utazók szerint, annak ellenére, hogy te ezt a saját rendszeredből ténylegesen rövidebbnek találod.
Most azt kérdezem tőled , mozgó rendszerben akkor hogyan változik az ottani méterrud mérete?
A rövid válasz: sehogy.
Kicsit hosszabban: Gondold azt, hogy kint ülsz a parkban egy két méter hosszú padon. Elszáguld feletted a paddal párhuzamosan egy repülőgép, 0,6c sebességgel.
Gondolod, hogy ettől összement a pad alattad? Pedig a repülőről mindössze 1,6 m hosszúnak találják... és igazuk is van, mert a repülőgéphez rögzített renszerben tényleg annyi a hossza.
