Az 1941-es kiadású Magyar városok című könyben Zuglóra és Óbudára írják, hogy a legtöbb - nagyobb ütemű bevándorlás előtt is budapesti - őslakos lakta akkor. Vannak még érdekességek ebben a könyvben. Az is érdekes, hogy már akkor csökkent a belső kerületek lakossága (valószínűleg a háború utáni lakáshiány után újra felduzzadt, majd pár évtized után valószínűleg újra megkezdte a máig tartó csökkenő tendenciát).
"Az egyesítés időpontjában Budapest jobbparti részén kereken 70.000, a balparti részen kereken 200.000 lakos volt. 1930-ig a jobbparti részen a lakosság megháromszorozódott, míg a pesti oldal lakosságszáma 1930-ban négyszerese az egyesítés évinek. A pesti oldal tehát gyorsabban fejlődött, mint a budai. A főváros őslakóit ma nagyobb tömegekben Óbudán és Zugló külső részein találjuk. Az 1920. óta bevándoroltak inkább Buda déli részén, a külső Ferencvárosban és a Vízivárosban helyezkedtek el. A Belváros lakosságszáma az egyesítés óta alig emelkedett, ezzel szemben legalább vontatott fejlődés figyelhető meg Budán, a Vízivárosban és Óbudán. Leglendületesebben fejlődtek a pesti oldalon a VI., VII. és VIII. kerületek, Budán is látszik enyhébb fejlődés a régi I. kerületben, amelyhez az 1930. évi népszámláláskor még Kelenföld, Lágymányos és a budai hegyvidék is tartoztak. Ma már 14 kerületre tagozódik Budapest. Ezek közül a legnagyobb a VIII., az ún. Józsefváros, amelynek 147.000 lakosa van, a VII. kerület, az ún. Erzsébetváros 141.396 lakossal a második, a VI. kerület, a Terézváros, 103.909 lakossal a harmadik helyre szorult.* Ma is a legkisebb kerület a IV., a Belváros, amelynek 26.344 lakosa van. Érdekes megállapítás a statisztikai adatok vizsgálatánál, hogy a város népességszáma a belsőbb részeken, főként az ún. Nagykörúton belül állandóan csökken. Ezzel szemben akár a pesti, akár a budai oldalon a külsőbb részeken néha 10 éven belül 100 %-nál is lendületesebb fejlődés figyelhető meg. Ebből joggal következtethetünk arra, hogy Budapest lakossága a túl sűrű belső városrészekből a külső területekre igyekszik, a bevándorlás folytán előálló lakosságszaporulat is jórészt a külső kerületeknél jelentkezik."
* Ma ezek Bp. legkisebb kerületei közé tartoznak, bár megjegyzendő, hogy voltak változások a kerülethatárokban (pl. VII. ker. és Zugló között, VIII. ker. és a X. ker. között, VI. ker. és a XIII. ker. között). Józsefváros területe azonban nőtt, és ennek ellenére drasztikusan lecsökkent a lakossága.
Viszont előtte Zugló is. Ott nem bicsaklik meg a városszövet, szinte szerves folytatása annak a családiházas résznek. A kórház, környéke meg csak Budapesten tapasztalható kiemelkedő léptékű és minőségű (volt) Molnár Farkas tervezte.
Én nem is messzirelátónak nevezném, hanem egy fejezetnek a bővítési útból. Ez egy 280 oldalas könyv rendkívül sok melléklettel, táblázattal. Magyary Zoltán, a Magyar Közigazgatástudományi Intézet igazgatója a szerzője.
Volt előzménye is a bővítésnek a könyv alapján.
A legelső mindjárt 1870-es!!! rendelkezés, mely lehetőséget nyújtott hogy az FKT hatásköre túlnyúlhasson az akkori határokon. (nem éltek vele)
Az 1937/VI/2§ építési törvény viszont előírja az FKT illetékességét az RRT-kel kapcsolatosan a fővároskörnyéken.
Ehhez kapcsolódóan a 33/1938 rendelet megállapítja a Székesfőváros környékének területét. Ez eltér a mellékelt tanulmánytérképtől és szinte a mai valóságot tükrözi:
Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestsztlőrinc, Pestszterzs és Budafok megyei városok + pestújhely, Rákossztmih, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota, Rkeresztúr, Rliget, Rhegy, Rcsaba, Vecsés, Psztimre, Soroksár, csepel, Albertfalva, Budatétény, Nagytétény, Phidegkút, Békásmegyer. Kiesett Vecsés. Békásmegyer=Csillaghegy is.
Valóban érdekes hogy Budaörs következetesen kimaradt akkor is, most is. Mi lehet az oka? Lehet hogy tiltakoztak folyamatosan? Utólag kiderült, jól jártak a sok áruházból és egyebekből befolyó adók alapján.
A 3. számú, későbbi Munkás-körút nagyon hiányzik az újpesti és budafoki Duna-híddal. Egyébként a körvasúttal szinte önmagát jelöli ki.
Tényleg sajnálatos hogy ezt a sok külterületet ugyan közigazgatásilag hozzácsatolták a fővároshoz az előzmények alapján, de a kivitelezése gyakorlatilag a mai napig felemásra sikerült. A legtöbb helyen lesír az arculatról hogy az már nem igazi Budapest. Kivétel szerintem Albertfalva, Pestújhely.
Biztos a terv miatt (is) volt olyan enyhe Zuglónak az M3 helyén a beépítettsége.
Nagyon érdekes és messzirelátó volt ez a tervezet, szuper, hogy beraktad !
Látványos, hogy a pesti oldalon mennyi kör irányú (sőt, harántoló !) utat terveztek, ehhez képest ma, majdnem 70 évvel és vagy százszoros gépjármű "szaporulattal" később is a külső kerületek még mindig atomizálódottak úthálózatilag, okozva ezáltal az állandósult dugókat a 70-es évek óta. (Még a minimális "Munkás-körút" se valósult meg ! - itt egy térkép erről a 70-es évekből)
Az is érdekes, hogy Nagy-Budapestet még a jelenleginél is nagyobbra képzelték, bár meglepő módon Budaörssel itt sem számoltak. Mai napig fura az a "horpadás", ami nyugatról jellemzi a város határát, miáltal Budaörs fele olyan közel (ha nem még közelebb) van a város szívéhez, mint mondjuk Rákoskert.
(Számomra az is meglepő, hogy az M3-as mai nyomvonala gyakorlatilag már ekkor ki lett tűzve...)
Itt a hozzácsatolt és azóta Budapestnek titulált peremkerületek és a város szerves kapcsolatáról, vagyis annak elhanyagoltságáról és hiányáról írtam.
Az újonnan nyitott utak, autópályák nem a nevezett területek feltárására készültek (elsősorban) hanem országos célokra. Érthető módon jól el is kerülik ezeket a városrészeket.
Sorrendben, vagyis inkább körben:
- A Bécsi utat azért nem említettem különösképp, mert ott nem lett a fővároshoz hozzácsatolva semmi, arra nincs Budapestnek nevezett városka, falucska.
- A Szentendrei úton azonban azonnal feltűnik a minőségi visszalépés pont a régi határtól. A forgalom nagyon kismértékű csökkenése nem indokolná.
- A Váci út mint Szentendrei. Leszűkül, sokkal veszélyesebb, zsúfoltabb.
- (M3. Legalább nyitottak egy utat Rákospalota irányába, de a régi és Újpalota közt nem kifejezetten ez a fő funkciója)
utána nagyon sokáig semmi
- A Kerepesi út a legrosszabb. Nagyon hosszú, altenatívája sincs. Kb. a határerdőtől már csak egy veszélyes országút szintén hatalmas forgalommal.
- Üllői út. Valóban, a Határ úttól lett egy párhuzamos út is, de ez a Kispestieknek, Lőrincieknek édeskevés. Aki nem Vecsésre vagy tovább megy, szintén kínlódik az egysávos, sorompós, villamosos országúton.
- (M5 mint M3, igazából nincs kapcsolata a külső részekkel)
- A Soroksári utat viszont felhozták Budapesthez méltó szintre.
- Csepelen is jól látható hol ér véget az igazi Budapest. A vasúti átkelőnél, ahonnan mindenki igyexik egy sávba tuszkolódni.
- Budafok. Felemás eredmény. Az oda vezető utak szintén rendre elfogynak. Ami meg széles marad, az inkább elkerüli és nincs kapcsolata a várossal.
- A 7, M1M7 szintén más, vagyis mint a Bécsi út. Ott nem csatoltak a fővárostól különböző településeket.
- Hűvösvölgyi út. A léptékváltás ott is szembetűnő a végállomástól.
Szóval csak sajnálkozásomat fejeztem ki, hogy hatvan év nem volt elegendő hogy a sok hozzácsatolt városrész esetében közvetlen megközelítésük továbbra is olyan amilyen, de nem fővárosi minőségű.
Azért ez így nem állja meg a helyét. Nagyjából ezek a Budapestet sugár irányban elhagyó főutak:
Bécsi út (10-es főút) Kerepesi út (3-as főút) Üllői út (4-es főút) Váci út (2-es főút) + Szentendrei út (11-es főút) + Budaörsi út (M1/M7) * Szerémi út (6-os főút) * M3 * Gyáli út/Nagykőrösi út (M5) * Soroksári út (5-ös főút) *
Ezek közül a csillaggal jelöltek nem szűkülnek be jelentősen a régi határ elhagyásakor, a plusszal jelöltek pedig beszűkülnek, de továbbra is legalább 2x2 sávosak maradnak. Továbbá az Üllői út szűkösségét a Ferihegyi Repülőtérre vezető út enyhíti valamennyire. Szóval a beszűkülő utak nincsenek többségben, az pedig, hogy az autópálya bevezetések egyszerűen "nem számítanak" kicsit érthetetlen számomra.
(Ezen kívül nekem az "országút" nem a "kétszer egy sávos főút" szinonímája, hanem a lakott területen kívül haladó úté.. de lehet, hogy ezzel csak én vagyok így. Meg abban sem vagyok biztos, hogy attól lesz egy település önálló, hogy szűkebb a rajta keresztül haladó főút.)
Igen, ezekről szándékosan nem írtam. Azt tapasztaltam hogy ezek az az autópálya bevezetések nem különsen számítanak. Ugyanúgy nagyon zsúfolt az irány Gödöllő és Üllő felé pl.
Kemény munka megtalálni rajta valami jelentősebb külvárosi épületet, a János-hegy ugyanis nem az a szög, amihez hozzá van szokva az ember ebből a szempontból... :)
Érdekes amit írsz, de azért hozzá kell tenni, hogy 3 új városi "autópálya-csapás" is vágva lett a külvárosokban, nagyjából a Hungária körgyűrűig (ami Budán persze csak virtuális) ---> M3, M1-7, M5
Amúgy az M3 bevezető szakasza azért érdekes, mert kvázi egy majdnem 100 éves tervet valósított meg, ugyanis az Andrássy folytatását már a XIX. sz. végén pedzegették, hiszen az egyetlen sugárutunk, mely nem régi országútból alakult ki.
(Ami elcs*szett a dologban, az a Ligeten átmenő keskeny, ám annál környezetszennyezőbb szakasza...)
Engem a MÁV-os vonatozás napi szinten +még utána buszozás nem vonz különösebben. Sokkal többre értékelem, hogy most csak felugrok egy buszra és 10-15 perc múlva az Örsön vagyok. De amúgy ha nem kell napi szinten bejárni, a legtöbb külváros családi házas környék persze, hogy kellemes, nem rossz ott lenni
Hogy lehet az, hogy neked _évek óta_ szinte az egyetlen témád a fórumokban Budapest városrészeinek értékelése? :D 2006 óta gondolkozol rajta, hogy hova költözz? Komolyan érdekel :D
