Engem sem a vásárlási szándék motivál. Csak a műszaki megoldásra vagyok kíváncsi. Amint lentebb már kifejtettem, pár műszaki problémát megkellet ehez oldani. Cirkussznak annyiban igaza lehet, hogy valami máshol használatos rendszert adaptáltak. De nem úszószelepes megoldást.
A következő az elgondolásom, a szivattyúnak olyannak kell lenni, amely minden egyes fordulatra állandó mennyiséget szállít. Így számítható és proramozható a mennyiség. Ezért térkiszorításos szivattyúk jöhetnek szóba, dugattyús, lamellás, fogaskerekes.
Tehát a következő a képlet, a vezérlő elektronika a megadott családszám, és a családonkénti mennyiség szorzatából és az egy szivattyú fordulatra szállított mennyiségből számítja, és vezérli a folyamatot. Tehát már csak arról kell gondoskodni hogy a gericvezetékből minden eggyes kifolyó csőnél azonos legyen a kifolyt mennyiség.
Egy videón láttam, hogy szemléltetésként ezeket a csöveket szimplán üvegekbe lógatták. (nincs semmiféle szelep a végükön) és meglepően egyforma mennyiségű szirupot prudukáltak.
Sziasztok! kKváncsiságból azért meg néznék egy méhészetet, ahol ez üzemel.Nálam egy darabig nem tud műkődni, ha akarnám se.Nagyon sok kiritériumnak kell hogy megfeleljen.A méhesem egész októberig az erdőben vannak.Utána jönnek víssza a telelőbe, de ott sincs például áram.Szerintem nem vagyok én az egyedüli aki hasonló cipőben jár.
Ez is igaz, az ettőtálcában a méhész látja ha maradt szirup. Előfordult már nállam is a napközbeni beavatkozás után, fóliával telibetakartam, így nem tudtak a méhek feljönni a tepsihez. A másik, én arra is ügyelek, hogy esetleges gyengébb családoknál nappalra ne maradjon szirup. Így, az első etetés után reggel végig ellenőrzök.
Én a bemutató videókból, más következtetésre jutottam. Mivel programozható a rendszer az adogolási mennyiségekre, tehát akár 1 dl-től 5dl ig, és a kijuttatás időpontja is. Itt valamilyen inteligens elektromechanikus rendszert sejtek. Valamilyen speciális szivattyú lehet a lelke amely, pontosan előre meghatározott mennyiségeket tud a folyadékból szállítani. Talán dugattyús szivattyú, ez csak feltételezés részemről. A másik elméleti probléma a fő gerincvezetékből, a sok kaptárankénti lecsapolások egyenlő átfolyásának a biztosítása. Itt hidrodinamikai problémát látok. A másik a sűrű szirup leülepedési problémája a csőrendszerben, két adagolási ciklus között.
nekem azt mondták róla az "okosabbak", hogy azért nem jó a zümi módszer, mert az adagoló nem tudja, hogy melyik család mennyit hordott el a kajából, és simán túltölti az etetőt.
Szia! ne menjünk messzire a Wc tartály szint tartó szelepje.Régen jakab-szelepnek is hívták.A mostani szelepeket is a felhajtóerő zárja.Gépész szemmel átnéztem igazából biztonsággal üzemeltethető, de túl drága.Fóleg egy kis és közepes méhészetben.Ráadásul itt nálunk Magyarországon még erre nincs fizetőképes kereslet.
Szia! Szerinted olyan sokan használják.Elég borsos az ára.Ez a megoldás amit használ nem uj dolog csak a méheknél nem volt sose használva.Nem hiszem, hogy itt köztünk van professzionális méhész , aki ezt megengedheti magának.
A "Zümiszürcsi" berendezést ismeri valaki? Én igen meglepődtem, mert egyenlőre igen gyanús számomra az egyenlő adagolás. Bár videón bizonygatják. Az illető a fészek hőveszteségének az elkerülését emeli li. Én inkább a ráfordított idő megtakarítást látok benne. De rengeteg hiba lehetőséget vélek a rendszerben.
Szia! Nekem 2db 2 mm.-es jukvan rajtuk. Viszont az itató aljára is fúrtam eggyet, hogy ne álljon meg bent a víz.Így ami esetleg a kaptárba folyna az kifelé megy. A méheksem tudnak belefulladni.Csak tavasszal szoktam vízre használni.Az őszi serkentő használatakor nagy volt a kutatás, így az nálam a megszokott keret etetőből történik.
Úgy tudom, hogy jól gondolod, de azt olvastam, hogy a sziruphoz 2mm-es lyuk kell.
"
A légfékes etetőbe kupakkal együtt kell beállítani a palackot. A kupakra vízzel való itatáskor 1. db. 1 mm-s furatot, sziruppal való etetéskor 1. db. 2 mm-s furatot kell fúrni.
Az etetőhöz kemény falú palackot kell használni!
A puha falú palackot a vákum behorpasztja és megszűnik az adagolás."
Szakirodalom szerint 20-25 olyan nap kel, az ákácrügy pattanásához, amely átlaghőmérsklete minimum + 3 0C és a maximuma 120C. Ennyi ilyen nap, nem volt, a rügy ennek ellenére megvan pattanva. Ez nagyon korai virágzást hozna, de jön a fagy, lehet hogy ismétlődik a tavalyi év.
Csak nem jön be. A barack fám is meg indult. Szóval egy erősebb fagy bizos el viszi.Messze van az még, biztatom magam én is.Sokan szeretnénk,ha nem jönne most be az idő jósok szava.
apám fűtött korábban, hogy egy benzines fűkasza jó lenne. aztán ha osztok szorzok,tagdíj, megyei tagdíj, családok utáni zseton után annyira jövök ki, mintha veszek egy alig használt jó állapotút, vagy valahol lealkudom a zsír újról az ÁFA-t.
csak nem kell papírgyár a doksikhoz ide-oda küldözgetni, és nem kell imádkoznom hogy adják-e vagy nem. és azért sem, hogy majd kijön valaki nagyképűsködni, meg "ellenőrizni"
a gyógyszereknél ue. tele van sztem direkt túlárazottan kisker forgalomba kerülő szerekkel, ami biztosan jó valakinek, de engem apám nem ilyenekre tanított, és bár nyitott vagyok az újra, csak azért mert AZ támogatott, nem fogok itthon vele pancsolni.
