Tehat az alapozasnak foleg az esztetikai takaras a celja, vagy van egyeb is, pl. a tartossaggal, vizallosaggal osszefuggesben?? merthogy itt most engem foleg utobbi...
Azért kell alapozni a régi zománcot is, hogy az újabb zománc réteg számára megfelelő tapadófelületet hozzál létre, ezen túlmenően pedig, hogy az új zománc réteg megfelelő mértékben takarjon. Ehhez homogén színvilágú hátteret kell képezni, amit alapozással tudsz elérni.
"Ha meg keskeny is, akkor a feluleti feszultseg miatt meg direkt jo is, szinte berantja a vizet."
Ezt nevezzük az anyag szívásának, nagyon helytelenül, hiszen a víz (illetve a folyadékok) felületi feszültsége illetve annak kiegyenlítődési szándéka okozza a folyadék anyagba való behatolását, és sem fának sem falnak eszágában sincsen szívni :))))
Schuller, baszki, az a jo! Koszi, most mar mindent ertek. (Csak azt nem, miert alapozzam le utolag a tavaly folhordott zomancot.) Hogy megis hol hatol be a viz, hulye kerdes vagy sem, de arra is gondoltam, alul gyulik fol pl, vagy a nap berepedezteti a gittet, es a mikrorepedeseken befolyik, ilyeneket fantazialtam. Na koszi, most mar elboldogulok, ha megint lejon, rad fogom :)
Rengeteg féle szalag létezik, a Tesa illetve a Schuller márkák a legelfogadottabbak, de van eset amikor jobb egy noname pont azért mert nem ragad annyira. Azért nevezzük mindegyiket tézának, mert ez volt az első márka ami népszerű lett magyarországon, ezzel kategóriát teremtve, így minden ragasztószallagot a festők többsége tézának nevez.
Az akryl elasztikus tömítő anyag, tubusban forgalmazzák, mint a sziloplasztot, de ez festhető, míg a sziló nem és más célokra is van kitalálva a kettő! Az akrylát alapú festékek más lapra tartoznak.
Hát az alapozás lényege, hogy alapozóval történjen. Itt egy kicsit elröhögtem magam :)) Kérdésben a válasz!
Levakarod leégeted csiszolod, vagy éppen leimádkozod, a felesleges felhólyagzott megerszkedett miegymás rossz tulajdonsággal bíró festék részeket. Ahol nins festék egyáltalán, azt nevezzük nyers résznek. Mélyalapozni, (lenolajos beresztés) csak azt a részt kell. Alapozni viszont az egészet, a régi zománcot is, leginkább Trinát univerzális alapozót használok, az a legjobb. Ha véletlen nincs akkor persze jó lesz más fajta is. Supralux, vagy caparol, vagy más.
Valóban a réseken hatol be a víz, ez teljesen logikus. Hol máshol? Az akryllal való tömítésnek pont az a célja, hogy eltüntessük a réseket, és egy teljesen homogén felületet vonjunk be műanyaggal (zománcozás), így lezárva a víz és más szennyező (vegyi) anyagok útját a fához.
Koszonom szepen! Megjegyzeseim: a szalagozast magamtol folfedeztem, es a benti uvegajtot pontosan a leirtak szerint csinaltam, minden elozetes ismeret nelkul :) Es kurvaszep lett. Festot ravenni a szalaghasznalatra nem tudtam. (mondjuk en a Tesanal talaltam egy jobb markat, konnyebben tepheto, de sajna elfelejtettem a nevet) Tovabba: magam is a ketkomponensu gittre eskuszom, festot a hasznalatara ravenni nem tudtam, csak az altala megszokott (konnyen kenheto) cuccal volt hajlando. Kerdeseim: mi az az akryl?? Eddig ugy tudtam, egy festek. Valamint: az alapozas lenyege az, hogy alapozoval tortenjen?? Ha nem vakarom le mindenhol, akkor hogy ertsem azt, hogy az egesz munkadarabot le kell alapozni? A tavaly festett zomancra is huzzam ra az alapozot? Tovabba: tehat a res az, ami a valodi fenyegetest jelenti, ahogy sejtettem, ott szivarog be a viz es gyilkol belulrol??
Hát mindenképpen hagyni kell kiszáradni, vagy érdemes leégetni a szükséges helyken, ezzel is gyorsítva kicsit a száradást. A leégetett részeket, flex-el simára csiszolni, hogy minnél kevesebbet keljen gittelni kívűl, ugyan is nem nagyon gittelünk külsőrészt csak amit nagyon muszály, pontosan azért mert sokkal nagyobb igénybevételnek (vegyi, időjárás) van kitéve a külsőrész.
Ezután fogod a kis falcgyaludat, vagy hívsz egy asztalost, és passzítás következik, simán kell csukódni-nyitódni a nyílászáróknak, úgy hogy ne surlódjanak egymáson sehol, és a majdan felviendő festék rétegnek is legyen elegendő helye, ami azt jelenti, hogy a más felülettel érintkező részek között érdemes legalább 0.5 miliméter távolságot hagyni. Ezek a felületek az ablakok alja és teteje, ahol a tokkal érintkezhet, illetve a duplaszárnyas ablakoknál az eleje is, ahol a két ablakszárny találkozik!
Na ha megvagy a passzítással, jöhet a lenolajos móka, természetesen csak a nyers részeket kell beereszteni, ne túl vastagon, vagy a kollégák javaslata szerint pár óra múlva a felesleg letörlésével! Aztán másnapig hadd száradjon. újból csiszolás, majd hígabb alapozóval, alapozás. Ha muszály gittelni, akkor sem neoflex-el hanem neoplaszttal, vagy én jobban szeretem a Body Fine-t az is kétkomponensű, csak fehér. A gittelés csiszolása ezután, majd egy vastagabb alapozóval újbóli alapozás, majd ismét csiszolás. Persze minden csiszolás után portalanítás. Ezután papír ragasztószallaggal (Tesa) leragasztod az ablak üveget, úgy, hogy a szallag széle legalább egy miliméterre legyen mindenhol az üveggittől. Ezután a még meglévő réseket, valamint az üveggitt mentén akryllal kithúzod, majd ujjal elhúzod, hogy ne puposodjon ki sehol. Ha résmentesnek ítéled az ablakodat mindenhol, akkor jöhet a zománcozás. Zománcozást követően a ragasztó szallagot húzd le az üvegről, és ha ügyesen ragasztottad ki akkor egy szép résmentes, az üvegnél egyenes zománcozást értél el!
Sok sikert a munkálatokhoz :)
vagy, ha pesten laksz és nincs kedved bajlódni vele:
Hajdu Miklós 30/851-10-69 vagy http://festes-mazolas.cwi.hu/ fetses-mazolas@euromail.hu
Kedves ponex! Kerdesem ehhez a 'legutobb' targyalt temakorhoz kapcsolodik. Tavaly mazoltuk a (regi) ablakokat. A korabbi festekretegek stabilak voltak, az utca fele latszott csak ki par negyzetcentimeter feluleten a nyers fa. A festo fogta, becsiszolta, megkuldte fel kilo neoflexszel, majd telibe huzta trinattal. Lenolaj vagy egyeb beeresztes nem tortent. 1 evig birta a cucc. A kozelmult brutalis esozesei kozepette (gyanitom, hatasara) egyre tobb friss repedes jelent meg, majd mallani kezdett a lakk es gitt. Megpiszkaltam, jobban megneztem: helyenkent kilatszik a nyers fa, ugy megdagadva a viztol, hogy alig lehet az ablakot becsukni. Ezenkivul ugx tunik, mintha az uveg es a fa kozott kihagyott, nemileg fedetlen reseken maszna be a viz, szivarogna a maz ala, es dobna le magarol. Helyes lehet az eszrevetelem? A tovabbi teendok felol szeretnek felvilagositast kerni. Teljes leegetesre vagy kaparasra nincs mod pillanatnyilag (es a legtobb helyen jol tapad a festek). Elerek azzal valamit, ha megvarom a szaraz idot, majd ha nemileg kiszaradt (...), lekaparom faig, ahol csak le akar jonni, beeresztem es ujra csinalom, lehetoleg minden lukat lezarva?? Vagy idovel elkerulhetetlen a faig leszedes es teljes beeresztes? elore is koszi a valaszt
Vajk én most gyakorlati oldalról közelíteném meg a dolgot. Az én tapasztalatom szerint is csak egyszer és vékonyan szabad beereszteni félolajjal (még lb vel szoktam egy kicsit higítani). Hangsúlyozom tapasztalatom szerint csak hoszabb idő kb két nap után száraz a fa ha új felületet eresztessz be, persze ez függ a hőmérséklettől, fa nedvességtartalmától, fafajtától..... Szerintem egyáltalán nem lehet beersztett felületet csiszolni jól még a szárazat sem, eltömi csak a papírt. Én a felázott szőröket az első alapozás száradása után a tapaszolás előtt szoktam lehúzni könnyedén.
Hat igen, ez a lespaklizas hagyott bennem maradando nyomokat. Fenyobol csinaltam egy hokedlit. Beeresztettem, szepen beitta. Aztan gondoltam egyet, es mivel volt meg anyag, athuztam megegyszer. Utanna egy hetet vartam hogy beigya/megszaradjon, de csak le kellett vakarni. Egy kesz osszerakott hokedlinek baromi sok oldala van am!!
Új faanyag kezelése, lazúrozás előkészítése: Gombaölő, 1 rétegben, ez egyben beeresztésnek is megfelel, mivel ne felejtsük el, hogy a lenolaj nem csak kitömi az anyag kapillárisait (csökkenti vagy teljesen meg szünteti az anyag "szívását") hanem el is színezi az anyagot, tehát a lenolajos beeresztés nem mindíg kívánatos a küllem szempontjából.
A beeresztés, vagy mélyalapozás célja: A fa rostjai között lévő hézagok, csövecskék (kapillárisok) száraz anyaggal történő kitöltése. Mivel a lenolaj diszperz rendszerű anyag, kiválónan alkalmas erre a célra. A diszperz rendszerű anyagok, egyik fő tulajdonsága, hogy egy adott hordozó anyagban esetünkben növényi olaj, el van oszlatva száraz anyag, ez a diszpergálás tulajdonképpen. Miután a hordozó anyag távozik a száraz anyagot hátra hagyva, elérjük, hogy a kapillárisok kitöltése által a faanyagunk ne vetemedjen, ne deformálódjon, így a hosszútávú stabilitást biztosítva az anyagnak, évtizedek múlva is kiválóan megmunkálható munkadarabot kapunk!
Na most jöttem rá, hogy nem fogok én itt tankönyvet írni :))))))
Gombaölő, vékony lazur, vastag lazur, vagy több rétegben vékony lazúr! Ha sötétebb színárnyalatot akarunk elérni, akor mhet a lenolajos beeresztés, nem fog feltünni annyira, de ha világosabb árnyalatrol beszélünk, akkor nem javallott a küllem miatt, akkor érdemes az adott lazur fajta saját alapozóját használni!!!!
Azzal mindenképpen egyetértek, hogy nem ismerem az amatörség minden aspektusát :DDDD
Valóban nem mindegy, hogy mennyit ad az ember a felületre, nekem nem igen volt még problémám ilyesféle dologal, eddig nem kellett törölgetnem. Persze a megmaradt olaj nem beton keményre szárad, de szárad, mivel a lenolaj száradó olaj, vagyis megszárad. Le lehet spaklizni a felesleget, és aztán csiszolni, lévén, hogy konkrétan új faanyagról beszélünk!
És ponex: "Mire jó az, ha kiszálkásodik a fa? Pont, hogy nagyon nem szertném, hogy kiszálkásodjon, mert úgy undorítóan néz ki. "
Ha nem alapozod le az időjárásnak kitett fát, szépen megjelennek kis fekete foltok majd azok egyre nagyobbak lesznek ezt nevezik gombásodásnak.
"alapozás után minek csiszolni egy új faanyagot? A régi szart igen, de újat minek? majd beeresztés után!"
Mivel pontosan a frissen gyalult fa hajlamos a kiszállkásodásra!
"Tehát a szakmai véleményed az, hogy azért kell beereszteni, egy adott faanyagot lenolajjal, mert az olcsóbb? Tényleg ez lenne a beeresztés oka? Ezt komolyan gondoltad?"
Én csak arra utaltam hogy a beeresztést ne festékkel végezd. És az az igazság így olvasva a te szakmai véleményedet kíváncsi lennék rá hogy te milyen kerítéseket festettél eddig. És az nem tetszik hogy kétségbe vonod a szakmai tudásomat anélkül hogy a módszeremet kiprobáltad volna.
"Ezt az egész herce-hurcát ellehetne intézni azzal, hogy a lenolajjal beeresztett anyagot, másnapig hagyod száradni, mivel a lenolaj száradó-olaj és nem kell törölgetni semmit, hanem azután kell csiszolni, mivel megkeményedik a felületen a fába be nem hatoló olaj, mert ugye sem a fa, sem a fal nem szív, hanem mit csinál? Semmit, mert ugye mi is a szívásnak nevezett jelenség tulajdonképpen?"
Ezzel mindenkeppen vitatkoznek. Nem akarom ketsegbevonni szaktudasodat, de vannak amatorok akiknek az amatorsegere Te sem szamithatsz.
Szoval a fa persze beszivja a lenolajat, de nem vegtelen mennyisegut. Aki rendszeresen csinal ilyet, az tudja menyit tolhat ra. De aki nem tudja, es osztja jo boven a lenolajat hadd igya az a fa, az jol megszivhatja. Ha rajta marad a feluleten, es par oran belul nem torli le a felesleget, akkor egyreszt az eletben nem szarad meg, masreszt ha ugy is csinal mintha megszaradna, egy ragacsos ize lesz belole, nem kikemenyedett olaj. Es ezt utanna hatalmas szivas eltavolitani. Mivel ragacsos, csiszolni lehetetlen, higitok nem nagyon oldjak. Marad a citling. Az meg megint marha nagy szivas egy kezodonek.
Szoval azt mondani, hogy par ora mulva torolje at szerintem nagyon fontos. Ha beszivta mindet, akkor nem lesz mit letoroljon, de ha ott all a feluleten, akkor mindenkeppen le kell torolni.
"Alapozás után mindenképpen finoman csiszold át mivel ekkor ugymond kiszálkásodik a natúr fa "
Mire jó az, ha kiszálkásodik a fa? Pont, hogy nagyon nem szertném, hogy kiszálkásodjon, mert úgy undorítóan néz ki.
"Alapozás után mindenképpen finoman csiszold át"
alapozás után minek csiszolni egy új faanyagot? A régi szart igen, de újat minek? majd beeresztés után!
"félolajjal vagy lenolajjal impregnálni, hogy ne szívjon már a fa annyi festéket mert ugye nem mindegy hogy 2000Ft-os festékkel vagy 500Ft-os lenolajjal itatod"
Tehát a szakmai véleményed az, hogy azért kell beereszteni, egy adott faanyagot lenolajjal, mert az olcsóbb? Tényleg ez lenne a beeresztés oka? Ezt komolyan gondoltad?
"ha lenolajat használsz akkor miután lekented vele vársz kb. 4-5 órát és amit ez idő alatt nem szívott be a fa azt letörlöd 1 száraz ruhával majd 1 napig hagyod száradni."
Ezt az egész herce-hurcát ellehetne intézni azzal, hogy a lenolajjal beeresztett anyagot, másnapig hagyod száradni, mivel a lenolaj száradó-olaj és nem kell törölgetni semmit, hanem azután kell csiszolni, mivel megkeményedik a felületen a fába be nem hatoló olaj, mert ugye sem a fa, sem a fal nem szív, hanem mit csinál? Semmit, mert ugye mi is a szívásnak nevezett jelenség tulajdonképpen?
Azért gondolkodj kicsit mielőtt leírsz ekkora marhaságokat. A sok laikust úgy beviszed az erdőbe, hogy öröm nézni, de úgylátszik, hogy még néhány "kollégát, vagy magát festőnek nevező enyént" is sikerül a hülyeség mezejére vezetni :DDDDDDDD
Szia ez az olajfesték higító jó ötletnek tűnik! Legközelebb kipróbálom. Hogy csinálod? Csak olajfestékhígitóval hígitod, vagy a szintetikus helyett bizonyos százalékban használod?
Ugy gondoltam én is elmondom a tapasztalataimat a lazuránról. A lazurán sztem az egyik legjobb lazúr. Az alapozója azért van hogy meggátolja a későbbi gombásodást és a rovarkártevők ellen is véd (pl. Szú). Alapozás után mindenképpen finoman csiszold át mivel ekkor ugymond kiszálkásodik a natúr fa és ez után mint ahogy a festék is irja érdemes félolajjal vagy lenolajjal impregnálni, hogy ne szívjon már a fa annyi festéket mert ugye nem mindegy hogy 2000Ft-os festékkel vagy 500Ft-os lenolajjal itatod a fát, ha lenolajat használsz akkor miután lekented vele vársz kb. 4-5 órát és amit ez idő alatt nem szívott be a fa azt letörlöd 1 száraz ruhával majd 1 napig hagyod száradni. Meg a lazuránnal lehet olyan trükköt csinálni hogy lakkbenzin helyett 1 kis olajfesték hígítóval hígítod ez által kicsit nehezebben szárad viszont fényesebb és tartósabb lesz. A taróságra pl. az egyik helyen a Lazurán teak-et használtuk és 6 év után kentük át mivel kicsit megmatult de anyagában nem sérült,1 sorral kentük szintén lazuránnal csak most a cseresznyével hogy a mélységén kicsit visszahozzunk. És nem kell mondani még mindig olyan mintha most kentem volna ennek pedig már 2 éve. Ja és még annyit ezt nem láttam sehol sem az előttem szólok irásában, hogy mindig szál iránynak megfelően kell kenni.
"oldalról nézve sok helyen csikos, foltos, közelről megnézve a falat, úgy néz ki, mintha a foltoknál erőteljesebb lenne a fal struktúrája, minta ott érdesebb "csiszolópapir" jellegű lenne a felület"
Ez glettelési hiba is lehet. A foltosodást lehet, hogy meg fogja szüntetni a mélyalapozó, de a ronda textúrát és az oldalról nézve csíkos felületet nem.
Némely anyagok hajlamosak foltosodásra ha nem történt a festés előtt mélyalapozás, főleg az erős sötétebb színeknél fordul elő. Mondjuk a homokszín nem igen számít erősnek. Mélyalapozni nagyon ajánlott, főleg azoknál a festékeknél, amelyek egyrétegűként vannak hírdetve.
Elnézést, ha volt már ilyen kérdés, de nem birtam végigolvasni a fórumot.
Megpróbáltuk a lakásunkban lefesteni az egyik falat, de sajnos foltosra sikerült. új épitésű a ház, a fal éppítéskor glettelve volt, majd átfestve több rétegben fehérre. Most megpróbáltam Bauhausban vásárolt SwingColor márkájú homokszínű festékkel lefesteni, ha szemből nézem a falat, nem lehet hibát ltáni rajta, viszont ha oldalról nézve sok helyen csikos, foltos, közelről megnézve a falat, úgy néz ki, mintha a foltoknál erőteljesebb lenne a fal struktúrája, minta ott érdesebb "csiszolópapir" jellegű lenne a felület. Valakinek van esetleg már tapasztalata a fenti festékről? milyen hengerrel érdemes festeni(lehet hogy ez volt a baj?)
