Ahogy megyünk bele a "tavaszba" annál kisebb az esélye az idei akácnak. Bár ahogy nézem a szakma egyenlőre csendben van. Egyrészt mert még bízik. hogy nem volt megpattanva a rügy. Holott már zömében a március elején extrém korán megtörtént. A másik az, hogy ilyenkor nem elég egy pillantás, a fagyás megállapítására, mint a hajtás elfagyása után. Ahol meg mégis maradt valami, ott meg megint csendben fognak lenni. Még mindíg jönnek a fagyos hajnalok. Egyébként nem tartom lehetetlennek, mint ahogyan tavaly is előfordult, hogy a hasonlóan a közvetlen pattanás után elfagyott rügyek esetében. Az új hajtások virágot is hoztak viszonylag sokat, de erről a méhek nem hordtak, bár illatoztak és nektárt is termeltek, de nyilván alacsony volt a cukortartalma. Erről a szakirodalom nem ír, csak a későbbi nyár sarjú virágzásról. Ez viszont talán 10 nap eltéréssel virágzott tavaly. A méhészek nem szivesen nyilatkoznak erről mert, sokat megtévesztett. A fagy megkímélte virágok elvirágzása után, még erről vártak eredményt. Sőt volt akki még ekkor érkezett, persze hiába. Aztán meghűlt virágokról beszéltek, amely szerintem nem létező dolog, amit a fagy megkímél az nektározik. Sok részben fagyott akácon voltam már sajnos az elmúlt 15 évben.
Másik ha nem jött volna a hideg akkor számítás szerint április közepén lett volna az aká.
A méhészet vándorolatása, a virágzástól függő. A méhészek füzre, gyümölcsre, repcére, akácra, selyemfűre, napraforgóra, stb szoktak pakolni. De azt hogy egy méhész mit vállal be ezekből, csak tőle tudhatod meg. Ha kicsi az állomány, lehet hogy nincs is szándékában. Egyébként vándorláskor, a méhek mivel messzebre visszük, mint amely területet ismernek.(5-6 Km) Így nem repülnek haza, tájoló repüléssel, kezdenek az új hellyükön. Igen, ebből lehet annyit veszel észre hogy reggel már nincennek ott a kaptárak. De azért még ekkor sem árt pár napig óvatosnak lenni, mert néhány későn haza érkező méh szokott maradni. Főleg ha korán zárja a kijárókat a gazda, rakodás előtt.
Egy tipp, ha van a tulajdonotokban, vagy családnak, jóbarátnak stb alkalmas terület amelyre érdemes, és szivesen oda is engednék a méhészt a te közbenjárásodra az adott virágzás idejére. Ez elindíthatna akár egy jó baráti kapcsolatot is. Főleg ha kezdő méhészről van szó. De egyébként is, egy plussz lehetőség bárkinek jól jöhet.
Az állattartás hellyi korlátozásait tudtommal hatályonkívül helyezték, mindenhol az álltalános szabályok érvényesek. A méhészt, kérheted hogy máshová helyezze a méheit. Viszont ennek nem hiszem hogy eleget tenne, ha támadólag lépsz fel ellene. Nagyobb az esélyed, ha normális hangnemben kéred, és nem követeled. Ha sikerül rábeszélni akkor is tudnod kell, hogy rögtön ez nem lehetséges. Mert a méhek, erre a helyre vannak tájolva. Ha a kaptárakat arréb is vinnék, ők akkor is a régi helyükön keresnék azt. Ha vándorol repcére akácra stb a visszatérés után már lehet új helyre pakolni őket.
A méhek elpusztítását azért nem javasolnám mert ha rád bizonyítja, akkor szándékos károkozás és garazdaság bűntettétért felelsz. A kártérítés összege is tetemesre rúgna. A családok ára, és az elmaradt haszon. A méhek nagyon drágák, a méz sem olcsó. Elpusztított családonként kifizetheted akár, a havi minimálbér nettóját is.
Nem vagyok jogász, de valami nagyon hasonló volna a kimenetele az ügynek.
Közös megállapodásra kellene törekedni.
A szomszéd, abban az esetben vétózhatja meg a méhtartást ha közös használatú és tulajdonú telekről van szó.
Eleget tesz, mert olyanok a szabályok! Én a kaptároktól 5méterre nyírom a füvet, attól függetlenül, hogy a nyílások nem felénk néznek még simán felénk röpködnek a legyek. Aki nem fél tőlük annak nem jelent semmit, de nekem igen :( Én simán el tudnék képzelni olyan szabályt, hogy lakott területtől x. méterre lehessen csak őket tartani, no, de ugye nem én alkotom őket. A kesze kusza telkeknek köszönhetően a szomszéd kertjére párhuzamosan egy utca van. Na el lehet képzelni mikor gyerekeskedtünk mennyire féltünk közlekedni (akkor még más volt a szomszéd ő is méhészkedett) erre pont olyan vette meg aki folytatja a dolgokat.
Ami azt illetei nekünk mindenféle állatunk van, de különösebben nem tudna belekötni, mert elég távol van az istáló, ól. Amibe bele tudna kötni az max. annyi, hogy nincs kerítésünk hátulró és ott a kutyák szabadon jönnek, mennek, de a mi falunkban ez így van mióta emléxem össze vissza udvarolnak az ebek. Mondjuk neki meg kettő helyisége nagy ablaka is hozzánk néz (szintén a kesze kusza telkeknek köszönhetően) Max. ha nagyon megunom a helyzetet megpróbálok vele beszélni, hogy tegye át a kaptárjait a háza elé ami jelen esetbe a mi kertünk vége sarkába vannak. Aztán ha nem megy megvárom a következő telet és bekopogok fagyba az állatainak :)
Még pár gondolat, a téli élelem feletetéséről. A szakírók is részben eltérő, a méhészek meg talán még inkább különféle ütemtervekre esküdnek. Magam, a Zsidei féle leírást alkalmazom,( vagy inkább ehez áll a legközelebb) amennyire a körülmények engedik, rugalmasságra mindíg szükség van. Alapvetően a következő az ütemterv. augusztus elejétől 2-3 dl 1:1 serkentés naponta majd 20.-ától félliteres adagok szept 10-ig, 1:1,5 víz/cukor, szükségből szept 20.-áig de már csak 2 naponta.
A 2-3 dl serkentésre többnyire nincs mód vagy szükség, a kései napraforgók miatt. Tavaly extra korai volt a napraforgó virágzás és szinte alig volt időbeli eltolódás. Így augusztus 10, volt az etetés kezdete szept 10.-15. befejezéssel. Egyrészt a hordástalanság, másrészt a telelő méhek kímélése miatt. (Nosema veszély)
A napraforgó pergetési ideje általában, július vége augusztus eleje sőt többször is volt hogy a lepergetés után már csak pár nap volt aug 20, ig az etetés indításáig. Nem éppen szerencsés a petézés mennyiségére.
Az aktualitása abból adódik hogy, olvasom az aggódó méhészek írásait a kevés telelő élelem miatt vagy a nagy mellényű beszólásokat hogy bajban vannak azok akik sajnálták a cukrot tavaly. Hát nem erről van szó, extrém időjárást élünk, így a tavalyi aszályos hordástalan nyárvége és ősz miatt a szokásosnál nagyobb mennyiségű cukor beetetése esetén is bekövetkezhet élelem hiányos vagy közeli állapot. Most a márciusi télben. Bár az igaz hogy egyre nagyobb előrelátásra lesz szükség a jövőben.
A másik jelenség amikor, xy méhész-ek Csak így lehet méhészkedni, címszó alatt, honlapjukon saját éves technológiájukat ismertetik, egyedüli kőbevésett ököl szabályként. Holott helyesebb lenne, "így is lehet méhészkedni" értelmezésben közreadni. Hiszen amikor ő már etet, lehet hogy mások még csak készülnek a pergetésre.
Egyébként is helytelennek tartom az ilyen dolgokat olyan weboldalra feltenni, amely elsősorban a termék eladását volna hivatott szolgálni. Nem divat semmilyen más termék esetében sem, hogy teljes gyártási dokumentációt ismertessenek marketing fogásként. Egyrészt ostobaság is volna a konkurencia miatt, másrészt nem is érdekli a vásárlót.
Esetünkben is a mézet kellene reklámozni, és nem a méhészkedést. Nem a beszervezésen van a lényeg, ez nem piramis játék, bár már lehet hogy nincs messze a bedőlés..
Nállam 3 tételbőll áll a télieleség, 1 az etetés kezdésekor a keretekben lévő méz, 2 az etetés kezdetétől természetes hordásból származó méz, 3 a beetetett cukor.
Tavaly, az aszály miatt a természetes ráhordás nem volt számottevő. Főleg a fiatal anyás családokban volt nehéz etetéssel megközelíteni, a az ideális mennyiséget. Mert elég sokáig lendületesen fiasítottak. Így rekord mennyiségű beetetett cukorral is némely családnál nehéz volt, a minimum mennyiséget is elérni, ott megkellett növelnem az etetések számát.
Van természetesen etetőm, sőt olyan hogy hűtögetés és a családok zavarása nélkül tölthető. Ez nem gond. Viszont járhatatlanok az utak járművel. Így marad a hátizsákban apránként, szállított puhacukorlepény. Már van ahol a második kilós adagot majszolják. Egyébként ebben az időben nem volna príma dolog a lepény beadása. 1 hete is lepényeztem, szinte viharos szél volt (11-12 fok),gyors becsúsztatás a fólia alá de így is morcosak volta, persze ez érthető is.
Szia! Itt az ország,majdnem közepén csak a szél árnyékos napos heyeken pattant meg az akác.Nem is volt olyan erős a fagy.Szóval én kicsit bizakodóbb vagyok.Igazából a pergetési erdmények majd megmondják, milyen is volt a tavasz az akácnak.Egyenlőre még alig tudtak járni a méhek az idén,.Aki fukarkodot a téli eleséggel, az most izgulhat, ha nincs megfelelő etető rendszere.Most is szakad a hó. Szóval március 26.-án még a havat kellett seperni a méhek kijárójáról.
Bár reménykedem, de sajnos elégé borúlátó vagyok az idei akácot illetőleg. Ugyan is annyi köztudott hogy a pattanás után már fagyérzékeny a rügy. Márpedig a pattanás megtörtént 10.-e környékén. Most is előfordulhat az a jelenség mint tavaly, hogy a nagyon korán, még a pattanás kezdetén elfagyott akác, pici késéssel bár, de újra hajt. Sőt még virágokat is nevel elég megtévesztő mennyiségben. Erről mérhető hordásra nem lehet számítani.
Valószínűsítem, hogy az idősek álltal emlegetett "meghűlt virág" fogalma amely nem ad nektárt, a fenti jelenséggel magyarázható.
Sajnos igen sok, részlegesen fagyott akácot, tapasztalhattam már az évek során. De "hűlt" virággal soha nem találkoztam. Amelyek nem fagytak el, azokról nagyon szépen hordtak a méhek. Például a 2011-es akácon is. Vagy említhetném a 2010-es évet amikor 5-6 napos hidegfront után, öntötték a méhek a nektárt a kaptárakba csak sajnos 2 napig tartott az öröm, nem bírta tovább a virág. Vagy a 2005-ben amikor a jégeső pusztított virágzásban, téli tájat varázsolva az erdőre. 1 nap után már fulban hordtak a méhek, kiváló eredményt tudhattunk szintén a magunkénak. Lefagyott év volt 2002, 2007, is de ezek mind hajtásban fagytak, a maradék pedig minden további nélkül nektározott. A 98.as évben is kijutott esőből hűvös időből, néhol jégből is de szintén nem volt probléma.
Öreg méhészek viszont sok olyan esetről meséltek amikor látszatra minden feltétel adott volt és mégsem volt nektár. Talán pattanásban elfagyással magyarázható.
Szia! Csatlakozom az előttem szólóhoz.Mindenképp diplomatikus kitartó munkára lesz szükséged. Fontos, te is lásd mennyire érti a szakmályát, és mennyire vagytok úgymond veszélyben. Néz nála jól körül, ha nem tud meg győzni, és szerinted nem is tud.Aztán eetleg fényképekkel, amin minden jól látszik gyere vissza, és segítűnk, hogy lehet békésen neked viszonylag nyugalmas szezonbéli napokat varázsolni.
Párbeszéd nélkül, nehéz bármit is elérni. A jogi úton hosszadalmas és sokba kerül, biztos hogy csak haborúskodáshoz vezet. Egyébként a leírtakból úgy látom eleget tesz a méhész az előírásoknak. A méhek tartásának esetében is, csak a szabályok betartatására van mód. Nem tudom, ti milyen állatokat tartotok, de nyilván megtalálná a szomszéd is a visszavágás módját. Én inkább a méhésszel, a barátságos hangvételű komunikációt javasolnám.
Köszönöm az infókat. Beszélni sajnos nem lehet velük, mert még a családba se jönnek ki enymással. Kijárók ha jól emléxem a házuk fele előre, most le vannak fóliázva a kaptárok. A négy méter az nudli sajnos. Itató szerintem biztos van, mert elég ügyesen csináják, legalábbis apám mondta, hogy jól felszaporították az állományt. Bár a faluba panaszkodnak többen, hogy a kis kerti tavak tele vannak velük nyáron.
Aztán mondjuk öröm lehet az ürömben, hogy így láthatok élőbe többször is rajt, sokszor a mi gyümölcsfáinkon csüngnek, meg persze így talán több gyümölcsünk van, hogy poroznak.
Azt nézd meg a kijárók merre vannak? Van e itatójuk. Ez a legfontosabb. Ami még neked fontos ilyentályt kora reggel nem szabad ki tergetni a ruhákat .Csak délután. Egyébként ott boztonságban vagy a méhektől.Ami még fontos nappal ne pemetezz, csak szürkületbe.Amennyiben mindenképp muszály.Sétálj át a szomszédhoz és kérd meg meséljen neked a méhekről. Nézd meg hogyan vannak le téve .
Olyan szaály is van, ha a kerítétől nincsenek 4 méterre akkor 2m magas olyan plánk kell a mi a méhek számára átjárhatatlan. A beszélgetés után még kérdesed van, akkor gyere vissza.
A méhszúrásra sajnos sehol nem vagy biztonságban. Percenkén, szezonban. 10-15 méh néz meg téged. A lenagyobb veszélyben a virágosketekben, az erdőkben ,és a mezőkön vagy. Létezik olyan kezelés ami megszünteti az allergiát. Javaslom.
Sziasztok. Én nem méhészkedem, csupán kérdezni jöttem hozzátok. Bele is vágnék a közepébe. Milyen szabályok vonatkoznak a méhtartókra? Hol tarthatók? Mekkora palánk vagy mi kell melléjük? A szomszédunkban méhészkednek hobbi szinten 8-10 kaptár. A mi nagy bánatunkra, mivel nagyon félünk a rúgós, harapós állatoktól :) Én sajna allergiás is vagyok a méhcsípésre.
Csináltam egy képet, hogy mégis miről van szó, csupán drótkerítés van a kaptárok mellett. Pirossal a mi házunk, állataink. Sárgával a szomszéd.
Az itató vizükbe kevés mézet is tettem, és a felhelyezés előtt az alsó kijáróra is folyattam az üvegből. Sikerült egy-két méhre is csorgatni, azonnal rácuppantak nagyon tetszett nekik.
Engem sem a vásárlási szándék motivál. Csak a műszaki megoldásra vagyok kíváncsi. Amint lentebb már kifejtettem, pár műszaki problémát megkellet ehez oldani. Cirkussznak annyiban igaza lehet, hogy valami máshol használatos rendszert adaptáltak. De nem úszószelepes megoldást.
A következő az elgondolásom, a szivattyúnak olyannak kell lenni, amely minden egyes fordulatra állandó mennyiséget szállít. Így számítható és proramozható a mennyiség. Ezért térkiszorításos szivattyúk jöhetnek szóba, dugattyús, lamellás, fogaskerekes.
Tehát a következő a képlet, a vezérlő elektronika a megadott családszám, és a családonkénti mennyiség szorzatából és az egy szivattyú fordulatra szállított mennyiségből számítja, és vezérli a folyamatot. Tehát már csak arról kell gondoskodni hogy a gericvezetékből minden eggyes kifolyó csőnél azonos legyen a kifolyt mennyiség.
Egy videón láttam, hogy szemléltetésként ezeket a csöveket szimplán üvegekbe lógatták. (nincs semmiféle szelep a végükön) és meglepően egyforma mennyiségű szirupot prudukáltak.
Sziasztok! kKváncsiságból azért meg néznék egy méhészetet, ahol ez üzemel.Nálam egy darabig nem tud műkődni, ha akarnám se.Nagyon sok kiritériumnak kell hogy megfeleljen.A méhesem egész októberig az erdőben vannak.Utána jönnek víssza a telelőbe, de ott sincs például áram.Szerintem nem vagyok én az egyedüli aki hasonló cipőben jár.
Ez is igaz, az ettőtálcában a méhész látja ha maradt szirup. Előfordult már nállam is a napközbeni beavatkozás után, fóliával telibetakartam, így nem tudtak a méhek feljönni a tepsihez. A másik, én arra is ügyelek, hogy esetleges gyengébb családoknál nappalra ne maradjon szirup. Így, az első etetés után reggel végig ellenőrzök.
Én a bemutató videókból, más következtetésre jutottam. Mivel programozható a rendszer az adogolási mennyiségekre, tehát akár 1 dl-től 5dl ig, és a kijuttatás időpontja is. Itt valamilyen inteligens elektromechanikus rendszert sejtek. Valamilyen speciális szivattyú lehet a lelke amely, pontosan előre meghatározott mennyiségeket tud a folyadékból szállítani. Talán dugattyús szivattyú, ez csak feltételezés részemről. A másik elméleti probléma a fő gerincvezetékből, a sok kaptárankénti lecsapolások egyenlő átfolyásának a biztosítása. Itt hidrodinamikai problémát látok. A másik a sűrű szirup leülepedési problémája a csőrendszerben, két adagolási ciklus között.
nekem azt mondták róla az "okosabbak", hogy azért nem jó a zümi módszer, mert az adagoló nem tudja, hogy melyik család mennyit hordott el a kajából, és simán túltölti az etetőt.
