Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
KömKel: a fűtéses cikket átolvasva: egy egyszintes, amerikai konyhás házban egy sima fűtő légkondi, plusz a fürdőbe, szobákba kiegészítő elektromos panellel nem versenyképes? Vagy légcsatornázható klíma pl.?
M3hellrot-nak is, Peterch-nek is csak egy klíma fűt nagyrészt a házukban, és nem PH-ban laknak.
Kolléga is meglépte, viszont annyi elektromos kieg. panelt raktak az összes elkülönülő szobába biztos ami biztos alapon, hogy duplázták a klíma árát (ok, 8-900 ezer még mindig jó egy 140m2-es háznak fűtés kiépítési költségnek)
Köszönöm a linkeket, régebben már jártam az oldaladon és olvastam is ezeket, de ismétlés a tudás atyja. :)
Amúgy ha kombinálom napelemmel a fűtőszálas rendszert, akkor nyilván hosszútávon az is tud versenyképes lenni, mivel a bekerülési költsége annak a legalacsonyabb és mondjuk a hőszivattyús rendszer árához képest amivel olcsóbb, abból majdnem ki lehet hozni egy kisebb teljesítményű napelemet (bár az nem fogja fedezni a teljes költségét a fűtésnek).
Na de mindegy, akkor érdemes a hőszivattyún gondolkozni. A példádban mennyezet és padlófűtéssel van kombinálva, akkor ezek szerint ezt a fajta dolgot lehet hűtésre is használni, igaz? Mert az sem utolsó szempont számomra, hogy akkor már nem kell klímát felszereltetni.
Arról egyébként van tapasztalatod, hogy a hűtésnél hogy szuperál a hőszivattyú? Mennyi áramot fogyaszt ilyen esetben? Mert ha a H tarifát választom, akkor érdekes lehet ez a kérdés is. A geo tarifánál kicsit más a helyzet, de egyelőre attól kicsit idegenkedem, hogy nincs 2×2óra áram naponta és nem megy a fűtés.
Nem kalkuláltam még árakkal, mert többféle variációval kellene számolnom. A legolcsóbb az lenne, ha a tesóm, aki kőműves és ács, elvállalná a generálkivitelezést, mert neki csak ez a szakmája, csak egyelőre hezitál hogy visszatérjen e az építőiparba mint főtevékenységbe, mert más irányba mozog jelenleg...
Másik lehetőség hogy én szedem össze a mestereket és hangolom össze a tevékenységeket, veszem meg az anyagokat meg ilyesmik, de ehhez rengeteg időre lenne szükségem, ami még így építkezés nélkül sem igazán van meg, így ezt nem teljesen látom járható útnak.
A harmadik lehetőség egy külsős fővállalkozó, aki mindent felügyel és én csak vele egyeztetek, ami időben szerintem kivitelezhető lenne, csak hát anyagilag meg biztos hogy jóval drágább lenne, mint az előző kettő.
Nyilván majd valami öszvér megoldás lesz, de árral így még nem tudtam kalkulálni, annyi a biztos, hogy kb 30 millió forint áll rendelkezésünkre, úgy hogy a telek már megvan.
Az 1x1 sorozattal próbálok egy kis fényt vinni abba a félhomályba, ami körülveszi az egyszeri építkezőt. Lesz szó fűtésről, hőszigetelésről, falazatokról, nyílászárókról... remélhetőleg közérthetően, számokkal alátámasztva.
Egyik ügyfelem vacillál a[...] Bővebben!Tovább »
Az 1x1 heti sorozattal próbálok egy kis fényt vinni abba a félhomályba, ami körülveszi az egyszeri építkezőt. Lesz szó fűtésről, hőszigetelésről, falazatokról, nyílászárókról... remélhetőleg közérthetően, számokkal alátámasztva.
Józsi kurvára örült a[...] Bővebben!Tovább »
Ezeket böngészd át fűtéssel kapcsolatban. Az elektromos fűtéses megoldás zsákutca, ekkora házra lesz 400e Ft évente a fűtési költséged fűtőszál esetén, és ekkor már a falra 20 cm grafitos hőszigről beszélünk, padlóban 20 cm, födémen 40 cm.
CSOKnál nincs előirás a hőszigetelésre, csak annyi, hogy a szabványokat elégitse ki, amit viszont 5 cm EPS is teljesit a falon. (födémen min. 20 cm)
A 4 hálószobához nem lesz elég az 1 fürdőszoba, az teljesen nonszensz. Valamint nagyon rosszul számolsz, mert a 4 szobához 140-150 m2 kelleni fog, az általad tervezett 120-130 m2-be max 3 szoba fér bele, de már az is cipőkanállal.
A gáz hanyagolását támogatom. A garázsét is a házban.
A fal jó, nem érdemes drága téglát választanod, lesz rajta elég hőszigetelés. Sőt! Én betonból csinálnám a falat, akár bennmaradó zsaluval. Vagy hőszigetelő zsalu vagy zsalukő. Ha lehet. Vékonyabb fal, stabilitás és hőtároló tömeg.
A fűtőszálon csak akkor agyalj, ha közel passzív lesz a ház hőszigetelésügyileg! Amúgy magadnak is le tudod dobni, rém egyszerű. A hőszivattyús fűtés jó, de ahhoz is bőven túl kell teljesítened a jelenlegi elvárások szerinti szigeteltség szintjét. Egyik sem baj, mert új építésnél valszeg a szigetelésre költött forintok fogják a jövőben a legtöbb hasznot hozni az el nem használt (meg nem vásárolt) energia miatt.
Kalkuláltál már? Mennyi pénz lesz a nettó 120-130m2?
Házépítés előtt állunk, a telek 930 m2-es (19m×49m), közművesített.
Erre szeretnénk építeni egy földszintes házat, ami 5 főnek kényelmes, tehát 4 hálószoba, 1 fürdőszoba + külön WC, háztartási helyiség, amerikai konyhás nappalit és egy gardrobot terveztünk egyelőre, ami szerény számításaim szerint kb nettó 120-130 m2-en férne el. Garázs nem a házban lesz, hanem külön, de az majd később lesz csak megcsinálva.
A kérdés az, hogy mik most a normák a szigetelésekre, hogy a CSOK-os szabályoknak megfeleljünk?
Pl a falazatot 30-as téglából és 20 cm-es szigeteléssel képzelem el, de a födémre milyen szigetelést érdeme rakni? Aljazatra?
A fűtési-hűtési rendszeren gondolkozom még, hogy a gázt hanyagolnám és elektromos árammal fűtenék, amihez esetlegesen szóba jöhet napelem kiépítése is, de ez persze költségvetés függő is.
Az elektromos fűtésnél nekem elsősorban hőszivattyú lenne a jó megoldás (padló és mennyezet fűtéssel), de hallottam most a padlóba telepíthető fűtőszálról jókat, de ez utóbbival kapcsolatban szkeptikus vagyok. Ha valaki tudna ezekről véleményt írni, akkor azt megköszönném.
Meg minden egyéb ötletre, tapasztalatra vevő vagyok, amit érdemes megfogadni még a tervezés előtt/közben.
Ha ki tud szellőzni, nem marad a szerkezetben pára/nedvesség, ami megfagyhatna. Ha a nyílászárók nem zárnak tökéletesen, talán elég is már. Ha igen, résre nyitva kell hagyni, kell egy kis átszellőzést adni neki. Bár szerintem enélkül sem lenne ott baj. A baj akkor van, ha folyamatosan kapja bentről a párát, ami folyamatosan áramlik a szerkezetébe, folyamatosan lecsapódik benne és folyamatosan fagyogat meg. Ez leginkább a szigeteletlen, folyamatosan használt szerkezeteknél fordul elő.
Egyébként egy lezárt, nem fűtött házban nem a külső hőmérséklet az állandósult állapot, afölött van valamivel. A talaj is fűti és a Nap is. Különösen, hogy írod, jól szigetelt. Az a ház egy hőcsapda. Persze a használat alatt felgyülemlett pára relatíve magas értéket eredményez, ahogy a ház lehűl, ezért kell a párás levegőt kiszellőztetni. Ha nincs fűtés, nincs használat, bedunsztolni is felesleges.:D
A fűtés egyébként hogy működik? Fagyállós vizes rendszer van vagy nincs víz a házban, amikor nem használjátok?
En megerositem. Es mivel a hidegebb haz kevesebb hot veszit, ezert a nem futott idoszak a hosszatol fuggetlenul csokkenti a futesi koltseget, amennyiben a hotermelo hatasfoka allando.
"Itt az nagy kulcskérdés, hogy mennyi az időszak, amíg nincs szükség a fűtésre."
Szerintem is ez a döntő. Mármint, hogy milyen hosszú.
Én valahogy azt sejtem egyébként, hogy a visszafűtés energia igénye meg fog egyezni azzal az elszivárgással, amin a ház átmegy, amíg kihűl a fűtés kikapcsolását követően+felfűtés közbeni veszteség. Valaki meg tudja ezt cáfolni vagy erősíteni?
A kő és beton, a tömör tégla tuti. Az új vázkerámiák tuti nem. A B30 a kevés lyukú, igaz? Talán az is, de inkább beszélj szakemberrel, nehogy innen tájékozódj! Páratechnikai számítás kell hozzá (az anyagok/rétegek rendjének ismerete) és meg lehet mondani, hogy lesz-e gond a nedvességgel/fagyással a szerkezetben.
Miről van szó egyébként? Ez egy részben vagy időszakosan használt ház?
A szomszéd szoba? Megmértem.:D Tényleg megmértem nálunk. Minden szobába tettem hőmérőt.:D A példában meg egyszerűsítettem, valami ilyesmi a valóság is. Egyébként lehet, hogy elszámoltam, mert a nem direkt fűtött terek hővesztesége már szerepel a fűtött terek hűlő felületeinél... Az eredményen nem változtat csak az arányokon.
A födémen keresztül nincs napi 10x légcsere. Szellőzésre pár kW-ot szoktak számolni. A levegő nagyon kevés energiát képes szállítani. Hőhidakra 10%-ot számolnak, ha jól emlékszem. Mindegy, a lényeg nem változik és az a következő: ha kevesebb a fűtött m2/m3, kevesebb a fűtési költség.
Először én is így értelmeztem, ahogy te, de jobban átolvasva, plusz a bank által kapott információk alapján ezt úgy kell érteni, hogy Te, mint magánszemély, ezt a fajta támogatást egyszer veheted igénybe az életed során, tehát nem építhetsz még egy házat ezzel a támogatással. Viszont itt semmi szó nem esik arról, hogy egyszer viheted be a számlákat, és egyszer folyósítanak csak. :)
- Ahogy már írtam nem kell a CSOK-ot igénybe venni az adó-visszatérítési támogatáshoz. - "2M Ft-ot meghaladó számlakibocsátóval külön kell szerződni" - itt szerintem erre gondolsz: "Az azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az esetben fogadhatja el a számlákat, ha a támogatott személy bemutatja a kivitelezővel kötött szerződést." - ami teljesen más, mint amit írtál. - "ÁFA visszatérítést egy összegben kérheti vissza az ember és egyszeri alkalommal" - Ez se így igaz, maga a támogatás egyszer vehető igénybe (tehát 30 házat nem építhetsz fel úgy, hogy mindig igénybe veszed a támogatást), viszont a folyósítást lehet szakaszolni. "Legkésőbb az utolsó részfolyósításáig be kell mutatni a használatbavételi engedélyt..." - különben nem lenne ez a mondat. - "Az optimális konstrukciónál a 23,8M Ft-ot meghaladó anyagköltség összegnél már megéri az ÁFA visszatérítést választani, mert ha minden számla megfelel akkor mind az 5 milliót tudjuk visszaigényelni. Ez egészséges esetben 35-40M összköltségvetésű háznál áll fenn." - Szinte bármit el lehet számolni, ügyvédi díjak (teleknél), a kivitelezők (kőműves, burkoló, festő, villanyszerelő stb.), közműbekötésekkel járó díjak stb. Tehát nem kell ahhoz 35-40M-os ház, hogy "fennálljon az eset". Az a 23.8M-os ház kell ahhoz, amit írtál, és ebben a telek áfája is benne lehet.
Az adó-visszatérítési támogatás legfeljebb egy alkalommal, a 2015. január 1-én vagy azt követően kiállított számla alapján, de legkésőbb 2019. december 31-ig.
"Ha b) áll fent, akkor legjobb tudomásom szerint sem generálkivitelezés sem önerős építkezésnél nincs ÁFA-visszatérítés."
Ez sem nem állítás, sem nem valótlanság, csupán vélemény. Ha tévedek, akkor tévedek, de semmiképpen sem állítok tényszerű valótlanságot, csupán meglehet téves véleményt közlök. De a nyugalom jegyében kérem a moderátort törölje mindkét hozzászólásomat, mint nem idevalót.
Viszont a CSOK-os rész helyes, mivel a saját bőrömön tapasztaltam meg. Amennyiben nem, akkor kevés leírni hogy "tele van valótlanságokkal. Ha már írunk valamint, akkor utána kellene nézni. :)", hanem egy hozzászólásban ha úgy véljük hogy téves az opponens állítása, illik tényekkel és hivatkozásokkal megcáfolni, vagy jelezni hogy személyes vélemény. Ellenkező esetben az a látszat alakulhat ki, hogy megalapozatlan állítást közlünk s ez nem vezet semmire.
De mivel egyik hozzászólásom sem vág témába, így amennyiben lehetséges kérném a moderátorokat hogy töröljék azokat.
OFF: Kár volt ennyi sort leírnod, tele van valótlanságokkal. Ha már írunk valamint, akkor utána kellene nézni. :) Aki nem CSOK-os az is élhet az adó-visszatérítési támogatással (ismertebb nevén áfa "visszatérítéssel").
Tisztázzuk legelőször is, ha jól sejtem akkor a)CSOK igénybevételével e fog felépülni a ház és nem b)nem államilag támogatott formában (vagyis teljesen önerőből)?
Ha a) pont áll fent, akkor az 5% ÁFA visszatérítés kizárólag azon építési anyagokból + a szolgáltatásokból téríthető vissza, melyek tartalmazzák a 27%-os ÁFA-t, de a szolgáltatások terén gyakori a 0 vagy 5% ÁFA-s végszámla. CSOK-os építkezés esetében még egy sor kikötés van, pl, nem állhatsz kivitelezői szerződésben generálkivitelezővel, minden 2M Ft-ot meghaladó számlakibocsátóval külön kell szerződni stb. etc. Az ÁFA visszatérítést egy összegben kérheti vissza az ember és egyszeri alkalommal. A nagyokosok kiszámították, hogy ahhoz hogy megérje az ÁFA-t visszaigényelni, először azt saját zsebből ki is kell fizetni. Az optimális konstrukciónál a 23,8M Ft-ot meghaladó anyagköltség összegnél már megéri az ÁFA visszatérítést választani, mert ha minden számla megfelel akkor mind az 5 milliót tudjuk visszaigényelni. Ez egészséges esetben 35-40M összköltségvetésű háznál áll fenn.
Viszont a CSOK-os építkezésben az 5 millió ÁFA-visszatérítéses összeget be lehet építeni a költségvetésbe mint később rendelkezésre álló összeg.
Ha nincs akkora kezdőtőke, akkor azt hinné az ember, hogy köt egy szerződést egy vagy több szakági kivitelezővel, és megkéri hogy mindegyik 5%-kal számlázzon. Igen ám, de több kivitelezővel beszéltem, és egyiknél sem tudta a könyvelés ezt tisztán garantálni. Mert hogy a kivitelező 27%-os ÁFA-val megterhelt anyagköltséget nem adja oda az építtetőnek csak 5%-os ÁFA-val megterhelve, hisz hogyan igényli vissza a 27-5=22% különbséget? Meg tudja, ha akarja de nem mindenki akar ezzel foglalkozni. Így az az 5% ÁFA egyáltalán nem 5% ám.
Ha b) áll fent, akkor legjobb tudomásom szerint sem generálkivitelezés sem önerős építkezésnél nincs ÁFA-visszatérítés.
No de ez egy másik topikra tartozó kérdés sorozat: Viktor2
Kérdésem továbbra is az hogy mi a tapasztalatotok hogy családi házas (130-300m2) építés szintjén 5 % ÁFÁ-t vagy a visszaigénylést választják az emberek.
