Kétségkivül, butaság volt úgy érvelnem, hogy ne dőlj tulajdon dugodba, azzal, amikor azt mondod, hogy egymásba alakulhatnak. Meg nem győztem kivárni az érveid. Amire olyan büszke vagy.
Ami igaz, meleg van, Simonyit pedig nagyon tisztelem. A teljesítményt nem téveszteném ösze az energiával, a kettő lehet külön is nulla. Most meg abbahagynám.
SAGAN "amint azt Einstein híres 1905-ös dolgozatában kifejtette (a dolgozat egy részletét a 2. fejezetben idéztem). A hullámok minden közeg nélkül - mintegy �önerőből", � terjednek. A változó elektromos mező mágneses mezőt, a változó mágneses mező elektromos mezőt generál. A két mező egymást tartja fenn."
Mungó "Ha az E és M tér egymásból táplálkozik, akkor álló hullám lesz szegény."
Amúgy már megnéztem, régebben. Akárhogyan nézem, ahhoz, hogy ezt így írhassa fel, Maxwellnek be kellett vezetni e,r paramétereket, amelyek egyféle "vákuumra" vonatkoznak. Az a vákuum nincs.
A mágneses az elektromos mezővel nem oszcillálhat, mert együtt nőnek és csökkennek.
Ettől lesz haladó hullám. Ha az E és M tér egymásból táplálkozik, akkor álló hullám lesz szegény. Ha halad, akkor energiát szállít, míg ha bezárod egy téttészbe, akkor meg nem. Mi a gondod ezzel?
Mmormota Mi az, hogy Te térről beszélsz? Maxwell meg vákuumról? A kettő ugyanaz? És végül az idézetben is egész más szerepelt... Végre egytértésre kéne jussatok valamiben.
Te értesz a matematikához, nem? Akkor nézd már meg a Maxwell egyenletek síkhullám megoldását. Abból láthatod pontosan, hogy megy ez.
Állandóan ugyanazt a szerencsétlen téves elképzelést hozod fel, mintha egyetlen pontból állna a tér, vagy mintha a tér minden pontján egyszerre csökkenne nullára az E és H.
Privatti Ne égesd magad. A mágneses az elektromos mezővel nem oszcillálhat, mert együtt nőnek és csökkennek. Olyan ez, mint amikor évekig bolyongva a sivatagban a viccben szereplők nem haltak éhen, mert egymásból táplálkoztak. Így most teljes a válaszom. Maxwell elméletében az elektromosság és mágnesség egymáshoz vannak kapcsolva úgy, hogy nem oszcillálhatnak egymással. Valami mással kell ezt tegyék. - Maxwell tipje a vákum volt, ami nincs. - Sokak tipje az éter volt, ami szintén nincs. - Az én tippem a tömeg, ami van, és ha nagyon akarjátok, hívjátok vákuumnak, éternek, bárminek...
Olvastam valamikor egy könyvben, hogy a látogatást tevő nagykövet beszédét vették fel több napon keresztül. Ezt számítógéppel elemezték, hogy ténylegesen "mit mondott"?
Miután az elemzés elkészült, kiderült, hogy -- semmit.
Tényleg jó lenne egy ilyen program..., az emberi agy túl szubjektiv. Számodra csak az az információ, ami számodra új.
A te dolgod, mit tartasz nulla infónak. Én leírtam a lényeget. És továbbra is V-EM sugárzásról írj, Maxwell elméletét idézve. Ne hanyagolj el fontos dolgokat.
"Az EM hullám nem korlátozódik a tér egyetlen pontjára. A közeli pontokban nem nulla." Jó kifogás. Mivel +-között váltakozik, biztos lesz olyan időpont amikor a "közeli pontokban" 0 lesz.
Mmormota Soha nem értettem egyet a megközelítéseddel. De nemcsak én nem. 100 évvel ezelőtt az összes fizikus sem, veszettül keresték a mentő éterkötelet, amelyet a Michelson kísérlet végleg elvágott. Attól kezdve megszeppentek, és már nem találtak magukra. Menjen aminek mennie kell, tőlem ugyan akár maghasadhat...
Megmondanád, mi van, ha a fény útja nem pont a párosszámú többszöröse a hullámhosszának?
Mungó Egyeseket az elkeseredés tesz olyanná, mint Privatti, meg én. És iszugyit is ide sorolom, remélem nem haragszik érte. Én, a félénk nyuszi odáig jutottam, hogy már szándékosan PROVOKÁLOM az oroszlányt, hogy figyeljen rám! Amíg udvarias voltam, csak átlépett rajtam. És ha csak annyit érek el, hogy most már rámlép, és széttapos, megnyugodhatok...
Korábban már írtam neked erről, de úgy tűnik, semmi nyomot nem hagyott.
Azt kifogásolod, hogy lehet az, hogy ha a tér egy pontján egyszerre válik 0-vá az elektromos és mágneses tér, miért nem szűnik meg teljesen.
Az EM hullám nem korlátozódik a tér egyetlen pontjára. A közeli pontokban nem nulla. A nem nulla pontokban változó tér pedig hatást gyakorol arra a pontra is, ahol épp nulla. Mikor eléri a hatás, más lesz az érték. Ilyen egyszerű ez.
Ez a klasszikus felfogás. A QED felfogásában meg az egész probléma nem létezik.
A probléma az a látásmód, amikor a dinónak egyedül a kövér hasa közepén lévő gyomrát tekintjük csak, nem törödve azzal, hogy a feje már a szobában van, de a farkincája még csak fél óra múlva érkezik!
A töltést, a tömeget pontszerűnek, illetve azok halmazának tekintjük. Így ahol a gyomra nem korog, arra azt mondjuk, hogy vákuum. Ez egy súlyos, szemléletbeli hiányosság. Létezik egy diszkrét, és egy folytonos szemléleti mód. De valahogyan a diszkrét a fizikában elfogadottabb. Például Newton gravitációs vonzásképlete is ilyen, diszkrét felfogású:
a=G*m/r^2 m^2/s
Pedig a folytonos felfogású sokkal jobb! De abban nem a tömeg, hanem a tömegsűrűség szerepel!
a=4Pi/3*G*(ró)*r
Itt (ro) vonatkoztatási sűrűség. Nem egyszerű valami, hanem az r helyvektor által leírt gömb átlagos sűrűsége. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált pontnak nem a tömege, hanem az adott térrészre vonatkoztatott eloszló sűrűsége számít.
Az utóbbi képlet az elsővel azonos eredményt ad. Látszólag azonos minden. De nem az. Mert második eleve vektoriális formában van felírva- r helyvektor szorzóval. Másodszor, r=0 nál nincs szingularitása. Harmadszor: lineáris! És lineárisra visszavezethető dolgokat butaság r^2 osztóval vizsgálni! Segítségével csináltam egy excel programot, 10x10x10 térfogti elemre. Meghatároztam, hogy egy üreges kockában, anyag nélküli térben felléphet gravitációs vonzás. Ezeket nevezem csomósodási zónának. Cak példa arra, hogy létezhetnek azonos eredményű, de eltérő hasznosságú szemléletek. És szerintem Maxwellé ma már nem a legoptimálisabb. Kár hozzá úgy ragaszkodnotok.
1. Az elektromos mező (E) forrásos, a mágneses mező (M) záródó, mindkettő a TÖLTÉS tulajdonsága, egymást NEM TARTHATJÁK FENN! Csak együtt keletkeznek-a fényben.
2. A gravitációs mező (G) forrásos, a tehetelenségi (I) záródó, mindkettő a TÖMEG tulajdonsága, egymást NEM TARTHATJÁK FENN! Csak együtt keletkeznek-a fényben.
A forrásos mező forrásosba, a záródó mező zárodóba átalakulhatnak!
Ez történik a töltés-tömeg oszcillációjakor a fényben. Ezért az nem V-EM, hanem GI-EM sugárzás!
Ezek Poynting teljesítménysűrúség vektorainak összege állandó, az anyag- energia megmaradás elmélete nem sérül, mint azt az EM sugárzásban teszi. Kivéve, ha a vákuum tömeg? De akkor miért hivjuk-másképpen? Csoda, ha a fizikusok pocija nem vette be az anyag-energiamegmaradás elvének sérülését, amiről akkor még nem is tudtak?
Azóta ez kinőtte magát a QED-be, a BIG-BANGBA, már azt se tudhatjuk, bőgjünk vagy röhögjönk...
Idézem Sagant "Az éterben mozgó fény és anyag problematikája negyven évvel később Einstein speciális relativitáselméletében nyert megoldást, miközben elvezetett az E = mc^2 képlethez, és a relativitáselmélet többi különös következményéhez. Ez az elmélet és az őt igazoló kísérletek meggyőzően bizonyítják, hogy nincs elektromágneses hullámokat hordozó éter, amint azt Einstein híres 1905-ös dolgozatában kifejtette (a dolgozat egy részletét a 2. fejezetben idéztem). A hullámok minden közeg nélkül - mintegy �önerőből", � terjednek. A változó elektromos mező mágneses mezőt, a változó mágneses mező elektromos mezőt generál. A két mező egymást tartja fenn.
A fizikusok közül sokan valóságos csapásként élték meg a �fényhordozó" éter kimúlását. Szükségük volt valamilyen mechanikai étermodellre, mert nélküle a fény terjedését vákuumban hihetetlennek és érthetetlennek találták."
Nem csoda, ha 100 év után ezt én is érthetelennek tartom. Mert Einstein magyarázata egy alapviccre emlékeztet, a Juszufról, meg a tevéjéről... Aki ismeri, tudja miről van szó...
"A változó elektromos mező mágneses mezőt, a változó mágneses mező elektromos mezőt generál. A két mező egymást tartja fenn."
Ha a viccet a fizikusok is ismerték volna, Maxwell fényelméletét mégis továbbvizsgálták volna...
