Benéztem az azsia.nagyonjo-ra, tetszik! Megnéztem a filmet is, jó kis kedvcsináló tényleg. Ilyesmi reklámok futnak a CNN-en (csak rövidebbek persze) pl. Azerbajdzsánról és még több más országról is. Bár sajnos soha nem jártam ott, de azt azért nem hiszem, hogy minden olyan "csillogó".
Hogy is lehet pontosan rákeresni az induló cégre? Csak kíváncsiságból.
Ha nem olvasnám már egy ideje az írásaidat, most azt mondanám, hogy paranoiás vagy. :-) Nekem is vannak negatív történeteim, ez tény! Azt is tudom, hogy hogy dolgoznak, pedig a kollégáimnak egyetemi végzettségük van. (A helyes tanítási módszer az lenne, hogy magnóra felvenni a szöveget és minden nap lejátszani, hogy megjegyezzék.) Magnó híján én magam szajkóztam egy hónapig ugyanazt. (A munkám a legutolsó híreim szerint romokban hever azóta, ezért reális az esély rá, hogy valamikor visszamegyek.) Lehet, hogy az idő rövidsége teszi, de én inkább viccesen fogtam fel ezeket a tipikus kínai eseteket. Nem vagyok naív, abból a korból már kinőttem, sőt, a bizalmatlan fajtába sorolom magam. Az tény, hogy az európai mentalitással nem sokra lehet menni ott, úgy kell tenni, ahogy ők. (Konkrétan pl. a tolakodásra gondolok most.)
A másolós sztorit is ismerem, barátaim dolgoztak itthon kínaiaknak, velük vetették meg a drága olasz cipőt, a márkás cuccokat, amiket kiküldtek Kínába és pár hét múlva jött a másolat. Sőt, a cégünk is gyárt kábelköteget Rovernek és Roewének is, ki lehet találni, mi az a Roewe! :-) Tudom, hogy mindent másolnak, legfőképpen a cd-ket és a dvd-ket. Shanghaiban voltam egy háromszintes áruházban, ott csak ilyesmiket lehetett kapni, természetesen mind-mind hamis volt, eredetinek álcázva! Hihetetlen! Januárban az Office 2007-et (!!!) kb. 1 EUR-ért lehetett megvenni. Nem hinném, ha nem láttam volna.
Ja, mi a megoldás a házi feladatra? Nem tudom. (Szőke vagyok, meg minden... :-))
Ijesztő dolgokat írtál! (Itt a háborúra gondolok.) Szeretném, ha nem lenne igazad! :-)
Az idegengyűlöletet nem tapasztaltam egyáltalán, sőt, mindenhol én voltam a "lady", meg a "madam". Nevetségesnek tűnik, és most mondhatod azt is, hogy ez csak a látszat, lehet, hogy így van. Nem tudom, hogy köpködtek-e a hátam mögött. Mindenesetre nekem csak a kedvesség jutott belőlük, hogy őszinte legyek, másképp is nézek azóta a kínai emberekre. Addig csak az tapasztaltam belőlük, hogy tolakszanak, belémkönyökölnek, köpködnek, udvariatlanok, tapintatlanok és hangosak és - bár nem szoktunk ilyeneket mondani - van valami szaguk, ami nem mosdatlanság, hanem valami más. Valószínűleg a fűszereik miatt ilyen a kipárolgásuk. (Ezeket egy külföldi nyaralás során tapasztaltam, ahol mindig ők akartak legelöl állni, benne az idegenvezető szájában, de egy szót sem értettek angolul, ezért aztán mindegyikük mondta a magáét kínaiul, de úgy, hogy mi, akik szívesen hallgattuk volna az idegenvezető mondókáját, semmit nem értettünk, nem is érthettünk belőle.)
Szóval ahogy megismertem pár kínai embert, ezek a fent leírt tapasztalataim mind megmaradtak, de mégis tompultak valahogy, mert velem tényleg mindig kedvesek és készségesek voltak. Hangsúlyozom, hogy nem a Te tapasztalataiddal akarok vitatkozni, mert nem is lehetne a többéves ott-tartózkodásodat szembeállítani az én egy hónapommal.
Visszatérve a szagra: egy kolléganőmmel eléggé sokat beszélgettem és vele azt is megbeszéltük, hogy szerintük a külföldiek hiába illatosítják magukat, mégis van valami fura szaguk. (Őt idéztem.) Ekkor elárultam, hogy mi ugyanazt érezzük, bár nekem pedig az a furcsa, hogy ők semmiféle illatosítót nem használnak általában. Szóval ez is csak attól függ, hogy az ember "melyik oldalon áll".
Szerencsére soha nem volt problémám azzal, hogy akár arab, akár kínai kollégákkal jó kapcsolatot alakítsak ki, mert szerintem a legfontosabb tényleg az, hogy elfogadjuk őket olyannak, amilyenek, legyünk kíváncsiak rájuk, de ne ítélkezzünk, hiszen többezer éves kultúrájuk van. Persze ez fordítva is érvényes, az ember igyekezzen azok társaságát keresni ott a "messziben" is, akik őszinték és elfogadók. Ezek apróságok, nem olyan nagy léptékű dolgok, mint amiket leírtál, de napi szinten ezek tehetik az ember dolgát sokkal könnyebbé, én így tapasztaltam. Ha valaki így áll hozzá az új dolgokhoz, akkor tudja igazán értékelni azt, hogy láthat egy ilyen érdekes országot, mint pl. Kína. Ha mindenben a rosszat látja, akkor viszont Kína nem egy érdekes és szép ország lesz számára, hanem a káosz maga. Én így gondolom.
Ja, még valami: én mindig úgy gondoltam, hogy ha "messziföldre" mehetnék nyaralni, az biztosan nem Kína lenne. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz rám! De abban azért igazad van, hogy ha valaki nagyon-nagyon akarja, az tényleg "kijuthat" oda, ha ez a célja.
kicsit én is vitatkoznék Veled, bár tény, hogy van, amiben egyetértek.
Valóban mindenkinek arra van ideje, amire akarja, ezt a "mondást" én is sokszor használom, ezzel egyetértek.
Azzal már nem annyira, hogy mit tud megtenni az átlagmagyar. Az átlagmagyar nem tud csak úgy hipp-hopp a világ másik végére nyaralni menni, mert az átlagmagyar nem ugrik fejest az idegenbe, ha van egy kis pénze, vagy pedig a kis spórolt pénzét nem kínai útra költi, mert van ezer más dolog, amire költenie kell. Nem véletlen, hogy kevesen "jutnak el" Kínába, mert ha könnyű lenne, akkor biztosan sokkal többen rájöttek volna már, hogy odautazni nagyon olcsó és egyszerű. Az az átlagmagyar - szerintem - aki Horvátországba megy nyaralni egy hétre. Félreértés ne essék, semmi bajom Horvátországgal. Akik Európán kívülre járnak nyaralni (és itt nem Észak-Afrikára gondolok), azok már nem átlagmagyarok.
A kínaiakról alkotott véleményeddel nem tudok vitatkozni, hiszen én csak egy hónapig voltam ott, nem turistaként, hanem a munkahelyemről. (Nevezhetjük globalizációnak ezt is.) Egy hónap alatt nem tapasztalhattam annyit, mint Te évek alatt, ez igaz. Viszont nem az utazási irodák által kínált "burokban" voltam ott, ez pedig - magas szőke nőként - sokszor kihívást jelentett nekem. Amit én tapasztaltam az az volt, hogy teljesen más az értékrendjük, mint nekünk. Csak a kollégáimmal volt kapcsolatom (mármint kínaiakkal), ők nagyon kedvesek voltak.
És igen, szerencsésnek érzem magam, hogy kimehettem és láthattam. Valóban nagyon más, mint itthon, nem olyan rendezett, nem olyan tiszta, nem olyanok az emberek, mint itthon, de nagyon érdekes világ és mély benyomást tett rám, azóta is a hatása alatt állok. Ezért írtam azt, hogy szeretnék "visszajutni", mivel saját erőmből nem tudnék odautazni. (Én is az átlagmagyarok számát gyarapítom.)
Vízumtémában szintén nem tudok hozzászólni, mivel hivatalos úton voltam, így nem magamnak kellett intéznem.
Azt találom még furcsának (bár nem vagyok üzletasszony, nem értek hozzá), amit a sikerről írtál, mármint hogy nem tudnak áttörő sikereket elérni. Ennyi multi tévedne, mikor odatelepül? Az mi cégünknek három gyára van ott, most tervezik a negyedik építését. De tudok olyan multit, amelyiknek 18 gyára van csak Kínában.
Tényleg nem akarok kötözködni és nem is kell bocsánatot kérned, normális dolog, hogy gondolatok ébrednek az ember fejében, ha olvas valamit. Bennem most ez a kérdés vetődött fel.
Azért sok mindenben vitatkoznék veled, nem a tényekről van szó, azzal nyilván nem akarok, mert jobban ismersz ott mindent, hanem az egyéni benyomásokról, véleményekről. Magyarországról Kínába valóban "kijutni" kell vagy lehet, bármilyen furcsa is lehet neked. Persze, a szónak nem abban az értelmében, hogy nem lehet, tilos vagy bonyolult, mert persze nem az, csak elhatározás kérdése, inkább abban az értelmében, hogy "messze van", "nehézkes kijutni". Még a mai világban is, amikor 9-10 órás repülőút és ott vagy.
Ha egy magyar - ahogy te fogalmazol - kíváncsi és nézelődni megy valahova a Világba, akkor Kína, mint lehetséges célpont, igenis problémás. Nincs repjegy 100 ezer körül innen, tehát egy átlagmagyarnak sokba kerül már a kijutás, a nyelv és a kultúra nagyon más, a többség azt gondolja - egyébként közel jól :) - hogy az a világ vége, nem csak a messzisége miatt, de az ország állapota miatt is. Alapvetően azonban az a baj, hogy egy magyarnak a kínai 8-10 nap aránytalanul drága, mert az irodák aranyárban csinálják az utakat, pedig... Sajnos az emberek többsége nem szívesen utazik ilyen "messze" szervezés, kisérő, biztos támpont nélkül, úgyhogy marad a többszázezres, félmilliós út. Ez sok pénz, ilyen szempontból valóban "kijutni" kell. 100 magyarból 2 jó, ha elmenne.
Ezért nem szerencsés szerintem leegyszerűsíteni ezt a "aki ki akar jutni, az ki is jut" dolgot.
Szoktam itt olvasgatni, mert - sajnos én csak egy hónapot töltöttem Shanghaiban - mióta hazajöttem, az a leghőbb vágyam, hogy visszajussak valahogy. (Van rá esély szerencsére!) Ilyen szempontból tudom igazolni, amit az előttem szóló leírt. Kevés volt az egy hónap! És tényleg minden annyira más!
Szia, hát legalább 3 hozzászólást visszaolvashattál volna :) Én most jöttem haza egy saját szervezésű Peking-Shanghai-Xian útról, itt van minden leírva...
hasznos infókat szeretnék kérni , ápr 30 indulnánk egy Peking-Hszián-Shanghai 10 éjszakás körutazásra. Mire figyeljünk, mit hol érdemes v nem szabad vásárolni stb. Minden érdekelne, illetve h járt e mostanában ott valaki, illetve megy e ebben az időbontabn valaki. Köszönöm a segítséget
Hahó! Örülök, hogy jól érezted magad. Irigyellek, hogy saját szervezésű úton voltál. Tapasztalataid egybevágnak az enyémmel. Az internet-et én is aláírom, és komoly probléma volt, mert nem vittem gépet, de munka lett volna. Nekem egy áruház műszaki osztályán sikerült találni, gondolom nem volt legális.
Köpködés. Én valahogy besoroltam az egzotikumok közé, nem foglalkoztam többet vele, igyekeztem nem észrevenni. Mondjuk amikor egy középvezető az étterem szeparéban a falra tette a cuccost, az tényleg undorító volt, de sebaj, mert étvágyam 10 nap alatt egyszer sem volt, így nem is ment el. Pekingben kevesebb volt, de mi a "vidéki Kínát" is láttuk, Ninxia, az nagyon húzós, és az emberek többsége alkoholista.
Örülök, hogy neked is bejött a vonat.
Most mennyi a jüan? Mert amiket írsz, már elfelejtettem az árfolyamokat.
Amúgy jól éreztem magam, én most újra elolvasa saját szövegem sem fedezem fel benne azt, hogy ne lett volna jó. Attól, még hogy felfedeztem a negatívumokat, sokkal több pozitív élmény ért. A "baj" inkább az, hogy egy ország felfedezéséhez nem csak a történelem, az épületek, a látványosságok, de a lakosság is hozzátartozik.
Bármennyire is mondjátok az Internetet, én nem találtam, de nem azért, mert nem ismerem fel a kínai karaktereket, hanem azért, mert nem voltak. Lehet, h rossz helyen kerestem őket. A Net egyébként mindhárom szállodámban volt a szobában, de percenként 2Y, ami azért elég húzós (mondjuk elég jó szállodákban laktam). Az internet rendőrség meg nem nagyon érdekelt, azért megnézném én azt, hogy a magyart mikorra értik meg...
A kínaiak gusztustalansága valóban nehezen megszokható, az egy dolog, h undort keltő, én inkább azon vagyok kiakadva, hogy ez a nép hogyan akar így megrendezni egy világeseményt, vendégül látni a világot? Szerintem ebből botrány lesz. Amikor majd a sportolók kerülgetik a csulákat, vagy próbálják megértetni magukat angolul... hát, szép lesz. Persze én is láttam olyan kampányokat, ahol próbálják őket "nevelni", pl. a reptéri buszon angol nyelvlecke ment, vagy láttam köpködni tilos táblákat vagy a metrón magyarázzák nekik, hogy hova dobják a szemetet, de teljesen megvalósíthatatlan dolognak érzem. A városiak még csak hagyján, de látni Pekingben is, hogy rengeteg a "feljövök vidékről, életembe egyszer Pekingbe," típusú, aki hosszútávon a saját kis környezetében fog élni, és esze ágában sincs változni.
A Magelv nem volt rossz, szerintem kell az, Budapesten sem lenne rossz, de mi majd 30 év múlva érünk el ide. Szerintem rosszul látod, nem ésszerűtlen, az lehet, h nem kifizetődő, dehát legalább hasznos dolgokon bukja el a népi vezetés a pénzt. Amúgy sokan voltak rajta, majdnem tele volt, és nem fehérekkel.
SZóval összességében tényleg klassz volt, és biztos megyek még harmadszorra is, az is biztos, h délre is, mert bazi nagy ez az ország, és rengeteg helyen nem voltam még.
Azok közé tartozom, akik több évet töltöttek eddig is Kínában és azt kell mondjam, hogy tetszik amit írtál, látszik, hogy nyitott szemmel töltötted ezt a 9 napot. Szinte egytől-egyig úgy vagyunk vele, ahogy te is írtad: elsőre nagyon tetszik minden, másodikra jönnek a negatívumok (ilyenkor vagy elmegy valakinek a kedve tőle, vagy később sikerül együtt szemlélnie a jót és a rosszat).
A később Kínába utazók kedvéért az internet-hozzáférés kapcsán tenném hozzá az én észrevételeim:
Bár a pár évvel ezelőtti csúcshoz képest csökkent az internet kávézók száma, egy turistának leginkább azért nehéz megtalálni ezeket, mert nincs kiírva a nemzetközi internet kifejezés. Én (a Peking útikönyvemben) éppen ezért megadom a kínai elnevezést is, hogy ezt a 2 kínai írásjegyet keressék az emberek (vagy dugják egy járókelő orra elé). A jellemző ár az ilyen helyeken 4-6 RMB/óra, ezek azok, ahova a kínai tizenévesek többsége hálozati játékokért jár.
Az általam ezerszer ajánlott www.ctrip.com honlapon a szállások között az internet kapcsolat alapján is lehet válogatni. 3 csillagtól nagyon sok (de sok olcsóbb helyen is előfordul) olyan szálloda van, ahol egyetlen külön fillér nélkül jár a korlátlan internet, persze, hogy ezt ki tud használni, kell vinni egy notebookot. Vagy az asztalfiókban van az UTP kábel vagy szólni kell, hogy hozzanak egyet.
Néhány jó tanács, egy turista tapasztalatai alapján:
A 2005-ös Lonely Planet volt nálam, meg egy 2004-es Rough Gides, de a LP rettentő sok helyen mellétrafált, persze világos, hogy Kína olyan ütemben fejlődik, hogy nehéz lépést tartani vele, de nagyon oda kell figyelni. Alapvetően az árak mások, sokat mentek fel, Pekingben pl. két éve még az 1.20-as, 1.60-as taxik mentek, most már 2.00-ok vannak, konkrét net-kávézók nincsenek ott, ahol írják, busz-számozások nem azok, amiket írnak, stb. Remélem, hamar kijön a következő kiadás.
Kerüld a hétvégéket, vagy hétvégén olyan helyekre menj, ahol nem várható tömeg (van ilyen? ) nem hiába vannak a kínaiak 1.3 milliárdnyian, óriási a belföldi turizmus, hétvégén a felkapottabb helyeken meg sem lehet mozdulni. Egyébként majdnem mindig tömeg van mindenhol, az április nem főszezon, de így is az volt, mi lehet ott nyáron???? Jellemző sztori: azt gondoltam, hogy ha reggel 8-ra megyek a Tiltott városba, akkor nem lesz tömeg, de kiderült, h többen voltak, mint délután…
Hétvégén a bankok zárva vannak, a hotelekben többnyire lehet váltani pénzt, de csak ha ott száltál meg. Én nagyon megszívtam, mert szombat reggel értem Shanghaiba, csak dollár volt nálam, és a régi reptéren nem volt pénzváltó… Végül egy kiscsaj az információnál segített ki 20Y-nal.
Általában nem érdemes angolul (sőt, semmilyen nyelven) próbálkozni, nem értik. Ez alól van néhány kivétel: az utcán odamennek hozzád fiatalok (többnyire magukat egyetemistáknak kiadók, akik vagy kísérgető emberek, akik pénzért kalauzolnak (jellemzően amerikaiak élnek ezzel) vagy elcipelnek valamilyen múzeumba vagy kurvák, akik így ismerkednek (nekem, mivel egyedül voltam, ez utóbbiban volt a legtöbb részem…). Esetleg a piacon találsz angolul jól beszélőket (nekük érdekük). Az egész nyelvi helyzet meglehetősen abszurd és bosszantó. Leginkább az, hogy még azok sem beszélnek angolul, akiknek a munkájukból muszáj lenne (információknál, bankokban, jegypénztárakban, stb.)
Köpködés: ezt vagy megszokja valaki, vagy nem. Én nem tudom megszokni, egyszerűen még most is felkapom a fejem egy nagy „előkészület” hallatán. A legborzasztóbb egy nőtől látni. Amúgy emelett lazán az utcán pisálnak, többször láttam hányi embereket az utcán, biztos nem volt jó a kaja vagy valami, és csak kihajoltak, kidobták, aztán mentek tovább. Alapvető, hogy ott a kisgyerekeknek nincs pelenkájuk, hanem a nadrágjuk van középen kivágva, így ha kell neki a kis- vagy nagydolog, csak kirakják az útra…
Közlekedés: tudatosítsd magadban, hogy nem vagy biztonságban még a zöld jelzésnél sem a zebrán. Az autósok teljes természetességgel, dudálva hajtanak bele a (nekik) pirosnál a zebrán lévő tömegbe. A gyalogos jön utoljára.
Utcán leszólítás: nem lehet kikerülni, de meg lehet oldani: nem szabad vele foglalkozni vagy egyértelműen és határozottan el kell utasítani, akkor általában megértik. Ez egyébként úgy működik, hogy ha meglátnak egy nem kínai fejet, azonnal rárontanak, és ezt nehéz kikerülni (én a szőke germán fejemmel eléggé feltűnő voltam…) A piacokon ha ránézel valamire, már úgy veszik, hogy érdeklődsz, és ha kezedbe is veszed vagy megkérdezed az árát, akkor úgy veszik, hogy meg akarod venni.
Összességében azt mondanám, hogy Kínába érdemes egyedi szervezésben kimenni, minden biztosított hozzá, néhány apróbb kellemetlenséget leszámítva sokkal jobban jár az ember így (nem csak anyagilag), mintha szervezett útra menne.
Az utazásnál kifelejtettem egy dolgot: Shanghaiban a Maglevet, a mágnesvasútat, nagy élmény volt. Az új (Pudong) reptérre visz ki, metróval lehet kimenni a végállomására. Azt hiszem, kb. 25 km-es az út, de azt kevesebb, mint 8 perc alatt tette meg, mi csak 301 km/h-val mentünk, mivel kora reggel volt, de állítólag 400 felett is megy, később. Tényleg nagyszerű volt, felszálltam elindult, és mire felocsúdtam, már ott is volt, leszálltam, a reptéren 3 perc volt a kapukig. Szuper. Vigyázni kell, mert csak reggel 7-től jár, nekem 8.20-ko rment a gépem, kicsit aggódtam, de bőven belefért, a belföldi járatokon nem kell az indulás előtt két órával kint lenni.
Szállás: erről nem nagyon tudok véleményt mondani, én aránylag jó szállodákban aludtam, aránylag olcsón, majdnem annyiért, amennyiért a backpackers hotelekben van szállás. Pekingben bementen néhány ilyenbe (pl. netezni), a saját szoba kb. 200Y, de sima ágy 50-80Y-ért is kapható Í(6-10 személyes szobákban).
Látnivalók: Millió, mindenhol és mindenfelé. A terrakotta hadsereg volt a fő célpontom (Xianból busszal), be is váltotta a hozzá fűződő reményeimet, valóban lehetne a világ 8. csodája (ha tudtak volna róla). Az nem tetszett, hogy az egész múzeum köré hatalmas mennyiségben üzleteket építettek, többszörösét magának a múzeumnak, mire bejutottam, elfáradtam. Megnéztem még Simatainál a Falat (a 980-as busszal Miyunig, majd onnan fogadott taxi – 150 Y, oda-vissza, három órát várt), eddig csak Mutyanunál láttam (Badalinget nem is szeretném…), Simatai nagyon jó hely, alig építettek rajta újjá, eredeti állapotában van a Fal, másrészt egy aránylag magas, mutatós hegygerincen van. Jó volt még Xianban a városfal, körbe lehet bicajozni14 km, de Xianban a muszlim negyed is kiváló volt, ode először este tévedtem be, hát, kicsit tartottam tőle, hogy mi lesz (olyan nyóckeres érzés volt), de aztán semmi nem történt. Shanghai sem volt rossz, de valahogy többet vártam, vagy csak az volt a baj, hogy hétvége volt, megmozdulni sem lehetett és nagyon lenyúlós hely, nem tudsz úgy 2 méter megtenni, hogy valaki valamit ne akarna rád sózni (leginkább nőt). Shanghaiban a Jin Mao torony tetszett a legjobban, szép épület és a 88. emeletről a kilátás valóban fenomenális (a tévétoronyba nem is érdemes felmenni, mert a Jin Mao ugyanazt a látványt nyújtja, kevesebben is vannak, és jobb hely is). Pekingben még a Hutong volt nagy élmény, azt a múltkor kihagytuk, sajnos azonban az Olimpia miatt nagyarányú dózerolás folyik (komplett kerületeket tüntetnek el, mint egy újabb kulturális forradalom, ahol két éve olyan jókat ettünk, most ott semmi nincs, csak törmelék, de a kirakott képek szerint ugyanúgy egy bevásárló utca lesz, csak modernebb…
Net: ez volt az egyik kellemetlen meglepetés, ugyanis alig találtam netet, Shanghaiban és Pekingben egyaránt. Ahol a LP ízt írta, hogy netkávézó van, ott nem volt. A szállodákban, ahol aludtam iszonyú áron nyomták (1 perc 50 Ft), de végülis hosszas keresgélés után találtam (Oekingben pl. eldugott motelekben, egy óra 8Y), de az ember fia azt gondolná, hogy jobb a helyzet, hiszen Kínában 130 millióan neteznek, aztán mégsem… (olvastam, hogy miért nincsenek, de azért ennél jobb helyzetre számítottam).
Vásárlás, alkudozás: ha már az ember Kínában van, ezt úgysem hagyhatja ki, Shanghaiban a Yuyan Garden mellet van egy nagy piac, Xianban a központól nem messze, a muszlim negyedben, de én inkább Pekingben vásárolgattam, mert nem akartam a cuccokat cipelni. Kimentem a hétvégi Piacra, ott még nem voltam, valóban szuper hely, régiségek, bútorok, antik darabok, ékszerek, stb. Aki itt nem talál magának vagy ajándéknak valamit, az ne is menjen sehova. A ruhapiacon (Silk Market) is megnéztem a kínálatot, a szokásos, csak a divat változik… Az alkudozás fárasztó, de továbbra is érvényben van, hogy kb. az árus első árának 20-30%-ért el lehet hozni a cuccokat. Bődületesen olcsó minden, még ha a legtöbb cucc hamisítvány is. Bár vettem én ott eredeti pólókat vagy hátizsákot is az itthon ár töredékéért.
Két éve egyszer már voltam Kínában, de akkor csak Pekinget néztük meg, annak is a főbb nevezetességeit. Akkor teljesen odavoltam Kínáért, való igaz, csak azt a réteget láttam, amit egy túrista 5 nap alatt megkapirgálhat, ami valljuk be, elég csekély. Ez kilenc napos utazás jelentősen árnyalta a képet. Kínáról, mint országról, alapvetően nem változott a véleményem, nagyon izgalmas, érdekes, jó hely, de - sajnos - az emberekről gyökeresen mást gondolok.
Ennyi idő után, lehet, h nem megalapozottan, de úgy gondolom, h a kínaiak többsége meglehetősen együgyű, azt talán nem mondhatnám, h buták, de mégis, nagyon közel vannak hozzá. Mindenre rácsodálkoznak, megnézik az embert (most is többször kellett fényképezkednem velük...), nem túl segítőkészek, de nem is ellenségesek, inkább semlegesek (ahogy itt elhangzott). Továbbra is tényként könyveltem el, hogy nem beszélnek semmilyen idegennyelvet, köpködnek, krákognak és csuláznak, ahol éppen éri őket a szükség, az utcára vizelnek, a közlekedésük totál káosz, zöldnél zebrán életveszélyben vagy, de volt, hogy a járdán majdnem elütöttek, és számomra a legborzasztóbb volt: tolakodnak, nyomulnak, lökdösődnek. El sem tudom képzelni, hogy mi lesz így az Olimpia alatt??? Azért egy világeseményen nekik is kell alkalmazkodniuk, és hát, nehezen képzelem el, hogy ez meg fog történni.
Az utat magam szerveztem, Malévvel repültem, a szállásokat neten foglaltam, minden gond nélkül. Pekingből Shanghaiba az Air Chinaval, Shanghaiból Xianba az Eastern Airrel mentem, Xianból Pekingbe vonattal. Alapvető elhatározásom volt, hogy próbálok a helyiek közt lenni, nem taxizni, hanem ahol lehet buszozni, vonatozni, nem csak a látnivalókat, de a városok kevésbé látogatott részeit is megismerni, ott enni, ahol ők.
Utazás: a repülővel semmi gond, sok és jó belső járatuk van, a jegy elég olcsó (mihez képest, persze), gyorsan hozzá lehet jutni, nem kell félni, hogy nem lesz. Pekingbe reggel 5.20 körül értem Budapestről, felvettem a csomagom, majd beálltam az Air China jegyirodájához (reggel 6-kor annyian voltak a reptéren, mint nálunk a csúcsforgalomban), 3 perc múlva megvolt a jegyem, ami a 7.20-as gépre szólt, 700Y. Ugyanígy Shanghaiból Xianba, egy nappal az indulás előtt vettem meg, az 830Y volt.
A vonat (Z20) Xianból Pekingbe este 1/2 8-kor indult és reggel 6-ra ért Pekingbe (1200 km), nem volt sehol megálló, a jegyet egy nappal előtte vettem meg Xianban, egy jegyirodában, az állomás nbem ajánlott hely, képzeld el a Keleti pu. legrosszabb részét és szorozd be 100-zal, megkapod a Xiani állomást :)) egyébként jellemző, hogy a csaj a jegyirodában annyit nem tudott angolul, hogy ticket és train, elhajtott, mire kerestem egy (10 perc!) olyan embert az utcán, aki megértette mit akarok, leírtam neki és ő kínaiul elmagyarázta a jegypénztárosnak). A volnat modern, tiszta és gyors, soft sleepert vettem offkoz, 400Y volt, négyen egy kabinban (három kínaival), én felül, tök nagy hely, külön mosdórészleg, stb. Nagyon tetszett, végigaludtam az utat.
Buszok: hát, ez már más eset, mentem légkondis "távolsági" busszal pl. Xiánból a terrakotta hadsereghez, vagy Pekingból Simataiba, a Nagy falhoz, ezek tök jók, kényelmesek és olcsók (60 km volt 16Y, nem pénz érte), de lassúak, valahogy ott nem rohanannak, másrészt még a "gyorsjáratnak" tűnő buszok is megállnak minden útkereszteződésben, szedik össze az utasokat, így egy 60 km-es út laza két óra. Vannak kevésbé jó buszok, utaztam olyannal is, na, az egy kész szociológiai tanulmány, a busz is lepusztult, az utasok is, néznek rád, hogy ki lehetsz, de amúgy végül is rendben van, és olcsóbb. A városi buszok tök jók, legalábbis Pekingben, csak ki kell ismerni, merre mennek, mert baromi sok van, a kínaiaknak egy ilyen elektronikus kártyával utaznak, azzal fizetnek, a kalauz (élőerővel oldanak meg mindent :) leolvassa, gondolom leveszi róla az utazás összegét. A taxi baromi olcsó (nekünk), Pekingben 2Y-os taxik rohangálnak (ez azt jelenti, hogy az első 3 vagy 4 kilométer 10Y, minden további pedig ennyi. A metró oké, bárcsak nekünk ilyen lenne..., érdekes, hogy Shanghaiban a jegy ára függ a megállók számától (kb. 3-6Y), Pekingben egységes árú (3Y).
" nagy hibákat nem csinált"- maradjunk ennyiben. ez pontos meghatározás.
Hogy én töltök-e fel majd képeket, az legyen távolabbi kérdés. két gond van vele. az egyik, hogy diára dolgozom, és nincsenek digitalizálva. beszkenneltetni se lenne egyszerű, legalábbis diáról. a másik, hogy lapok szoktak lopni a netről képeket, és nincs kedvem pereskedni. majd gondolkodom a megoldáson. az egyik lehetséges, hogy már megjelent és neten is fenn lévő lapból kimásolok képet. Keresem. Addig is türelem, és a 2.bekezdésben leírtakkal is mélységesen egyetértek.
Sziasztok, látom, jól elvoltatok itt, amíg én Kínát jártam. Nem is gondoltam volna, hogy egy ártatlan kérdés ilyen vitára késztet embereket. Hihetetlen. Én ezalatt megjártam Pekinget-Shanghait-Xiant, tegnap reggel értem haza. Este írok néhány sort a tapasztalataimról, ne4m nektek, Kína-tudoroknak, hiszen nektek újat nem tudok mondani, de talán olvassa ezt a topikot olyan is, aki még nem volt, de szeretne menni, és egy túrista nézőpontjára kíváncsi.
Amúgy a vonat Xianból Pekingbe marha jó volt, 400Y, fele a repjegy árának, ugyanolyan áron, adják, mint a Kínaiaknak, és tök jót lehetett aludni :))
Vannak hírek máshonnan is (Japán, Thaiföld, Korea - na látod, akkor nem találtam meg. Ott élsz? Nahát! Én is szeretem Kínát, de azért nem ennyire...mit csinálsz? És így már érthető, miért akaszkodtok össze balázskával minduntalan, ha ő is ott él, és ő szakértőnek nevezi magát, akkor tényleg nem fér meg két dudás egy csárdában! Fotográfusnak meg csak ő adja ki magát, a képei az amatőr kategória közepes szintjét ütik csak meg. Én is amatőrnek tartom magam, mert nem ebből élek, és csak a gyakorlatban tanultam, engem viszont a teljesítményem alapján fölvettek a Fotóművészek Szövetségébe, tehát papír nélkül is van érzékem hozzá. (arra ne hivatkozzon, hogy könyvben megjelentek képei: aki dolgozott valaha is a könyvkiadásban, tudja, hogy csak és kizárólag anyagi okai vannak az amatőr képek szerepeltetésének, mert egy profit nem tudnának megfizetni)
ez a 3w abszolút automatikus. Igen, megérkeztem, és vagy nem tudtam jól tájékozódni, vagy valóban semmi más nincs rajta, mint Kína. Lécci világosíts föl. Én mindenesetre Ázsia címszó alatt több tucat országra számítottam...de lehet, hogy nem találtam.
Nem tudom aktuális-e még a Xi'an kérdésed, én úgy gondolom, hogy egy napos erőltetett menettel megnézhető a város. Én öt napot töltöttem ott (hivatalos út), különösebben mély nyomot a város nem hagyott. Az agyagkatonák fantasztikusak, a látvány hihetetlen, viszont maga a múzeum épülete elképesztően lepukkant. Számomra elképseztő volt, hogy ekkora érték így van elhelyezve.
A városban még érdemes megnézni a buddhista templomot, és onnan nem messze egy hatalmas tér szökőkutakkal. Szerintem nagyjából ennyi.
"Nyilván az lehetett a félreértés oka, hogy az egyik csicsás volt, a másik fapados (kinézetre). Az ide látogató külföldiek mind átmennek egy tanulási folyamaton (Te is, én is átmentünk annak idején, ne feledd), és nyilván vannak félreértések." - Akkor nyilván így volt. az egyik vonaton csak kínaiak ültek, a másikon csak külföldiek.
"valóban nincs szabály, hogy külföldi többet fizessen (ma már, régebben volt, még az FEC-s időszakban, amikor külföldiek be voltak kényszerítve 4-5 csillagos hotelekbe, és ez a szabály mind a mai napig él, csak már nem tartatják be, valamint voltak Friendship Store-ok, ahol külföldieknek ugyanazt valóban drágábban adták, de ez is a múlté már), de akár van, akár nincs szabály, általában sajnos igaz, hogy ha meglátnak egy külföldit, azonnal mindent sokkal drágábban adnak. A trükkök száma végtelen,"
Ez is mind igaz, amit írsz, FEC utáni időszakban voltam először, tehát arról nincs szó, hogy bekényszerítettek volna vhová. igen sz.r helyeken is laktam, 11 jüan volt a legkevesebb, amit fizettem igencsak "basic"szállásért. Azt, hogy sok helyen kétféle ár van, csak fotókkal tudnám bizonyítani, de ki fotóz le egy táblát egy libegő pénztáránál vagy ut. irodában, ahol egymás mellé volt kiírva a kétféle ár? Balács kötözködésének nyilván az lehet az oka, amit írtál, hogy "Kína az ő területe, két dudás nem fér meg egy csárdában". De azt is tudnotok kell, hogy soha nem akartam dudás lenni, nem állítottam, hogy mindent tudok, sőt, mindent jobban tudok Kínáról, mint mások. a tapasztalataimat akartam megosztanmi olyanokkal, akik még csak most készülnek, hogy tudják, mire számítsanak. tehát: a segítő szándék vezérelt. És ha ezzel belegázolok vki lelkébe, az róla állít ki szegénységi bizonyítványt.
