Én a fúrott kutamra szeretnék rakni egy könyököt, majd 4-5 méterre lévő aknába vezetni a csövet és ott felszerelni a házi vízműt. Szóval azt írtad, hogy kerüljük a könyök használadát a szívó oldalon. A motor elé rakott visszacsapó szelepet rakhatom vízszintesen is?
A szivattyúkkal kapcsolatban szerintem érdemesebb két kisebb között megosztani a munkát. Én az ásottkútból egy ezer wattossal hozom fel a vízet egy négyköbös tárolóba, majd innen egy kisebb hatszáz wattos hidroforral locsolom a kertet. Elég három naponta feltöltenem, így van ideje a kútnak is megtelni. Ja és a szívószivattyút egy erősebb kötélen "utánna engedem" a csökkenő vízszintnek igy simán ürítem a 15méteres kutat nagyobb hozammal. ( 1-2méterrel van az aktuális szint felett) így a megadott 5m3/óra majdnem meg is van.
Szivattyúkról.
A szivattyú a hajtására fordított mechanikai munkát alakítja át a folyadék helyzeti, mozgási energiájává és nyomásban tárolt munkavégző képességgé. A szivattyúba bevezetett energia a nyomóoldalon távozó víz össz-energiáját növeli. Ha a nyomóoldal és a szívóoldal egységnyi súlyra vetítetett összenergiáinak képezzük a különbségét, akkor kapjuk meg a szivattyú szállítómagasságát (H).
A vízfelszín fölött magasan elhelyezett szivattyúval azonban nem tudjuk felszívni a vizet, mivel azt a létrehozott vákuum hatására a légköri nyomás préseli fel abba a térbe, ahol szívással kisebb nyomást létesítettünk. Azt a magasságot, amelyre a légköri nyomás - ideális esetben - valamely folyadékot képes felnyomni légköri nyomásmagasságnak nevezzük és B-vel jelöljük. Víz esetén ez az érték maximum 10 m lehet. A tengerszint felett minél magasabbra megyünk, a B értéke csökken. A tényleges szívómagasság a fellépő nyomásveszteségek és a kavitáció következtében tovább csökken. A gyakorlati szívómagasság nem lépi túl a 7 m-t.
A szivattyú üzemi jellemzői azok az adatok és összefüggések, amelyek a szivattyú üzemi tulajdonságait tükrözik. Ezen adatokat célszerű minden egyes szivattyú beépítésekor figyelembe venni.
A szivattyúk üzemének legfontosabb jellemzői:
A valóságos térfogatáram: (Q) a szivattyún ténylegesen időegység alatt átáramló folyadékmennyiség, a volumetrikus veszteséggel kevesebb, mint az ideális esetben [l/sec, m3/óra] .
A valóságos szállítómagasság: (H) a szivattyún átáramló folyadék energiájának növekedése, mértékegysége [ m].
Bevezetett teljesítmény: [Pt; Pö; Pb). A hajtómotortól a szivattyúnak átadott teljesítmény [kW, W].
Hasznos teljesítmény: (Ph). A szivattyúból a folyadéknak átadott teljesítmény [kW, W]. Ph=ρ*g*Q*H.
Hatásfok: a hasznos teljesítmény és a bevezetett teljesítmény hányadosa.
A szívóképesség, vagy a belső nyomásesés: szokásos NPSH-val (Net Positive Suction Head) jelölni [m].
A szivattyú fordulatszáma: (n) [1/perc].
A szivattyú jelleggörbéje két jellemző közötti összefüggést határoz meg.
Ezek közül a legfontosabb a fojtásgörbe (lásd 13. ábra), amely a szállítómagasság és a folyadékszállítás közti összefüggést határozza meg állandó fordulatszámon. A görbéről leolvasható, hogy a kívánt H1 magasságra a szivattyú mennyi Q1 folyadékot szállít időegység alatt.
A kereskedelmi forgalomban a vízszállítást általában szabad kifolyás mellett adják meg, ezért minden esetben meg kell győződni, hogy a megkívánt nyomás mellett mennyi az adott szivattyú szállítása.
A szivattyú jellemzői között fontos a teljesítmény helyes értelmezése. Azonos motorteljesítmények mellett nagyon eltérő jelleggörbéjű szivattyúk találhatók. Mint a hasznos teljesítmény ismertetésénél látható a vízszállítással és emelőmagassággal egyenesen arányosan nő a teljesítmény. Állandó teljesítményfelvétel esetén a két utóbbi érték fordított arányú változása figyelhető meg. Ha növelem a vízhozamot, úgy csökken az emelőmagasság és fordítva.
A szivattyú üzemeltetésében tapasztalható zavarok többsége a szívócsővezeték helytelen elkészítésére vezethető vissza. A szívócsőben a megengedhető folyadékáramlási sebességet 0,7-2,0 m/s határok között célszerű megválasztani, és a kavitáció elkerülésére a szívómagasságot minél kisebbre kell választani. A szívócső végére lábszelepes szívókosarat kell szerelni, mely biztosítja a szívócső állandó töltöttségét és megakadályozza nagyobb, szilárd szennyeződések beszívását, melyek rongálják a szivattyú járókerekét. Kerülni kell könyök elhelyezését 6xd távolságon belül és légzsákok keletkezését a szivattyú előtt.
A szivattyú szívóképessége a szívócsonkjára vonatkozik és nemcsak a geodétikus szívómagasság terheli, hanem a szívócső, szívóakna teljes vesztesége és a belépési veszteség is.
A nem önfelszívó szivattyút nem szabad szárazon és légtelenítés nélkül indítani. A szivattyút ne üzemeltessük zárt nyomóoldallal vagy kis vízszállítással, mert ilyen esetben a fellépő súrlódási veszteség melegíti a szivattyúházban levő folyadékot, mely esetleg fel is forrhat. Leállításnál zárjuk a nyomóoldalt a motor kikapcsolása előtt.
Két vagy több szivattyút csak akkor lehet sorosan vagy párhuzamosan üzemeltetni, ha üzemi jellemzőik (Q, H) ezt lehetővé teszik. Soros kapcsolás esetén, azonos térfogatáram mellet, az emelőmagasság (H) a beépített darabszámmal többszöröződik. Párhuzamos kapcsolás esetén, azonos emelőmagasság mellett, a térfogatáram (Q) a beépített darabszámmal növekszik. Mivel a nyomóvezetékben az ellenállás a sebesség négyzetével nő, így a Q növekménye nem lineáris. Gyakorlati szempontból négynél több szivattyú üzemeltetése azonos nyomóvezetékre nem kívánatos.
Szivattyúzásnál a víz kémhatása 8 pH alatt, az úszó vagy lebegtetett ásványianyagtartalom 5 000 g/m3 alatt, hőmérséklete az öntözési céllal és a levegő hőmérsékletével összhangban 4-30 C között legyen. Az öntözővíz minőségének javítását mechanikailag a hálózatba jutás előtt, kémiailag az utolsó vízkivétel előtt kell elvégezni.
A szivattyú telepítésénél törekedni kell arra, hogy a terület súlypontjában legyen elhelyezve, mert ezáltal a nyomásveszteség és a csőhálózat költsége lényegesen csökkenthető. A telepítésnél ne szűkítsük sem a szívó-, sem a nyomóágat, mert ez a szivattyú teljesítményének csökkenésével jár. Szűkítés esetén a csővezeték nem képes szállítani a gépkönyvben megadott mennyiségű vizet, fölöslegesen vásároltunk teljesítményt, melynek üzemeltetése is drága.
A szivattyút üzemeltethetjük elektromos motorral, melynek különböző előnyei vannak a robbanómotorokkal szemben. Ha az elektromos hálózat kiépített, úgy a beruházási költség kicsi, a villamos energia átalakítás hatékony (85-90 %). A motor kevés karbantartást igényel, hosszú életű, sokféle teljesítmény változatban kaphatók, jól automatizálhatók. Üzeme tiszta, csendes, kicsi a rezgése. Hátránya a rögzített üzemeltetési hely és az állandó forgási sebesség és vízszállítás, így csökkenő fogyasztás esetén a nyomóágat szűkíteni kell, vagy speciális szabályzó elektronikát kell alkalmazni.
Az egyfázisú motornál az indításhoz segédfázisú kondenzátor beépítése is szükséges. Ennek értéke motoronként változó, nemcsak a felvett teljesítmény határozza meg nagyságát.
A 3 fázisról üzemelő motor kisebb méretű, olcsóbb az azonos teljesítményű egy fázisú változatnál.
A 7,5 kW feletti motorokat csillag-delta indítással működtessük, búvárszivattyúk esetén ehhez mind a hat kábelvéget fel kell hozni a felszínre. Áramfejlesztőt használva fogadjuk el azt a szabályt, miszerint az áramfejlesztő névleges teljesítménye legalább kétszerese legyen a motor teljesítményének.
A fenti szövegből remélem kiderül, hogy kérédseidre adatok nélkül nem lehet választ adni.
Kb két éve ütöttünk le egy kutat azóta használom locsolásra. Egy 5/4 es horganyzott csö a végén kovácsoltvas hegy és kb egy méter magasan lyukakkal kiperforálva., lábszelep nélkül. A szivattyú nem kapta fel a vizet,ezért ebbe a csőbe nyomtam egy 3/4 es KP csövet aminek a végén van egy lábszelep, így a szivattyu már felkapja a vizet, de a vizhozam elég kevés olyan 2-3 perc alatt telik meg egy tízliteres vödör. Közben szereztem egy tartályos szívattyut, amit házi vizmű- ként szoktak hirdetni a barkács áruházakban.A kérdésem az hogy ha kicserélem a mostani szivattyumat erre a házi vizműre, az fel fogja e nekem kapni a vizet, és nem kell e mindig feltölteni a szívó oldalt?Eddig is megfelet a célnak mert egy kis kertet locsolgatok vele, de ha már van az az új szivattyú, kipróbálnám,
Sima lapátos szivattyút lehet alkalmazni hidroforszivattyúként,és képes 3 bar-ra felnyomni a nyomást? Jelenleg ez a szivattyú egy 17 méteres fúrott kúton dolgozik,kb. 60 lityi/percet szállít.
Bekötöttem egy 50 lityis tartályra próbaképpen még nyomáskapcsoló nélkül,de 1,2 bar-nál nem tudta feljebb nyomni a nyomást.Most este bevillant,hogy a visszacsapó szelepet a szivattyú és a tartály közé helyeztem,és lehet a szivattyú elé kellett volna.
Érdemes kisérleteznem a továbbiakban,vagy szerezzek be egy jet szivattyút?
Ha csak a kis szivattyúm veszem (ami 600 W-os) köbös töltésre kb. 1 órát menne, az már 25-30 ft-ot enne. És akkor még csak fentvan a víz, kinyomva nincs.
a 100ft/m3 irrealis ar. azert kerdeztem. a legnyomas 1bar az 10m vizoszlop a szivornya hatasfoka 70..90% igy 7...9m melyol tud szivni mert a vakuumnal nincs kisebb nyomas ugyebar..
akarmilyen szar a szivatyu 10..12ft/m3 is sok uzemeltetesi koltsegnek, nem hogy 130ft.
A 150 ft-ot ne nekem mond, nem én kérdeztem. :o) De valóban, nálam se kevés, ha nem is ennyi.
Vagy itt vagy a másik fórumban láthatod, hogy nem csak a 2 végpontot néztem, hanem a nekem szükséges 4 bar 40 liter párost. Azt szeretném, de ha nincs annyi víz, akkor nincs annyi víz... De legalább a 4 bar 22 l páros meglenne...
"Mindig az adott nyomáshoz tartozó szállított vízmennyiséget kell nézni (táblázat/grafikon)" Ez viszont így nem stimmel, hiába nézem a táblázatot, hisz' a szivattyú leírásában a tóból szívás van írva. Mindenképpen kell egy próba egy szivattyúval (bár én 2 különböző szivattyú próbája után mennék "biztosra") és utána már a táblázat alapján lehet viszonyítani.
Visszatérva az eredeti felvetésedhez (ami mondom, jogos, csak a pénz...) Nekem most legyen 75 ft/m3 a víz. Búvárral legyen 10 ft/m3. Évente elpancsolok 400 m3-t, a különbség 26e pénz. Mennyiért fúrnak 110-es kutat 30 m-re? Plusz mennyi egy tisztességes csőbúvár?
Az a 100-150Ft/m3-es ár arra vonatkozott, ha a szivattyúval fel kell szívni 8-9 méter mélyről a vizet. Ha szerencséd van képes rá, de rendkívül alacsony vízhozam mellett. Egyszerű fizika, szegény vízoszlop állandóan szét akar esni, a szivattyúnál a víz felforr (kavitáció). Ami rendkívül alacsony szállított vízmennyiséget és a szivattyú korai tönkremenetelét is okozza.
leo.nyeg-féle búvár-nyomástartály+nyomáskapcsoló összeállítás valóban nagyon jó megoldás.
Szivattyúknál rendkívül fontos tudni, hogy mennyi vizet és azt milyen nyomáson szállít (és hogy nekünk mekkora nyomáson mennyi víz kell). Soha nem azt kell nézni, hogy a szivattyú maximum 5 bart és maximum 2m3/h vizet tud. Mindig az adott nyomáshoz tartozó szállított vízmennyiséget kell nézni (táblázat/grafikon)
Olvasgatva hozzászólásaitokat én is elmondom, hogy nálunk mi a pálya:
Kézzel fúrtunk ki egy 20 méter mély kutat, kb. 6 méteres a vizoszlop. Egy 4800l/órás,
98 mm-es csőbúvár van a 110-es pvc csőben. A vízhozam tökéletes. Egy 1 méter mély aknát ástam a lukra, oda került be a nyomástartály és kapcsoló. Rákötöttem a házra is, és 2 kerticsapot is társítottam mellé. A most kiásott tavat (kb. 33-35 köbm.) egyhuzamban feltöltötte. A lakásnál azonban gondjaim vannak a vízzel, mivel nincs kavicsos rétegem, tiszta agyag, és néha (gondolom omláskor) a szűrőn keresztül is behozza azt a nagyon finom agyagszemcsét. Nem tudom, mit tehetnék ez ellen. Ha valakinek lenne ötlete, nagyon megköszönném.
Ui. Csak javasolni tudom szerkezetileg a csőbúvár+ nyomástartály+nyomáskapcsoló összeállítást, nálam nagyon bevált.
Mint írtam nem zavar ha tönkremegy. Azért vettem ócsót, hogy kipróbáljam a kutat, mennyi víz van benne, érdemes e belefeccölni egy rakás pénzt. Egyébként az átlátszó cső amiben a bubikat látom, a szivattyú előtt van és a bubik is a szivattyú felé haladnak, tehát lehet, hogy rosszul gondolom, de sztem a hibát is ott érdemes keresni. Egyébként attól, hogy valami a kínai népköztársaságban készül még lehet használható estenként meglepően sokáig. Persze ha személyes tapasztalatod van az más, bár még mindíg lehet, hogy csak peched volt. Ez nem egy tornacipő, hanem 10 kiló öntöttvas. Beépítettem egy radiátor légtelenítő szelepet a szívóoltalra, amit feltöltésnél kinyitok, hogy a levegő ki tudjon jönni. A módszer bevált, a vízhozam pedig 32.5 liter/perc. (stoperrel és mérőedénnyel mérve.) 3 perc átlagában :-). A nyomást nem tudom hitelesebben mérni, mint (lecseréltem a locsolótömlőmet) 3/4"-os 10m-es tömlő végén 3-4 méterre nyomja a vizet.
Én nem öntözök rendszerrel, esténként kihúzom a slagot, aztán szétspriccelek 2-300 l vizet. Elsődlegesen nálam a vízmű a wc-t és a mosógépet látja el. Csak olyan helyekre lenne jó a vizet összesen 1 szivattyúval mozgatni, ahol nincs nyomásigény, vagyis kerti tó feltöltés, kocsimosás, sőt még az öntözéshez is elég bőven, amit a búvár nyom.
Nálad lehet, hogy nem gazdaságos így, de nálam: Most 1500 W-tal feljön a mondjuk 7-800 l víz óránként, amit kinyomok 2,5-3 barral. Ha jól sejtem, a köböst kevesebb, mint feléből meg tudom tölteni a kis szivattyúval, utána a nagy meg már közel 2,4 m3-t tudnék kinyomni 1 óra alatt.
Vagy máshogy: most 1,5 kWh-ból van meg 800 l vizem, tartállyal meg 700 kWh a felszívás plusz 1500/3=500 kWh az öntözés. (Kb. 20 perc alatt ki kellene juttatnia a nagy szivattyúnak a 800 l-t.)
Tehát valamennyivel kevesebb áram menne el, csak végig kellene gondolni az egészet, mert ha a köbösből a fejek miatt nem tudok percenként 40 l-t kinyomni, csak 30-at, akkor borul minden.
Én így csinálom, a csőbúvárt tölt egy 1 köbös tartályt, a vízmű pedig azon ücsörög. Ezzel az a gondom, hogy a 600W-os búvárt felhozza a vizet, majd a szintén 600W-os vízmű kinyomja. Vagyis ugyanazt a vizet 1200W mozgatja. Ezért valszeg azt fogom csinálni, hogy veszek 2 csapot, egyiket a kútkimenetre teszem csatlakozóval, a másikat a tartály töltőcsövére. Ha a vizet az udvaron használom fel, akkor elzárom a köbös tartály töltőcsövét és kint jön a víz direktben a kútról, ha meg tölteni kell a tartályt, akkor meg fordítva. Vagy még 1 lehetőség, bár kérdés menne-e: a vízmű szívónyílásába bekötöm a kútról jövő kpe töltőcsövet, a nyomáskapcsolót pedig átkötöm a búvárra. Lent van lábszelep, vissza nem fog áramlani a víz. Csak így mondjuk a búvártól kezdve az egész rendszer nyomás alatt lenne folyamatosan, ami végül is nem gond, mert kpe az egész mindenhol idomokkal, viszont nem tudom a csőbúvár mennyire szereti a gyakori indítgatásokat. Ez utóbbi miatt aggódom a leginkább...
1500 W-os szivattyúval percenként 7l vízzel kb. annyi lenne. De remélhetőleg ilyet senki sem követ el.
Mondjuk nyomáson az én 1500 W-osom se hoz fel 1 m3 vizet 1 óra alatt, szóval nálam is vagy 60-70 ft/m3. :o(
Ezért gondolkodom azon, hogy egy 600 W-os szivattyúval töltenék egy köbös tartályt (majdnem ugyanannyi vizet hoz nyomás nélkül) és abból menne a nagy szivattyúval az öntözés. Csak hát az 1 m3 nálam annyi, mint halottnak a csók. 3 köbösre meg se pénzem, se helyem.
Ez így van, csak amikor van egy csőkutad, amiből akárhogy is, de jön a víz, akkor egy tisztességes kút fúrásának az ára meg egy jó búvárszivayttyú ára mellbevágóan sok tud lenni.
Olyan ez, mint a ház szigetelése: jó, jó, meg is térül, de ha nincs rá pénz, marad a magas gázszámla.
De az árérzékenység is érdekes kérdés. Ha a szivattyú sokat üzemel, akkor az üzemeltetési költségek sem csekélyek. A nagy felszívási mélység miatt az önfelszívó szivattyúk hatásfoka 10% alá csökkenhet, szemben egy jobb búvár 40-50% körüli hatásfokával. Nem mindegy, hogy 10-15Ft/m3 vagy 100-150Ft/m3 villanyáram fogyasztással öntözünk. Nyilván, ha keveset öntözünk, akkor soha nem térül meg a jobb kút/szivattyú, de aki évente 2-300m3-t elhasznál, az már elgondolkodhat a búváros megoldáson.
Freex: Akkor már lehet, hogy érdemesebb újra fúrni legalább 120-as átmérőre. Oda legalább egy búvárt le lehet eregetni. Ezeknek a szívócsöves szivattyúk maximum 4-6 méter méter mélyről való felszívásnál működnek többé-kevésbé hatékonyan. A 8-9 méternél esetén a szivattyú már csak gőzbuborékokat gyárt (0,1 bar körüli benne a nyomás. ott hamar gőz lesz).
Nálam úgy ment, hogy a szívócsövet letekertem, feltöltöttem vízzel, a szűrőt letekertem (ez a szívócső és a szivattyú között van nekem), azt is feltöltöttem, majd a szívóházat töltöttem fel, de az macerás volt, mert ott egy 6--os furat van nekem, amit egy gumitömítéses közönséges csavar zár le. Ezután 3-4 perc után megindult a víz (persze a kifolyócsap nyitva volt).
Segítséget szeretnék kérni. Miért nem tudom a szívooldalt feltölteni vízzel? Ha a feltöltő csavarnál eresztem be a vizet, akkor miután a szivattyúház megtelik vízzel, csak nyomáson hajlandó továbbmenni a kútba, de ott, miután nem tud kijönni a levegő, szétnyomja a csatlakozást. Ha beépítek egy szelepet, hogy a levegő kijöjjön, akkor a víz is kijön. Ha egy elzáró csapot rakok be és elzárom miután a levegő kijött, akkor elvben működik, de még mindíg nem oldódott meg a kérdés, hogy miért lehet ennyire nehezen ( csak nyomáson)feltölteni.
Hát igen, elég határeset. Mindenképp oda kell figyelni a vásárlásnál, hogy a 9 m ne 7-8 legyen. Csak ha már az ember kifúrta mondjuk 40-50-es átmérőre a kutat, akkor nincsenek nagy lehetőségei. Legjobb ilyenkor ásni 1 aknát 1-1.5 m mélyre és abba tenni a szivattyút.
