... találhatsz ilyesmit a buddhisták között, akár hitből akár a tudással követik a Tant, de ez a szó nem felel meg erre a célra, annak ellenére sem hogy nem tekintjük a halált megsemmisülésnek.
Ennek az advaita nézet az alapja. A lét és a nem-lét egy.
A valamiből nem lesz soha semmi, és a semmiből sem lehet "teremteni" valamit.
Az összetett dolgok a nézetünk szerint állandótlanok és pillannatról pillanatra születünk újra, a test pusztulása nem érinti azt amiben látjük azt ami vagyunk.
A haláltalanságra vonatkozó megfontolás tehát a fentiekből fakad.
A harmadik eleme a gondolkodásunknak, hogy nem a test vagyunk és a test nem is a tulajdonunk. A reinkarnáció tanát ha ehez hozzáadom, akkor senki nem tudja hogy hány létidőt töltött fizikai testben.
Nem mond ellent a Tannak, ha azt mondom az evolució kezdetétől vagyok, egyszerűen azért mert ami vagyok az az Ige része és az Ige az egy. Legyen Ísvara. De lehet a Szanáthana Daharma névvel is illetni.
Mondjuk ha volt teremtő, az már nem lehetett isten, azt demiurgosznak nevezzük.(bocs most nem néztem hogy kell írni)
A fizikusok még sok jelenséget - amit már észleltek az Uniiverzumban - nem tudnak értelmezni, ki kell várni, mire megismerjük az Univerzumot és nem kell találgatni, miszticizálni, és metafizikai spekulációkba kezdeni.
Mindig oda fogsz jutni a Tan szerint sok dolog még nem ez, nem ez.(neti, neti)
Nincs a Tanban olyan tartalom, ami a tudománnyal szembe menne. Viszont vannak nem megválaszolt kérdések, ezeket érdemes tanulmőányozni, mielőtt egy tanult buddhistának felteszed a kérdéseidet, mert még klinikai eset gyanújába keveredsz.
A Tan végső konkluziója a kérdésed tekintetében, hogy a világ nem lineáris, hanem körforgás. Ebből fakadóan és mert szüntlenül pillantnyi sem kezdete sem vége nincs. Hol lehetne ebben a halál? Az is csak egy a számolhatatlan itt-és-most között.
nem bogarásztam át a nihilistának jelzett bejegyezéseket de pont ezt emlegeti TT is, amit ez a szutta is. hogy nem-énről van szó vagy arról hogy kialudt az "önös énje" a megvilágosodott Buddhának az pont ugyanaz.
ezt most Neked nem hisszük el. én azonban most néztem meg ezt filmet, van benne béka és békaölés, ajánlom ha megengeded (angol felirat megoldható, ha a koreai nem jó)
Volt azonban királyi apja, melynek udvarában mindene megvolt. Hogy a királyi házat később nem emlegette attól még a királyi ház köszöni jól van.
nem mintha nem olvashatja lentebb bárki végtelenül sok bejegyzésben hogy ez csak mese. ugyan akkor hogy mint nagyon bölcs tanító nem mese, míg mások szerint úgy is.
szerintem is ne személyeskedjen bár nincs kit megsérteni.
egyesek...szerint a bhavanga kb. a létezés alapja terminus technikus ami ha jól emlékszem a Brahmajala szútrában is szerepel arra enged következtetni hogy teljesen minden nem éntelen. mi emberek stb. persze az azok vagyunk ezt senki sem vitatja.
ne is nyissunk erről vitát nem ér annyit. lentebb rengetegen elmondták már hogy a vonatkozó szuttákban az ilyesmit hogy kezdet nem kell komolyan venni (filozófiailag).(nem-én pedig komolyan vehetem az még nem baj:)
".....Talpatok láng és láng az utatok! Mara rabjai, örök tűzben éltek, az ördög akar élni, ő az élet és énreám már Buddha mosolyog. Szabbam ádittám: minden lángban áll, de nekem nem kell többé semmise, magam magánya vagyok, remete: az akaratnak elértem a végét, a léten és istenen túli békét és vár az örök semmi gyönyöre
Úgy gondolnám, hogy az általad nem túl preferált "Istenmítosz"-t el kell tudni élesen választani az emberi hatalom-akarástól, hogy így volna értelmes. Buddha pl. nem beszélt sohasem Istenről.
Nem pedig az énteltségtől fütött, mások énjének leigázása a halandói gondolás értéknélkúli hatalom mámorának kielégítésére szellemi rabszolgasorba taszítása az értelmetlen élősködés megvalósítására. Mit az istenmitosz ideológiája enged, értelmesnek vélni.
"Szabbam ádittám: minden lángban áll! Barátaim, lobogó lángban álltok. Lángol a száj és szátokban az íz, a piros hús, a fehértestü víz: az élet felgyujtotta a világot! Szabbam ádittám: minden lángban áll, felgyujtotta a szenvedély tüze, a düh, a kín, a vágy, a vér tüze, a mindig újraszülető halál: az ördög ég és minden lángban áll, az ördög ég és nem birtok vele."
Megint evvel próbákozol,,.... Gautama tanításában alap a nem-én megértése. Ezt nem lehet okossággal megkerülni. Meg ami összetett az állandótlan, ez okozza a szenvedést. Îgy tanította, meg így ismered fel ha elmélyedsz benne.
mivel a buddhává válás alapja a létvédelem magas fokú gyakorlása.
Így mondhatni azt , aki halál utáni létben álmodik-teremt. Az nem elég intelligens-értelmes hogy sem a buddhaság-magyrság eléréséig kitartson. // mert nem fogadja el az evolúciót, így dogmatikussá ..szokások-élmények rabjává válik .. //
a középút az az az út ami az egyén múltját össziköti jövőjével.. ennek felismerése történhet a mostban, hol felismerjük .. valóság látásunk jövőképességét, mint az összetettség fentartásának értékes tagja...
// s ha valaki az éntelenség, mizériájával ,, próbálkozik arra sújtson le zeusz villáma .. vagy legalább rázza meg az áram ///
valaki érti? miért kell a magyaron kívül más nyelvet beszélnünk?... ennyire ráérnék? a tudatlanságom felismerése ként, mert hogy ŐK jobban tudják mért gömbölyű a bolygó, s nem tetraéd?vagy a jó szándék jeleként?
...így megy ez Amida. Egy kis tanítóbeszéd kerekedett, közben meg a Ratnagúna járt a fejemben,.....a jelekkel foglalkozik nem az önfelülmúlót gyakorolja!!!! .... az itt és mostba mi férhet bele?!......"semmi" és "minden"....mindenhol és mindenben.
az a gond, hogy itt a tanításban vagy a tanítástól nem purcan ki senki/semmi
vannak olyan felvetések amikre nincs válasz ... és éppen ennek tudomásúlvétele hozza a megnyugvást, nem kívül, nem belül hanem mindenhol és mindenben ... minden itt-és-mostban.
Volt a kerti tavunkban hat béka. Akkora lármát csaptak hogy éjjel nem tudtam aludni, nappal meg nyugtalan voltam tőlük. Mivel nem ölök ha nem muszály, elhatároztam hogy hálóval kifogon őket. Így is történt, egy kis ügyeskedéssel sorba a hálóba akadtak, onnan meg a szomszéd kertjébe,...:)),..ott nagy medence van, majd jól érzik magukat. Egy kivételével mind meglett. A hatodik annyira ravasz volt hogy nem tudtam a közelébe fèrkőzni. Minden cselt bevetettem de hiába.
Eszembe jutott hogy van egy régi távcsöves légpuska, előhalásztam, kiglancoltam, beállítottam. Sokáig lestem a hatodikat. A figyelmem meghozta gyümölcsét,.....megláttam...lecsaptam rá. "Megvagy Gonosz! A harcnak vége: Énrám az úton nem találsz." ...kipurcant. Ujra nyugodt lettem.
Aztán idővel az öt béka visszaszivárgott a tóba, de már nem zavart, se a látványuk, se a hangjuk...belül volt a lárma........
A Buddha nem beszélt bűnről és nem beszélt bűnösről. Egyszerűen azért nem mert minden állandótlan. A bűn egy pillanatig van és a bűnös is ... aztán már egy újraszületett van.
Ez filozófiai kérdés, és nem megy szembe a Joggal.