Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Tudom nem megy benne víz, de mivel itt is pont hasonló téma van terítéken és a kandallós fórumon most a gáz-fa/zsír-olaj téma fontosabb így ide is belinkelném a terveimet a kandallómba való tercier bevezetéséről. Ha bármi észrevételetek tanácsotok lenne szívesen venném. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=133377178&t=9020390
Ez nekem szólt? Nekem ilyen a tűzterem. Ahogy a kolléga írta is, sok mindent elárul a füsthő monitorozása. Nekem a két hőcserélő szakasz után, a kéménybe lépés előtt van a szonda. Ezen látom, mennyi meleget engedek a kéménybe.:D Viccen kívül. Én arra használom, hogy 200 fok alatt tartsam a kilépőt. Ha több, zárok a primer levegőn, majd a szekunderen és ahogy esik vissza a tüzelés végén, a tercieren is. Ha a primer+szekunder zárás nem lenne elég, akkor a pillangón is állítok. A füsthőfok egyébként egy ventit is indít 130 foknál, ami plussz hőt von el a kéménycső környékének szellőztetésével. A 200 fokra villogó és berregő is indul, mert ha tartósan 200 felett van a füst, az nem csak azért rossz, mert sokat pazarolunk, hanem azért is, mert hamarosan felforr a kandalló vízkörében keringő kb. 70l víz.:D
Minél többet tudunk, annál jobb döntést hozunk. Úgy könnyebb tüzelni, ha nem ránézésre kell megállapítani, hogy ég a tűz.:D
Kifejtenéd kicsit bővebben, miért merült fel ez a kérdés és mit is takar pontosan?
A konkrét esettől eltekintve a füstgázhőmérséklet különböző helyeken mérve különböző jelentőséggel bír. Az égéstér környékén az égés tökéletességével is összefüggésbe hozható, a víztérnél, vagy a kéményben a kátrányosodási veszéllyel illetve a hatásfokkal.
Aha, ez pofás. Jó nagy lesz a felület. Nem tudom fogod-e tudni táplálni.
Kár, hogy a vízteret nem hagytad ki a tűz hátából. Mindegy, talán előmelegítésnek jó lesz. Nekem csak egy darab 6/4" levegőcső van a tűztérben, rövidke, de a leghidegebb szakasz, egyedül az kormolódik, az egész tűztér fehérre van kiégve.
A tercier levegőt lehetne ott a lemez és a táska között felvinni vagy egy dobozt tenni be a vaslemez helyett, amibe alulról hideg levegő megy be (lehet a hamuzón keresztül is, csak akkor nehezebb szabályozni külön) és felül a tűztér közepéig begyúlva mondjuk az élein ontja a forró levegőt. Tehát egy fejre állított L betűt képzelj el. A tűz legvadabbul belül szeret égni (főleg ha nem víztáska, hanem egy samott/vermikulitlap határolja), ki kell kerülje az összes gáz a belógó lemezt, aminek az élénél brutál jó keveredés várható.
Azt is lehet, hogy a két oldalsó lyukon át keresztül tolsz egy furulyát. Valahol láttam már ilyet csak most nem ugrik be, hogy hol. Ezek nem pont azok, de ötletadónak jók lesznek:
15db 69 mm-es belső átmérőjű, 550 mm függőleges füstcső került egy dobozba.
A doboz vizes része 5 mm-és lemezből készült, az első-hátsó oldal 4db 14 mm-es átmenő pálcával merevítve. A füstgyűjtő lehetett volna egy kicsit magasabb, remélem elég lesz az 50-70 mm. A tűztér hátsó öntöttvas része ki lett cserélve egy víztáskára, amit a tűztér felől egy 10 mm vastag lemez takar. A lemez és a táska között 7-8 mm légrés van, így a lemez közvetve melegíti a táskában lévő vizet. (talán nem hűti annyira a tűzteret) Az oldala 20 mm, az alja 30-40 mm samottot kap.
Terciel levegőt is szeretnék, de még nincs kitalálva hogyan legyen.
A tűztér alján két oldalt középtájon már kivágtam 1-1db 20x40 mm-s lyukat, amit zártszelvénnyel akartam a felső részbe vezeti. Na itt akadtam meg.
A zártszelvény mennyire bírja a hőt, deformálódás várható, mennyi lyukat és hova?
Hát én ennyivel is megelégszem..:) A 300 ft elvi ár, mert hogy piaci áron számoltam kiszállítással, pedig nekem helyben, és ingyen van, egy 6 hektáros erdő közepén...:)
Arduino. A különböző eszközök kapcsolása relékkel, vagy SSR relékkel megoldható (ha nagyobb az áramfelvétel) ledek kapcsolása simán mehet.
A kolega lényegében egy szárítóberendezést akar készíteni, a fürdőszobájukon nincs se ablak, se szellőzési lehetőség (50-es évekbeli társasház, "logikus" elrendezéssel).
Fényezés persze, hiszen alapvetően minden megbízhatóan működik, ez már csak simítgatás, plusz kényelem. Ja, erről jut eszembe. 1 hete körül megint észleltem, hogy nem zár a VCS. Rohadék! Gyorsan szét is kaptam. 30 percen belül már össze is volt rakva újra. A rutin ugye. Mi volt benne? Egy szál a teflon tömítésből, amit a VCS előtt lévő forrasztható menetes csonkra tekertem. Az összeszerelésnél letúrta a menetről és besodorta a víz a VCS tányérja alá. Tovább nem tudott menni, mert a szál másik vége a menetek között ragadt.:( Most megint jó, remélem ezúttal tovább fog kitartani.
Ja, pár EUR és itt is van. Ill. Pesten, mert ide nem szállítanak.:D Legendás a Posta megbízhatósága.:D
Arduino? Sokfelől hallok róla, de még nem néztem utána. Belenézek, mit tud a kütyü. Valami olasz muki ott a góré. Akkor egyelőre nem rendelek Rexit, hátha lesz upgrade Arduinora.:D Progi nem gond, még azt nem értem, hogy a sok érzékelő meg a keringetők (230V), csengő (12V), villogó (12V), ventilátor (230V) vezérlés hogyan működhet majd.
A hővisszanyerős szellőztető (páramentesítéssel) rendszer engem is mostanában kezdett el érdekelni (behalt a fürdőben lévő venti), de egyelőre csak informálódom.
K elem úgy emlékszem van 6-10 m hosszban a kinnajiaknál elég olcsón, de akár hosszabbíthatók is.
Egy vad ötlet, kolléga épp most rendelt 1 arduino minit (vagy valamelyik másikat) és egyéb alkatrészeket, ő egy páramentesítőt akar összehozni belőle, szerintem a keringetők vezérlésére 1 kijelzővel, logikai kapcsolgatásokra még sok is lenne , emlékeim szerint tud több PWM kimenetet is kezelni, ez mondjuk számunkra tök felesleges, hacsak nincs egy 12V DC villanymotorral meghajtott keringetőd. Emlékeim szerint te jártas vagy programozásban, ez nem okozhat gondot.
Igaz, le lehetne szigetelni. Végül is milyen veszteség ez? Jó meleg van ott, de ez lényegében a ház közepe. Talán nincs is egy darab fala sem annak a kis kuckónak, ami nem fűtött térhez csatlakozik. Házon belül marad az összes meleg. Ráadásul a dolgozóm pont mellette van. Ha fáznék éppen, csak kinyitom az ajtaját.:D A fűtési gerinc, ami a kandallótól ill. a lemezes hőcserélőtől megy a radiátorok felé, az meg a talpam alatt halad a padlóban. Az is elég kellemes.:D
Vezérléssel kapcsolatban jutott eszembe, hogy veszek még 1-2 Rexi kutyát. Jó lenne a kandallónál (is) látni a szekunder kör hőfokát (radiátorokhoz mi megy, megy-e éppen a keringető) ill. a kandallóba visszatérő hőfokot is. Utóbbit főleg azért, mert most is erre megy a szekunder indítás, de egy nagy hiszterézisű termosztát van rajta, le szeretném cserélni egy gyorsabb reagálású erőre. Aztán betennék még 1-2 direkt kapcsolót, amivel a primer és/vagy a szekunder kört hőfoktól függetlenül lehetne kapcsolni. Esetleg még egy átkötés a primer alarm kimenetéről a szekunder keringetőre. Ez mondjuk úgy lenne tuti, ha a primert és a szekundert is full gázra tenné. Bár ahhoz ki kellene vezetni mindkét motor tekercseit, ha jól tudom. Jelenleg mindkét kör 1-es sebességen megy. Ez elég alapban, csak vész esetén jó lenne megtekerni a rendszert. Most is meg tudom, csak át kell ballagnom a mosókonyhába.
A K hőelemekből jó hosszú kellene, lévén elég messze vannak onnan a hozzáférhető csövek (primer visszatérő, szekunder előre). Olyan 4-5m hosszú jó lenne. Kitől érdemes venni mostanság? Gondoltam belealkuszom a nagyobbat a kisebb árába, de ahogy néztem, most inkább K elem nélkül adják a Rexeket. 2db méteres van is nekem, de az sok mindenre nem jó.
Végül is ezek már csak fényezések. Nélkülük is jól elballag a konfig.:D
Hát legalábbis ez a rész. Már vannak újabb ötleteim.:D
Ne viccelj, remélem nem lesz több.:D Egy másikat is találtam abban a kb. 1/2m-es szakaszban, amiben a visszacsapó van. Jó lett végül. Reggelre tök jól lehűlt a cső szoba hőmérsékletűre (a mosókonyha szuper meleg egyébként ezektől a veszteségektől:D) és a tartály szépen tartja a meleget. Amit viszont észrevettem, hogy a kandallóból, a hideg oldalon visszajön a meleg és egészen a tágulási tartályig szivárog fel (piros vonal a képen). Az jó meleg.:D Hát ez a gravitáció, tudom, de keringés nincs tulképpen. Mindegy ide nem akarok visszacsapót tenni, mert akkor valami megint elállítódik.:D A tágulási vezetékre nem lehet (kék vonal), a visszatérő szakaszra (zöld vonal) megint csak kockázatos, mert akkor a keringető megnyomhatná a tartály felé a vizet, ha arra könnyebb neki mennie. Marad így! Végül is nyitott rendszerben a tágulási mindig a rendszer legmagasabb pontján van, így az a legmelegebb.
Na, szétszedtem végre! Fél óra volt az egész gyorsjavítás. Hála Istennek nem kellett leengedni a 70l vizet, mert a keringető elzáróival és a HMV-n lévő gömbcsapokkal klasszul ki lehetett szakaszolni a visszacsapót.
Mi volt a hiba? Hát, annyira nem voltam meglepve:
Ezt sejtettem előre. Az a kis rohadék forraszanyag ott jobbra. Egy 2,5mm átmérőjű göböcske.:((( Ez szívatott hetekig.
Összeraktam, kipróbáltam, zár mint atom, hidegek a csövek, nem folyik el a meleg a HMV tartályból.
Persze, áramlás mérő meg egy komplex hőmennyiség mérő is nagyon kellene (a hatékonyságmérési versenyre nem tudok benevezni így:DDD), de nem akarok már erre a rendszerre sokat költeni. Attól tartok, ha beépítem a szondákat, meg beteszem az áramlás mérőt, utána nehezen tudom kibontani vagy nem? Majd a következőnél már be lesz tervezve.:D
A héten szétszedem a visszacsapó környékét. Szerintem az lesz a gond. Van valami reve a tányérja alatt.
Mármint azért prózai, mert van mozgás mindkét ágán, de csak ott venni észre, ahol jön ki a meleg. Ahol megy be a hideg, ott azt is gondolhatnánk, hogy nincs mozgás, de van.
Nézd meg a kapcsolást jobban. A rendszer soros, de nem ez a gond. A kandalló (primer kör) vize átmegy a HMV fűtőspirálján és a fűtési lemezes hőcserélőn is. Ez utóbbi csak akkor vesz le hőt, ha a szekunder (radiátor) kör keringetője is megy, ami csak akkor megy ha a primer visszatérője elég meleg. Ez egyébként a "kazánvédelem" is. A gond nem működés közben van, hiszen a keringetés csak addig megy, amíg a primer körön van 55-60 fokos víz. Tehát ahogy a felmelegített HMV tartály kezdi visszamelegíteni a kandallót, a rendszer le is áll, így van kitalálva a vezérlés. A probléma akkor jön elő, amikor leállt. A primer körben lévő rugós visszacsapó miatt nem szabadna egyáltalán mozgásnak lennie. De van. Nem nagy csak pici. Az alsó csonkon szivárog ki a meleg, ami el is hűl 1-2 méteren belül. A felsőn meg a már elhűlt megy be 25-30 fokosan. Nincs nagy áramlás, meg vissza nem fűti a kandallót (ott is leesik 18 óra alatt 60-ról 40-re), de arra pont jó, hogy a tartály 60+ fokos vízből csináljon 35-40 fokost, amivel már nem olyan jó zuhanyozni.:D
A szelep, amit írsz, csak akkor lenne jó, ha lenne keringés. Igazából visszacsapó helyett egy NC mágnesszelep is jó lenne, amit a keringetővel együtt nyitunk. Azt gondoltam a visszacsapó egyszerűbb és nagyszerűbb. Remélem csak piszok van ott. Szét kell szednem.:(
"A jelenség oka elég prózai. A tetején hideg megy be, az alján meleg jön ki. Nem sok, csak szépen lassan. Mire visszaér a kandallóhoz, el is hűl a csöveken"
Próbálom értelmezni a rendszeredet meg a működési elvét...lehet még egy párszor át kell olvasnom a leírtakat, de mi van ha a HMV előremenő és visszatérő közé egy áltatható hőfokú termoszstatikus keverő szelepet lenne, ha az előremenő 50-60 fok alatt van nem engedi hogy a tartályon átfolyjon a fűtő közeg igy nem hűtené le a már felmelegített vizet.
"Rém érdekes, hogy a felső csonk nem melegszik kifelé, de az alsón folyik ki a forró. Próbáltam a csapokkal is tesztelni. Ha a felső van zárva, semmi különbség, ha az alsó, megszűnik az elszivárgás. Lehet a visszacsapót az alsóra kellene tenni? De hogy jön ki lenn a meleg, ha fenn nem tud bemenni semmi?"
Nyilván sehogy A jelenség oka elég prózai. A tetején hideg megy be, az alján meleg jön ki. Nem sok, csak szépen lassan. Mire visszaér a kandallóhoz, el is hűl a csöveken. Mondjuk a mosókonyhában állandó a 25 fok.:D A kandallóban kialvástól begyújtásig 60-ról 40 fokra csökken a hőmérséklet. A 40 fokos víz mire átér a HMV tartályhoz 25 fokos lesz, ezért érzem hidegnek és ezért gondolom, hogy ott nincs mozgás, pedig nyilván van.
Ja és a konklúzió. Miért mozog a víz? Kinyitja a rugót? Nehezen tudok elképzelni ilyet egy nyitott rendszerben. Se nyomás, se vákuum. Inkább az a gyanúm, hogy valami forrasztási piszok lehet a tányérja alatt, azért nem zár le teljesen. Láttam már ilyet a szekunder körben. Meglepődtem, amikor a cirkó felfűtötte a kandallót.:D Ki kéne pucolni, de ahhoz megint le kell engedni, szét kell szedni (forrasztani szerencsére nem kell) és utána a visszatöltésnél jön a szenvedés a légtelenítéssel.:( Még gyűjtöm az erőt.:D
Egy rendszer ami teszi a dolgát(már mutattam előzőekben pár részletet) segéd energia nélkül is, gravitációsan , nyílt rendszerű.
Az elektromos fűtőpatronok (hátul) biztonsági tartalék céljából vannak felszerelve, ha a lakok elutaznak több napra télvíz idején bekapcsolhatóak. Az egész komplexum az elsődleges fűtést biztosítja egy 120 m2 kétszintes háznak amelynek a hővesztesége 5,4 kW, a gravitációs hidraulikus rendszert épületgépész mérnök ismerősöm méretezte a ház tervezésével, kivitelezésével párhuzamosan, természetesen a kályha is.
