Holnap 4 hete hogy megműtötték a lábam . Nagyon szép nem fáj tornáztatom meg minden viszont a bal nagy labujjam nem igazán mozog ha az mondom neki hogy mozogjon :( valakinek bármi ötlet esetleg mert a jobb mar teljes szinkronban mozog a többivel .
Köszönöm a bíztatást. Akkor nagyon úgy néz ki, hogy tavasszal kellene műttetnem. Akkor kevesebb a munkám is, és nyáron nem kell a gyerkőcöt se hozni-vinni, meg nem kell cipőt erőltetni a lábamra. Nekem azért még nem tornyosul a 2. lábujjam, de az látszik, h erőteljesen nyomja most már a nagy. A cipő ügy ismerős. Gyakorlatilag az elmúlt 30 évben ezt játszom a cipőkkel. Soha nem tudtam csini nőies cipőket viselni. A magassarkut és a teljesen lapost is nagyon régen 'elfelejtettem'. 2-4 cm-es cipőt választok ha éppen merek.. Azért az jó, h 1-2 napon belül hazaengednek.
Én is rászánom magam. A döntés már megvan bennem, csak jól is kell időzítenem. De addig is elkezdem a vizsgálatokat most. Nekem nagyon régóta megvannak ezek a bütykök. Szerintem nekem is a szülés után lett rosszabb a helyzet, de anyukámnak is ilyen a lába - csak az enyém 'lekörözte' az övét. Attól tartok nehogy a csípőmmel is legyen gond, mert most már az is fáj, sanos rendszresen. Most is sajog... Szóval 40 évesen nagyon nem szeretnék csípőprotézist. Egyáltalán nem szeretnék.
köszi, olvasgattam én is visszafelé...de sehogy sem értem hogyan tudták, ezt egyedül kivenni ez kb 10-15cm hosszan van bent a talpam közepéig és a nagylábam ujjából lóg ki a drót elhajlított vége....na mindenesetre ma meglett a butaságom eredménye egy picit hosszabb sétát tettem egy mankóval a boltig ami kb. 100 méter, miután hazaértem szörnyen fájt a talpam és picit elszíneződött a lábamujja...nem tudok rálépni, mert nagyon hasogat, még ha a sarkamra lépek az is elviselhetetlen. hívtama dr és azt mondta elmozdulhatott a drót...ne terheljem és hétfőn jelentkezzem nála. Egyedüli a gondom a drót a bütyköm nem fáj ami nagyon jó....de alig várom végre, hogy megszabaduljak tőle. Azt mondta a doki, hogy krónikus gyulladásban volt a bütykőm azért fájt olyan nagyon. Műtét után kb két hétig nem léptem rá csak picit, majd még egy hétig szigorú mankózás szerintem az nélkül is birtam menni nem fájt, de utána lassan bicegve mentem a mai napig.
Szerintem ne halogasd a műtétet, ha tudom hogy a műtét utáni ébredésből is fájdalom mentesen ébredek egy pillanatig sem gondolkoztam volna rajta. Minden jót és szooríts hogy ne fájjon a drót kivétele....
ugyaznap volt a műtétünk, csak nekem a Fiumei úton. Ez csak az első műtétem, még egy lábam hátra van... Nekem ugyan nem volt még kalapácsujjam, de a bütyköm meglehetős nagy volt és fájt is rendesen. Nekem nem vasat, hanem csavarokat tettek bele. Szerdán műtöttek, és csak vasárnap engedtek haza. Nem is bántam, mert a sarkon járás nemigen ment az első napokban. Én mankóval közlekedtem elég sokáig. A dokim azt mondta, teljes terhelés csak 6 hét után szabad, úgyhogy még mindig nem járok teljes talpon, és egy kezelőcipő szerűt húzok fel, ha elmegyek otthonról. Egy hete kezdtem újra dolgozni. Délutánra még mindig bedagad, pedig sokat pihentetem a munkahelyemen is, és fáslizom is. A fájdalom elviselhető, de még mindig érzékeny. Ja, és a műtétet nekem is epidurálásban csinálták, semmit nem éreztem, még azt sem, hogy hozzáértek a lábamhoz. Utána csak az volt kellemetlen, hogy a zsibbadás miatt katétert raktak be, amit csak másnap kora reggel szedtek ki. De rosszullét, hányinger nálam egyáltalán nem volt.
Lábaim olyanok, mint az állatorvosi ló, az összes betegséget szemléltetni lehet rajtuk. Az első szülésem után mentek szét. Nem híztam, csak az szakirodalom szerinti mértékben, de a talpaim szétterültek, gondoltam a papucsos élet tette. Egy ortopéd orvos mondta egyszer, hogy vannak nők, akinek a foga hull ki terhesség alatt vannak, akiknek a bütykei jönnek elő. Genetika is van benne, elég, ha anyám lábára nézek.
Ott álltam harmincas éveimnek a közepén és utáltam a lábam. A bütykeim az összes cipőmet kilyukasztották, de amíg átértek a bőrön vagy műbőrön, addig égtek, fájtak és csúnyák voltak. Második lábujjaim pedig fölfelé indultak. Kalapácsokká váltak, tetejükön nyomással. Rém álom volt minden új cipő. Mire hozzám idomultak. Ismerős?
Sok év kellett hozzá, hogy rászánjam magam a műtétre. Ha orvoshoz jutottam, még ők is azt mondták, hogy Atya isten, maga csontokon jár!.
Az első műtétem három éve volt. Az Uzsokiban, az új szárnyban. Persze nagyon féltem. Ehhez képest kiderült a műtét napján, hogy nincs altató orvos és helyi érzéstelenítéssel megcsinálj a doki, ha vállalom. A munkám és a legyünk már túl rajta miatt belementem. Nem mondom, hogy jó volt, de kibírható. Bösch+ Hohmann műtétem volt. Lefaragták a bütyköm és lecsippentették a kalapácsom tetejét. Beépítettek a nagylábujjam fixálására egy mint utólag kéz be is kaptam- 10 cm körüli vasat. Másnap reggel saját lábamon mentem haza (sarokjárással). Otthon felpolcoltam. Kb. 10 napra rá kiszedték a varratokat. Az időzítés nagyon rossz volt. Ősz volt, eső, azután jött a hó. Zárt cipőben csillagokat láttam, a vas elindult kifelé, cipőm meg nyomta vissza. Dolgoztam a varratszedés után. Két hónapig botorkáltam kikandikáló vassal a lábamban. Volt egy nyeles ernyőm, arra támaszkodtam, hogy ne terheljem nagyon a lábam.
A legfontosabb tanácsom, jól válaszd meg a műtét idejét!
A bal lábamat jun. 12.-én műtötték szintén az Uzsokiban. Ugyan ezzel a módszerrel. 10 napra rá most is kiszedték a varratokat, sokat pihenek (felrakott lábak), kicsit már megjelent a vas, de nem vészes. Tele talpon járhatok, de a vasam ilyenkor feszül, így nem erőltetem.
Epidurálásal műtöttek. A második tanácsom ehhez kapcsolódik. Másfél napig kutyául voltam tőle. Az első nap csak hányni tudtam, de utána is émelyegtem még. Biztos másképpen kellett volna csinálni. Érdemes tanácsot kérni attól, akinek ezzel nem volt gondja, hogyan csinálta, én csak azt tudom elmondani, mit kell csinálni ahhoz, hogy rosszul érezd magad a műtét másnapján.
Nekem egyértelmű, hogy ez a műtét nem csak szépészeti szempontból fontos. Betétes cipőt kell hordani utána illetve kerülni kell a magas és lapos sarkokat. Ezzel talán meg lehet hosszabbítani a bütyök mentes éveket. Talán nem jön vissza.
Az első műtétem után hónapokig viseltem éjszaka lábujj korrekciós eszközt. Ez a helyes állásban tartja a nagylábujjat. Talán ez is hozzájárult a műtét sikeréhez.
Ezeket a műtéteket TB keresztül , paraszolvencia mellőzésével, normális módon úgy ahogy kell vagy kellene végezték el rajtam.
Szánd rá magad, jobb lesz utána. Kértem az első orvosom, hogy csináljuk meg mind a kettőt egyszerre, de nem egyezett bele. (?!)
Én nem vagyok tül a műtéten, de viszzaolvasgattam a hozzászólásokat. Azt írják a vas kiszedése nem volt vészes, sőt ha visszakeresed, van olyan aki magának húzta ki, és nem fájt neki...
Engem június 18 án műtöttek. A bütyköm nagyon nagyon fájt, nem volt nagy csak piros, de cipőt alig tudtam felvenni és a nagylábam ujja menés közben mintha elakart volna törni. Műtét óta nem fáj semennyire sem, ha tudom előbb megműttetem. Most egy drót van a nagylábam ujjában, ami látszik a lábujjam végén és úgy érzem a talpam közepéig ér. 10 nap múlva fogják kivenni, csak azt nem tudom hogy hogyan. Az érdekel, hogy valakinek volt e hasonló és hogyan húztrák ki a drótot és fájdalmas e? Köszönöm a válaszokat :)
Igen, fáj is, de olyan régóta, hogy tudom, nem lenne szabad ilyet mondanom, de azt már 'megszoktam'... Állómunkát végzek ráadásul, ha azon felül plusszba kell terhelnem akkor nagyon tud fájni. De ezt így elviselem. Meg krémezem, fáslizom ha nagy gáz van. Azért akarom most elkezdeni a vizsgálatokat, h jövő tavaszra sorra kerüljek. Szerintem akkor tudnám megcsináltatni. És nyáron gondolom könnyebb, ha nem kell cipőt húznom rá. Talpbetéteim nekem is vannak...Most igazából nem merem használni, mert új kellene. Szerintem sokat romlott a lábam állapota az elmúlt egy évben. Én nme mertem az MBT cipőt megvenni... Ahhoz túl sakba kerül, hogy vagy jó, vagy nem. De eljutottam oda, hogy szinte semmilyen cipőt sem merek megvenni, mert tutira nyom, tör... Volt egy szandim, azt hordtam gyakorlatilag áprilistól novemberig. De sejna nem bírta tovább... Csúnya, hogy ilyet mondok, de nekem erőt ad, hogy látom sokan vagyunk hasonló 'láb'gondokkal.
Fáj is a lábad? Hát elég fiatal vagy még tényleg. Én 59 éves vagyok, nekem harántboltozat-süllyedésem van. De a kínok kínját élem át, annyira fáj a lábam.
Az orvosok eddig - 8 éve már - nekem is azt mondták, hogy "Talpbetét". Már annyi talpbetétem van, de egyik se jó sajnos:(
Úgy terveztem, hogy ősszel megműttetem. Én majd magánorvoshoz megyek, hátha akkor nem kell várni hónapokat. Még nem tudom, hogy kihez. Hozzánk közel Eger van.
Bütyköm is van, de szerencsére még nem fáj, de csúnya. Egyik orvos megvetette velem az mbt cipőt is, 55 ezer volt. Persze hogy nem jó, nem hordom:(
Látom Ti bátrabbak vagytok mint én, és már túl vagytok a műtéten. Mindkét lábam nagyon csúnya, bütykös, piros. És még csak 40 vagyok... Úgyhogy eljutottam addig, h én is megcsináltatom. Kihez érdemes Budapesten vagy Nyíregyházán fordulni? Tudtok nagyon jó orvost ajánlani? Egyáltalán gondolom úgy kezdődik a vizsgálat, h háziorvos, beutaló... Minden eddigi ortopédiai vizsgálatom abból állt, h lépjen ki a cipőjéből, és lépjen vissza... Felírták a lúdtalpbetétet és kész. Ezzel most már nem megyek semmire!!! A nagylábujjaim már fordulnak befelé, és kezdik nyomni a többii lábujjat. Cipőket nem tudok hordani, már sportcipőt se nagyon.
Lehet hogy nappalra megpróbálom a fáslit, mert itt a munkahelyemen egész nap ülök, és ritkán tudom feltenni, mert tuti, hogy ahogy elhelyezkedem, jön valaki.)
Kora tavasszal jó lenne tul lenni rajta, hogy mire jön a nyár, már tudjam használni a lábam:)
Június 18-án műtöttek, nem altatás nem epidurális hanem spinális -ha jól emlékszem ez a neve- érzéstelenítés volt. Csak egy lábam volt zsibbasztva. Maga a műtét nem fájt egyáltalán és utána is az első pár napot leszámítva egész jól vagyok! A drótom kijött magától kedden és az sem fájt! Ne félj !
Örülök, hogy már jobban vagy! A fáslit a dokim javasolta, tartja kicsit a lábat, és kevésbé dagad. Csak akkor használom, ha fent vagyok. Vagyis most már végig, amíg a munkahelyemen vagyok. Amikor hazajövök, és vízszintbe teszem magam, leszedem.
Lehet, hogy a következő műtétünk egy időben lesz? Én is tavaszra tervezem :)
Ma sikerült találnom itt egy régebbi bejegyzést, akit a Mádi ferenc mütött és már beszéltem is vel. Azt mondta, neki egyszerre megcsinálta, ugyhogy reménykedem.
Én még kétszer fél évet nem akarok lábadozni.
Egyébként jól vagyok, már el is felejtem sokszor, hogy möütötték a lábam.
Csak ducibb még mint a másik, igy a csinosabb cipőimet még hanyagolom.
Szóval akkor négy hét után már dolgozol?
Az jó, több betegállományt azt hiszem én sem engedhetek meg magamnak.
Majd pár hétig én is sofört fogadok:)
Gyógyulj gyorsan!
a fáslit többször olvastam már. az jó a dagadásra? le lehet szoritani?
hát igen, ez az amit korábban már mondtam. Az első jópár nap még fél ép lábbal is keserves volt nekem. Persze én is látom, hogy jópáran egyszerre esnek túl a 2 műtéten, én nem bántam meg, hogy külön csináltatom őket. Igaz, így dupla időt kell rászánni. Azt már eldöntöttem, hogy a másik lábamat csak jövő tavasszal csináltatom meg, szükségem van egy kis lélegzetvételre, azt hiszem. 4 hete műtöttek, tegnap óta szoktatom vissza magam a munkába, nem teljes nap egyelőre, és kocsival hoznak-visznek. Gyógyulgatok, de lassabban, mint azt korábban elképzeltem. Ma kellett visszamennem az ortopédushoz, aki a lúdtalpbetétemet csinálta még a műtét előtt, hogy ráigazítsa a műtött lábamra. Szerinte szép a lábam, pont úgy néz ki, ahogy ki kell néznie 4 hét után. Ez megnyugtatott. Amúgy még fáslizom, és polcolom, amennyit csak tudom.
Elvileg nekem is pont ilyen módszerrel szereté a doki megműteni a lábam. Téged mikor is műtöttek? A drótot, amit "kaptál" azt ki fogják venni valamikor? Altatással csinálták vagy epidurális érzéstelenítéssel? Mennyire volt fájdalmas utána? Ne haragudj, hogy ennyit kérdezek, de nagyon izgulok és félek is tőle! Nem igazán birom még a tű látványát sem! :( Már alig várom, hogy túl legyek rajta!!!
Ezek a cipők esztétikailag verik az előző bütyök műtétemkor hordott (mint írtam tél volt!) kínai szürke mamuszokat. Úgy tudtam járni, hogy a jobb lábamon 44-es mamusz volt a balon meg a méretes 40-es. Nagy élmény volt. A vasam jött kifelé, de a 44 -es kínai nyomta vissza. nappal is csillagokat láttam!
Nagy tanulság, télen bütyök műtétet SOHA!!!!!
Sajnos nem jutottam el a kínaiba, ahol tépőzáras szandált kerestem volna. Viszont megjöttek az ablakosok, akik ma szétverték a házat. Bár visszafogtam magam, de mégis sok volt ez bal lábamnak. Létráról fel-le, rámolás, takarófóliázás stb. Délre kidugta fejét a vasam és jól bedagadt a lábam. Befásliztam szegényt felpolcoltam és olvasom neki Ken Follettnek A megfagyott világát. Hátha visszahúzódik a kis kiváncsi.
Dr Mádi Ferenchez bejelentkeztem vizsgálatra, októberre kaptam időpontot.
Nem lepődtem meg, tudtam, hogy nagyon sok a várakozási idő , és igy ha mütétre kerül a sor, éppen év elejére talán be tudja suvasztani, addigra a haránt mütétem rendbe jön, és jövő nyáron már gyönyörü lábaim lesznek.
Csak egy dolog miatt aggódom, hogy remélem megcsinálja egyszerre a két lábam!!
Nem tudtok erről valami infót?
Probáltam visszaolvasni, keresni valakit, akit ő mütött, de nem találtam:(
Köszi, hogy válaszoltál, és kiváncsian néztem meg a képeidet.
Nekem majdnem ugyanilyen most a lábam, mint a tiéd volt bütykösen, csak lehet hogy még egy picit nagyobbak.
De a bütyök nélküli fotók nagyon szépek, mennyire más igy az ember lába!!
A cipőt ismerem, én már beszereztem, vagyis majd most a napokban üzleteljük le egy itteni ismerősömmel, átveszem tőle a két cipőjét, mert sokan mondták, hogy nagy segitség.
Csatoltam képet az előző hozzászólásomnál az előbb, majd nézd meg. Ezek a speciális bütyök műtét utáni cipők kettesével vannak számozva 35/36, 37/38, stb... Én a műtét utáni másnap vásároltam a klinikán és ott mondták nekem, ha túl kicsi (lelóg a lábad) vagy túl nagy (lötyög, nem tartja a lábad) az nem jó. Kitartás!
Szegeden műtöttek, Dr. Kellermann Péter volt az orvosom, akivel maximálisan meg vagyok elégedve. Profi munkát végzett, a fájdalom sem volt vészes, én 6 hét után újra elkezdtem járni edzegetni nagyon óvatosan, oda figyelve, hogy a lábam fokozatosan legyen terhelve. Nekem is mindkettőt csavarozással csinálták. A csavar 4 hónap után lett kiszedve. A speciális cipő az első 6 hétben nagyon sokat könnyített a járásomon, mert nem feszült, nem dagadt és nem fáradt el annyira a lábam, mint anélkül és persze nem nyomja sehol a lábat, nem feszíti, nem kell meghajlítani a lábfejet, mint egy normál cipőnél. (A dologhoz hozzá tartozik, hogy én télen műtettem, így papucsot nem tudtam felvenni kintre) A cipő lényege, hogy nem a külső lábélt és a sarkat kell terhelni, mivel pont úgy van kiképezve, hogy a cipő megtartja helyetted. Nem valami csinos darab (csatolom a képet), de a lakásban senki nem látja, sőt én a dokihoz is így mentem vissza kontrollra vagy, ha valamit intézni kellett. Mindenkinek kitartást kívánok, sok-sok türelmet, 3 hónap után már sokkal jobb lesz!
Én a sarkamat használom. Ma elég sokat fent voltam, most érzem is, a lábfejem felül fájdogál. Nem hittem volna, hogy ennyire lassú a gyógyulás. Persze ha meggondolom, a csonttörés is kb. 6 hét alatt gyógyul, és a lábfejen mégiscsak extra terhelés van. De a lakásba zártság nem túl vidám dolog, jó lenne sétálni egy jót végre.
Köszi a választ! Tényleg vicces, mennyifajta gyógymód van. Én holnap megpróbálok pár órára bemenni, egy kollegám értem jön kocsival. Kiváncsi vagyok, hogy bírom majd. Nekem csak az egyik lábamat műtötté k, így legalább a másikat terhelhetem. :) mindenesetre azt már látom, hogy ez a nyaram teljesen rá fog mennni. :(
Összefoglalva: május 22én műtötték mindkét lábamat, elfűrészelve a nagylábujjamat, amiben csavar van. Június 21én voltam kontroll vizsgálaton, amikor is rávettem a dokimat, hogy ráállhassak, ő pedig hezitált, de megengedte. Akkor még csak a jobb lábamat terheltem, mert a bal közel sem volt olyan jó állapotban (azt még most pénteken újra meg kell mutatnom). Néhány nap után aztán már elkezdtem "rendesen" járni. Vettem egy Tamaris sarut, azóta is csak azt hordom.
Július 4én mentem először dolgozni. Vezetni még nem tudok, a férjem visz és hoz:)
Egy másik székre teszem fel a lábam, úgy dolgozok.
Tornáztatom, kézzel is, ahogy egy gyógytornász ismerősöm mutatta. Merev még a lábfejem és ahogy írtam duzzadt is, de optimista vagyok!
Kitartás, tényleg elég lassú folyamat a gyógyulás.
