Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Sajnos Béla dec. 16-án eltávozott az örök nyúlmezőkre (a szomszédból - mint a telefonomra ez kiderült - nem hívtak meg a temetésre - sorry).
Más! Ha jól emlékezem még nyúltenyésztői koromból, akkor a peteérés havonta következik be (vagy 2 hetente?!?) vagyis nem elég simán, matematikailag családtervezni!
szajkó(2) (Garrulus glandarius - Eichelhäher) v. mátyásmadár, matyi stb: 33-35 cm, vagyis csóka nagyságú, a kalitban kedves, bohókás →varjúfélénk, mely április-május folyamán költi ki 5-7 zöldesfehér v. sárgás, barnapettyes és szürke vonalkákkal tarkított tojását. Fotó: Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm -, Askar Isabekov - http://www.birds.kz/ -, Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
Rendszerint kitart a költőhelyén, de vannak évek, amikor inváziószerűen vonul Skandinávia és Szibéria felől Nyugat-Európa felé.
Elő-Ázsiában és a Himaláján is előfordul, mindott, ahol erdőség mutatkozik.
A hatalmas költőterületből adódóan több, mint 30 alfaja alakult ki.
Garrulus glandarius
- albipectus,
- anataliae,
- atricapillus,
- azureitinctus,
- bambergi,
- bispecularis,
- brandtii (lásd fotó!),
- cervicalis,
- corsicanus,
- cretorum,
- fasciatus,
- ferdinandi,
- graecus,
- glaszneri,
- haringtoni
- hibernicus,
- hiugaensis,
- hyrcanus,
- interstinctus,
- iphigenia,
- ichnusae,
- japonicus,
- jordansi,
- kansuensis,
- krynicki,
- leucotis,
- lusitanicus,
- namiyei,
- oatesi,
- orii,
- pekingensis,
- persaturatus,
- rhodius,
- rufitergum,
- samios,
- severzowi,
- sinensis,
- taivanus,
- tokugawae,
- whitakeri.
Egyiknél hiányzik a fehér szárnytükör, a másiknál nincs a fejen hosszanti csíkozás.
A délkelet-ázsiai alfajoknál a begy fehér. A Kínában előforduló alfaj kék harántcsíkozása kiterjed a fehér tükörre. A fotón Brandt szajkója, Garrulus glandarius brandtii tekinthető meg Askar Isabekov - http://www.birds.kz/ - jóvoltából.
Meg kell jegyezni, hogy e kék szín nem kék festékanyagtól ered, hanem különleges elrendeződésű fekete melaninszemcséktől.
Ha veszélyt tapasztal, akkor hangos recsegő kiáltással riasztja a környéket, ezért a vadászok kellőképpen gyűlölik.
Nem örvend azért sem nagy népszerűségnek, mert fészekrabló. Sőt, különösen a nevelés időszakában előfordul, hogy a párjával együtt valóságos hajtóvadászaton ejt el gyengébb v. fiatal, még a repülésben nem kellőképen gyakorlott madarat.
Ritkán faodúban, gyakrabban a maga építette fészekben költ. A kotlási idő 16-17 nap. A kicsik 3 hetes korukban repülnek ki.
A fej, a nyak, a has és a begy lilás-barnás tollakkal fedett. A csőr fekete. A szem világoskék.
A homlok és a fejtető tollai fehér-fekete csíkosak és a madár izgalmi állapotában felfelé állnak. A torok és a farcsík fehér.
A kantár és az evezők vm. a farktollak feketék. A szárnyfedők fehérrel és feketével harántsávos égszínkékek. A hát fahéjbarna. A szárnytükör fehér.
Régebben kedvelt kalitmadár volt, s nem méltatlanul. Megtanult zörejeket, visszadott néhány szót. De arra okvetlenül számítsunk, hogy a szelíd szajkó a szobába kiengedve elcsen minden fénylő tárgyat.
Tavasszal hallatja fuvolázó énekét, de aztán a költési időre elnémul.
Ősszel kisebb csapatokba verődik, s akkor újra hangos tőle az erdő. Beszédre is megtanítható.
Tápláléka: makk, rovarok, béka és fészekből kicsent fiókák. A szőlőt és a cseresznyét is nagyon szereti. Megfigyelhető, hogy makkból télire tartalékokat képez.
A tartalék esetenként feledésbe merül, ilyenkor a készletből fácskák növekszenek, ezért a franciák a szajkót nevezik le planteur-nek, vagyis ültetőnek.
Hessen tartományban egy kutatógárda figyelemmel kísérte egy terület szajkóit. A 65 madárból álló csoport tagjai 4-8 km-es körzetből gyűjtötték a termést.
Közeli forráshelyről egyszerre 1-2 makkot vittek a tárolóhelyre, azonban távolról némelyik 10 szemet is megpróbált benyelni a torokzacskójába.
A tároló- és a forráshely között átlagosan 4 km volt a távolság, s a felmérés tanúlsága szerint a 65 madár több mint 200 ezer makkot tárolt be magának télire.
A szajkó röpte hullámozó.
Állandó madarunk. Télen csapatokban kóborol. Kártékony.
A bal szárnyán felére visszalevágtunk 5-6 evezőt, szép megszelidült, de sajnos beszélni nem tanult meg, hangokat sem utánzott, pedig szerettük volna, aztán mikor kivedlette a levágott tollakat: huss, egy váratlan pillanatban a nyitott ablakon át faképnél hagyott bennünket. (a hűtlen!)
Ami szétfröccsent, az bizony az, amire elsőként gondolsz (lásd: lexikon széklet címszó!), s elég nehéz eltávolítani a heverő kárpítjáról. Enyhén savas, s fakult folt marad utána.
A matyimadár talán szebb, de ahhoz nem volt szerencsén. A szakirodalom szerint jobb a hangutánzó képessége, mint az amúgy, közelről szintén nagyon gyönyörű, irizáló tollazatú szarkáé, de az ürülék tekintetében nem lehet számottevő különbség, hiszen a táplálékuk hasonló, a végtermék sem különbözhet sokban.
Van most kellemes hangú énekes kanárid eladó /lehetőleg roller/ ,ami még szép is, nem túl öreg, nem fontos nekem, hogy előénekes legyen, meg díjnyertes, csak nyomja szépen az éneket.
Tibor!
Bocs Tibor, de van valami igazságod. 3 napja keresek bakot a törpenyulamhoz, de a legtöbb helyen csak különféle tanácsokat, ismereteket, honlapokat, tájékoztatókat, figyelmeztetéseket kapok, bakot meg nem....
Adott szakma iránt elhivatottakal az a "baj", hogy néha túlzásokba esnek a segítőkészséggel, s minden új játékot azonnal kiakarnak képezni vérprofivá.
Holott én nem akarok jelenleg sem profi nyúltenyésztő lenni, sem profi kanári tenyésztő.
Egyszerűen csak szereték húsvétra kisnyulakat, illetve egy jól éneklő kanárit a szobámba:))
Hidd el, nincs mindenben idő hetekig tájékozódni, mert akkor már a gyerekeim nyugdíjasok lesznek mire kis nyulunk lesz.
Ez nem jelent érdektelenséget, csak adott pillanatban adott információ fontos.
Aztán hidd el, elkaphat bárkit a gépszíj később is. Néhány éve átugrottam a haveromhoz, aki kezembe nyomott 2 törpepapagájt, aztán tudod hogy állok.....
Meg ismertem valakit, aki Monoron hirtelen felindulásból vett egy görényt, annak ellenére, előtte nem képezte ki magát komplett vadászgörény tenyésztési szakemberré, csak a pillanat varázsa....
Szarkádat ki merted engedni a szabadba repülni, vagy nem kockáztattad meg, hogy nem jön vissza? Mit értesz azalatt, hogy szétfröccsent? A szajkó hangja kevésbé elviselhetőbb,mint a szarkáé?
Kedves MOTAV!
Itt most az az eset áll fenn, amikor a kérdező kevesebbet akar tudni a témáról, mint amit kapott, illetve nem kíváncsi az összefüggésekre, igen-nem feleletekre vár. Megpróbálok megfelelni ennek a kihívásnak.
1. kitől: NECO – Pilisvörösvár vagy 5. pont;
párban? Semmiképpen sem! (lásd 49. és 46. hozzászólás);
fiatal? Nem! (lásd: előénekes!);
tanítás? (Lásd: előénekes, ének, melyben veheted úgy, hogy a pintyfélék=kanári, merthogy a kanári is pintyféle, rendszertanilag ebbe a családba tartozik);
milyent? A sógorom szerint csappert vagy a lányom szerint rollert, én orosz énekkanárit nem javaslok (48. hozzászólás), helyette tudom ajánlani Eloy Parrát, tőle vegyél amerikai énekest :-);
elhelyezés: 30x40x30, versenyen kisebb, lásd timbradó
Na, ez is pontosan olyan kérdés, amire a lexikonban komoly kutatómunkát kell végezni. de a sorok között valahol mégis meglelheted.
Nekem is volt szarkám, nagyon kedves madár. Cserregése senkit sem zavart, de kétségtelen, hogy voltak magasabb "sikításai", főleg akkor hallatta e magasabb hangokat, amikor szárnyát terpesztve, fejét hátravetve, csőrét magasra emelve húsért könyörgött.
Nem tudom milyen viszonyban vagy családtagjaiddal, de ha tőlük nem mered megkérdezni, akkor puhatólózz a közös ismerősöknél.
Az én esetemben nem a hang okozott gondot, hanem ami a "dolog" másik végéről szétfreccsent
Hát igen. Érdekes tapasztalatom, hogy vannak, akik így közelítenek a dologhoz:
kolbászt adhatok-e?
Persze kolbász címszó nincs a lexikonban, de ez nem azt jelenti, hogy a kérdés ilyenformán nem megválaszolható. Bizonyos asszociációkat feltételez. Esetünkben a kolbász= hús=állati fehérje. Vagyis vagy a hús vagy az állati fehérje címszónál indulunk el. Vagy a takarmányozástól vagy a fehérjéktől.
Előfordulhat, hogy a lexikonszerkesztő agya más rugóra járt, akkor sem szabad feladni. Pl. valakitől azt hallom: ez a Gould biztosan szájatkás.
A lexikonban nincs szájatka, mert annak a böcsületes neve: torokatka.
Hát megnézem az atka vagy a légúti megbetegedések vagy az élősködők címszót, és láss csodát!
Láttam, hogy a madárénekről volt szó, ezért én azt szeretném kérdezni a hozzáértőktől, hogy a lakásban tartott szarka hangja mennyire lehet családtagjaim számára idegesítő (hangereje stb. alapján).
Mindig nagyot dobban a szívem, ha Kaposvárról hallok, tekintve hogy Guba Úr indított el a pályán, szakdolgozatomhoz a kisiváni telepen gyűjtöttem anyagot (alomszám és súlygyarapodás választáig). Ezért, ha WORD FORMÁTUM MEGFELEL azonnal postázhatok egy példányt, bár előfordulhat némi technikai akadály, mégpedig, hogy az anyag 760 Mbájt, ami félek, nem fér fel egy CD-re.
Ez még nem a végleges (kereső nélkül, a kereszthivatkozások még gépileg nem működnek), de már használható.
Annak meg külön örülök, hogy régi intézményeben ma már van díszmadár-szakirány.
Kérdés: hol, mennyiért tudok hozzájutni az anyaghoz?
A Kaposvári Egyetemen oktatok többek között díszmadár-tenyésztést a Hobbiállattenyésztő szakirányosoknak, érdekelne a kiadvány. Pertsze mint gyakorló madarászt is...
A rollerek hangja szimpatikus. Már csak az kérdés hol kapok, s melyikből egy jól éneklőt.
Korábbi kérdésem egy részére is tudtok valamit mondani? Márminthogy párban tartva is énekel, vagy egyedül kell tartanom a hímet? Mekkora hely kell nekik?
Ha fiatal hímet veszek akkor az kitől tanul énekelni?
Azért a döbbenettől szóhoz sem jutok!Rengeteg infot tartalmaz az anyag.Azért a lexikon előéletét olvasva én örülök hogy így jártál a kiadóval. Sokkal többet tud adni így digit. formában hangokkal ,netes oldalak ismertetésével az anyag mint nyomtatott formában.Ennél több tényleg csak egy szakkönyvtől várható egy egy címszó alatt.Le a kalappal!
Jó kérdés, most, amikor itt van az átcímkézési botrány!
Ki tudja, mi van a mai kolbászban?
Én amikor megvolt a beótenyészetem, s kifogytam a csupasz egérből, megkínáltam őket 3,80-assal (a fiatalabbak kedvéért: ez a minőségi főzőkolbász volt, ára után 3 nyolcvanas, merthogy 3 Ft 80-ba került). Nyelték, mint kacsa a nokedlit (paprikás csirkével vagy anélkül).
Szerintem, ami emberi fogyasztásra alkalmas, azt egy kis megszorítással lehet adni, aztán vagy elfogadja vagy nem.
A problémát a fűszer okozhatja, meg az a sok tartósítószer, illetve adalékanyag, amely az emberre még nem, de a sokkal kisebb testtömegű madárra (májára) már ártalmas lehet. (Nem tudom, nem volna-e érdemes ehhez kimásolni a lexikonból a DÓZIS szócikket?)
Itt tényleg csak találgatni lehet, meg odafigyelni hogy mi történik a haszonbaromfi-tenyésztésben. A túlzott állati fehérje bevitel hatásait ott szigorú feltételek mellett kísérletileg vizsgálják. Persze nem állítom, hogy a következtetések egy az egyben érvényesek, de nyújtanak támpontokat.
Egyben azt is felvetik, hogy ha sikerülne eljutni oda, hogy mi magunk is végezzünk kísérleteket (nem kell itt vad dolgokra gondolni, csak megfelelően ellenőrzött tartási és takarmányozási körülményekre, kontrollcsoportra, meg két-három felkészült tenyésztőre) akkor tudhatnánk a korrekt válasz például arra, hogy amikor a budakeszi Tóth Lajos oldal szalonnával segítette át a téli kemény hidegeken a kint teleltetett nagypapagájait, a rövidtávú eredmény mellett nem érhette-e hosszútávon kár.
Máskülönben én a természetszerű tartás, takarmányozás híve vagyok, de az ember mindig kompromisszumokra kényszerül.
Egy van, amiből soha nem engedtem: a kék-sárga aránk is a kaja nagyobb részét csíráztatva kapta.
a magányos énekes felé vettem az irányt, s a kereső első nekirugaszkodásra a madárvásárlás szócikkben a 2. pont alatt ezt dobta ki:
Tehát ha beszélő madárra vágyunk, akkor az tartsuk magányosan!
2. Aki egy kis dalosra vágyik, annak elsősorban is a kanárit v. pedig pl. kínai fülemülét lehet ajánlani. (A papagájok közül az →énekes papagáj vehető számításba.) Egyetlen kanári hím (a tojók nem fütyülnek, csak ún. hívóhangjuk van) viszonylag kis helyen, minden extrák nélkül egyedül is jól érezheti magát.
A beszédre tanítás céljából vásárolt madárral ellentétben a füttyös legyen érett madár, amely már legalább az éneklés alapjait elsajátította az apjától v. egy jó →előénekestől.
Ha az ilyen madarat egyedül tartjuk, akkor →magányos énekesnek nevezzük.
És most nézzük a magányos énekest:
magányos énekes: a pintyfélék hímjei a párzási ciklus beköszöntével dalra fakadnak. Hangos, sokszor harsogó énekük sokakat megigézett már.
Volt idő, amikor hazánkban is valóságos kultuszt csináltak az éneklő madár tartásából, dalra tanításából.
Az első időszakban vadon élő madarakat fogtak be erre a célra, aztán a kanári elterjedésével és a harzi (a német hegység után ejtsd: hárci) roller kanári kitenyésztésével nálunk is magas fokra emelték ezt a madarászati módot.
Tudni kell, hogy a pintyfélék csak addig énekelnek, míg párt nem hódítottak maguknak, ezért pl. az énekesnek szánt hím kanárit tartsuk magányosan, akkor abban a hiszemben, hogy valamikor csak megjelenik a közelben egy szaporodásra felkészült tojó - reményt nem vesztve, egészen a vedlési idő bekövetkeztéig - egyre csak fújja a dalait.
Az ilyen madarat nevezzük magányos énekesnek.
Fotó: Arturo Alvarez-Buylla – forrás http://www.gesangskanarien-harzer-edelroller.de/page19.htm
Ez a szócikk 1 fotót és 2 hangfelvételt is tartalmaz, de azokkal most nem bajlódok. A tartásával kapcsolatban itt nem sok van, de ezt lexikontól nem is lehet elvárni. Viszont a tartás, táplálás általános elveit az elhelyezés, mageleség, stb címszavaknál megtalálod. Ennek az a praktikus oka, hogy alapvetően nem tér el a timbradó, a harzi roller stb tartása, s miért ismételgetnénk 38 helyen azt, ami azonos több faj esetében. Szerintem a közös dolgok és a különbségek ismerete egyben segíti is összekovácsolni a madarászokat, merthogy hallottam már: nekem nem elég görbe a csőre.
De pl a toll szerkezete, a színek öröklésének szabályai stb. stb. mégiscsak ugyanaz. Ha érdekel, ha nem. És akkor el lehet kerülni azt, hogy ugyanazt a dolgot (pl. a meleninok fogyatkozását) másként nevezik a galambászok, a kanárisok, a Neophemások vagy a zebrások.
Az énekkanárinál (6 képpel amelyek nem jönnek át, mint ahogy az előbb sem jöttek - ráadásul a táblázat is szétcsúszott!) ezt találtam:
énekkanári: a kanári az énekmódját tekintve lehet nyitott csőrrel, harsogva éneklő csapper v. annál összehasonlít hatatlanul dallamgazdagabban, ám csukott csőrrel, tehát sokkal halkabban, gurgulázva éneklő roller kanári.
Tudni kell, hogy a szakma, amikor énekről beszél, soha nem a csattogva, harsogva daloló csapperek hangjáról, hanem a rollerek füttyművészetéről értekezik.
A rollerkanári tipikus énekkanári, amelyet sokáig csupán az éneke alapján minősítenek.
Alaptípusa a
→harzi roller kanári.
A spanyolok is kitenyésztették a maguk énekeskanáriját, ez a
→spanyol timbrádó. Egy idő után a fajta csaknem kiveszett, de ma már újra a másodvirágkorát éli. Sajnos hazánkba még nem jutott belőlük. A belgák hozzáértését dícséri egy másik énekkanári az ún.
→wasser(water)schlager, másként malinois, amely a görög tenyésztők hozzáértére folytán lassan elkülönül a kiinduló fajtától.
Az orosz kanáritenyésztők más irányba indulva kitenyésztették a maguk énekkanáriját, amely nem csak szép énekével kelt feltűnést, hanem az idomítottságával, ugyanis klb. jelekre klb. strófákat fúj. Ez az
→orosz énekkanári.http://www.rus-canary.ru/ruscanary.html
Az énekes
→malinó (malinois) Európa latin nyelvterületén még ma is nagyon népszerű. Sajnos az USÁ-ban és főként Kanadában megbecsült
→amerikai énekeskanáriról - azon kívül, hogy létezik – nagyon keveset tudunk, de a hangját meg lehet hallgatni a http://www.kanariefugl.dk/portal/default.asp?id=23&mnu=23 honlapon. Katt: Downloads.
Az énekkanárik énekét Európában a →Nemzetközi Rollerszövetség által rögzített követelményeknek megfelelően 93 pontos bírálati séma alapján minősítik.
A legújabb kanári-tenyésztői irányzat szerint ma már a színkanárik énekét is bírálják, amikor az éneket az énekkel szemben támaszott követelményeknek megfelelően ítélik meg, a küllemet pedig a színkanárik sztenderdje szerint.
Játék a szavakkal, hogy az énekkanárit színkanáriként is bírálják.
A lényeg, hogy az énekre, ill. a küllemre kapott két klb. pontszám összegéből adódó összpontszám alapján hirdetnek eredményt.
Szép malinois hangversenyben lehet részünk a http://www.mpartsa.gr/tours.html és a http://www.malinois.gr/mainengl.htm honlapon. Eloy Parra - http://www.timbrado.com/jaulasx.shtml - pedig a füttykalit összeállításához nyújt ábrái révén segítséget:
az előlap (és a hátlap) 15x20cm,
az oldallap 21x15cm.
(→ír díszes, →énekverseny)
A kérdésedre a válasz bonyolódik, mert ugye nem mindegy, hogy csappert vagy rollert akarsz-e. Most bajban vagyok, hiszen nekem kell eldöntenek, hogy a sok kereszthivatkozás közül melyiket válasszam. Lehet, hogy Te más irányba mennél. Én momentán nem választanám az orosz énekest, pedig az is nagyon izgalmas.
Már látom, nem igazából érdekel a téma, de én juszt is végigmegyek rajta!
Sajnos (vagy hál"Istennek) az ének címszónál 3 oldalnyi szöveget, sok kereszthivatkozást és 3 képet találtam, hogy ide abból mi fér és Ctrl V-vel mi jön át, az mindjárt kiderül. Ami átjön, az átjön, ami nem, azt sajnálom nézd meg a muszteren!
ének:1. az emberi hanggal megszólaltatott zene; 2. (átv.) madárdal. A madarak egymás közötti kommunikációjának fejlett formája. Gyakran több hangból álló, rendkívül változatos, zenei élményt is kínáló hangjelzés, melyet a madaraknál alapvetően az →alsó gégefő, a Syrinx alakja, lebernyegei és izmai határoznak meg.
Nem beszélve a haszonállatokról a madarak egy részét különleges testalakulásuk miatt, másokat az ámulatos tollruhájukért és számosat a csodálatos éneke miatt kedvel, tart, gondoz az ember.
Az egyszerű hívóhangok, riasztó kiáltások mellett gyakran hallhatjuk, hogy egyes fajok valóságos zenei remekművet produkálnak, ezt nevezzük éneklésnek.
Hogy az elnevezés mennyire nem túlzás, azt bizonyítja, hogy a népi és a művészi zenében egyaránt alkalmaznak madárhanghatásokat. Beethowen a VI. szimfóniát (F-dúr v. Pasorale) bevallottan a madárénekkel teli tavaszi nap vidám, boldog érzésének felidézésére szentelte. A citromsármány, a fürj, a fülemüle és a kakukk hangjait is belecsempészte.
Az éneklésnek lehet biológiai funkciója, amikor is a hím a hangjával próbálja elkápráztatni, megnyerni a tojóját. Ezt az éneklést
1./ udvarló éneklésnek v. nászéneknek nevezzük.
Vannak fajok, amelyeknél a párba állt hímek nem hagynak fel a dalolással. Az ilyen éneklés célja, közismerten a pintyféléknél
2./ a revír kijelölése. A faj többi hímjével így közli a madár, hogy a terület foglalt.
Máskor minden különösebb ok nélkül fakad dalra a madár ezt
3./ magányos v. irányítatlan éneklésnek nevezzük, s a madár jó közérzetének a jele.
Főként a díszpintyek körében van arra példa, hogy a hímek
4./ kórusban énekelnek. Egy rázendít, csatlakozik hozzá egy másik, majd bekapcsolódik a koncertbe még egy v. akár több is.
Arra szintén van példa, hogy nem kapcsolódnak be az éneklésbe a környéken levő hímek, de szemmel láthatóan élvezik a produkciót. Ilyenkor a dalos kedvű hím halkan fújja a nótáját, s a többiek, hogy jól hallják, gyakran egészen közel merészkednek hozzá.
Ha abba próbálná hagyni, még mielőtt a közönség ráunna, akkor a hallgatóság enyhe csipegetéssel noszogatja folytatásra. Ez a legnyilvánvalóbban a Gould-amandináknál nyilvánul meg, s ezt az éneklési módot dr. Vargha Béla5./ hallgatóság előtti éneklésnek nevezi.
A hangadás tekintetében óriási eltérések tapasztalhatók. Némelyik madár hangját a legnagyobb jóindulattal sem lehet éneknek nevezni.
A papagájok többsége rikácsol, egyik-másik szinte kibírhatatlan hangzavart képes kelteni, ami miatt akár a szomszéddal is meggyűlhet az ember baja. Ijesztő tud lenni a barátpapagáj, az agapornis fajok mindegyike és a kakaduk hangja. Emiatt nem egy hirtelen termett madarász bánja, hogy nem gondolta végig a vásárlást.
A gyöngytyúk és a pávák hangja szintén lehet zavaró. Közismert, hogy például a patkányok számára elviselhetetlen a gyöngytyúk kiáltozása, s ahová ez "beteszi" a lábát, onnan inkább elmenekülnek a patkányok, semmint hallgatniuk kelljen a számukra fertelmes hangot.
Már a kis "japán" kakas hajnalköszöntője miatt is tört ki háborúság szomszédok között. Diószeghy Sándor papagájtenyésztő évekig pereskedett a költő arái miatt, s a megoldást az hozta számára, hogy a lányának megvette a szomszéd házat.
A seregélyfélék, a szajkók fajspecifikus hangjai szegényesek, viszont kiváló hangutánzók.
Tudunk olyan magányos sámarigó hímről, amely megtanult ugatni, feltűnően jól kukorékolt, és ezeket a hangokat csak akkor hagyta el, amikor "kapott" egy tojót.
A díszpintyek között vannak egyhangúan gőgicsélők (japáni sirályka), de kellemes, lágy hangon trillázók (zöld pettyes asztrild, szürke csicsörke) és szinte némák (bronzpinty, apácapintyek) is. Ezeket nem elsősorban az énekükért tartják.
A díszpinty-fiókák is részben hozzák magukkal a "tojásból" a fajra jellemző hangokat, de tanulással tovább csiszolják és egyéni különbségeket is ki lehet mutatni.
Az ének a díszpintyeknél, Vargha Béla szerint, viszonylag gyorsan kialakul. Általában a madárélet 25. napjától kezdődik a tanulás, s mintegy két-három hétig tart. Először 4 hetes korukban szólalnak meg, s 80 napos korukra befejezik a tanulást.
Ezzel szemben a rigófélék, az ún. lágyevők és a pintyfélék többségénél nem csak a pompás színek és a kecses testalakulás fontos szempont, hanem jelentős értékmérő a hímek hangadása is.
Ám tudnunk kell, hogy ezek a madarak sem énekelnek mindig, a legtöbb teljesen elhallgat a vedlés időszakában, s az éneklési kedv utal a madár közérzetére.
A leggyakoribb hazai énekesmadarak az alábbi naptár szerint hallatják éneküket:
Hónap:
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
Erdei pacsirta
x
xx
xx
xx
xx
x
Mezei pacsirt
x
xx
xx
xx
xx
x
Sárgarigó
x
xx
xx
xx
x
Ökörszem
x
xx
xx
xx
xx
xx
Léprigó
xx
xx
xx
xx
x
Énekes rigó
x
xx
xx
xx
Erdei pinty
xx
xx
xx
xx
xx
Feketerigó
xx
xx
xx
xx
xx
X
Házi rozsdafarkú
x
xx
xx
xx
xx
xx
xx
Fülemüle
x
xx
xx
xx
Vörösbegy
xx
xx
xx
xx
x
Nádi tücsökmadár
x
xx
xx
x
Nádirigó
x
xx
xx
x
Énekes nádiposzáta
x
x
Geze
x
xx
Barátka
x
xx
xx
xx
xx
Karvalyposzáta
xx
xx
Kis poszáta
x
xx
xx
x
Csilpcsalp-füzike
xx
xx
xx
xx
xx
xx
Tengelic
x
xx
xx
xx
xx
xx
Erdei pinty
x
xx
xx
xx
x
Persze tudni kell, hogy rossz közérzetű, beteg madár nem énekel. Bármilyen tehetséges füttyös a napmadár, rossz tartási körülmények között, legyengülve aligha szólal meg.
Ma már az is bizonyított, hogy a hímek éneklése a nemi hormonok intenzív termelődésének a jele.
Holland tenyésztők hím nemi hormonok adagolásával a kanári tojókat is füttyre bírták.
A rigófélék, poszáták, sármányok énektanulása nem fejeződik be olyan hamar, mint a díszpintyeknél. Az első tavaszukon, sőt, később is tanulnak új motívumokat. Szinte egész életük végéig gyarapítják énektudásukat, s a tanult elemeket egyéniségüknek megfelelően variálják.
A galamboknál a tenyészkiválasztás eredményeként létrejött egy különös "éneklési" mód, amely az ún. dobosok sajátja, a →dobolás.
A madár éneke alapvetően
1./ fajra (fajtára) jellemző;
2./ a szervezet belső állapotának (kondíció, nemi hormonok termelődése) a függvénye;
3./ a külső körülmények is befolyásolják (stressz alatt, sötét helyen, nagyobb csapatban nem nagyon hajlandóak megszólalni a legjobb énekesek sem);
4./ megfigyelhető, hogy egyik-másik madár az adott fajon belül is nagyobb tehetséget mutat az éneklés terén, mint a fajtársai;
5./ minden éneklésnek vannak tanulva elsajátítható elemei.
Az éneklést tehát bizonyos fokig lehet befolyásolni a tartási körülmények (vitaminokban és állati fehérjékben gazdag táplálékkal) optimalizálásával.
Egy viszonylag tág határon belül a megvilágítási idő növelésével is lehet pozitívan alakítani. S pl. a kanáriknál régebben a fiatalok részére szervezett "tanfolyammal" is csiszolták az énekkészséget. Az azóta megdőlt elmélet szerint egy kiváló énekes hím füttykalitja köré egyedi elhelyezés mellett, áttetsző ruhával letakarva beiskolázták a tanulókat, amelyek az →előénekestől a tehetségük mértékében 1-3 év alatt eltanulták a kívánatos dallamokat és strófákat.
E módszert ma már sokan nem tartják korszerűnek, s a fiatalokat együtt, közösen "járatják iskolába". Ennek a módszernek a híveit a nyugati füttyversenyeken elért sikereik igazolják.
Akinél a fütty lényeges szempont, az ne tartsa együtt a füttyöseit magevő madarakkal, leginkább ne papagájokkal!
A régi madarászok megkülönböztettek
verő és
éneklő
madarakat. Az előbbi csoportba tartoztak a fülemülék és a pintyek, az éneklők közé pedig a vörösbegy, a fekete rigó és többek között a poszáták.
Ezen kívül még számos felosztás volt forgalomban, de valamennyi többé-kevésbé szubjektív megítélés alapján sorolta be valahová a madarakat. Napjainkban, úgy tűnik, csökken a csak a füttyükért tartott madarak jelentősége. Inkább a hangutánzók felé fordul az érdeklődés.
Ennek talán az az oka, hogy ma már egy kis zene, éneklés kedvéért nem kell madárral bajlódni, hanem kattint egyet az ember a rádión, bekapcsolja a magnót, a tévét v. a zenegépet és dől a zaj.
Így az utóbbi években tanúi lehettünk a nagy multú →HARZI KANÁRI fokozatos kipusztulásának, s az MDOE roller csoportjának szinte maradéktalan összeszűkülésének. Ugyanakkor az énekkanári hívei hallhatnak jó híreket is: kialakulóban van a perzsa énekkanári - fotó: Khosrow Farsiabi.
A madarak éneklésével, hangjaival foglalkozó kutatók előtt az is nyilvánvalóvá vált, hogy az éneklés a közösségben élő madarak számára nem csak az egyed saját helyzetének jelzését jelenti a párja számára, hanem más hangok az együvé tartozás érzését is erősítik.
Ezen túl bizonyos hangoknak meghatározott jelentése van:
veszély fentről;
ember közeledik;
kígyó fenyeget stb.
Az is bebizonyosodott, hogy a közösségben élő madaraknál a veszély jelzését megelőzi egy úgynevezett vokális személynév.
Az ezüstsirályok fajspecifikus veszélyjelzését, az ún. hosszú kiáltást egy az egyedekre jellemző saját trilla vezeti be. Ebből a saját trillából a csapat tudja, hogy "ki" adja le a jelzést, s ha könnyen pánikba eső az "illető", akkor figyelmen kívül hagyják a veszélyjelzést.
Vagyis a vokális személynév és a hozzá kapcsolódó tanulási tapasztalat gátolni képes az öröklött vészreakciót.
A hazai énekesek többsége a nyár vége felé elhallgat. Ősszel már csak a csilp-csalp-füzike és a barátka szokott megszólalni. Az aprócska ökörszem kivétel, mert enyhébb időben télen is hallatja kellemes hangját.
Tél végén megjön a széncinke hangja, s világgá kiáltja a vers szerint a rókáknak szóló "kicsit ér" ócsárlását.
Januárban már megszólalhatnak a léprigók, s nem ritkán csattogni kezdenek az erdei pintyek is.
Februárban elkezdenek búgni a kékgalambok, aztán a tavaszi madárdaltól hangos az erdő.
Talán a legszebb a fülemülék hangja, mégpedig májusban. Érdekes, hogy a fülemüléknél a legintenzívebb éneklési időszakban is három fő periódust lehet megkülönböztetni:
I. napfelkelte előtt veszi kezdetét az első periódus, mintegy 40-50 perccel, s kb. reggeli 5 óráig tart. Ekkor megreggelizik a hím, tisztálkodik, majd 6-7 óráig nagyon intenzíven fúja. Csak akkor tart kis szünetet, amikor az egyik helyről a másikra átlibben;
II. a második periódus csúcspontja 17-19 óra közé tehető, s az alkonyi homályig tart;
III. harmadik periódus nem minden példánynál figyelhető meg. Leginkább a pár nélkül maradt hímek produkálják, mégpedig éjféltől pirkadatig. Az ének idegi vezérlésével kapcsolatban a következő sémát találtuk a www.npa.uiuc.edu honlapon:
(→erdei pinty, →hang, →énekkanári, →harzi roller, →nagy fülemüle, →fióka, →Hamilton, →remete rigó, →repülés közbeni ének, →hívóhang, →sárga bokormadár, →Orlov-viador, →valdmuskáli, →vidák)
Hát ez nem egy kérdés, nem is egy címszó a lexikonban, hanem egy kis kóricálás. A lexikon már ilyen, hogy szavakra kell benne keresni.
nekem az ének szó ugrott be a téma kapcsán, s a e-betűs fájlban a word keresője a sok ének között az első ide vonatkozó éneket az előénekes címszóban prezentálta:
előénekes: elsősorban a →füttykanárisok körében alkalmazott szakkifejezés, mellyel kiváló mesterdalnokukat illetik.
Ez a füttyképességét tekintve rendkívüli tehetség, pontosabban mesterdalnok szólista a változatos, a füttyversenyeken előírásos strófákat, és az egyéni dallamait szinte szünet nélkül fújja, s a koncertjeivel segítségére van a tenyésztőnek a fiatal madarak énekkészsége tökéletesítésében.
A kérdéseid közül egyre máris érkezik valami: mesterdalnokra vágysz, előénekesre, de feltételezem, előénekesét senki nem fogja neked eladni.
A másik használható információ a nyíllal jelzett füttykanári - ez a CD-n kereszthivatkozás lesz, vagyis rákattintva azonnak feltárul előtted az a szócikk.
De én még előtte megkeresem a lexikon e-betűjében az éneket, mert ott is kell lennie valaminek. azt majd a következő "levelemben", úgy 5 perc múlva átadom.
Én régóta szeretnék egy énekes kanárit. Bevallom őszintén nem nagyon ismerem őket, nem vagyok egy kanári szakértő. Apáméknak van egy tizenkét éves öreg hím, amit annak idején még szegény megboldogult Kósza Imi bácsítól vettem.
A következők bizonytalanítanak el a vásárlásban. Kihez forduljak egy kellemes hangú énekes kanáriért? Hgoy kell tartani, magában a hímet, vagy lehet párba is, akkor is énekel?
Azt hallottam, hogy igazán azok a fiatal hímek énekelnek szépen, amelyiket egy kicsit tanítgatták jó hangú idősebb hímek.
Szívesen venném tanácsaitokat.
Túllihegni sem igazán akarom a kérdést, jó lenne egy tipp, hogy milyen kanárit és kitől vegyek.
KÖSZÖNÖM ÉRDEKLŐDÉSEDET, mert egy nagyon szép történetet lesz így módomban közkinccsé tenni.
A Madárbarát-lexikon 1247. oldalán a
Fleigenschnäpper (ném.): →légykapófélék (Muscica-pidae). szócikk után következik Fleuron:
Fleuron: a francia-porosz háborúban a franciák leghíresebb katonai postagalambja, amely több alkalommal rendkívüli gyorsaságával hívta fel magára a figyelmet, s híre ment a poroszoknál is. Így amikor elfogták, Frigyes Károly herceghez került a galamb, aki a kis "hadifoglyot" a feleségének ajándékozta. A hercegnő nagyon megkedvelte a francia postagalambot, s 4 éven át kalitban kényeztette, ám egyszer a kis fogoly az óvatlanul nyitva hagyott ajtón át meg tudott szökni.
Útja visszavezetett Párizsba, a születési helyére. Csakhogy addigra a rue de Clichy-i épület, ahol a dúca volt, át lett alakítva.
A dúc hajdani röpnyílását ablakra cserélték, s a mögötte berendezett szobában Mechet történetíró tanár lakott. Fleuron odarepült az ablakhoz és nem tágított onnan. A tanár végre felfigyelt a lábgyűrűjére, s az alapján könnyű volt azonosítani.
A párizsiak a csodájára jártak, s a párizsi állatkertben kitüntetett helyet kapott.
1878-ban múlt ki, amikor Jules Claretie javaslatára szobrot állítottak az emlékére.
- rhodius,
- rufitergum,
- samios,
- severzowi,
- sinensis,
- taivanus,
- tokugawae,
- whitakeri.
Egyiknél hiányzik a fehér szárnytükör, a másiknál nincs a fejen hosszanti csíkozás.
A délkelet-ázsiai alfajoknál a begy fehér. A Kínában előforduló alfaj kék harántcsíkozása kiterjed a fehér tükörre. A fotón Brandt szajkója, Garrulus glandarius brandtii tekinthető meg Askar Isabekov - 
