"A tabáni iskola kiemelkedő épülete a Tabán bontása után tovább, 1945 januárjáig megmaradt, amikor bombatámadás lerombolta. Ezen a helyen ma Budapest legszebb panorámájú sportpályája van."
Azért Zelk sem ilyen egyszerű. Hű volt először a Rákosi rendszerhez, amelyik neki valóban a felszabadulást jelentette. Aztán rájött, hogy az sem az igazi és szembefordult vele. Ült is másfél évet 56 után.
Bajcsy nem volt az a hajló típus. Ahogy az olvasmányaimból kiderült, inkább szenvedélyes, elvből politizáló volt. Volt ő elvi antiszemita, elvi szélsőjobbos is, épp ezért volt fontos a pálfordulása. Ő tényleg megjártaa damaszkuszi utat, nem csak megjátszotta, ezért is érezték feltétlen szükségesnek a kivégzését. József Attila hasonló alkatnak tűnik számomra. Nem az a Zelk típusú, rendszerhez hű és alkalmazkodó, pénzért és Kossuth-díjért a gyerekmesétől a csasztuskáig bármit megíró ürge. Ő inkább törik, mint hajlik. (Nem véletlenül zárták ki halála előtt a kommunista pártból.)
A jelzett időpontok alatt Kovács "házon kívül" volt...
GSnek: elképzelhető, mert Kovács a "tanulmányúton" szemmel láthatóan jól teljesített, kiérdemelte. Szerintem Bajcsyval is ugyanez történt volna (szélben hajlik a nád is), s ma az út neve egészen más lenne. Mert, hogy innen indult, ugye, ez a fonál.
Azt írtam, ugye, hogy minimum. Rajkot kivégezték a képeden baloldalt álló gazember utasítására. Kováccsal meg ez történt az orosz megszállás és a szabadságharc között:
"1947-ben a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba szállították, és évekig ismeretlen helyen tartották fogva. Ez az esemény fontos volt a kommunista hatalomátvétel előrehaladása szempontjából és kijózanítólag hatott számos magyar politikusra, akik előtte még bíztak a magyar politikai rendszer demokratikus úton maradásában, mások számára pedig bizonyítékot jelentett arra a várakozásukra, hogy kommunista egyeduralom következik."
"Miután 1956. november 4-én a szovjet csapatok megkezdték az 1956-os forradalom vérbefojtását, Kovács Béla egy ideig a későbbi miniszterelnök Antall József édesapjának családjánál lakott. November 4-e után kereste a kiegyezés lehetőségét a Forradalmi Munkás–Paraszt Kormánnyal, tárgyalt Kádár Jánossal. 1958 novemberében országgyűlési képviselővé is megválasztották. 1959. június 21-én halt meg."
Azért a kommunizmus áldozatainak emléknapjához jobb dátumot is találhattak volna...
OFF Tudod néha az az érzésem, ha valami csoda folytán életben marad, akkor Rajkhoz (vagy minimum Kovács Bélához) hasonlóan végzi. Sőt József Attila is csak herczeg-i utat járhatott volna be...
Relatív, hogy mennyire közismert, én most olvastam róla először. Csak azt ilusztráltam, a rövid kivonattal, hogy mindkét félnek tett szivességeket és hasznos volt számukra. Ezért tartotta meg mindkét rendszer az utcanevet. Az egész cikket bemásolni túl soknak tartottam, a linket viszont betettem. Itt az ucanevek megváltozásának az oka a lényeg, nem a politika, de ha politikai oka van azt sem kell szépíteni, vagy letagadni. Igen, ahogy írtad a Vilmos császár út volt, rögtön beugrott. Nagyszüleim így hívták, kösz.
Bajcsy-Zsilinszky Endre életútja közismert. Az általad bemásolt életrajzból kimaradt az utolsó hat év, így úgy tűnik, mintha halála kapcsolatban lenne az előtte lévő mondatban szereplő, 1938-as állítással és közben semmi lényegest nem tett volna.
A Vilmos császár út - a Wikipedia szerint - 1945. április 17-én kapta meg a nevét.
Köszönöm. A térképen a Bajcsy, Váczy körút néven szerepel. Mikor és miért lett Bajcsy? Eme forrás szerint Gömbös barátja és nagy köpönyegforgató volt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bajcsy-Zsilinszky_Endre "Bajcsy-Zsilinszky Endre Kálmán (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) politikus, újságíró. Az 1935-ös választásokon a kormányzó Nemzeti Egység Pártja Kenyeres Miklóst indította vele szemben. Bajcsy-Zsilinszky a kormánypárti jelölttel szemben valóságos lejáratóhadjáratot folytatott lapja, a Szabadság hasábjain, s egyebek mellett kiderítette Kenyeresről, hogy zsidó származású, s voltaképpen Kaufmann Mózesnek hívják. Ekkor megvádolta, hogy jogtalanul használja a Kenyeres nevet és közokirathamisítás gyanújával feljelentette. Ellenfele zsidó származására hivatkozva panaszt emelt az Országos Vitézi Széknél, majd még abban az évben lemondott a vitézi rangjáról. Kenyeres-Kaufman névváltoztatásáról később kiderült, hogy legálisan történt, azonban később kiderült, hogy ezt kihasználva trükközött a papírjaival többek között az adófizetés elkerülése végett, amiért végül 1938-ban mandátumától megfosztották és elítélték. Bajcsy-Zsilinszkyt a sopronkőhidai fegyházba szállították, ahol december 24-én felakasztották. A háború után, 1945. május 27-én ünnepélyesen eltemették Tarpa nagyközségben."
Sikerült letöltenem a Kártyavár filmet mégegyszer köszönöm a segítséget. Leginkább engem mint a FELSZABADULÁS gőzhajó dokumentációja érdekelt benne, mert a film nagy részét rajta forgatták, de a film elején és végén szép budapesti képek is vannak 1967-ből.
Esetleg valakinek volnának gőzhajós motorhajós képei a Fortepanon és hajóregiszteren kívül kb. ebből a korszakból, megköszönném ha esetleg el tudná küldeni. Nevem mögött mailcímem.
