Tisztelt fórumozók! Tudom hogy nem itteni téma de szeretnék venni egy aro 10-es terepjárót. Kérdésem a következő: Esetleg körötökben valaki nem-e tud egyet. Ma hallottam hogy a Tisza környékét valakinek van aki talán el is adná és méhészkedik. Ezért bátorkodtam ezt a kérdést feltenni nektek. Válaszokat előre is köszönöm!
OKJ-s Méhész tanfolyamot keresek, lehetőleg Budapest illetve dél buda aglomerációban. Tudom tele van velük a kereső, de a hatalmas kínálatból nehezen szűröm le az esetleges legjobbat. Ha volna valakinek információja azt köszönöm.
Fehérje hiány volt. Amelyik családok nem adták fel márciusban a fias hőn tartását azok éhen haltak, amelyek kiszívták a fiast és belőle a fehérjét túléltek.
Önmagában a márciusi hideg, nem magyarázat a pusztulásra. Valami gondnak bajnak csak kellett lennie.
Az ok felderítése azért fontos hogy elkerülhető legyen a jövőben hasonló pusztulás.
Látatlanban megmondani nem lehet, de néhány tipp gondolat amaly talán segít eljutni a probléma gyökeréhez.
Én azt szoktam vizsgálni az ilyen elsőre megmagyarázhatatlan tűnő esetekben, hogy milyen közös tényezőket találni az elpusztult családok előéletében. Ezt időben úgy júliusig visszamenően érdemes a jegyzeteket vizsgálni, már ha van ilyen.
Az anya kora, teljesítőképessége, népesség, diferenciált etetés esetén történt- e kései szeptember 10 utáni etetés, Melyek teleltek, természetes mézen. Történt-e télinyugalom zavarása, madarak, rágcsálók stb. Esetleges amitráz túladagolás, amely történhet olajzós parasztfurettó egyenlőtlen mennyiségeiből. Helytelen keverési arányból, leülepedett tactik használatából.
Valószínű Nosema ceranae a pusztulás oka, ha fekete elfosások vannak a keretek tetején akkor szinte biztos. A leírt tünetek erőteljesen erre utalnak. A szinte érintetlen mézkészlet, sok méhhulla. Fertőzöttségi és család erősségtől függően a ilyen hasonló pusztulások már október végétől is jelentkezhetnek. Ha ez a baj akkor a megmaradt családok egyrésze még elfog pusztulni. Lesz olyan amely csak egyszerűen nem fog fejlődni, az az párkereten szerencsétlenkedik. Viszont a jó hír hogy egy része akár termelőcsaláddá is fejlődhet egy kis szerencsével akácra, vagy utánna. Az elfosott kereteket jobb megszüntetni ha van ilyen, 3-4 keret alatti családokat csak is egymás között eggyesíteni. De tanácsosabb megsemmisíteni. Úgy is elpusztul, és a fertőzés melegágya. A nosemás ürülék 2 éven át fertőz. Egy stagnáló 3-4 keretes csapat megmentése, akkor lehet sikeres ha kaptárfertőtlenítést, teljes lépcserét és anyacserét hajtunk végre. A fentiek nem egészséges családokra vonatkoznak!
Azok akik még nem ismerik a Nosemát valószínű túlzásnak tartják a leírtakat. Pedig ez a legalattomosabb kórokozó.
Persze lehet az atkára fogni mindent, de az szűklátókörűség. Ha nincs kelleően irtva az atka, akkor az gyengíti le a méh szervezetét. Ha túlzott atkairtást végeznek, (atkafóbiás dilettánsok), az is a méh lemérgezését, enyhébb esetben legyengülését okozhatja, majd a Nosema befejezi a méhcsalád történetét.
Tavaly sem platón sem sátorban, nem lett volna kellemes éjszakázni az akácon. Az éjszakai hőfokok 10 fok alatt voltak, sőt 2 fok volt a legkevesebb. Estétől reggelig fűtöttem a konvektorral a lakókocsiban.
pont azon matekoztam tegnap, hogy nem is fogok vergődni akácra vándorlással. annyira jó helyen vagyok most kint, hogy összehordják nekem itt maradva is, max vegyesmézem lesz ; nem akác...
Jól teleltek, azzal baj nem volt. Ha a tavaszi télre gondoltál, arról még nem tudok nyilatkozni érdemben. Még 5 percnyi alkalmas hőmérséklet sem volt, komolyabb beavatkozás lehetőségére. Felülről láttam őket már párszor, cukorlepényezéskor. Nem is volna ok, aggaodalomra, ha március elején járnánk. viszont pár hét múlva már mindenki többet tud majd. A kérdés az, hogy a telelő méhek élete kitart-e addig hogy, létre tudjon jönni az új nemzedék. Ha nem, akkor összefognak roppanni a családok. Ahol már ez megtörtént, annak még más oka volt, Nosema, télinyugalom zavarása: méhész, rágcsálók, madarak stb. Élelemhiány, túlzott atkairtás miatti legyengülés, mostanában ez is jellemző, nem csak az elégtelen atka irtás.
A másik valószínű lehetőség, hogy stagnálás, illetve vontatott fejlődés következik be.
Az akác terén sem tudni még, hogy volt-e jelentős fagykár. A virágzás beidulásának időponja is bizonytalan. A növények számukra kedvező körülmények esetén, fejlődésükben betudnak gyorsulni. Annyit semmiképpen nem fog a virágzás csúszni, mint amennyi a méhcsaládoknak kellene a felfejlődéshez.