Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
"Az eleje biztosan jó a számolásnak, de a hőkiemelési részt nem értem.
(Kéne valami grafikon ahol lehet látni a véggázáram mennyisége / hőmérséklete függvényében a kéményen át távozó hőenergiát.)
Szerintem azért 40-50% lehet a tk hatékonysága is, bár kétségtelen, hogy amekkora lánggal égetik benne a fát (youtube videók) , a keletkező meleg nagy része a kéményen át távozik, egyszerűen kiviszi a cúg. "
Nos ebben áll, a tömegkályhák nagyszerűsége!
Hogy Te nem érted, pedig mégis így működik :-)
Pedig oly sokszor elmondtuk már, ha visszaolvasol megértheted:
-delta T
-füstgáz tömegáram
-áramlási sebesség,
-az égési hatékonyság
-és a hő csapdába ejtése/ vagyis hőelnyelési képesség!
Vagyis a hő felszabadítása, (intenzív égés) és a keletkezett hő elnyelése!
Kezdettől fogva erről beszélünk itt a topikon!
(ez a 3T).
Az, hogy te kandallóban tüzelsz, és elképzelhetetlen, hogy a láng(HŐ) kimegy a kéményen=> az érthető.
Mert máshogyan gondolkodol!
De mi kezdettől fogva hangsúlyozzuk, hogy a tömegkályha más gondolkodásmód!
(Persze, hogy a kandalló betétből egyből megy a 200-300-.-..akárhány,... fokos füst a kéménybe!). Hatásfok 45-55 %.
Ez OK!
De ahol ezt bevezetnénk egy füstcsatornába? képzelj el egy cserépkályhát? A betéted egy cserépkályhát 'hajt' meg! Persze, hogy hőt ad le még +++++-ban!
Ehhez hasonló a tömegkályha modul/struktúra!
Csakhogy itt még dúrvább!
A hőt intenzívebben szabadítjuk fel! Ezálltal tökéletesebbégés, és jobb hatásfokú égés jön létre! Majd ezt a nagyobb hőt vezetjük a hőelnyelő csatornába!
Így sokkal jobb hatásfokú tüzelőbereendezésünk lesz, a kandallónál, vagy csrépkályhánál is!
(Hopp itt van a helye a más gondolkodásnak! Mi nem sablonokban gondolkodunk :-)
Ezt ugyanúgy szabvány írja elő, mint, ahogy azt, hogy teherhordó boltozatnál milyen minőségű habarccsal kell falazni a boltívet! Vagy milyen hőátbocsájtással kell rendelkezni a falnak, ha most épül!
(A valódi probléma az, hogy amit 30 éve építtettek az 10-12* többet bocsájt át, mint a most épülő A+os, vagy 20* annyit mint a passzív)!
Tehát 10*/20*/30* nagyobb kályhát kéne építeni! ami ugye megint zsákutca....
Tehát a kályhát -15 C fokra kell méretezni.
Ha mínusz -20-22 fok van, legfeljebb 2* gyújt be a dolgozó! :-)
De!
Ha +5-re lenne méretezve( vagy +15-re?).
És -10-15 -20 fok van? És nincs kisegítő fűtés?
Akkor mi lenne? => Fázna!
És elkezdene tüzelni, rápakolni, még, még, és még,....
De a kályha, akárhogy pakol rá, nem tudna több hőt leadni! :-(
És még mindíg fázna, ... :-(
Fázna, miközben szétfűtené a kályhát!
(Arról nem beszélve, hogy ahogy a kályha felmelegszik, és nem tud több hőt felvenni! És mivel nem tud hőt felvenni, ezért a + rápakolás csak az eget fűtené (meg a kéményt), és nem a kályhát !)
Tehát ha egy jó hatásfokú kályhát akarunk, akkor el kell felejteni azt a handabandát, hogy: "én olyan f..za lengyel/svéd iker/... cserép/akármilyen/vagyakártömegkályhát építettem, ...... 90-98 %-os a hatásfoka duma!
(Ebből is volt feszültség régen köztem, és szegény Szalai P. között. (Ő normális volt. A többi hülyéről most ne is beszéljünk, mert azok megint más kategória,...) Ő felesküdött erre a Helbro féle Dán kályhára. Én próbáltam vele kulturáltan vitázni. Hogy bizony az egy véges dolog. Ahol mást, másmilyet/.... kell építeni, oda jobb a harang/dupla-harang,...).
Nincs, és nem lesz ilyen típusú kályha, ami csodakályha SOHA!
(vannak típusok, amik tudnak bizonyos százalékok között, de azt adott helyre kiválasztani/méretezni/illeszteni kell!!!).
Az eleje biztosan jó a számolásnak, de a hőkiemelési részt nem értem.
(Kéne valami grafikon ahol lehet látni a véggázáram mennyisége / hőmérséklete függvényében a kéményen át távozó hőenergiát.)
Szerintem azért 40-50% lehet a tk hatékonysága is, bár kétségtelen, hogy amekkora lánggal égetik benne a fát (youtube videók) , a keletkező meleg nagy része a kéményen át távozik, egyszerűen kiviszi a cúg.
Tényleg nem kötözködés...CSAk, hogy megértsem ! :-)
EZ a "méretezés" hogyan lehetséges, ha van olyan eset amikor +20 ( mondjuk egy É-i tájolású ház ) és van olyan amikor -20 fok külső hőmérsékletnél kell begyuttani ?
A "legrosszabb" eshetőségre ? tehát + 20 fok külső hőmérsékletre ? Vagy ?
A cserépkályhás könyv, amiből tanultam, azt 1960-as években írták. Ennek a javított kiadásából tanítottak.
Járatméretezés már akkor is volt, és tanították.
Amit én a kályha világában levettem a néhány év alatt: a cserépkályha építők valóban érzésre, meg mittudoménmire méreteznek, és építenek! Leginkább amit mástól láttak.
Egyedül maradtam azzal a véleményemmel, hogy a kályhát méretezni kell, és el kell felejteni a 30 éves ökölszabályt!
Mit várunk méretezés kérdésében?
Mikor a legtöbb azt hiszi, hogy ismeri a tutit, mert ugyanazt a 2-3 féle kályhát építi (5-ös, esetleg 3-as kis kályhánál. Iker, meg fél iker így hívják. Ha 7 csempés 1 csigát tesz a tetejére, ha 8 csempe magas, akkor 2-t :-)
Hát szerintem ne boncoljuk ezt a méretezést. Mindenkinek jobb!
Mert köztünk legyen szólva 20*20-as kémény az elég jó!
(Eleve nem 14*27, ami már nem szabványos, de a keresztmetszete elég jó!).
Pedig a 14*14-es kis kéményre is lehet jó kályhákat építeni. Csak tudni kell mit-miért, hogyan, egyebek,....
Egyszer a 20x20-as kéménnyel jól megszívtam. Építettem egy 5x3x5 plusz párkány, rá pedig egy 4,5x2,5x2-es plusz párkány természetesen, cserépkályhát. A járatméretezés kontra kéményméret és hosszúság számítás akkoriban még gyerekcipőben járt nálunk. Az alja lengyel, (azt természetesen szűkítettem járatonként és a tűzteret is nagyobbra építettem) a teteje két kör. Érzés szerint a nagy kémény miatt tettem mindenhová járati előfűtőket. Nos mikor már a neten lehetett olvasni mindenféle írást a járatméretezésről csupa olyan embertől akik cserépkályhát csak a kalendáriumban láttak, hát az ügyfél beleszaladt ezekbe és rögtön hívta a Macsoit, aki ki is béleltette velem a kéményt azonnal. Hozzáteszem, kátrányosodásnak nyoma sem volt sehol. Még jó, hogy egy haverom ezzel foglalkozik anyagárban megcsinálta nekem. Szóval így jártam ezzel a kéménnyel. Nekem is itthon nagyobb van mint 20x20, kutya baja.
Annyi apró módosítást, hogy ami a képen van, az 14*14-es kéményre van kötve, a tisztító a fal tuloldalán van, hogy természetesen lehessen tisztítani.. (építettem már 12*12-esre is, mert ezeknek a rendszerükből kifolyólag kicsi a huzamigényük)
A kéménymagasság nem érdekes(vagyis annyiban igen, ha tul magas a kémény, akkor viszont nagyobb átmérő szükséges, vagy hogy jól leszigetelt legyen, hogy a füst ne csökkenjen a "harmatpont" alá, mielőtt eltávozik a kéményből), annyiban, hogy a gerinc felett minimum 60cm-el magasabb legyen, vagy ha távolabb van a tetőgerinctől, akkor vannak pontos számítások a kéményeseknél..
A kémény keresztmetszetére vannak méretezve az adott tömegkályhák... de nem igazán érzékenyek rá, ha be van tartva minden amit a megrendelőknek elmondtam.. (vizes fa hanyagolása, papír és egyéb sok füstel járó tüzelőanyag...)...
A nehéznek mondott cserépkályha fal tömege sem éri el a normál futó (12 cm) km. téglafal tömegét. De már elég jól megközelíti :-)
(de a képen látható kéthéjú: samott mag+ kő héj pedig a duplája is lehet! a nehéz cserépkályha tömegének :-)
Mondjuk ilyenkor szerintem azért nem árt 119.-edszer is elmondani, amit 118 * már elmondtunk.
A tömegkályha nem CSAK A TÖMEGről szól, és nem CSAK A tömege miatt tömegkályha.
A tűztér- másodlagos égéskamra is legalább ilyen, ha nem fontosabb eltérés.
Aztán a füstjárat helyetti ellenáramú/ vagy harang rendszer. Lassúbb füstgáz áramlás, emiatt nagyobb hőfelvételi képesség!
(Meg valóban a vastag/nehéz fal alig melegszik át, így nagyobb a DeltaT, vagyis hőmérséklet különbség. Ez is folyamatosan biztosítja ezt a hőfelvételi képességet).
valahogy így nézhet ki a tégla utóbélelés. De kihangsúlyozom ezek a képek nehéz építésű cserépkályháról készültek és nem kályhacsempével épített tömegkályháról. :)
Nem ezért tettem fel, csak, hogy létezik megoldás.
Most a belsőt nem tudom feltenni, mert képeket már a munkafázisokról nem szoktam készíteni...
Mekk Elek: :))) mondasz valamit..:) Erre van a biztonsági átégő természetesen..:)) Nehogy bennmaradjanak..:)
Pali: a vakolt részek tégla, a csempe résznél pedig állított téglával van bélelve a cserépbélelésen felül, azaz nem csak rá van ragasztva a téglafelületre Profix-al..
Van amúgy több teljes cserépkályhám is ezzel a rendszerrel... Ha valakit érdekel, amikor lesz újra ilyen munkám nyugodtan eljöhet, segítségért cserébe megtanulható.. (emailt írjatok és jelzek, mikor beugrik ilyen munka)
Én továbbra is azt mondom, hogy a rendszer a lényeg és a burkolat meg a megrendelő kívánsága alapján készüljön..
Talán túlságosan tökéletesen zár a füstcsappantyúd.
Arra gondoltam, hogy ha lezárt állapotban is maradna egy picike (talán csak 2-3 cm2) lyuk rajta/mellette, akkor maradna egy kis vákuum a rendszerben, amely gondoskodna arról, hogy minden pici ajtó/tisztító/stb résen csakis a kályhába befelé áramolhasson a levegő, így a kéményjárat lezárása után sem lenne sehol még egy picike kifelé szivárgás sem.
Én már építettem új cserépkályhába harang rendszert, ugyanolyan jók a visszajelzések, mint a tégla esetében.
Az amiben igazad van: az anyagköltséget megháromszorozza...
Az átépítéséknél mindig harang rendszert teszek a cserépkályhákba és a visszajelzések alapján: kevesebb fával több hőmennyiség és tovább is tartja a meleget.
A moderátor „rendrakása” után megírtam ezt a hozzászólásomat, de mivel azt láttam hogy nagy csend van, nem tettem közzé.
Most mégis megteszem, talán az újonnan idelátogatók ha elolvassák, többet megértenek, mi folyik itt.
Ezt a tömegkályha fórumot 2007 -ben indította el Sz. P.
A téglából épített nagy tömegű, a korábbi kályháknál nagyobb hatásfokú fűtőeszköz megismertetése és bizonyos szintű népszerűsítése vitathatatlanul megtörtént.
Aztán eljött közénk egy feltaláló, aki előadta, hogy a zseniális újításokkal tűzdelt saját fejlesztésű kályhája sokkal,- de sokkal jobb hatásfokkal működik.
Sokan ámulva hallgatták és elhitték, még többen kétségbe vonták a dolog valódiságát.
A feltaláló, szabadalmi hivatali bejegyzés folyamatára hivatkozással semmiféle konkrét anyaggal nem állt elő, ami bizonyította volna az állításának hitelességét.
Valamilyen gyenge pillanatában ezt a képet mellékelte az oldalra, ami azt a bizonyos nagyon jó képességű kályhát ábrázolja. Nem kell különösebb szakmai tudás ahhoz hogy ezt a tákolmányt a helyén kezeljük.
Ettől kezdve lett nevetség tárgya mint a tömegkályhája, mint maga a feltaláló.
Ez a feltaláló kétségbe vonja a tégla alkalmasságát mind szakmai, mint jogi szempontból és ezt minden megnyilatkozásában igyekszik is kifejteni itt a fórumon,
Most arra kéri a fórum tagjait, hogy vitassák meg vele a tégla alkalmasságának / alkalmatlanságának szempontjait kulturált módon.
Én eddig azt vettem, észre azt tapasztaltam, hogy az itt jelenlévő építők mind téglából építették a kályháikat. (bontottból, újból, tömeggyártásból származóból, kézművesből stb.)
Feltalálónk ezeket a mestereket minden esetben negatív kritikával illette, az őt körülvevő szakember gárdára hivatkozva fitogtatta a tudását, miszerint kályháik idejétmúltak, sőt a beépített tégla tekintetében veszélyesek is a megrendelőre nézve.
Ne vitassuk hogy kinek van igaza, eddig sem sikerült senkinek ezzel az emberrel zöldágra vergődni, nem akarjuk hát tovább győzködni !
Inkább kérjük meg őt, lássa be, rossz helyen jár:
Kérjük meg, nyisson egy fórumot az új módszereinek népszerűsítésére, ahogy Sz.P. is tette anno, építsen úgy ahogy, és abból amiből jónak látja.
Itt a tömegkályhások téglából építik a kályháikat, erről beszélgetnek, osztják meg tapasztalataikat stb.
Kérjük meg, a felhalmozott tudását ne pazarolja, ne erőltesse erre a fórumra, - ahogy az itteniek sem teszik őfelé.
Én úgy érzékelem, a tégláról mint kályha építőanyagról nem akar itt senki - legalábbis eddig úgy tűnik – vitatkozni.
Talán a „nagy Lars” (*sic) sem tenné - hogy feltaláló pofátlanul cinikus megjegyzését idézzem.
Egyébként meg tegyen mindenki belátása és vérmérséklete szerint, kövesse a handabandázásban, vagy kizárhatja mindennapjaiból azzal a bizonyos gomb segítségével.
képen látható kéthéjú: samott mag+ kő héj pedig a duplája is lehet! a nehéz cserépkályha tömegének :-)
