Szerintem csupán csak annyi a helyzet, hogy munkáltatónak nem írja elő azt, hogy kiadja viszont azt megengedi, hogy ő rendelkezzen vele és akkor adja ki amikor akarja és ha ő nem most akarja kiadni - amihez joga van - akkor értelemszerűen megváltja ha letelik a munkaviszony.
Mondhatja azt is, hogy ő később akarta kiadni a szabadságot de mivel te felmondtál így azzal amivel ő RENDELKEZIK azt nem akarja kiadni és nem is kell indokolna sem, egyszerűen megváltja.Nem tehet arról, hogy te felmondtál.Nem ő akart megválni tőled, számított rád.Ennyi előnye szerintem hagy legyen már egy munkáltatónak is.
Egyébként pont egy ilyenben vagyok én is benne csak munkáltatói oldalról.Részünkről született megállapodás.
Nem utolsó sorban munkaügyi felügyelő írt rá választ.
Ezt:
"A felmondási idő a munkavállaló felmondása esetén 30 nap.(Mt. 69.§ (1) bekezdés.) A munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő nem hosszabbodik meg az eltöltött éveknek megfelelően, és nem is kell a felmondási idő felére felmenteni csak akkor, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak. Tehát a munkavállalónak az egy hónap felmondási időt le kell dolgoznia. Ezen idő alatt a szabadságát is ki lehet adni. A munkáltató azonban megteheti, hogy ezen időszak alatt nem ad ki szabadságot a munkavállalónak, hanem a jogviszony megszűnésekor megváltja azt. Mivel a szabadság még ki nem vett részével a munkáltató rendelkezik, így nem köteles azt kiadni, tehát pénzben meg is válthatja. Mivel a munkavállaló azt a 7 nap szabadságot amivel ő rendelkezik gondolom már kivette, így hiába kéri a munkáltatót, hogy engedje el szabadságra, a munkáltató nem köteles ezt megtenni. Természetesen a felek megegyezhetnek abban, hogy a munkáltató az egy hónap felmondási idő alatt kiadja a még időarányosan hátralévő szabadságát a munkavállalónak. Ha a munkavállaló még nem merítette ki a 7 nap szabadságát amivel ő rendelkezik, akkor a kérésének megfelelően a felmondási idő alatt ki kell azt neki adni. Ezt azonban legalább 15 nappal a kivétel előtt kérnie kell a munkáltatótól."
A kérdésem tehát továbbra is ugyanaz, azaz abból a mondatból, hogy "A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani." - ebből jog vindikálódik a munkáltató számára a szabadság ki nem adására? Miért? Vezesse le valaki ezt.
Ilyen alapon, ha benne lenne ugyanitt az Mt-ben, hogy "A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkavállaló a HR irodát felgyújtja, annak következményei vannak" - akkor ebből is következne, (logikusan :) ) hogy a munkaválalló jogosulttá vált a HR iroda felgyújtására? :)
Magyarázza ezt el valaki, de komolyan...valós érvekkel. Miért szül jogot az egyik mondat, s miért nem a másik?
Ugyanis a munkáltató joga és kötelessége a szabadság természetbeni kiadása...ettől csak munkaviszony megszűnése esetén térhet el, de az a bizonyos mondat a Mt.-ben önmagában még nem képez jogalapot a neki jobban tetsző eljárásra. Az eltérés oka, a józan ész szerint, az lehet maximum, amikor nem lehet kiadni a szabadságot, (nincs rá már idő, stb.)... én így értelmezem, s egy sor szakértő is, de igazából nincs ez megvitatava sehol. Ugyanis van egy sokkal erősebb jog is, amit az alkotmány is garantál: a pihenéshez és regenerálódáshoz való jog.
Kérdésem: felmondtam 30 nappal, de a munkáltató nem akarja kiadni a részarányos szabadságomat, amivel rövidíthető lenne a felmondási időm.
Nekem -nem fontos miért- a rövid felmondás lenne az érdekem, a pénz amivel megváltaná, nem érdekel...
Jogosan teszi ezt a munkáltató?
Azaz:
"A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani." - ebből jog vindikálódik a munkáltató számára a szabadság ki nem adására? Miért? S levezethető ez a Mt.ből valóságosan is?
Mert azt tudom, hogy a HR-esek szerint igen, no de a valóságban?
Hát kösz a tanácsot. Majd meglátom mi lesz, de azért ezen még rágódnom kell, mert a munka nem akármilyen ám... kemény 12 órázós, éjszakai műszakos... jól fizetne, de mi lesz, ha kikészülök tőle agyilag?
Alapvetően a határozott időnek ez a lényege... ennek van előnye, és hátránya.
A munkáltatónak is meg van kötve jogilag a keze, ha a kolléga nem jön vissza 3 évig, jogszerűen csak akkor tud kitenni, ha valami nagyon nagy hibát vétesz a munkavégzés során, 30 napra ő sem tud felmondani.
Én egyébként aláírnám, ha kell a munka.
Aztán ha el szeretnél menni, általában meg lehet oldani, egy korrekt egyeztetéssel. Épeszű munkáltató nem ragaszkodik a dolgozó munkájához végtelenségig, ha az el szeretne menni (függetlenül a szerződéstől), mivel abban a munkában már nem mindig van köszönet :)
Ha meg nem engednek el közös megegyezéssel, ha elmennél, írsz a fórumba, lesznek megoldási javaslatok :)
Láttam én már olyat, hogy:
- főnök, el szeretnék menni...
- nem.
- oké, akkor iszok egy sört, és megyek targoncázni, rendben?
De, természetesen. Ezt, amikor majd oda kerül a sor, el is fogom mondani. Ha jóindulatúak, akkor minden oké, elvégre semmi másról nincs szó, csak arról, hogy legyen egy egérutam.
Egyébként nem célom, hogy otthagyjam őket (bár miután ezt az ügyet firtatni fogom, biztosan azt hiszik majd, hogy igen), csak nehogy már semmi beleszólásom se legyen a jövőmbe.
Az sem oké, ha megveregetik a vállamat, hogy "Na de ha menned kell, nem fogunk visszatartani, leülünk, és megbeszéljük." Manapság nem így működnek a dolgok, és a jogi szakemberek is mindig azt tanácsolják, hogy csakis az a szó ér valamit, amit le is írnak, és alá is írnak a felek.
(Egyébként iszonyúan kéne egy munka... :( ...de inkább éhenhalok, minthogy éveken át körberöhögjenek, és tűrnöm kelljen, mert "aláírtam, most mit pattogok"... szemét egy világ ez...
Én azért megkérdezném, hogy nem lehetne-e kicserélni egy "...a távol lévő X.Y. kolléga visszatértéig, de legfeljebb 201z.zz.zz. napig..." kitételre? (Már ha az neked jobb. És ha mindketten akarjátok, legfeljebb hosszabbítotok.)
Hát igen, na pont ettől tartok én. Aláírnék egy normális, határozatlan idejű szerződést, vagy egy tényleg egyértelműen fogalmaző határozottat (csak egy dátummal és "ponttal" a mondat végén), de ez nekem nagyon gáz.
Még a puszta gondolata is irritál annak, hogy ezek szerint én nem mondhatok fel, de a munka addig tart, amíg valaki nem méltóztatik visszatérni. Hogy is mondjam, mintha csak rabszolga lennék....
Szerencsér még nem írtam alá, úgyhogy utána tudok járni a dolognak, hogy akkor mi is a szitu...
Véleményem szerint a dolgozó visszatértéig tart a határozott idő, a dátum csak tájékoztató jellegű.
Határozott idő alatt két módon szüntetheted meg a munkaviszonyt:
- közös megegyezéssel - le lehet ülni a munkáltatóval, megállapodva egy korrekt dátumban, hagyva időt, hogy a munkáltató keressen a helyedre valakit, egy azért egy járható út általában, ezért én ezt próbálnám meg, ha el szeretnék menni a munkahelyről.
- azonnali felmondással (rendkívüli) - ha a munkáltató súlyos kötelezettségszegést követ el.
Egy kérdésem lenne valakihez, aki a témában járatos. A következőről lenne szó:
Kötök egy határozott idejű szerződést, a munka időtartamára vonatkozólag olyan szöveggel, hogy "...a távol lévő X.Y. kolléga visszatértéig, várhatóan 201z.zz.zz. napig..."
Tegyük fel, hogy a fent nevezet kolléga (aki mondjuk GYESEN van), a fent nevezett konkrét nap után sem tér vissza (mert mondjuk tovább marad GYESEN), de én azzal a nappal már szeretném otthagyni a céget.
Tisztában vagyok vele, hogy határozott idejű munkaviszonyt a munkavállaló nem mondhatja fel, tehát a kérdés az, hogy vajon a szerződés ilyentén szövegezése mellett a "...várhatóan 201z.zz.zz..." dátum továbbra is a munka befejezését jelző időpont-e, avagy a szerződést úgy értelmezzem, hogy amíg a kolléga nem tér vissza, igenis ott kell maradnom?
(Azaz lényegében a határozott idő a munkavállaló számára egy ilyen szövegű szerződés mellett a kolléga visszatérésével definiálódik, avagy a várhatóan mondatrész szerinti dátum alapján?)
Cégem 2013. április 19. napjától állt felszámolás alatt. A felmondásomat 2013. május 25-én kaptam meg a felszámolótól, a felszámolást kezdetét követő 26. munkanapon. Amellett, hogy a 26 napra bért nem fizettek, még 5 havi végkielégítés és 3 havi felmondási idő jár. A bérgarancia alapból lehívható összeg még a felmondási időre járó összeget sem fedezi. Mindezeket figyelembe az elmaradt 26 napi bért követelhetem-e a bérgarancia alapból lehívható összegen kívül?
Olyan kérdéssel fordulok segítségül, hogy a munkaszerződésem szerint többműszakos szerepel benne, de mindíg 8-4ig dolgoztam. Elmentem Tgyás,Gyed,Gyesre és most térnék vissza szeptemberben dolgozni,de a munkaadó állandó éjszakás műszakba akar tenni este 7-től reggel 7-ig. ami természetesen soha nem 12 óra hanem 15-16 minden alkalommal. azt nem tudom, hogy lényeges e az eset szempontjából, hogy 3 kiskorú gyermekem van. A másik kérdésem az lenne, hogy írásban köteles a munkaadó jelezni a munka megkezdése előtt, hogy éjszakai műszakba akar tenni?Előre is köszönöm a segítséget.Erika
Azért nem találtál, mert nincs is. Az "önkéntes" az gazdasági társaság esetén pontosan azt jelenti, amit a józan ész diktál: önként és dalolva csinálod, saját szabad akaratodból, ellenszolgáltatás nélkül.
Kedvezményezett kategóriát csak a közhasznú civil szervezetek esetében ismert el jogszabály.
14. § (1)97 A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.
Önkéntes foglalkoztatását kft. -nél mi szabályozza? Az önkéntes munkáról szóló törvény hatálya nem terjed ki a kft.-kre, a munka törvénykönyvében meg nem találtam semmi hasznosat az "önkéntes" szó keresésével.
Pedagógus vagyok, egy magángimnáziumban dolgozom. Az érettségiztetésre minden évben külön megbízást kapunk, most is megkaptam a szerződést. Az eddigiekhez képest annyit változtattak, hogy a május-júniusban elvégzett munkát október 15. után tervezik kifizetni. Gondolom, ha aláírom, beleegyezem, ha nem írom alá, akkor nem tudom, mi lesz, mert már a munka nagyobb része (az írásbelik kijavítása) készen van. Nincs valami szabály a normális határidejű kifizetésre? Eddig augusztus elejéig mindig kifizették az érettségi díjazását. Ez egy iskolahálózat, az igazgatót nem ismerem.
Ha a munkaszerződés szerinti munkakörödbe belefér, vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályainak megfelel, akkor köteles vagy elvégezni, máskülönben azonnali hatályú felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyodat a munkáltató.
A szabadság 7 munkanapot meghaladó részét eleve a munkáltató adja ki, annak az időpontját a munkáltató határozza meg.
A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
Négy hetet ledolgoztam a munkahelyemen, nem bejelentett munkavállalóként, s amikor felmondtam különböző okok miatt, a volt főnököm nem volt hajlandó kifizetni a ledolgozott óráimat. Van rá remény, hogy törvényes keretek között nyomást gyakorolhassak a volt munkáltatómra, hogy kifizessen engem?
határozatlan idejű munkaviszony közös megegyezéssel való megszűnésekor mi a helyzet ezekben az esetekben, feltéve, hogy van egy fix végidőpontra vonatkozó írásbeli megállapodás? - mi van a szabadsággal? Kötelezhető a munkavállaló az időarányos teljes szabadság kivételére? Vagy a munkáltató köteles kifizetni az egészet, esetleg csak azt a részt, amivel a munkavállaó rendelkezik?
- mi a helyzet olyankor, ha a munkavállaló korábban akar lelépni, mint az eredeti megállapodás időpontja? Ez persze visszahat az előző kérdésre is...
A megállapodás nem rögzít semmit, ami a szabadsággal kapcsolatos.
Még azt szeretném kérdezni, hogy ha nem tudok végig táppénzen lenni és a munkáltató nem tud visszatenni az eredeti pozícióba, de felajánl valami más munkát, akkor azt köteles vagyok elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor annak lehet valami következménye?
Illetve még egy kérdésem lenne: táppénz alatt gyűlnek a szabadság napok?
Tanácsot szeretnék kérni. Négy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Szépen lépdeltem a ranglétrán felfelé. Legutolsó szerződésben leírt beosztásom műszakvezető. Tavaly áthelyeztek egy másik egységbe a cégen belül ,boltvezetői státuszba. Erről a mai napig nem született ,írásos dokumentum , és Én ettől eltekintve végzem a boltvezetői munkakörrel járó teendőket. (és meg is vannak velem elégedve) Ezen felbuzdulva kértem a beosztásomnak megfelelő szerződés elkészítését és a hozzá tartozó béremelést ,amire a válasz az volt ,hogy jók az eredmények így semmi akadálya. Amikor kérdeztem , hogy ez visszamenőlegesen is érvényes-e a fizetésemelés ,azt a választ kaptam ,hogy csak „megbízott” boltvezető vagyok jelenleg... A kérdésem az lenne ,hogy kérhetem-e visszamenőleg a szóbeli kinevezésem napjától a boltvezetői béremelést? Van jogi alapja a kérésemnek? Valóban létezi olyan ,hogy „csak megbízott” vagyok egy beosztásban ,annak minden feladatával ,felelősségével de juttatásai nélkül? Minden segítséget köszönök!!
