Sárkánybarlangnak már említettem, hogy még csak 1930-nál tartok. 1939 még nagyon-nagyon messze van. Ha az OSZK-ban ülsz, ajánlom a gyászjelentés gyűjteményüket. Ilyen "nagy" emberről, mint Mayer Béla, nagy valószínűséggel lehet találni valamit.
Most olvasom a Siklóssy-féle sporttörténetben (Dr. Siklóssy László: A magyar sport ezer éve. III. kötet: A modern sportélet előkészítése 1875-1896, Budapest, 1929), hogy Shakespeare Lear királyában van egy kifejezés: base fottball-player. Vörösmarty fordította a művet 1850, de ezt a kifejezést kihagyta. (Siklóssy szerint Vörösmarty félt, hogy nevetségessé válik, ha szó szerint lefordítja a kifejezést)
Az OSZK-ban ülök, előttem a 26-os Földessy. Dedikált példány. "Hegyi Gyula államtitkár úrnak őszinte nagyrabecsülésem jeléül. Budapest, 1948. február 24. Dr. Földessy János"
Linkelni nem tudok. Lg néhány hete föltette ide a régi pálya fényképét, amelyről kiderítettük (mármint a fényképről), hogy 1913 tavaszán készülhetett. Térkép sem igen kell a régi pálya helyének megtalálásához, mert a legenda szerint Mayer Bélát a kezdőkörben temették el. Mayer Béla sírja és a mostani pálya kezdőköre között 220 méter a távolság. Nem kell tehát messzire menni.
"1933. december, ErzsébetSzentlőrinc (4:3) másodosztályú mérkőzés után: Amikor a játékosok bevonultak az öltözőbe, csak azt lehetett látni, hogy Bíró István határbíró felemeli a taccszászlóját és annak a nyelével Dérinek, Szentlőrinc kapusának a fejére sújt. Azok a szurkolók, akik az eset közelében állottak, rávetették magukat a határbíróra, és agyba-főbe verték. Erre a játékosok is beleavatkoztak és rövidesen csatatérré változott a pálya. Egymás után kerültek elő a véresarcú nézők a tömegből. A nagy verekedés láttára az egyik erzsébeti szurkoló revolvert rántott elő és azzal kezdett hadonászni. Erre egy másik néző úgy rúgta gyomron a revolverest, hogy azonnal összeesett. A nagy verekedéssel szemben a rendőrség eleinte tehetetlen volt, de végül is a gumibotok megtették a kötelességüket.
Ezt már többször olvastam, de nagyon nagy sztori!!! :-)
Volt régen - már a századfordulón - egy szabály, hogy ha a bírót támadás éri valamelyik csapat részéről, az ellenfél játékosainak kötelességük megvédeni. Többször találkoztam olyan helyzettel, hogy ilyenkor az ellenfél játékosai körbeveszik a bírót, és gyakorlatilag saját testükkel védik. Vajon van most is ilyen szabály?
Ez nyilván elvi kérdés volt, hogy a bíró nem üthet meg nézőt. De azért egy esettel találkoztam. 1936. szeptemberében egy angyalföldi cégmérkőzésen folyamatosan bekiabáltak a nézők a bírónak. A bíró odament a kékinges kiabáló emberhez és a következő percben szabályos ökölvívó-állásban állottak egymással szemben a küzdőfelek. A közönség örömmel fogadta a műsoron kívüli boxmeccset, amely azonban rövidesen véget ért, mert Strompf játékvezető számára két jobbkezes egyenese biztosította a pontozásos győzelmet.
Arra is volt példa, hogy a bíró játékost üt meg. - 1920. júliusában a VACV. ker. ifjúsági mérkőzésen a bíró arcul ütötte az V. ker. egyik játékosát.
- 1926. júniusában a DKASENYKISE mérkőzésen Deutsch Miksa (DKASE) a sáros labdát a határbíró arcához nyomta, aki erre pofonvágta a játékost. A bíró a játékost kiállította, de a határbírót is lecserélte.
1933. december, ErzsébetSzentlőrinc (4:3) másodosztályú mérkőzés után: Amikor a játékosok bevonultak az öltözőbe, csak azt lehetett látni, hogy Bíró István határbíró felemeli a taccszászlóját és annak a nyelével Dérinek, Szentlőrinc kapusának a fejére sújt. Azok a szurkolók, akik az eset közelében állottak, rávetették magukat a határbíróra, és agyba-főbe verték. Erre a játékosok is beleavatkoztak és rövidesen csatatérré változott a pálya. Egymás után kerültek elő a véresarcú nézők a tömegből. A nagy verekedés láttára az egyik erzsébeti szurkoló revolvert rántott elő és azzal kezdett hadonászni. Erre egy másik néző úgy rúgta gyomron a revolverest, hogy azonnal összeesett. A nagy verekedéssel szemben a rendőrség eleinte tehetetlen volt, de végül is a gumibotok megtették a kötelességüket.
Egyébként az 1931. szeptember eleji BT-ülésen bizonyos Glück Jenő azt mondta, hogy A futballbírák legnagyobb része már fegyverrel megy ki a meccsekre és számíthatnak arra, hogy a bíró egyszer szorongatott helyzetében használni fogja a fegyverét. Lehet, hogy ez túlzás volt, de az számtalanszor előfordult, hogy a mérkőzés után a bíró szorongatott helyzetében revolvert húzott elő...
az elképzelhető, hogy egy digitális adathordozó élettartama 20 év, de végtelen számban lehet reprodukálni, szinte percek alatt, és természetesen olyan adathordozók is vannak, aminek ennél sokkal hosszabb az élettartama...
Most mi a biztonságosabb? Ha valami 3 példányban van meg, olyan eszközön, ami 100 évig jó, ráadásul a használata sérüléssel, adatvesztéssel jár, vagy ha valami 5 ezer példányban van meg, olyan eszközön, ami 20 évig jó, és nem lép fel adatvesztés?
Tegnap az OSZK mikrofilmolvasójában voltam, amikor jött egy csoport. Már lassan kívülről tudom, hogy a "tárlatvezető" miről fog beszélni, most azonban egy új elemmel bővült a repertoár. Elmondta, hogy ez a mikrofilmes technológia ugyan nem a legfejlettebb, de legalább (ha jól emlékszem) 100 évig biztonságos, míg a digitális rögzítés élettartama csak 20 év. Attól tartok, hogy ha lenne is rá pénz (nem lesz), akkor sem fogják digitalizálni a mikrofilmes anyagot. Az, hogy dvd-ről pillanatok alatt lehet másolatot készíteni, hogy az adattárolásnak van más módja is, hogy az osztrákokhoz hasonlóan a digitalizált anyag felkerülhet az internetre, az lehet, hogy senkinek sem fog eszébe jutni?
Néhány érdekes, a futballbírákat érintő szabály 1922-ből.
Futballbírák fegyelmi szabályzata 23.§. Az a bíró, aki a mérkőzést bebizonyítottan részrehajlóan vezeti, örökre eltiltandó 24. §. Ha a bíró a mérkőzés vezetéséért a hivatalosan meghatározott költségmegtérítésen kívül többet számít fel, jutalmat kér, vagy elfogad, ígér, vagy ad, örökre eltiltandó 25. §. Az a bíró, aki a mérkőzések eredményére fogadást köt, örökre eltiltandó 29. §. Ha a mérkőzést vezető bíró a pályán valamely játékost tettleg bántalmazza, örökre eltiltandó 30. §. Ha a mérkőzést vezető bíró a nézőközönséget megsérti, elsőízben 2-4 hóra, másodízben 4-6 hóra, harmadízben 6-12 hóra eltiltandó. Ha a mérkőzést vezető bíró a nézőközönség valamely tagját a mérkőzés alatt tettleg bántalmazza, örökre eltiltandó. Önvédelemből származó tettlegesség nem büntetendő.
Igen, elég sikeres volt. Az első öt mérkőzés eredménye:
FC Lorient - Kispest 2-5 (2-1)
AS Brestoise - Kispest 0-2 (0-0)
AS Pontivy - Kispest 3-19 (3-8)
Stade Quimperios - Kispest 2-5 (0-3) SM Caennais - Kispest 3-5 (2-3)
Megnéztem ezeket a játékosokat a Fügedy Péter: Kilenc évtized piros-kék sikerei c. kötetben. Sajnos többnyire csak képek vannak benne, de az általad felsoroltak közül az 1942-es csapatképeken megtaláltam a Dormost, Titkost és a Jenőfit, a többieket nem.
Szerintem a 41/42-es szezonban játszottak a Vasasban, a másodosztályban. (Ekkor jutottak fel.)
A Vasas 75. jubileumára írt könyvben az szerepel, hogy a 41/42 -es szezonra megerősödött a csapat. Érkeztek a Harsányi fivérek Tokodról, az újpesti Dormos és Magyar, valamint Jenőfi és Titkos Pál...
Nem volt túl bonyolult ... Ez a skót válogatott meze 1900-ból az Anglia elleni 0-0-ás meccsen viselték ezt a förtelmes színű mezt. Ez volt első alkalom , amikor nem a sötétkék-fehér szerelés volt rajtuk. Jelenleg a Hampden Parkban van kiállítva a skót futballmúzeumban (ott ilyen is van...) És ami klasszikus: ott virít a "cap"-sapka- is. (Ezt Mo-on is bevezették ?)
Még csak 1930-ig jutottam el, és nem volt meg. Ez annak a 14 meccses, igen jól sikerült túrának az egyik állomása volt, amelyről hazatérve az Újpest 9-1-re verte meg a csapatot? Egyébként a franciák nemigen vették szívükre a dolgot, mert egy évvel később ismét meghívták a Kispestet. Akkor csak nyolcat kaptak.
Ben, figyeled? Óbuda+Pamut Ennek lassan utána kell járni...
Egyébként a volt pálya mellett járok el busszal, de nehezen tudom elképzelni, hogy mai formájában ott egy pálya elfért volna (arra célzok a magam esetlen módján, hogy talán valamit mégis építhettek oda azóta - de majd egyszer jobban megfigyelem).
Bozsik Stadion meg van ez a meccs?
1932. december 29. csütörtök AS Pontivy - Kispest 3-19 (3-8)
Pontivy,
Gól: Serényi (6), Szepes (5), Kiss (4), Kormos (2), Mikes (2).
Így van, és jelenlegi ismereteim szerint az utolsó is.
Még nem néztem bele (pedig ma minden lehetőségem meg volt rá)!
Mondjuk nem sokáig bírta - a kor vidéki sajtójára jellemző heti megjelenéstől eltérő -napi jelentkezést. Négy hónap után a heti hatszori megjelenés kettőre csökkent, aztán 14-ben, ha minden igaz, meg is szűnt a lap...
Szívesen! Éreztem...:) Egyébként az Újpesti Tükör volt a város első napilapja, legalábbis ezt állították magukról. A tipográfiája sokkal modernebb volt a többi helyi lapnál, de ugyanúgy tele volt hirdetéssel, és sport sem volt benne túl sok. Bár én csak két ügy miatt néztem meg az újpesti lapokat, 12-14 között (de ezt Te is tudod), nincs komolyabb rálátásom az ottani sajtóra.
Hoppá. Esetleg átment egy-két szakosztály? Én is belenéztem épp ma a Pluhárba, a MOVE Árpád SE (talán így hívták akkor) címszónál azt írták, hogy a főváros kisajátította a Határ úti pályát, az OTE pedig egyesült a III. ker.-rel. És a pálya a Hévizi úton volt, de elég egyértelmű, hogy ez ugyanaz a pálya, amit Vörösvári útiként írtak. Majd holnap felviszem a laptopot a galériára, aztán jól kijegyzetelem.:) (a Pluhár szabadpolcos, ahogy a Siklóssy-féle háromkötetes sporttörténet is, azt is illene végre alaposabban szemrevételeznem.)
Újpest 1914. február 22. Pásztor Sándor tartott felolvasást, melynek témáját az immár 30 éves U.T.E. múltjából merítette. A felolvasás végén Dr. Kálmán Ödön az UTE elnöke indítványozta a felolvasás teljes szövegének kinyomtatását, egyben magára vállalja a nyomdaköltségek fedezését. Nem tudom, hogy megjelent-e, az OSZK katalógusában nem találtam.
És az örök klasszikus, hiányzó keresztnevekben témában egy kis adalék (nem tudom, segít-e): Újpesti Tükör 1914. január 1. UTE-ből távozik: Kazár Tibor, Neumann Alfréd, Szaszka Zoltán, Gergye János, Hinterreiter Mátyás, Weisz Hugó, Müller Gyula, Klein Zsigmond, Deutsch Viktor Átigazolásukat kérték az UTE-be: Priboj István (Tatabányai SC), Szimon Kálmán (URAK), Ludwig Gyula (BAK), Szabó Antal (III. ker. TVE), Fogl István (Tatabányai SK)
Az ÚFC pályája a mai Auchan helyén volt, a Téglagyár mellett (ha jól tudom).
Az Auchanban azért is van kirakva Hidegkuti fényképe, mert ÚFC nevelés volt. A téglagyár meg az anyukája tulajdona volt.
Ha valaki látta a 6:3-ról szóló korabeli filmet, az ismeri a történet folytatását is. Hidegkuti anyja 1953-ban a korábban általa tulajdonolt téglagyár kétkezi munkása volt...
Ráadásul ez a volt Határ utcai pálya még a hetvenes években is működött, ugyanis szerepel egy hetvenvalahányas Budapest atlaszban....ezért látszik a műholdfelvételen olyan szépen az a hajdani futókör...
Egy 1942-es térképen jelölik mind a TVE, mind az OTE sporttelepet.
A TVE-pálya a linkelt képen az általad jelölt területtől kicsitit lentebb, az út túloldalán, a Galagonya és a Nagyszombat utcák közötti parti sávban helyezkedett el. Most is gyönyörűen látszik a volt pálya körvonala (nem épült be)...nem tudom mi a fene lehet most a helyén ez a parkszerűség.
A jelenlegi III. ker. pálynál, a Hévízi úton, az OTE sporttelep megnevezés szerepel.
Wolfner család Wolfner Gyula (18141889), a magyar bőripar egyik megteremtője, Csehországból vándorolt be testvéreivel. 1841-ben Újpesten bőrcserző és kikészítőüzemet létesített, majd 1855-ben öccsével, Wolfner Lajossal (18241912) megalapította a Wolfner Gyula és Társa közkereseti társaságot, és az újpesti kisüzemet technikailag magas színvonalú gyárrá fejlesztette. Bátyja halála után Lajos az üzemet tovább bővítette, új gyártási technológiát és új gyártási ágakat vezetett be. 1904-ben a király újpesti előnévvel magyar nemességet és bárói címet adományozott neki. Br. Wolfner Gyula (18681944) gazdasági akadémiai tanulmányainak befejezése után átvette apjától, Lajostól az újpesti bőrgyárat, és nagyüzemmé fejlesztette, majd 1937-ben családi részvénytársasággá alakította át. Gyula ismert műgyűjtő is volt. Bátyja, br. Wolfner Tivadar (18641929), aki társtulajdonos volt a bőrgyárban, a Gyáriparosok Országos Szövetségének alapító és igazgatósági tagja, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezető tagja volt. 1922-ben megalapította a Bakonyvidéki Kőszénbánya Rt.-t. A gödöllői kerület 1896-ban szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választotta.
Edzőként dolgozott: Gamma, 1946-47 Dinamo Rosztov (hadi fogságban), 1947-50 Szombathely, 1950-51-ben a Salgótarján, 1952-ben a Dorog, 1953-56-ban a Bp. Kinizsi edzője. 1956-ban és 1957-ben a válogatottnál működött. 1957-60 Bp. Honvéd, 1961-67 NDK szöv. kapitány, 1968-69 Magyar szöv. kapitány.
A Főváros a Galagonya és Határ utca között jelölt ki egy partsávot, 1901. október 27-én tartották a Határ utcai pálya avatását, 1914-ig 2000 férőhelyes lelátót emeltek. 1901-ben létesült a labdarúgó-szakosztályuk. 1942-ben a Főváros kisajátította a Határ úti sporttelepet, majd fuzionált a klub Óbudai Torna Egylettel
OTE
Hévízi út 10
1899-ben alakult a futball-szakosztályuk, melyet pályahiány miatt ! 1901-ig szüneteltettek. 1908-28 között BLASZ-ban játszottak, 1928-39 között a MOVE bajnokságban, majd ismét a BLASZ-ban.
A századforduló körül a sporttelepük : Kálomi utca 4. szám alatt , majd a Háévízi út 10 . volt.
1942-ben a Határ úti sporttelep kisajátítása miatt fuzionált velük a III. Kerületi TVE.
Új nevük Árpád MOVE Óbudai Torna Egyesülete (ÁMOTE) lett.
"Ez egy igazi kuriózum Pécs labdarúgó történelméből. 1919. nyarán villanyfényes esti mérkőzést játszottak Pécsett. Az 1969. március 23-án a Dunántúli Naplóban megjelent visszaemlékezés - Lobosi Jenő szerző - Koller József és Haines Jenő elmondta, hogy egész napos ünnepség után este a PMSC I. és II. csapata játszott egymás ellen, egy foszforral bekent labdával. A 16-os sarkán a pálya mindkét felén, oszlopok voltak felállítva, onnan világították meg a kapukat. A pálya fölött drótok voltak kifeszítve, azokon függött egy - egy lámpa. A játékosok árnyékként látszottak, mégis jól szórakozott a 2000 néző. A bevétel pedig sokat jelentett az egyesületnek, fejezte be visszaemlékezését Haines Jenő."
A III. Ker. TVE pályája, ha jól tudom, egy gyárépület udvarában volt, gondolom egyszer csak hozzácsapták a gyár területéhez, és ráhúztak valami másik épületet.
Azt hiszem igazad van. Most megnéztem a 25-ös térképet és Retek utca van feltüntetve. Nem túl pontos a térkép, de eléggé Marczibányi térnek tűnik. Mivel egy krisztinavárosi kávéházban alapították, ezért gondoltam I. kerületinek. Egyébként a térképen végül csak felfedeztem a Vérhalmot, úgy tűnik volt pályájuk. Úgy saccolom, hogy a Kandó körül lehetett.
Nézegettem két régi térképet a pályákról. Mindkettő két óbudai pályát tüntet fel, az egyiket a Határ utcán (III. Ker. TVE - de ezt egy másik kiadvány Nagyszombat utcaként írja), a másikat a Vörösvári úton, ez volt az OTE otthona. Jelenleg tudtommal egyik sincs már meg, a III. ker. a Hévizi úton van. Mikor kerültek oda? Mi történt a Nagyszombat utcai, illetve Vörösvári úti pályával? Sjose, neked talán megvan a Garasi-féle III. ker. TVE történeti könyv, tudsz erre valamit mondani? (a Hévizi út elég közel van a Vörösvári úthoz, de annyira szerintem nem, hogy a kettő ugyanaz lenne, mármint, hogy az OZE-pályából lett volna III. ker. TVE pálya)
Továbbá: a Sportlap című rövid életű, ám remek sportújság azt írta 1920. október 27-én, hogy a Vérhalom a Bécsi út 86. alatt épít pályát. Ha a régi számozás megegyezik a mostanival, akkor bizonyára nem épült semmi, mivel ott egy régi bérház áll. Az még érdekesebb, hogy a Bécsi út 86. (legalábbis most) egy sarokház. Mégpedig a Nagyszombat utca sarkán van. Azon az utcán, ahol a régi kerület pálya lehetett (legalábbis feltételezem, hogy a Határ utca az ugyanaz, mint a Nagyszombat utca). Ezt lehetett követni?:-) Ha igen, valaki ki tudja hámozni, hogy mi is történt itt?
Az csak egy része, egy lakótelep. A Kerület felét viszont Keleföld teszi ki. De csak a felét :D Van még Lágymányos, Gazdagrét, Őrmező, Kelenvölgy, Kamaraerdő....
arról nem is beszélve, hogy a XI. kerület hivatalos neve mindig is Szentimreváros volt. Csak 1945 után, mint náci múltú személyről, nem lehetett már többé Szent Imréről semmit sem elnevezni. Úgyhogy a 90-es évek közepéig nem volt neve a kerületnek. Aztán meg kitalálták ezt az Újbudát, ami nekem nagyon nemtetszik...
Én azért nem vagyok ennyire tisztában Debrecen futballjával. :( Jeszmás az 1921. húsvéti túrán Saguly néven játszott. Sajnos, aban az időben már készültek fényképek, így felismerhető volt. Hauser Nándor bütykölt egy kicsit a fotóval, emiatt másfél év eltiltást kapott a profiperben.
Én is úgy emlékeztem, hogy ő egy régi szerző, de nem voltam benne biztos. (ebből is látszik, hogy amatőr vagyok) Akkor tudja valaki, hogy kit takar a név és az email cím (foldesilaszlo@freemail.hu)??
Azt hiszem biztos hogy a Losonci AFC régi jelvényét tetfel az előbb, mivel ez egy későbbi és a színek stimmelnek. Csak a szlovákok azért jobban tudatosították, hogy ez egy szlovák csapat!
Három dolgot szeretnék közölni, három különböző témában:
1.
Ha jók az információim, akkor ez a Losonci AFC jelvénye. Talán ezzel tudtam segíteni Sárkánybarlangnak.
2. Az RSSFF (ha jól emlékszem a nevére) egy számunkra elég ismert weboldal (csak a címét nehéz megjegyeznem). Rengeteg jó adatot tartalmaz és a magyar informátor egy bizonyos Földessy László. Na mármost ő az a Földessy, akinek a könyvét oly sokszor emlegetitek? Egyébként szerepel itt az email címe is. Lehet, hogy hülyeséget beszélek, de talán őt is meg lehetne ebbe a topikba invitálni????
3. sonomilanista felvetésére: Sajnos én is csak az amatőr kérdezők csoportját gazdagítom! De igyekszem minél több okosságot magamra felszedni!
Nem. Ez az első magyar profi futballcsapat 1920 augusztusában túrázott Berlinben. A játékosokat eltiltották (pontosabban profivá nyilvánították, ami gyakorlatilag ugyanaz, hiszen ekkor legfeljebb Angliában vagy Skóciában játszhattak volna...). Viszont Jeszmást a Kispest magával vitte 1921 tavaszán egy német túrára, amit nagyon-nagyon nem kellett volna.:) És ha jól tudom, akkor már a kispesti profiper kapcsán kavartak valamit. De hogy ez pontosan hogy volt, azt talán Bozsik Stadion jobban tudja.
na ,azért ne essünk túlzásba ! én is csak amatőr rajongó vagyok, itt a fő spílerek : Tempó Vasutas!, LG23, SJOSE , Bozsik Stadion és Tizennégyes (bocs ha valakit kihagytam). szóval én csak olyan lelkes kis amatőr vagyok, aki képes mindenféle zagyvaságot is írni :-)) de ezért vannak a profi Mester Urak , hogy korrigálják a hülyeséget. :))
Én pl egy szimpla "rajongó" vagyok itt,nekem is sokat segitettek a kis kérdéseimben...:)
Gondolom a topikot vivő "lexikonok" ismerik egymást..
Én viszont arra gondoltam,hogy hallottam a televizióban,hogy valamelyik pesti kerületben talán a 13. vagy a 6.-ban,hogy azokra a házakra ahol valaha szinész lakott a kerület nagy szinháza és a föváros egy-egy kicsi de szép és egyforma emléktáblát tesz,hogy itt lakott xy szinművész,stb,stb..
Ennek a topiknak a fö hozzászólói bizonyára ugyanugy alkalmasak lennének arra,hogy hasonló táblákkal ellássák mondjuk a xy áruház vagy irodépület vagy bármi falát,területét,hogy:itt állt a ABC FC pályája vagy itt volt a Z grund ahonnan elindult QW labdarugó pályafutása..
vagy valami hasonló..hamár obik meg tescok épülnek a pályák helyére..
egy kis emléklap vagy valami..Molnár Ferenc Pál utcai fiúk-ját is megvalósitották ugy,hogy a könyv helyszinein amik vagy ma is állnak vagy legalább jól behatárolhatóak a falakba,a járdára beépitették magát a könyvet igy gyakorlatilag végig lehet járni ugy a regény helyszineit,hogy mindig ott olvasod el a valóságban az adott részt,ahol az játszódik..
Ugyanezen logikával meglehetne csinálni egy budapesti futball túrautvonalat,ahol a pályák,grundok,játékosok házai,klubirodák,kávéházak,stb mentén(illetve az öket jelzö táblácskák mentén)lejárhatná az ember a pesti foci történetét..
bizonyára a mühelymunka szellemi részét vállalná ha ideje engedné pár topiktárs..
mi meg,sima érdeklödök lelkesednénk..:))-meg amiben lehet segitenénk:)
1916. szeptember 17.
3. forduló
Kispesti AC - Újpesti TE 0-2 (0-1)
Kispest, Sárkány u., 300 néző
Gól: Molnár III, Fandl.
Valaki tudja a lilák összeállítását?
A keresőben kutattam egy losonci csapat után amikor ráakadtam a topicra. Mivel a régi idők fociját kutatom nagyon örültem, hogy hasonló érdeklődésű társaságra leltem. Ha nem bánjátok csatlakoznék hozzátok.
Szerintem nincs ebben a topikban kívülálló. Az érdeklődő is ugyanúgy "bennfentes", és egy-egy jól feltett kérdéssel napokra ellátja a topikot jobbnál jobb, érdekesnél érdekesebb témákkal!
Ha a kesztölci foci történetéről is találsz egy ilyen oldalt, akkor jutalomból elviszlek a megye III. északi csoportjának egyik meccsére, beiktatva egynehány helyi pince ingyenes meglátogatását :-) (Két éve költöztem ide.) Esetleg elhívjuk egy huligán debreceni ismerősömet, ő még úgysem látott ilyen jó csapatot :-)
A Pénzügyőr problémámhoz nincs senkinek információja?
anno 4235 hsz.:
A Pénzügyőr SE honlapján olvasom, hogy: "a klubbot 1950-ben alapították, de közvetlen elődjének tekinthető a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye Sport Clubja"
Tud valaki többet a PTBSC-ről és a fúzió vagy jogutódlás kérdéséről. Igaz lehet, hogy a PTBSC-t 1930-ban alapították?
Még egy kérdés: lehet valami közük az 1923-ban alapított Pénzügyi Központ Tisztviselők Sport Egyletéhez (PKTSE)?
"...Vermes Lajos (Szabadka, 1860. jún. 27. Szabadka, 1945. máj. 22.): sportoló, oktató, sportszervező. A bp.-i tudományegy.-en orvosi tanulmányokat kezdett, tornászként tűnt fel, majd valamennyi akkor ismert sporttal foglalkozott. Egyike volt a legelső kerékpárosoknak hazánkban. Fivéreivel létrehozta a Szabadkai Torna Egyletet (1880), s ennek keretében Palicson évről évre atlétikai, úszó-, kerékpárosversenyeket és ünnepélyeket, télen jégünnepélyeket rendeztek. Maradandó alkotása a Szabadkán megépített 500 m hosszú, 4 m széles, ellipszis alakú kerékpárpálya (1892), mely az első volt az országban. ..."
A Testory-család a hazai gyári bronziparosság alapjait rakta le, amikor műhelynél alig nagyobb gyárukat 1878-ban megalapították Kőbányán. Ebből jött létre 1883-ban a Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt., amelyben petróleumlámpákat, csillárokat, vagonvilágító berendezéseket, gázrezsókat, bronz díszműárut gyártottak. A gyorsan fejlődő cég bronzcsillárjai világítottak már a századfordulón a királyi palotában, az Országházban, a fővárosi bankok székházaiban. Az első világháború utáni nagy fejlesztések eredményeként zománcedények, fürdőkádak gyártásával bővült a termékválaszték. 1932-ben magába olvasztotta a fűtési berendezések, fürdőszoba-berendezések és színesfémöntvények gyártásával foglalkozó Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt.-t. Ebben az évben szerepel először a termékeken a Lampart márkanév. 1935-ben fuzionált a Fegyver- és Gépgyár Rt.-vel, Fémárú Fegyver-és Gépgyár Rt. néven, de a Lampart márkanevet is megtartotta.
A vállalat 1947-ben szétvált, és többszöri átszervezés után az egy évvel későbbi államosításkor újjáalakult Lampart Zománcárugyár Nemzeti Vállalat néven. Ez idő tájt több hasonló profilú céget kapcsoltak hozzá, termékszerkezete is átalakult. Neve 1951-től Kőbányai Zománcárugyár, utalva újabb gyártmánycsoportukra. 1957-től Lampart Művek, 1959-től pedig a hat vállalat összevonásából alakult Zománcipari Művek Lampart gyáregysége lett. Az edénygyártást beszüntették, helyette savállóan zománcozott élelmiszeripari és vegyipari gépeket és berendezéseket, tartályokat gyártottak. 1968-tól a Lampart Zománcipari Művek Vegyipari Gépgyára, 1981-től önállósulva Lampart Vegyipari Gépgyár.
A nyolcvanas években a kényszerűen erőteljes "fogyókúrán" átment cég 1993-ban előbb Lampart Vegyipari Gépgyártó és Forgalmazó Kft.-vé, az 1995-ös privatizációt követően Lampart Vegyipari Gépgyár Kft.-vé, majd 1997-től rt-vé alakult, tulajdonosai magánszemélyek. A 2000-ben 135 alkalmazottat foglalkoztató vállalat fő termékcsoportjai továbbra is a vegy-, a gyógyszer- és az élelmiszeripar számára gyártott gépek és berendezések.
Németh László az önéletírásában írja, hogy gyerekkorában nagy futball-rajongó volt, elsősorban a BTC-nek és a MAC-nak szurkolt, nem az akkor már divatosabb FTC-nek vagy MTK-nak. Az apja kivitte a Budapesten vendégszereplő Sunderland meccsére, akikre mint földre szállt istenekre tekintett.
"Ebben a tudósításban valószínû több részletben községünk kulturális, sport életébõl szeretnénk rövid részleteket felvillantani. Olyan fontos, vagy számunkra lényeges eseményeket szeretnénk bemutatni, ami a korabeli, vagy ma itt élõ embereket foglalkoztatta, mozgatta. Forrásaink a korabeli újságok: elsõsorban a Rákos Vidéke címû társadalmi hetilap, a Rákosszentmihályi Egyházközség Historia Domus-a, Varga Ferenc Rákosszentmihály Sportjának 85 éves Története, valamint Lantos Antal Helytörténeti füzetek sorozatban megjelent munkái. A szerzõk talán nem veszik rossz néven munkáik felhasználását. Igyekszünk az írások hûségét megtartani, és az idézett részeket jelezni. Mint már több helyen, községünk történelmi múltjával kapcsolatos írásokban leírták, községünk az 1800-as évek végétõl indult nagy fejlõdésnek. Egyre több családi ház épül, és sorra épülnek a nyaraló jellegû villák is, melyekben a fõváros belsõ kerületeiben lakók szívesen töltötték hétvégéjüket, illetve nyári pihenõjüket. Így kerültek Rákosszentmihályra a frissiben (1877-ben) megalakult BTC football szakosztályának sportolói, akik rendszeresen jártak ki a Klimkó családhoz és más barátokhoz. A játékosok egy része itt is nyaral mint például Manno Miltiadesz, Hajós(Guttmann) Alfréd, Stobbe Ferenc és Kálmán és így nem csoda, hogy a már elõzõleg is mûvelt tenisz és teke (akkor még inkább kugli) mérkõzések mellett egyre népszerûbb lett az új sportág, a football. 1898-ban megalakul a Rákosszentmihályi Sporttelep Egyesület, mely mint társaság mûködött, nem pedig mint hivatalos egyesület. A társaság tagjai a labdarúgást is mûvelték, egymás között játszottak, fekete illetve fehér szerelésben a Mária és Sándor utca felsõ része között lévõ pályán. A labdarúgás rákosszentmihályi meghonosítói: a Klimkó fívérek, István és László, Gressler Jenõ, Hauser János, Chorus Károly, Regele Zoltán és társaik. Sporttörténetileg is nagy esemény színhelye volt 1899-ben Rákosszentmihály. Az Apaticki telepen (mai Hõsök tere) június 18-án, Pünkösd vasárnapján, ünnepélyes keretek között, lelátóval (!) ellátott sportpályát avattak. Az ünnepség keretében a BTC I. és II. csapata játszott bemutató mérkõzést. 1899 augusztusában jelent meg a hír a korabeli sportlap hasábjain: A nyári szezont a BTC csapatának rákosszentmihályi látogatása zárta. Ez a meccs volt a bemutatkozása a futball terén Rákosszentmihály sportszeretõ ifjúságának, mely ha elsõ mérkõzése 0-10 arányú súlyos vereséggel végzõdött is futball hadseregünk újabb értékes növekedését jelentette, és egyúttal a fõváros környékének meghódítását is. A Rákosszentmihályi Sporttelep sorra játszotta a barátságos mérkõzéseket 1899. május 20-án a Magyar Úszó Egylet (MUE) ellen 3:3, augusztus 26-án az Államvasúti Fõmûhely ellen 7:0, szeptember 1-én a MÁV Törekvés ellen 17:0 (!) arányú gyõzelem. A labdarúgás olyannyira népszerû lett, hogy egyre inkább elõtérbe került a szervezett egyesület létrehozásának gondolata. A Rákos Vidéke címû hetilap 1901. I. évfolyam 1. számában az egyesület megalakulásával kapcsolatban írt cikket: A feladat szép és nemes és a lelkes ifjak törekvése elismerésre méltó. Az idõsebb urak ellenszenve megtört, sõt már nem csak szeretettel környékezik az egyesületet, hanem a vezetésben is tevékenyen részt vesznek. A labdarúgásban a Klimkó testvérek kipróbált szakértelme határozott színvonalra emelte a csapatot. 1901. március 9-én tanácskozott a nemrég (január 19) megalakult MLSZ. Az akkori vezetõség rugalmasságára jellemzõ, hogy elfogadta a Rákosszentmihályi Sporttelep belépését noha annak alakuló közgyûlését még meg sem tartották. Az elsõ képviselõ a szövetségben Gressler Jenõ volt. A szövetségben hamar elkészítették a II. osztály csoportbeosztását, és mint a Sport Világ 1901. március 17. számában olvasható: Az elsõ összevetés mérkõzései következõleg állapíttattak meg: 33-as FC - BEAC MFC - Rsztm Sp.T. Ganz WTLT - UTE BAK - MAC Rákosszentmihály sportjában jelentõs dátum 1901. április 7. Ezen a napon játszotta csapatunk elsõ bajnoki labdarúgó mérkõzését. Rákosszentmihályi Sporttelep Magyar FC 2:0. Miután április 21-én a csapat 5:0-ra gyõz a BAK ellen, két forduló után két gyõzelemmel és 7:0-as gólaránnyal az elsõ helyen állt. A zöld-sárga színben játszó csapatról így ír a Rákos Vidéke: A mérkõzések során a szentmihályiak kapuján labda még nem repült be, holott a Magyar Football Club két, a Budapest Athletikai Klub öt gólt kapott. A fõváros sportklubjai álmélkodással fogadták ezt az eredményt. Az élen állók a tavaszi forduló után: 1. 33-as FC 7 6 - 1 12 pont 2. RsztmSPT 7 5 1 1 11 pont A legtöbb mérkõzésen a következõ csapat szerepelt: Klimkó István, Stobbe Kálmán, Klimkó László, Hauser János, Nagy Ferenc, Hauser Rudolf, Chorus Ernõ, Némethy Ödön, Schiller Frigyes (kapus), Borhy Mihály, Chorus Károly. A csapat jó szerepléséhez hozzájárult a kitûnõ baráti szellem, melynek kialakulásában nagy szerepet játszottak a jó hangulatú kiskocsmák, különbözõ bálok, rendezvények. A õszi szezonban folytatódott a jó szereplés, minek eredményeként az Rsztm SPT a bajnokság végén a második helyen végzett. A 14 mérkõzésbõl 11 gyõzelem, 1 döntetlen és 2 vereség, 25:14-es gólarány, 23 pont. A második hely osztályozóra jogosította a csapatot az elsõ osztályban utolsó két helyen végzett csapattal. A különbözõ visszalépések és a versenykiírás megváltoztatása miatt csapatunknak végül is az FTC-vel kellett osztályozót játszani, melyet a Ferencvárosi Torna Club 10:2-re megnyert. Ezzel az eredménnyel a Rákosszentmihály továbbra is a II. osztályban maradt. Ki tudja, mi lett volna akkor, ha a visszalépések miatt nem az FTC-vel kell osztályozót játszanunk? Könnyen lehetséges, hogy elsõ osztályú csapata lett volna Rákosszentmihálynak! Ettõl függetlenül labdarúgóink szereplése minden várakozást felülmúlt, és büszkén mondhatjuk: Rákosszentmihály komoly szerepet játszott Magyarország elsõ labdarúgó bajnokságában. .
Erről a balhéről sem tudtam... (Kedden megnézem a könyvtárban, nem értem, hogy kerülhette el a figyelmem.) Egyébként a Manchester pár hónappal korábban márt játszott Pesten, 6:2-re verték a BTC-t.
Nem ismerem jól Hogan pályafutását, de néhány dologgal kiegészíteném a cikket: a húszas évek első felében (pontos intervallumot nem tudok), a Young Boys, a svájci válogatott és a Lausanne edzője volt. Utána visszatért Magyarországra, majd 1926 és 1929 között a középnémet szövetség trénere lett, ezután a Dresdner FC edzője volt (29-32). 1932-től lett a Racing Paris edzője.
Az angol futball és a századelő magyar huliganizmusa témákat összevonva bemásolok egy néhány évvel ezelőtti Nemzeti Sportban megjelent cikket, melyet én követtem el. /...bár az újság csúnya módon csak figyelemfelhívóként említette a nevem, majd ezek után szó szerint lehozta a nekik küldött írásomat "Munkatársunktól" szerzőségi közléssel...na, így lettem én egy cikk erejéig a Nemzeti Sport munkatársa...:)/
Szóval a cikk:
"
MÚLTIDÉZŐ. A Debrecen futballistái a Manchester United nyomában
Balhé a Fradi-pályán: már 1908-ban is Mint ismert, május 30-án, az előző bajnoki idény utolsó fordulójában a Ferencváros-Debrecen mérkőzésen a hazai drukkerek a mérkőzés végén a pályára özönlöttek, s közülük többen ferencvárosi és debreceni labdarúgókat, szakvezetőket, vezetőket pocskondiáztak és bántalmaztak tettleg is. Ilyen súlyú eset még nem történt a magyar labdarúgásban, de hasonló incidensre már 1928-ban is sor került, mint arról Múltidézés: Gallértalan, sápadtarcú huligán című korábbi írásunkban már beszámoltunk. Egy kedves olvasónk, Lőrincz Róbert viszont felhívta figyelmünket arra, hogy már 20 évvel korábban is történt játékoskergetés a Ferencváros pályáján.
Az oxfordi székhelyű Social Issues Research Centre (SIRC) nevű társadalmi kutatóközpontnak az európai futballhuliganizmussal foglalkozó tanulmányából kiderül: 1908-ban Magyarországon a Manchester United és egy ismeretlen magyar egylet mérkőzése után az angol játékosokat megtámadták a magyar szurkolók, miközben azok elhagyták a pályát. Tovább kutatva az ügyben, fény derül az ismeretlen csapat kilétére. A Manchester Uniteddel foglalkozó Totally Red című internetes oldalon az 1908-as évre kattintva részletes beszámolót olvashatunk az esetről.
Az első bajnoki címét szerző MU a szezon vége után az Osztrák-Magyar Monarchiába utazott. Először Bécsben a Vienna Sport és a Vienna FC vegyes csapatát győzték le 4:0 arányban, majd Budapestre vonatoztak, hogy két mérkőzést játszanak a Ferencváros gárdájával. Az első találkozó az angolok 6:2-es sikerét hozta, a második viszont kisebb diplomáciai incidenst robbantott ki. A játékosok között kitört csetepaté után a játékvezető három manchesterit kiállított, majd az ezek után is folytatódó verekedésnek a rendőrség vetett véget. A United nyolc emberrel fejezte be a meccset, amit végül 7:0 arányban megnyert.
De az igazi botrány csak ez után következett. A pályáról levonuló angolokat a ferencvárosi közönség leköpködte és kövekkel dobálta meg. A rendőrség megrohamozta a tömeget és kardlapozással szétoszlatta. A botrány azonban nem ért véget... A manchesterieket a hotelhez szállító nyitott tetejű kocsit a szurkolók az utcán újra megtámadták. Az újabb kőzápor következtében több angol játékos fejsérülést szenvedett, a rendőrség ezután újra feloszlatta a tömeget.
A magyar hatóságok elnézést kértek, a United először látszólag egy diplomatikus vállrándítással elintézte az incidenst és jelezte, hogy a következő évben is visszatér. Manchesterbe hazatérvén azonban Ernest Magnall, az MU menedzsere fogadalmat tett, hogy soha többé nem megy Magyarországra.
Mindez mindössze kilenc évvel az FTC megalakulása után történt... "
A díjről megjelent összefoglalót már tegnep beírtam.Néhány oldallal korábban (amit tegnap nem vettem észre) egy általános leírásban 1907-es dátumot említenek.Az itt töltött kellemes napok emlékére küldte az angol (amatőr) Corinthian 1907-ben. Van ilyen összeállítás, de a szerző szerint hiányos, mivel a kezdeti időkben nem készültek mindenre kiterjedő statisztikák.Sem az 1906-os, sem az 1907-es év nemzetközi mérkőzéseinél nem szerepel a Corinthian.
Hol olvastál arról, hogy 1906-ban játszott a Corinthians a MAC-cal? Esetleg érdemes megnézni a 26-os Földessyt is. Ha jól emlékszem a végén van egy összeállítás, hogy a negyedszázad alatt a magyar klubok milyen jelentősebb nemzetközi meccseket játszottak.
Jegyzeteimben ezt találtam: Sporthírlap 1925. 11. 07. A Corinthian-díj. A londoni Corinthian FC ajándéka volt, először az 1907/08-as idényben írták ki. Kezdetben nagyobb egyesületek is részt vettek a kupában, az első győztes az FTC volt. Eddig minden alkalommal két fővárosi csapat játszotta a döntőt. A kilenc kiírásból hatszor az FTC, kétszer a Vasas és egyszer a BTC nyert.
Sporthírlap 1927. 08. 27. A Corinthian 1904-ben játszott Magyarországon, a kupát a MAC-nak adta, a klub 1907-ben adta át az MLSZ-nek.
Fodor Henrik: 25 éves az MTK. 1913, 40. o. 1904 A Corinthians elleni mérkőzés bevétele 760 korona volt
A 25-ös döntőről:
Sporthírlap 1925. 10. 29. Két vidéki csapat a Szegedi AK és a Debreceni VSC kiverve a fővárosi csapatokat jutott a Corinthian kupa döntőjébe. A vidék beérkezett ez kétségtelen. [ ] A vidéket többé nem lehet mellőzni, amikor a magyar futballsportról fog szó esni.
Sport és Művészet (Szolnok) 1925. 10. 30. A vidék kinövi gyerekcipőit és reprezentánsai már egyenlő nívón mozognak a budapesti nagyra tartott első osztályú csapatokkal. [ ] Közeleg az idő, amikor a lekicsinyelt vidéki csapatok szorgalmas munkával elérik azt, hogy a budapesti futball korifeusok kényszerülnek elismerni a vidék ugyanolyan jogosságát a kiváltságos helyzetben levő budapesti csapatokkal.
A szegedi Délmagyarország cikke: A Corinthián-díj döntőjét a SZAK Debrecenben fogja lejátszani a DVSC-vel. Legyen ez a mérkőzés ünnepe a vidéknek. (...) A fővárosi futballkörök nem tehettek egyebet, mint kényszeredett arcot vágtak a meglepő eredményhez, de befelé szégyent és keserűséget éreznek. Mert hiába, a vidék rohamos fejlődése veszélyt rejt magában, és mintha egy kissé a külföld előtt elhomályosítaná a budapesti elsőosztályú egyesületeket.
Van egy sor a főoldalon."Links to other sections of the RSSSF Archive" Ez alatt néhány link kapcsolódik különböző statisztikákhoz.Kevésbé látványos, de eléggé összetett.Néha a Google könnyebben és gyorsabban ráakad arra amit szeretnél :) Például innen is lehet sok statisztikához hozzájutni link.
Én azt nem értem, ha rákeresek különféle dolgokra, a google alapján hihetetlen rsssf-es statisztikákat, kimutatásokat stb. érek el. De ha közvetlenül felmegyek az rsssf honlapjára, akkor nem tudom, hogy lehet ezeket megtalálni. Például amit betettél linket: http://www.rsssf.com/tablesb/brit-ier-tours-prewwii.html#c Gondolom, valahol látni lehet, hogy mégis milyen "tables"-ek vannak. De hol?
Ezek itt nem huligánok, hanem játékosok. Ahhoz pedig, hogy meghaltak, talán az orvostudomány akkori állapotának is lehetett köze. De az biztos, hogy a játékosok elég gyakran verekedtek össze.
Találtam egy oldalt, ahol brit csapatok külföldi túrái szerepelnek.1904-ben jártak Budapesten és játszottak a MAC-al is.1906-os fellépésükről nincs említve semmi.
2-4-1904 Budapest Magyar TK Budapest-Corinthians FC 0-6 4-4-1904 Budapest Budapesti Torna Club-Corinthians FC 0-9 5-4-1904 Budapest Magyar Athletikai Club-Corinthians FC 0-12
De jó hogy szóba jöttek a díjak ! Nekem is ez volt a gondolataimban milyen díjak, kupák léteztek akkortájt ? Tud valaki a kisebb rangú kupák , díjak történetéről ?
1924. november 2. az európai futballban valóban a halottak napja volt. Bécsben, az Admira-Vienna mérkőzésen a vendégcsapat egyik játékosa rálépett a hazaiak labdarúgójára, Neidlingerre. A súlyosan megsérült futballista lépét ki kellett operálni, de pár nappal később meghalt. Ugyanezen a napon Louis Poilleux, a párizsi CA XIV. harmadik csapatában lépett pályára. Saját kapusának hosszú kirúgása hátulról fejbeütötte, a futballista megszédült ugyan, de folytatta a játékot. Negyedóra múlva azonban levonult a pályáról, kórházba szállították, de már nem tudtak rajta segíteni. Budapesten a Húsos-BAK másodosztályú mérkőzésen csak játékosok verekedtek egymással és a drukkerekkel. ...... a többit majd egy hónap múlva:-)
Néhány évvel ezelőtt egy idős fazontól, aki könyvekkel foglalkozott.Egy volt egykori játékostól jutott hozzá, hogy kitől, azt nem tudta név szerint.Teljesen képben volt az értékét tekintve, maradjunk annyiban nem volt egy olcsó darab. Ami Tokod csapatát illeti, az írást Tokod honlapján lehet megtalálni.A csapat elnöke írta, gondolom tisztában van a csapat múltjával.Csak a 1940-41-es szezonban szerepeltek az NB1-ben, az 1972-1973-as szezon kapcsán említett Nemzeti Bajnokság említésekor nyilvánvalóan nem az NB 1-re gondolt.
Kedvenc csapataitok kapusai szerepelnek-e a góllövők sorában? Lg-vel korábban már megtárgyaltuk, hogy Török Gabi az Újpestben és a KISTEXT-ben is belőtt néhány 11-est. Van-e valami feljegyzés arról, ki kezdte el ezt a szokást? Ki volt az első Magyarországon? A Kispestben, eddigi ismereteim szerint, Biri János volt az első. Bicskei volt az, aki az emlékezetes Aberdeen elleni büntetőpárbajban "... óriási izgalmak közepette a jobb oldalon a léc alá vágta a labdát." Bicskeinek is volt bajnoki gólja.
Nincs előttem semmiféle könyv, de elég nehezen elképzelhető, hogy a TÜSC (a szomszéd falu) csapata 1972-1973-ban az NB1-ben szerepelt volna. Ezt az adatot honnan vetted? Én úgy tudtam, hogy összesen egy évet játszottak ott. Az üveggyár nem volt akkora cég, a pályán pedig -bár csak homályos emlékeim vannak- szerintem csak korlát választja el a nem létező nézőteret a pályától. A Tokod-Altáró (esetleg 1000 nézőt befogadó) pályája jöhetne még szóba, vagy a dorogi, de itt ekkor biztosan nem játszottak. A Dorognak ugyanis akkor még saját NB1-es csapata volt :-)
Nem tudom, hogy a Wikipedia mennyire megbízható ez ügyben, de szerintük 1882-ben alapították a Corinthianst, aztán 39-ben fuzionáltak a Casualsszal, és akkor lett a klub Corinthian-Casuals. Ráadásul van róluk a wikin egy 1896-os kép, Corinthians felirattal. Szóval furcsa nekem ez az egész. (Most szépen elveszek a részletekben, aztán a cikkben meg marad 1-2 kapitális hiba:))
Az 1926-os jubíleumi évkönyv.A honlapjuk szerint Tokod is elhódította egy alkalommal a díjat.Itt egy kis történelem.
Tokod-Üveggyári SE
Alakulás éve: 1926 Szine: kék-fehér
A Tokod-üveggyári Sport Club (TÜSC) futballcsapat. Az 1926-ban alakult és nyert felvételt a Magyar Labdarúgó Szövetségbe. A KÖLASZ bajnokságban kezdett játszani, elég szép sikerrel hiszen 3 ízben lett bajnok a közép-magyar alszövetségben. Egy ízben 1933-1934-ben megnyerte az országos amatőr bajnokságot. Egy alaklommal, pedig Corinthian-díjat is. 1936-ban nagy eseményre került sor. Ekkor avatták fel az üveggyári pályát, amely mind külsejét mind talaját tekintve országos hírnévre tett szert. A csapat híre is egyre nőtt. A Nemzeti Sport 1940 június 17. számának első oldalán többek között az alábbi főcím szerepelt: "A tokod is bejutott az NB1-be".
Az NB2 élcsoportja az 1939-40 évi bajnokságban: 1. Tokod 40 pont 2. SFAC 34 pont 3. Lampart 32 pont
1. Ferencváros 45 pont 2. Újpest 34 pont 3. Szeged 32 pont 4. Szolnok 31. pont 5. WMFC 30 pont 6. DiMÁVAG 27 pont 7. Elektromos 27 pont 8. Salgótarján 24 pont 9. Gamma 23 pont 10. Kispest 22 pont 11. BSzKRT 19 pont 12. Tokod 19 pont 13. Törekvés 16 pont 14. Haladás 15 pont
A visszajutás nem sikerült. Az elmúlt több mint fél évszázadban mindössze kétszer szerepelt a csapat a nemzeti bajnokságban, de sem az 1949-50-es, sem az 1972-73-as bajnokságban nem sikerült kiharcolni a bennmaradást. A neves együttesek, ennek ellenére nem kerülték el tokodot. Fellépett itt a Vasas, A Vác, A Rába-Eto, A Tatabánya, A Lengyel Ifjúsági válogatott, és a Magyar válogatott is. Bár a csapat nem ért el nagy sikereket, időről-időre feltűnik egy-egy tehetség, mint Kellner Jenő és Sikesdi Gábor, akik az újpest illetve kispest csapatában értek el szép sikereket. Csapatunk jelenleg a megyei másodosztályban szerepel, a felnőtt csapat mellett ifjúsági serdülő és kölyökcsapatunk is küzd a bajnoki pontokért. Tehetséges utánpótlás korú játékosaink lehetnek zálogai az előrelépésnek.
Örökös vándordíj; ezüst serleg, melyet a Magyar Atlétikai Club ajánlott fel a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. A M. L. Sz. évenként egyfordulós labdarúgó mérkőzéseket rendez. A díjat a győztes egyesület kellő biztosíték mellett egy évre birtokába veheti, de a reákövetkező év döntő mérkőzése előtt 10 nappal a M. L. Sz. -nek vissza kell szolgáltatnia.
</P>
A századelőn londoni Corinthian FC budapesti vendégszereplése emlékére egy kupát adományozott a MAC-nak, amely azt az MLSZ-nek adta. A szövetség először az 1907/08-as idényben írta ki a Corinthian kupát, melyért csak amatőr egyesületek versenghettek, így a kupa értéke a profizmus 1926-os bevezetésével devalválódott. A Szövetségi Serleget 1921-ben írta ki először az MLSZ Vidéki Tanácsa, ennek jelentőségéről a későbbiekben bővebben lesz szó.
Egyébként 1926 után pedig a Magyar Kupában legjobban szereplő amatőr csapatnak adták oda a díjat. 1934-ben a VB miatt csak amatőr csapatok indultak az MK-ban, így a döntő egyben Corinthián-díj döntő is volt
A brazil Corinthians FC-t csak 1910-ben alapították.M.o.-on az angol Corinthian-Casuals F.C. volt itt szerintem.A brazil Corinthians FC-t is az ő tiszteletükre alapították Brazíliában, amikor ott túráztak.
Igen, ez nekem is fura, ugyanakkor az MLSZ kiadványban így jelent meg. 1907/08 FTC-NSC 5-0 1908/09 FTC-Törekvés 3-0 1909/10 FTC-BTC 3-0 1910/11 FTC-BTC 5-0 1911/12 BTC-Törekvés 2-1 1912/13 BTC-Törekvés 3-2 1913/14 A mérkőzések nem fejeződtek be 1914-1921 A háború és a forradalmak miatt nem írták ki 1922 FTC-BEAC 3-1 1923 Vasasok-TTC 2-1 1924 Vasasok-BEAC 3-1 1925 Szegedi AK-Debreceni Vas. SC 2-0
A Corinthián FC 1906-ban Budapesten való túrázása alkalmából egy ezüst serleget ajánlott fel a MAC-nak, amely azt az MLSZ-nek adtak át.1907/08-ban írták ki először kieséses rendszer mellett.A díj örökös vándordíj s jövedelme jótékony célt szolgál. A MAC 1925-ben visszakérte az MLSZ-től a serleget, amelyet ezután ők írtak ki.
Ha érdekel a döntők eredményei is megvannak 1907 és 1925 között.
1913. szeptember A harmadosztályú Zuglói SCMÁV Gépgyári SK mérkőzés előtt rendezték a Józsefvárosi AFCBádogosok találkozót. A józsefvárosiak játékosa, Kaszt Rezső megnézte a következő, Zugló mérkőzést is, ahol gúnyolta a hazaiakat. Egy zuglói néző rászólt, hogy hallgasson, mert kiszúrom a szemét! Szeretném azt látni! válaszolta Kaszt, mire a néző esernyőjével felé szúrt és az ernyő tényleg kiszúrta Kaszt szemét.
1911-ben, épp 96 éve történt a hétvégi fordulóban:
Hermus, a Globus játékosa egy Vörösvári úti meccsen szinte minden alkalommal a labda helyett az ellenfelét találta el. Koch Lajos bíró ezt megunva, kiállította a játékost, aki ökölbe szorított kézzel indult meg felé. Csapattársainak kellett lebirkóznia a megvadult játékost, és kivitték a pályáról. Hermust pár héttel korábban a Globus-PAFC meccsen is kiállította a bíró. Hermus a játékvezető tettét egy egyszerű ophtalmológiai operációnak, szemkitolásnak ígérgetésével akarta honorálni, ami miatt a bíró a matchet a 4. percben lefújta.
Erről a cipőről eszembe jutott a Puskás hazatéréséről, a nyolcvanas évek elején készült dokumentumfilm.Az öltözőben meglátta Bozsik régi csukáját és így szólt: -Hogyan tudott ilyen rossz cipőben olyan jól focizni?Most bennem ugyanez a kérdés merült fel...
Ilyen részleteket nem tudok, nem vagyok nagy Újpest szurkoló.Csak megtaláltam, gondoltam az UTE k örömmel nézegetik.Egyébként a Róma oldalán nagyban is megtekinthetőek a képek. Néhány száz címer (magyar csapatok is).
Igen, erre már én is gondoltam, talán egy nagyobb könyvtárban sikerülhet beszerezni. Frontz Döme vs. Frank Döme lassan X-aktás ügy lesz :) Van néhány ellentétes infó.
Tempó Vasutas! 1440. számú hozzászólásához kapcsolódik
A RÖGBI
Nemzetközi történet
Korabeli tudósítás így írja le, a valószínűleg spártai eredetű, de a rómaiak által is kedvelt játékot: Övé a labda, kikerüli az egyiket, odajátssza vígan a másiknak, egyiket fellöki, másikat lelkesíti vadul kiáltva, hogy Oldalra! Messze! Előre emberhez! Vidd át rajta! Fölé! Röviden! Vigyázz! Figyelj hátvéd! A játékot a katonai kiképzésen használták, több helyen a birkózáshoz kapcsolva említik, így a rögbihez hasonló játék lehetetett. Érdekes, hogy a későbbi próbálkozásokkal szemben valószínűleg kevés volt a sérülés. Ezt bizonyítja például a kor híres orvosának Galenusnak a biztatása is. Arrianus író így jellemezte a sportot, szavait a mai kor rögbiseinek is meg kell fogadnia: Látni fogod, hogy milyen megfontoltan cselekszenek a játékosok. Mert senki sem vitatkozik jón és rosszon a harpastumnál csak a továbbdobás és az elkapás az érdekes. Megvan benne a technika, a gyorsaság, a kiegyensúlyozottság, a mozgalmasság és az elme játéka. Ha én dobok a másik elkap. Ám ha elveszítjük a labdát vagy gyámoltalanul dobunk és fogunk, mit ér a játék? Sokszor az egyik azt kiáltja: Dobd!, a másik Ne dobd!, a harmadik Dobtad volna nekem! Nem játék ez már, hanem civakodás. Arrianus leírja a görögök episzkürosz nevű játékát is: A játékteret kőzúzalékból rakott vonal választja ketté. és két, a középvonallal párhuzamos gólvonal keresztezi. A hossza több, mint a dobástáv kétszerese. Adott jelre a két csapat futni kezd a széles fölfestett vonaltól a középvonalra helyezett labda felé. Aki először eléri, az elldobva, vele futva vagy a többiekkel összejátszva minél mélyebben igyekszik behatolni az ellenfél térfelére. Az a csap győz, amelyiknek sikerül átjuttatni a labdát az ellenséges gólvonalon. 1530 Sokan a Calcio-t is a rögbi ősének tekintik, talán azért mert nagyon kemény férfias küzdelem folyt minden meccsen, de mivel a szabály tiltotta a labda fogását, dobását nyitott tenyérrel történő érintését, láthatjuk, hogy ez egyértelműen a futball őse. 1823 Az angliai Rugby városában egy futball mérkőzés alatt William Webb Ellis felkapta a labdát és berohant a kapuba, ott letette a labdát, majd felkiáltott: Gól!!!. Akkoriban a szabályok még teljesen kialakulatlanok voltak, de a labda kézzel való fogása akkoriban is tiltott volt. Ennek ellenére a többieknek tetszett az új játék és ettől kezdve ez lett a Rugby football, azaz a Rugby városának szabályrendszere szerint játszott futball. 1843 Megalakult a Guys Hospital Rugby-Football Club. 1846 kiadták a Rugby-Football szabálykönyvét. 1848 Eton, Harrow, Winchester, Rugby és Shrewsbury diákja különválasztják a rugby football és a football szabályait. 1863. október 23. Megalakult a Football Association. December 8-án volt az utolsó egyeztető tárgyalás a rögbis játékformát támogatókkal. Megegyezés nem történt így a két sport hivatalosan is különvált. 1871. január Megalapítják a Rugby Fotball Uniont, amely magába foglalja Dél-Afrikát, Új-Zélandot és az ausztráliai Új-Dél-Walest is. 1871 AngliaSkócia válogatott mérkőzés volt az első nemzetközi megmérettetés 1900 Olimpiai rögbi döntő: Franciaország-Németország 27:17 1908 Olimpiai rögbimérkőzés: Anglia- Australasia 3-32 1920 Olimpia 1., Usa 2., Franciaország 1924 A rögbi utoljára olimpiai versenyszám. 1., Usa 1935 augusztus 10-18. VI. főiskolai világbajnokság, Budapesten A második világháború után a foci a munkásvárosokban a rögbi pedig a diákvárosokban terjedt tovább. Sajnos ekkor az angol vaskalaposság hosszú időre megakasztották a sportágot. A szabályok szerint nem lehetett cserélni (csak sérülés esetén), csak öt perc volt a szünet (és akkor is a pályán kellett maradni), nem rendeztek világbajnokságot és teljesen tiltva volt a hivatásos rögbi sport. Ezek a szabályok az 1980-as évekig érvényesek voltak. A rögbi nemzetközi versenyrendszere nagyon lassan alakult ki. A legpatinásabb sorozat a jelenlegi Hat Nemzet. Világbajnokságokat 1987 óta rendeznek. A déli félteke legrangosabb tornája a Tri Nations, amelyet csak 1996-tól rendeznek meg. Magyarországi történet ~1875 Múlt század utolsó harmadában a mai Szabadság téren az angol nagykövetség dolgozói űzték a rugby-t 1879 Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében kitér az "Association-játékra" azaz a labdarúgásra és a Rugby-játékra is. Tudomásunk szerint ez az első magyar nyelvű dokumentum a rögbiről. "...Mindamellett két főcsoportra lehetett a Football-t ápoló iskolákat osztani: az egyik , a hires "Rugby" vezetése alatt, a labda utáni szaladást és kapkodást megengedi, mig a másik csoport, Eton, Harrow és Westminsterhirhedt iskolákkal, a labdának kézzel érintését és a lbadával való szaladást tiltja. Egy e téren megindult reform-mozgalom lassanként megteremté gyümölcsét és "Association" név alatt egy Fotball-szövetkezés jött létre, mely a második csoport fő elveit megáévá tevén, a különféle szabályokat s elütő szokásokat egyöntetü codex-é átalakitá s XIII. czikkben összefoglalá. Mig e szövetkezéshez több meg több Clubb és iskola csatlakozott, addig a másik alapelv hivei a Rugby iskola körül mely a Football rugásában mindenkor a leghiresebb volt, csoportosultak. Igy most angliábankétféle systema szerint üzetiuk a játék: a "Rugby" és az "Association"-szabályok szerint. Ezek előrebocsátása után, olvasóinknak a modern s szerintünk correctebb Association szabályok szerint játszott Football-t fogjuk bemutatni." 1880 Valószínűleg a BBTE játékdélutánjain játszották a Rugby-t és a Foot-ball-t. 1891 Kertész Tódor divat, sport és játék kereskedésének reklám és árjegyzékében korlátlan mennyiségben ajánlotta megvételre az angol Footbal kerek és tojásalakú változatait. 1895 Ottó József: Ifjúsági játékok középiskolák számára Rugdaló néven ír a sportágról "...Jelenleg az összes angol rugdaló játékclubbok két nagy pártra oszolva, kétféle szabály szerint játszszák e nevezetes játékot, u.m. a labda felemelésével, az u.n. "Rugby" játék szabályai szerint, és a labda felemelése nélkül, vagyis a "Association" szabályai szerint. Az előbbi a tulajdonképeni rugdaló játék sajátos harczias jelleggel bír, mig az utóbbinak lefolyása sokkal szelídebb, de hiján van ezen játék meglepőbb mozzanatainak." 1900 körül Budapesti Footbal Club fiataljainak próbálkozása A BFC megkezdte a rögbijátékot, hátha megfelel a fiatal nemzedék temperamentuma arra, amire a felnőttek magukat elég nyugodtnak nem érezték A kezdeményezés elhalt. 1900 A lengenda szerint a BTC-nek voltak ekkor próbálkozásai. Jelenleg nincs rá bizonyíték, csak a következő információ: "Magyarországon dr. Ottó József fővárosi tanár kísérlette meg először tanítványaival a football játék meghonosítását. A Rugby játéknak a középiskola igényeihez mért változatát játszották. Az Association-játékra (szerk: ezt használják a klasszikus a futball megfelelőjeként)a BTC állította össze az első csapatokat, kik az eredeti angol szabályok nyomán szervezték meg a játékot" forrás: BTC Foot-ball csapatjaink rendszabályai 1900. Tagsági igazolvány 3. oldala 1910 Korabeli labda bizonyítja, hogy a Ludovikán játszották a rögbit. 1912 két angol csapat bemutatót tartott a Millenárison húsvét hetében 1935 Budapesten rendezik az egyetemi világjátékokat, ehhez kapcsolódva rögbicsapat alakult a TF-en. Eredmény: 1., Franciaország, 2., Németország (Döntő: Franciaország-Németország 12:10). A magyar csapat sorsáról megoszlanak a vélemények: 1., Nem volt idő a felkészülésre, ezért nem indul magyar csapat a Rugdob versenyen. 2., Sajnos az egyik magyar játékos komolyan megsérült, és ezért nem indult a csapat. A világjátékokon szerepelt Anglia, Új-Zéland, Csehország is, de arról nincs adat, hogy rögbicsapatot is indítottak volna. 1969 Cziráky Sándor edzi a Vörösmarty Gimnázium (Budapest) csapatát. Carlo Passalacqua olasz diplomata több csapatot oktat. 1970 Új csapatok: Árpádföldi Rugby Club, Palota SC, Erzsébeti Spartacus, MTK, Szakipari SE, Péceli Spartacus, Veresegyháza Első mérkőzés: Árpádföldi Rugby Club Vörösmarty Gimnázium 25:21 Péceli Spartacus Erzsébeti Spartacus 21:21 1971 Új csapatok: Göd Mtsz., Újpesti Spartacus, Bp. Építők Az első újkori mérkőzések külföldi csapat ellen: MTK-Szakipari vegyes Slavia Praha 23:3 és Építők- Slavia Praha 20:6 Vezetőjük nyilatkozata: "Nálunk komoly hagyományai vannak a rögbinek és nemzetközileg sem állunk rosszul. Nem gondoltuk volna azonban, hogy a fiatal magyar rögbi sport már ennyit fejlődött. Be kell vallanunk tanítani jöttünk, de valamit mi is tanultunk: a magyarok valamivel gyorsabbak nálunk és a tolongásban is megelőztek, ez részükre bíztató jel." A Concorde Toulouse francia rögbi csapat hazánkban turnézott és egy-egy mérkőzést játszott az MTK-val és az Árpádfölddel. A Miroir de Rugby francia szaklapban képriport jelenik meg a magyar rögbiről. 1970/1971 4 fordulós kupaküzdelem: Pesterzsébet, MTK, Építők, Veresegyháza, Göd 1971 Felszabadulás Kupa 5 csapat részvételével Bp. Építők Más sportágak (atlétika, kenu, evezés) régi bajnokainak csapata MTK A kihasználatlan lehetőségek csapata Újpesti Spartacus A legrégibb csapat új névvel (Árpádföld) Inter RC Egyetemistákból álló újonc csapat Szakipar A mezőny legkeményebb gárdája 1971 Ostravaban járt az Újpesti Spartacus 1971 Dunakanyar Kupa szervezte:Göd MTSZ (Nyerte BP. Építők) 1., Bp. Építők 2., Göd 3., MTK 4., Szakipari SE 5., Újpesti Spartacus 6., Inter RC 1971 OKISZ KUPA Spartacus (nyerte a Péceli Spartacus) 1971 Építők Móricz Zsigmond Művelődési Házában rögbis klub működött csütörtökönként Megalakul a Magyar Társadalmi Rögbi Bizottság Elnöke: Dékány István, a művház elnöke Volt edzői bizottság, fegyelmi bizottság 1971 Göd MGTSZ Hannover 1878 (24-17); Praha Rugby Club Göd 1971 10 csapatos bajnokság. A legjobbak: Építők SC, MTK, Újpesti Spartacus, Gödi Tsz SK, III. ker. TTVE 1972 Kupa résztvevők: Ostrava, Frankfurt, MTK, Szakipar Építők, Újpesti Spartacus 1972 Carlo Passalacqua távozása után csak az MTK, az Építők és az Árpádföld működik tovább. Ez a magyar rögbi működésének "Három Kupás" időszaka. A csapatok kupa rendszerben küzdöttek az Építők, az MTK és a OKISZ Kupáért. 1973 Árpádföldi Rugby Club Lokomotivá Ostrava junior 35-10. Valószínűleg az első magyar győzelem külföldi csapat ellen.1000 fizető néző (10 Ft-os belépőjegy) 1979 Tavasszal a BEAC pályán MTK-Árpádföldi Rugby Club mérkőzés, amelynek neve Canada Kupa volt (Árpádföld nyert). Ezután alakult meg a Botond SC. Szinte egyidőben indult Kecskeméten a GAMF-on is a rögbi. 1980 Elte-Beac megalakulása (a tömegsportszakosztályon belül, rögbi szekcióként) 1981 Első külföldi nemzetközi tornán vesz részt az Elte-Beac (6. helyezés). További résztvevők: Vonvärts Berlin, Olomouc I., Villejvif RFC, Vienna Zeltic, Pennyg Roers RFC. 1981 Első Gamf Kecskemét Vienna Celtic cseretúra. Ősszel a kecskemétiek játszottak Bécsben, tavasszal a bécsi kelták jöttek kecskemétre hosszú éveken keresztül. A Gamf első külföldi győzelme, Bécsben 1983 októberében. 1981 Magyar Osztrák ligaválogatott mérkőzés május elsején Győrben magyar győzelem. 1981 GAMF Kecskemét, nagyváradi túra Szvercsák István csapata ellen játék, vendég: Erdélyi Sándor a BEAC-ból. 1984 Nem hivatalos bajnokság: Elte-Beac, Gamf, OKGT, Győri Újkalász Tsz SE, MGM Diósd, Esztergomi Labor MIM, Botond RC 1984 OKGT Franciaországban járt, harmadik ligás csapattal játszottak két mérkőzést, az egyiket megnyerték. Első győzelem francia csapat ellen 1984. október Wales-i csapat érkezett hozzánk 1985 Elte-Beac ifjúsági túra a franciaországi Hagenau-ba. 1985 GAMF Kecskemét első hosszú külföldi túrája augusztusban Franciaország, Olaszország. 1986 Elte-Beac, GAMF Kecskemét, OKGT, Esztergomi Vitézek, Érdi VSE Rugby szakosztály, Tárnok RC, Győr, Pécsi Termeszek, FÁSE, Mogyoród, BLSE 1990 Hardy László (elnök), Erdélyi Sándor (főtitkár), és Körmöczi Béla (elnökségi tag) vezetésével megalakult a Magyar Rögbi Szövetség. A rendszerváltás előtt a folyamatos próbálkozás ellenére sem kaptak engedélyt a rögbi hivatalossá tételére. 1991 Az MRGSZ belép az európai Szövetségbe (FIRA). Zöld Sólymok turné Angliában. Először játszott magyar csapat a rögbi hazájában.
Fő forrásom szerint 1928 áprilisában a Kispest edzője Frank Döme volt. Van-e ki e nevet nem ismeri? Én bizony még soha előtte nem hallottam. Szeptemberben már Frontz Dömének írták.
A Lampart meg lehet, hogy kőbányai cég volt, de az Erzsébet csapatát vette át, és a klub továbbra is Pesterzsébeten játszott. A III. Kerület sem tudott Óbudán játszani sokáig.
1. Tokodi ÜSC 2. Soproni FAC 3. Lampart 4. Egyetértés 5. Soproni VSE 6. PTBSC 7. Zugló 8. MTK 9. Dorogi AC 10. Tatabányai SC 11. Érsekújvári SE 12. Pécsi Vasutas 13. Komáromi FC 14. Alba Regia AK
Egyébként ha idekerül sjose, majd ő talán ír egy-két infót a Lampartról. Volt ebben az időben egy-két fegyvárgyári csapat, mint a Lampart, a Zuglói Danuvia, meg a Videoton elődje.
Azóta újabb képek is kerültek az albumba, és ki lett egészítve a játékosok neveivel, már ahol felismerhetöek voltak.
Bövebb felvilágosítást minden probléma nélkül tudok adni - amennyiben úgy gondolod, hogy még nem tudsz többet mint én - ha megírod e-mail címedet az andor@fastnet.ch cimre
Látom a képen a partjelzőt, és eszembe jut (mert pár órája olvastam:)), hogy 1914 elején Pickford, aki az International Boardnál volt egy nagyon nagy ember, felvetette, hogy a lest esetleg nem a bírónak, hanem a partjelzőnek kellene megítélni. Erre korábban nem is gondoltam, hogy régen máshogy volt, ma már annyira egyértelmű, hogy a lest a határbíró jelzi.
Hát, most erre mit mondjak? Nem igazán foglalkoztam azzal, hogy kik edzették a debreceni csapatokat (nem nagyon ismert dolog, de a húszas években csak néhány csapatnak volt komoly edzője, bár ez nagyjából a harmincas évekre is igaz). Egyébként a Bocskai 1926-ban elvitte a DVSC legjobbjait, a csapat hihetetlenül meggyengül, közben leigazolják az egyik legjobb magyar edzőt? Az pedig, hogy 1929-ben Frontz Döme edzette a DVSC-t, szóval... elég morbid dolog. Egyébként a honlap ilyet is ír: "Ami a kezdeteket illeti: 1920 és 1926 között a DVSC az Északi Hadi Bajnokságban játszott, ahol ötször győzedelmeskedett." Azt hittem, ekkor már béke honolt nálunk, és nem kellett hadibajnokságot rendezni...
József Nagy (15 October 1892 - 1963) was an Hungarian footballer and manager from Budapest. He is most noted for his career as a footballing manager; Nagy managed the Swedish national football team and then he moved onto Serie A where he managed three clubs, Pro Vercelli, Bologna and Genoa.
Honours ˇ 1932 Mitropa Cup (Bologna)
Teams managed :
1924-1927 Sweden 1928-1932 Pro Vercelli 1932-1933 Bologna 1933-1934 Genoa
az angol Wiki sajnos csak ennyit tartalmaz Nagy Józsefről , sőt a svéd szövetség weblapján meg se említik
salinasnak egy régi kép az 1910-es Göteborg-Djurgarden 3-0-ás meccsről
"..Az elődöntőben a Nagy József által edzett, addig csak egy mérkőzést játszott Svédország volt az ellenfelünk. Nagyon rosszul indult a találkozó, már az első percben gólt kaptunk. 20 percig tartott, amíg a csapat összeszedte magát. Ekkor újra betaláltak a svédek - ezúttal viszont a saját kapujukba. A Svájc ellen kínlódó csatársorunk ezután sorra vezette a szebbnél szebb akciókat, és a korabeli tudósítások szerint a különbség még nagyobb is lehetett volna.
Magyarország - Svédország 5-1 (3-1)
1938. június 16., Párizs, 28 000 néző. Vezette: Leclerq (francia)
Magyarország : Szabó (Hungária) - Korányi (Ferencváros), Bíró (Hungária) - Szalay (Újpest), Turay (Hungária), Lázár (Ferencváros) - Sas (Hungária), Zsengellér (Újpest), Sárosi (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Titkos (Hungária).
Frontz Döme 1927 őszén lett a Bocskai és párhuzamosan a DVSC edzője, miután Nagy József (aki 1927 tavaszától a Bocskait és az NYTVE-t trenírozta), a miskolci Attilához távozott (később Svédországban élt, ha jól emlékszem Nagy svéd szövetségi kapitány is volt). Frontz Döme csak pár hónapig volt a Bocskai edzője, 1928. januárjában felbontotta szerződését. 1928. novemberében agyvérzésben halt meg.
Nemzeti Sport 1928. 11. 19. Meghalt Frontz Döme. Játékospályafutás: URAK, BSE, MTK, Testvériség, Törekvés, NAC. Edzői pályafutás: Vasas, VAC, UMTE, Temesvári Kinizsi, Kispest, BSE (ez lehet, hogy a Bocskai lenne?) Lehet, hogy pontatlanul jegyzeteltem, vagy a Nemzeti Sport írta rosszul (az elsőre tippelek:)), mert Frontz Döme 1922-25 között valóban volt az MTK edzője (Fred Burgess után, és Jimmy Hogan második MTK-s korszaka előtt). Mindenesetre nagyon sok helyen megfordult. (Egyébként ő is az angyalföldi Rajcsuron rúgta gyerekkorában a labdát, mint oly sokan - ez volt a legjelentősebb grund Pesten).
A 3. percben megszerezte a vezetést az UTE. A hazai közönség innen kezdve teljesen megzavarodott. Tombolva kergette rohamra a fiait, a legsúlyosabb sértésekkel szidta az újpesti fiúkat: - Lépj bele! Gazember! Gyilkos! A borzalmas hangorkán elvette a keresztúri játékosok önuralmát. Olyan életveszélyes belemenések következtek, hogy a tárgyilagos nézőnek borsózott a háta. Ezután a bírót is megfenyegette egy néző. Egy hazai támadásnál a játékvezető háta mögött történt, hogy Bozsur, a keresztúriak hátvédje odafutott Magyarhoz, az UTE csatárához és teljes erővel belerúgott. Magyar feljajdult és megfordult, erre Bozsur teljesen megvadulva öklével az arcába vágott. Az UTE-játékosok kétségbeesve kértek védelmet a játékvezetőtől [ ], Kecskeméti azonban továbbot intett. A hazai közönség természetesen még jobban vérszemet kapott. Pláne akkor, amikor azt látta, hogy a Rákoskeresztúr elnöke, Csocsotka Károly dr. uszít leghangosabban. Most már a legenyhébb biztatás ez volt: Lépj a belébe! Szúrd le! A Rákoskeresztúr még az első félidőben fordított, a második félidő elején azonban az UTE egyenlített. Innentől kezdve megint fellángolt a közönség. A pályán már nem sport folyt, hanem embervadászat. A vége előtt öt perccel egy hazai beadást könnyen foghatott volna Antos, az újpestiek kapusa, de ekkor az egyik keresztúri csatár oldalról, három méterről, nyújtott lábbal ugrott a kapus felé. Antos egy pillanatra még a labda után nyúlt, de aztán felébredt bene az életösztön és félreugrott. Így önmagát megmentette egy borzalmas sérüléstől, viszont a Rákoskeresztúrt megnyerte a ťmérkőzéstŤ. A mérkőzés után az egyik pesti laptudósító sietett a telefonhoz, hogy leadja a mérkőzésen történteket. Csocsotka Károly dr. elnök vezetésével körülbelül 50 főnyi közönség vette körül a telefonfülkét. Csocsotka dr. feltépte a telefonfülke ajtaját és amikor hallotta, hogy mit diktál a tudósító, magából kikelve ordította: - Nem így volt! Gazember! Később kitépte a telefonkagylót a dolgozó laptudósító kezéből és a zsinórt a tudósító nyaka köré fonva fojtogatni kezdte Lutz Lajos, az újpestiek edzője azonban a bírót hibáztatta. Ha kiállított volna legalább három játékost, akkor semmi baj sem történt volna. Ha valaki bűnös, akkor elsősorban Kecskeméti játékvezető az!
Alagi Sport Club. Az MLSz tagja. A KöLASz váci alosztályában szerepel [1932]. Az 1924-25. bajnoki évben a II. osztály első helyezettje. Titkár: Szabó Ferenc.
és egy érdekesség:
Dunakeszi Sport Egyesület. Alakult 1925-ben az Alagi Sport Clubból kivált tagokból. Az MLSz tagja, a KöLASz bajnokságáért szerepel.
Borsod, heves és Nógrád adatait próbálom összeszedni. Frontz Antalról nem sok semmit találtam.Szerepel az MTK 1907/08-as névsorában.1916-ban a BSE-vel harmadik, és 1920-ban tényleg a BSE és a VAC Kárpáti és a Stobbe csoport bajnoka.1926-29 a Debrecen edzője.
Amennyiben valaki a legkisebb információfoszlánnyal is rendelkezik az 1914-ben alapított, majd 1950-ben egy fúzió nyomán Dunakeszi Kinizsivé alakult Alagi Sport Clubról, legyen szíves ossza meg velem...
Esett-e már szó Frontz Döméről? 1923-ban ezt írták róla:
Az URAK-ban kezdte a labdarúgást. Tagja volt az MTK 1907/08. évi bajnokcsapatának. Ezt követően a Testvériségben és a Törekvésben játszott centert vagy balösszekötőt. A Rudolfshügel elleni mecsen ínszalag-szakadást szenvedett, ez vetett véget pályafutásának. 1916-ban a BSE edzője, 1919-ben a Vasas és a VAC, 1920-ban a BSE és a VAC trénere, a Kárpáti és a Stobbe csoport bajnoka. A Hatvani AC-val kerületi bajnok. Pozsonyban és Nagyváradon dolgozott, majd ismét a Vasas edzője volt.
Valamikor a Kispestnél is dolgozott, de még nem sikerült kiderítenem, hogy a Frank Dömének írt edző esetleg Frontz Döme lehetett.
A Kispest-Honvéd részét nem én csináltam. A Kispest és a Budapesti Honvéd részéhez egy kicsit én is hozzájárultam.
Karácsony előtt készen leszek az 1922-23. évvel. Ha Sjose elküldi a két hiányzó meccset, akkor meglesz az 1943-44. év is, azaz Bozsik és Puskás pályakezdése az élvonalban. Továbbá megvan az 1946-47. év első fele.
Tervek és feladatok vannak, de ez a megélhetésért való küzdelem...
A Pénzügyőr SE honlapján olvasom, hogy: "a klubbot 1950-ben alapították, de közvetlen elődjének tekinthető a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye Sport Clubja"
Tud valaki többet a PTBSC-ről és a fúzió vagy jogutódlás kérdéséről. Igaz lehet, hogy a PTBSC-t 1930-ban alapították?
Még egy kérdés: lehet valami közük az 1923-ban alapított Pénzügyi Központ Tisztviselők Sport Egyletéhez (PKTSE)?
Valahol Nagy- Britanniában túristák érkeznek egy 30-40 betűs, kimondhatatlan nevű helységbe. Beülnek valahova enni valamit, közben odaintenek egy arrajáró kiszolgálónőt : - Legyen kedves, mondja meg nekünk lassan, tagolva, érthetően ennek a helynek a nevét ! - Bör - ger - King !
Természetesen mindegyikre tudtam a megfejtést, de szerényen hallgattam.:)
Zolnay-Gedényi: nem tudtam, hogy van egy ilyen netes verzió. Viszont van egy hosszabb változata az OSZK-ban, van vagy húsz kötet (kéziratban, gépelve). Na az nagyon durva, már látványnak is...
1.) a leghosszabb helységnév az Egyesült Királyságban -- 58 betű 2.) a leghosszabb walesi helységnév -- 26 betű 3.) egy észak-walesi vasúti tábla felirata Faibournböl 67 méter hosszú és 66 betűs felirat !!
Kurityán: ötk. BAZ megyében, edelényi járás, l: 1980 (1960). Vasútállomás: Szuhakálló-Múcsony. Bányásztelepülés a Szuha-patak völgyében. Közepes minőségű miocén kori barnakőszén. (Új Magyar Lexikon, 1962.)
Herbolyabánya: Kazincbarcikához tartozó bánya (uo.)
Ezt az előbb találtam: 1913. november "A KAOE-BTK mérkőzésen a Frangepán utcai pályán a BTK közönsége égő rakétákat dobált a pályára, hogy a KAOE-t akadályozza a játékban."
Igen ! a Múlt-kor történelmi portálon az alábbiakat találtam:
"...Neves halottakat főként a világháború után temettek Óbudára, előtte ugyanolyan csendes köztemető volt, mint a mai külvárosi temetők többsége. Az első itteni halottak közé tartozik Rokken Imre, a Legnanóban elhunyt válogatott labdarúgó...."
"A magyar válogatott középpályása Rokken Imre honfitársa, Schöffer Imre edző felfedezettjeként került Carroccio városába. Rokken, aki az Inter ellen, idegenben, a negyedik fordulóban lőtt duplájával (2-1) és hazai pályán, a Torinó ellen szerzett két góljával szerzett hírnevet, azonnal vezéregyéniséggé vált a legnanói csapatban. Sajnos a pályafutása 1925 februárjában a septicemia nevű betegség egy súlyos formája miatt kettétört és néhány hét alatt a halálához vezetett. A Redentore templomban óriási tömegek kísérték el utolsó útjára. Közöttük a sport nagy egyéniségei: a Lega Nord elnöke , az Internazionale játékosai, Banas a Milánból, Kuttik és Eichban a Pro Pátriából és természetesen az összes legnanói csapattársa."
dinovercotti fordítása, ezúton itt is köszönetet mondok neki a segítségért !
Ezt ne hagyjuk ki! e-mailben cseréljünk telefonszámot, akkor biztosan találkozunk! A büfé az OSZK egyik legfontosabb helye, és ezt most nagyon komolyan mondom.:)
Egy rövid tekercselés erejéig én is megfordulok ott, egyébként a hírlapolvasóban /meg a büfében :)/ leszek...majd sasolom a laptopot, meg a Zsidó Szemlét...:)
1872-ben alakult.1899-ben futballcsapata is működésbe kezd.1901-ben pályhiány miatt megszűnt, 1910-11-ben alakul újjá és a harmadik vonalban indulnak el.1913/14-ben a másodosztályba jutnak, ahol 22-ig szerepelnek.1922-25 újra harmadik vonal.1925/26-ra már neveznek.
No, akkor ez is kiderült.:) Ha jól tudom, az OTE nagyon régi csapat volt. Talán onnan indult Rokken Imre, aki aztán átment az FTC-be, majd rövidesen Olaszországba, és ott nagyon fiatalon meghalt.
Kíváncsi vagyok, könnyen lehet, hogy így volt (abban a cikkemben ez egy részletkérdés volt, nem jártam utána alaposabban). Holnap az OSZK mikrofilmolvasójában leszel? Mert én igen. Különös ismertetőjelem: egy laptopos ember 1913-as Sporthírlapot vagy Pesti Hírlapot olvas (esetleg délután már Zsidó Szemlét, nyúzom egy ideje, de mindig háttérbe kerül szegény lap:)).
Történet: A klub 1938-ban alakult meg, a helyi leventékből álló fiatalak rúgták először a bőrt Tápiószecső színeiben. A labdarúgás hőskorában sok adat nem maradt fenn a szereplésről, de az akkori vonalbajnokságban léptek hétről-hétre gyepre. Az első igazi sikert az 1959-60-as évben szállították, akkor a vonalbajnokságot megnyerve osztályozón szerepelhettek a közép-magyarországi ligába való jutásért. Négy csapat közül 2.helyet megszerezve lemaradt a feljutásról. A klub a 70-es évek elejéig vegetált a nagykátai járási bajnokságban, majd Lezsófi Lajos által, pártfogásba került, és kialakította a Községi Sport Klubot. Vezetésével többször megnyerték a járási bajnokságot, de az osztályozók itt sem hoztak sikert és nem tudták kiharcolni a megyei I. osztályba való jutást. Annál inkább a Magyar Népköztársasági Kupában, ahol 1978-ban több NB-s gárdát sikerült kiejteni, és csak az NB I-es Csepel SC gárdája állította meg a járási csapatot a legjobb 32-be jutásért. 1980-as évben átszervezést követően, osztályozó után a megye II-ben indulhatott a gárda. Ekkor liftező csapatnak számított . 1985-ben a helyőrségi csapattal fuzionált a KSK csapat és Tápiószecső ZMSE néven szerepelt továbbra a gárda. Így már stabil megye II-es lett a csapat, és 1988-ban 2 gól választotta el a csapatot a megye I-től. A jó csapatot azonban szétszedték a riválisok és egy rosszul sikeredett szezont követően 1993-ban ismét a körzeti bajnokságban indult a brigád. Ekkor a vezetők visszaigazolták a tápiószecsői születésű magasabb osztályban játszó játékosokat, és elképesztő 139-11-es gólaránnyal újból a megyei vonalba jutott fel a csapat. A következő szezonban ismét feljutásra jogosító helyen végeztek, másodikként a Kiskunlacháza mögött a megye I-be jutottak. Ebben az évben érkezett a csapathoz a mostani klub-tulajdonos Horváth Attila és az első évben meglepetésre 4.helyen végeztek. A nyár folyamán minőségi igazolásokkal egy cél lebegett a vezetőség előtt, az NB III. A második megye I-es szezonban aranyérmet szerezve, sikerült is. Mindenki várta a pillanatot, amikor is először játszhatott a csapat a Nemzeti Bajnokágban, és 800 néző előtt hazai pályán 3-0-ra megnyerte az mérkőzést a Pásztó ellen. A nézőszám egyre csak növekedett, idegenben is több százan kísérték el a csapatot, a mezőkövesdi rangadót 2000-en kísérték szemmel. Meglepetés csapatnak tartották a Tápiószecsőt és az ősz végére az első helyen álltak úgy, hogy a 9. fordulóban veszített először pontot a csapat, és a 14. fordulóban szenvedte el első vereséget. Joggal vetődött fel a kérdés, hogyan tovább. A téli holtszezonban pont került a mondat végére, vállalták az NB II-t. Egy-két hátráltató tényező azonban akadályozta a csatározást. A Helyőrség nem engedte továbbra a pálya használatát, így a Sági úti pálya átalakítása miatt a szomszédos Sülysápon kellett lejátszani a hazai mérkőzéseket. A végére azonban kiderült, ez még jót is tett a csapatnak, a szomszédokkal összefogva minden mérkőzésen számolatlanul rúgták a gólokat és 4 pont előnnyel a Jászberényt megelőzve, 101 gólig meg sem állva aranyérmet szereztek. AZ 1998-99-es évben az NB II Keleti csoportjában vitézkedett a brigád, de ekkor megtört a lendület, de becsületesen végig játszva a szezont, 13.helyen zárta az évadot.
Döntően az utánpótláscsapatok versenyeztetési rendszere miatt azonban visszaléptek egy osztályt. A Duna csoportba nyertek besorolást, a 10. helyen végezve épphogy bennmaradtak a bajnoki rendszer átszervezése miatt. A következő évben kvalifikációs bajnokságokban, mind az ősz, mind a tavasz folyamán feljutó helyen végzett a gárda, de anyagiak híján maradt a Mátra csoportban. Szerencsére nem széledt szét a csapat, sőt még jobban összeérett, és megnyerte a bajnokságot rajt-cél győzelemmel. Az anyagiak megint útját álltak a feljutásnak.
A helyzet az , hogy terveim között szerepel összeszedni a korábban már emíltett régióról minden adatot.Sajnos itt is rengeteg csapat szünt meg.A dolog azért nehezebb, mert az évkönyvek v. korábbban a Népsport nem nagyon foglalkozott ezen megyék csapataival, Budapest ill. Pest megye sokkal jobban dokumentált.Ha 1980 előtti időkből vannak adataid területi és megyei bajnokságokból, azok jöhetnek.
Egyik tanulmányodban olvastam, hogy a III. ker. Vívó és Torna Egylet 1941-ben "új nevet vett fel (III. ker. Árpád Sportegyesület) és a klubba beleolvadt a Magyar Pamutipari Sport Club is."
Nemrég akadtam rá az 1941-ben indult Magyar Pamutipari Sport Club Értesítője című kiadványra, amely 1944-ig jelent meg. Ez alapján úgy gondolom, hogy ez a fúzió, amelyről a Magyarság írt, mégsem jött létre.
Holnap este már talán okosabb leszek a kérdésben, mert az OSZK-ban átnézem az említett egyesületi lap példányait...
A mai Zagyvapálfalván az első futballcsapat 1911-ben alakult meg Pálfalvai Törekvés Sport Clubb néven. Ez azonban kellő anyagi támogatás híján nem bizonyult életképesnek. 1919-ben egy másik futballcsapat kísérletezett Zagyvapálfalvai Sport Egyesület néven. Ez az egyesület a bányai Olvasókörrel Zagyvapálfalvai Sport és Művelődési Egyesület néven egyesült. Rövid együtt működés után, az olvasóköri tagok javaslatára a két egyesület különvált. A két egyesület szétválása után a Sport ismét nehézségekkel küzd mindaddig, amíg Varjassy Béla kormánytanácsos 1921-ben kezébe nem veszi az ügyek vezetését. A Társulati vezetés döntésének megfelelően megkezdték a sportpálya építését és a futballcsapat szervezését. Ekkor a régi egyesület megszűnik, s Pálfalva Bányatelepi Sport Egyesület (PBSE.) néven újjá alakul. 1924-ben (1925?) csatlakozik ehhez az üveggyár sportalakulata, s az óta "Pálfalva BányatelepÜveggyári Sport Egyesület (PBÜSE.) néven, Fehér Tivadar kormányfőtanácsos és Fischer Ferenc bányatanácsos védnöksége alatt működött. Az üveggyári csapat alakulásának id_pontját nem sikerült megállapítani. Legszebb eredményeit 1925-26-ban érte el az egyesült csapat, a Mátravidéki bajnoki forduló II.-ik helyezetje, 1927-28-ban a Mátravidék bajnoka. Utána is előkelő helyezettje volt az egységes I. osztálynak. A rövid idő alatt elért eredmény méltó a vezetőkhöz, kiknek odaadó munkássága a csapatot minden kis zökkenőn átsegítette. Ebben az időben az egyesület elnöke: Weiss Arnold üveggyári főmérnök, társelnöke: Schmidt Jenő bányatársulati főmérnök. Alelnökök: Heinz Ottó üveggyári mérnök és Kertész Sándor. A megépült bányai sportpálya helye, Felső-Pálfalva bányatelep Szánás puszta felöli oldalán, a Szánas patak bal oldalán, azzal párhuzamosan, a patak és a szánasi mezei út között helyezkedett el. A pálya rövidebbik alsó oldalát, a mélyfúró vállalat telephelye zárta le. (kacsaúsztató 1930-as évek) A Szánas patak jobb oldalán lévő hegyoldal, a természetes lelátó kialakítását tette lehetővé. (Ez a hely a későbbi időben a bányagépgyár telep helyévé vált, és a sportpályát máshová helyezték át.) Ezen a magaslaton épült meg a sportöltöző, fűtési lehetőséggel, hideg, és meleg vízzel ellátva. A bánya minden támogatást megadott a sportolók részére, de munkaidő kedvezményt nem biztosított. Mint gyerek emlékszem, hogy egy alkalommal a bányatelepi pályán a mérkőzés időpontját módosítani kellett, mert az egyik játékost nem, jelent meg, illetve későn engedték el a Frigyes lejtősaknai munkahelyéről, ahol vasárnapi műszak volt. Így a bányából a zatkoi hegyen át gyalog, egyenesen az öltözőbe kellett rohannia átöltözni, és máris kezdődhetett is a mérkőzés. A sportpálya építésével mondhatni azonos időben kezdődött el a bányatelepi kaszinó építése is. A kaszinó megnyitása után, már lehetőség volt, többek között az ellenfél csapatának megvendégelésére is. A Zagyvapálfalvai Üveggyár RT. is hathatósan támogatta a futball csapatot. A munkaidő kedvezménnyel sem volt különösebb probléma. Tekintettel arra, hogy az üzem három műszakos rendben dolgozott, a munkaidő beosztást a futballisták tréning napjainak figyelembevételével készítették el. Ha kedden vagy pénteken, tréning volt, és az illető délutáni műszakban dolgozott, a helyettesítést megoldották. Az üveggyárban, az első csapatban játszó futballisták előnyben részesültek a lakás szétosztásnál. Az 1936-1939 évek között épült 6 darab, egyenként 12 lakásos épületben kaptak lakást a játékosok. (Pl., akikre még emlékszem. Berencsik János, Túri Sándor, Tóth Sándor, Stern Aladár, Kaszl József, Schrenk Rudolf, Bakó Gyula, Németh Béla, stb. Ezek a lakások összkomfortosak voltak. Igaz, hogy közös fürdőszoba, mosókonyha tartozott a lakásokhoz, de az 1930-as esztendőkben ez igazán fényűző volt.) A csapat többször is játszott külföldi üveggyárak együttesével, így többször is volt oda-vissza mérkőzés a Fekete erdői üveggyár csapatával. 1925. július. 12-én a Rimaszombati POS csapatát látta vendégül, és 3:0- ás győzelmet aratott. A Munka c. lap így írt a mérkőzésről: "A békéből még előnyösen ismert Rimaszombati futballisták július 12-én, vasárnap a Pálfalvai Bányatelepi Üveggyári Sportegyesület vendégei voltak. A víg, mulatós gömöri fiúk, a jóformában lévő pálfalvaiaktól kikaptak. Úgy látszik, a megszállt területi klubok ellenfél hiányában visszaesést mutatnak, míg a pálfalvaiakkal szemben haladásról kell megemlékeznünk, akik az őszi bajnoki első fordulóban kemény diónak ígérkeznek. A csapatnak lelkes támogató tábora volt a bányatelepen, és az üveggyárban egyaránt.
1937-1938. évi eredmény táblázat. A csapat Játszott mérkőzés: 7. Nyert mérkőzés: 6. Veszített mérkőzés: 1. Gólarány: 19:7. Pont: 12.
1945-ben a háború után, a Zagyvapálfalva község és az üveggyár hozott létre egy csapatot, ZKÜSE. néven. 1947. június. 7-én indult a megyei mezítlábas labdarúgó bajnokság, amiben a ZKÜSE is indította saját csapatát.
1947-48-ben a ZKÜSE. és a bányai PBSE. ismét fuzionált, de az egyesülés nem tartott sokáig egy évig. 1949-ben Zagyvapálfalvai Sport Egyesület néven - ZSE - működött az új futball szakosztály. Az üveggyár és a község, valamint a pártoló tagság egy új sportpályát alakított ki a község déli végén. A háború alatt megépített, de soha be nem üzemelt vágóhíd épületéből egy nagyszerű, minden igényt kielégítő öltözőt alakítottak ki. (Későbbiekben megépült a tekepálya és a tréning pálya is.) 1950-ben, a volt PBSE. Zagyvapálfalvai Gépgyár néven alakított labdrúgó szakosztályt. A bánya központi műhelyéb_l 1951. október. 1-vel megalakult az OVB.(Országos Bányagépgyártó Vállalat.) Így a bányai futballcsapat Zagyvapálfalvai Gépgyár név alatt működött tovább. 1955-ben, Zagyvapálfalvai Bányász új elnevezéssel működött a futballcsapat. 1960-ben, - tekintettel hogy az Építésügyi Minisztériumhoz tartozott az üveggyár, a futballcsapat a Zagyvapálfalvai Építők név alatt szerepelt. 1960-61-ben, a Zagyvapálfalvai Építők, az Északi NB III. csoportban játszottak. 1961-62-ben a megyei I. osztályban rúgták a labdát. 1963-69. között, Zagyvapálfalvai Építők, az NB. III-ban, majd a megyei első osztályban játszottak. 1970-ben, Salgótarjáni Síküveg SE. név alatt folyt a labdarúgás. 1980-ban, a csapat megnyerte a megyei bajnokságot, és így felkerült a Területi Bajnokság Mátra csoportjába. (A területi bajnokság a régi NB.III-nak felelt meg. Itt játszott a csapat 1981-89 között. 1988-89-es évadban, a csapat ismét megnyerte a területi bajnokságot, és így felkerült az NB II-be. 1989-91. évben, Salgótarjáni Síküveg néven, az NB. II. Keleti csoportban jól szerepelt a csapat. 1991-92-ben továbbra is az NB.II. Keleti csoportban játszik a csapat. 1992-93-as évadban ismét fúzió, ezúttal a már gyenge lábakon álló SBTC-vel. SBTC SALGLAS néven. A fúzió csupán 1 évig tartott. 1993-94. Síküveggyár SE. néven, megyei II. osztály. 1994-95. Síküveggyár SE. megyei I. osztály. 1995-96. FC. Zagyvapálfalva, megyei III. osztály. 1996-97. FC, Zagyvapálfalva, megyei III. osztály. 1997-ben, az FC. Zagyvapálfalva nevű labdarúgó csapat anyagi gondok miatt megszűnt.
Több évtizeden át lelkes sportélet volt ebben a Pálfalvai sportlétesítményben. Az évszázad végére elsorvadt minden. A gazda nélküli pályát benőtte a gaz, és a mai TV-t néző ifjúság már nem futballozik. De talán mégis van remény. Mint amikor a szürke felhős égboltozaton, a felszakadozó felhők között megjelenik a kék ég piciny darabkája, a pálfalvai futballpályán is megláttam az ember nagyságú gazban az ég kékjét, mert néhány életre termett gyermek a pálya egyrészén kiirtotta a gazt, és elkezdte rúgni a bőrlabdát.
Köszi sjose!Ha esetleg még lesznek hasonló infóid, ne kímélj!
Ismét találtam egy-két érdekes külhoni linket.Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy lesz-e olyan elvetemült vki, hogy a magyar fociról dob össze egy hasonlót.
A Soproni Vasutas Sportegylet a labdarúgó szakosztály megalapításával 1921-ben jött létre, és azóta a labdarúgáson kívûl több sikeres, országos és nemzetközi hírû szakosztályt - így pl. kosárlabda , tenisz, ökölvívó, asztalitenisz, jégkorong, vívó, teke, sakk, természetjáró, triatlon stb. mûködtetett. Ha nem is a labdarúgók érték el a legkiemelkedõbb erdményeket, mégis ezen a szakosztályon keresztül vált ismerté a Soproni VSE név országszerte, hiszen a labdarúgók a 30-as években már a Nemzeti Bajnokságban szerepeltek, hol a második , hol a harmadik osztályban. Az 1936-os évben Kõmíves Imre személyében olimpiai válogatottja is volt a szakosztálynak. A 40-es években 2 alkalommal is osztályozót játszhatott a csapat az NB.I.-be jutásért, de mindkétszer elveszítette azt. Az 50-es, 60-as években is a Nemzeti Bajnokság 2.-ik és 3.-ik vonalában játszott az együttes, többször 4-5 ezer nézõ élvezte a kitûnõ játékosokból álló és szórakoztató játékot nyújtó GYSEV tulajdonú csapat játékát. Régebben az SVSE SFAC, késõbb az SVSE Soproni Textiles rangadók jelentették az év egyik legrangosabb sporteseményét Sopronban és környékén. A 70-es években az NB.III.-ban szerepelt a szakosztály, 1976 ban a soproni közlekedési csapatok fúzionáltak és megalapították a Soproni Közlekedési SE-t, amely aztán a kellõ motíváltság hiánya miatt 1978-ban kiesett a 4×20 csapatos NB.III.-ból. A városnak a Textiles jogán NB.II.-es csapata lett SSE néven, melynek keretébe 8 volt vasutas játékos is bekerült. AZ SVSE-nek azonban újra kellet kezdeni mindent, hiszen a legutolsó, azaz a járási bajnoksába sorolták be. A fiatal játékosokból álló vadonatúj csapat átérezte a nehéz helyzetet, és 2 év alatt 2 bajnoki címet szerezve 1980-tól legalább ismét a megyei I. osztályban játszhatott 16 éven keresztül. 1996-ban ismét bajnoki címnek örülhettek a Lõvérek alján és a csapat visszakerült a régmúlt dicsõségét idézõ Nemzeti Bajnokság III.-ik osztályába. Itt 2000-ben a 4. helyezéssel érte el az új idõszak legjobb eredményét és õsztõl a kvalifikációs NB.II.-es bajnokságban játszhatott fél évet, de a 8 csapatból ismét 4. helyet érõ teljesítmény csak az újbóli NB.III.-as tagsághoz volt elegendõ, ahol ezután gyötrelmes 2 év következett, egy 13.-ik és 14.-ik helyezéssel. A labdarúgó szakosztály megalapítása óta jelentõs szerepet tulajdonított az utánpótlásnevelésnek, és több volt SVSE játékos is eljutott más csapatokban szerepelve az NB.I.-ig, így pl. Gangl László Haladás), Deák Gábor, Borsos István ( Soproni LC), Ferencz Gyula (Salgótarjáni BTC), Varga István (Vasas), Majoros Zoltán (Soproni LC, Haladás). De úgyanígy több NB.I.-ben szerepelt labdarúgó is játszott az SVSE-ben, a leghíresebb közülük a 16-szoros válogatott, tragikus sorsú volt Ferencváros labdarúgó, Simon Tibor, aki élete utolsó bajnoki mérkõzését játszotta és utolsó gólját lõtte 2002 tavaszán az SVSE-GYSEV színeiben, edzõtársával, Farkas Józseffel együtt szerepelve. Itt játszott Mlinkovics László ( FTC, MATÁV), az olimpiai válogatott Kucselata János (Videoton), Tikosi Gyula (MTK), Katona Sándor, Balaton Vilmos, Kovács Tibor (Soproni LC), Kelemen Zsolt (Vác), Takács Péter (MATÁV). Ma is az együttes tagja Mentes Attila és Varga Károly (Soproni LC). A csapatban régen és most is több vasutas dolgozó is játszott, a keret és a kezdõcsapat zömét vasutasok alkották, akik közül volt és van rendelkezõ forgalmi szolgálattevõ, átmenesztõ, rakodásirányító, raktárnok, mûszerész, diesel jármûszerelõ, elõadó, osztályvezetõ helyettes, diszponens, gépkocsi vezetõ és még sorolhatnánk.
Apám 1988-ban kivitt Málta ellen, hogy "lásson egy tuti győzelmet a gyerek". Hát alig sikerült X-re menteni ugye :D Ez volt az első válogatott meccsem...
sajnos csak a bevezető van velsziül. Emlékszik valaki a 85-ös (?) Wales-Magyarország meccsre? A walesi tévé adását vettük át, az elején kiírta, hogy melyik két ország játszik, de én olyan szavakat még az életben nem láttam.:) Na ez most csak úgy eszembe jutott.
A lap alján van egy free gomb.Ráklikkelsz.Ezután a táblázat felett látni fogsz egy számlálót.Ez kb. 1 perc alatt visszaszámol.A megjelenő 4 karakteres ellenőrző ködot beírod az üres mezőbe és Enter.
Azért a "gyerünk srácok, ma pogrom lesz" elég durva volt... és manapság nem sokan halnak meg a futballpályán, szabálytalanság miatt... szóval azért akkoriban is durva dolgok történtek szerintem.
Tényleg jó lenne ilyen rendőrségi, bírói ítéleteket olvasni, sokminden kiderülne belőlük
Azért ez bonyolultabb. Mert egyrészt valóban kevesebb botrány van. Másrészt akkoriban a meccsek biztosítása jóval kisebb volt, és azt sem feledhetjük el, hogy az akkori újságírók is más szemmel látták a történéseket, mint a maiak. Amikor valaki azon háborodik fel, hogy egy játékos nyílt színen levette a mezét (pedig hölgyek is látták), vagy felháborodva írja, amikor egy játékos marhának nevezte ellenfelét - szóval ezek az emberek mit írtak volna pl. a Heyselről? Szóval: forráskritika a kulcsszó - óvatosan kell bánni ezekkel a leírásokkal. Ettől persze még tény, hogy 21-ben valóban betiltották Budapesten a nyilvános futballmérkőzések rendezését, vagy az is, hogy állítólag természetes volt, hogy a játékvezetők revolvert tartottak maguknál. De pl. arról nem tudok, hogy egyetlen szurkoló ellen is bírósági ítélet született volna (játékos ellen előfordult!). Azért manapság akad egy-két ilyen is. Ugyanakkor jó lenne rendőrségi és bírói jelentéseket olvasni, remélem egyszer még ráakadok néhányra.
kardlapozás, tömegoszlatás, szemkiverés, ökölharc, székrongálás is előfordult, még a külföldi sajtó is cikkezett a magyar huligánokról... sőt, egy időre a futballt is betiltották Budapesten...
Zsak Fogl II Hungler Rebro Kleber Furmann Senkey II MOLNAR Dezso KOHUT Vilmos Priboj Opata
ESPANA
Zamora Juanín Pasarín Cubells Gamborena José MŞ. Peńa Samitier Chirri I Errazquin Goyenechea Piera CAMBIOS (csere) 46' Hungler por Senkey I 46' Rebro por Zloch 46' MOLNAR Dezso por Takacs II
GOLES:
53' Gol Goyenechea OTROS DATOS DE INTERÉS Amistoso( helyszín) Estadio: Ferencvaros (Budapest ) 04/10/1925 Arbitro: Eugen Braun (AUT)
Mondjuk ez igaz... én az utóbbi időben pl. igen jelentősen kibővítettem a passzív jégkorong szókincsemet szlovákul :-) A-Muzstvo, Mladez, Hráci, Pohár, Zimny Stadion, Statistky... olyan jól elnavigálok már a honlapokon, hogy ihaj :-)
Azért a Régi gólok, edzősorsoknak a második fele, vagyis az edzősorsok az tényleg jó! Bár ott Hámori gondolom csak annyit csinált, hogy lejegyzetelte Gutmann Béla szavait.
jut eszembe, Sárosi! Neki a lelépését lehetne elemezni. Ha jól tudom, 1948-ban, se szó, se beszéd otthagyta az FTC-t, és lelépett Olaszországba. Mindezt néhány meccsel a szezon vége előtt, a legnagyobb titokban.
Aztán lehet, hogy rosszul emlékszem, de valami ilyesmi rémlik
sajnos nem jelent meg róla könyv (igazán megérdemelné...), pedig a fia, Zsengellér Zsolt újságíró nyugodtan megírhatná...
Egyébként most hogy így mondod, nekem se nagyon jut eszembe róla érdekesség. Talán a gólrekordja (22 meccsen 56 góllal gólkirály, 2 gól feletti átlaggal csak neki sikerült az egész világon), a lábtörése (1939) és az, hogy talán utolsóként mehetett engedéllyel külföldre (1947 szeptemberében) számít érdekességnek... Más nekem se nagyon ugrik be, mint pikantéria.
Még annyi, hogy 36-ban vitték volna az Olimpiára, csak az Újpest profi szerződést adott neki, így lemaradt.
Szerintem inkább tízezer az a százezer olvasó. De ezt úgysem tudhatjuk. Valóban fontos lenne Zsengellér, gondoltam is rá. Én ugyan nem nagyon gyűjtök önéletrjazokat, de egy ilyen sorozatba azt hiszem feltétlenül illene pár ilyet is csinálni. És mivel nem erre szakosodtam, olyanokról tudok írni, akikről van anyagom. Schlosserről és Orthról vannak jegyzeteim, Sárosiról, Zsengellérről alig-alig. Ilyenkor segítenek a könyvek. Schlosser megírta visszaemlékezését, Sárosi szintén, Orthról pedig jelent meg egy könyv. És ez az a három ember (főleg az első kettő), akinek voltak olyan momentumaik, amikről lehet cikket írni (szóval olyan cikkre gondolok, ami több, mint egy "egyszerű" sportolói életrajz. Schlosser angliai vendégszereplése, majd botrányos klubváltása; Orth üzleti ügyei és ezzel kapcsolatban konfliktusa Kertésszel, az osztrák kapcsolat, amikor majdnem elszerződött, aztán a lábtörés. Sárosinál már nagyobb gondban vagyok, ott az egyetemi végzettség, majd parlamenti képviselőjelöltség leginkább érdekes (vagy hirtelen ezek jutnak eszembe). De már vele is gondban vagyok kicsit, szóval utána kell még nézni itt a dolgoknak. De a lényeg, hogy Ábellel kapcsolatban, hiába volt nagyjából hasonló kaliberű labdarúgó, mint Gyurka, nekem nem nagyon jut eszembe olyan különleges dolog, amiről írni tudnék (tényleg teljesen más műfaj egy sportlapba, vagy egy politikai lapba a sportról cikket írni - az, hogy egy labdarúgó milyen csapatokban hány gólt rúgott, egy közéleti lapban teljesen érdektelen). Esetleg könyv jelent meg Zsengellérről?
Baloldalon, a teljes egészében látszódó futópályás a Chinoin. Tőle északra a földes az edzőpályájuk. A jobb oldalon lévő három pálya a Duna Cipő pályái, a balszélső a center pálya, a másik kettő az edző
Igazából nem sokat tudok, de mindegyiknek megvan még a pályája Újpesten, ki lehet menni, érdeklődni...
A Chinoin természetesen a gyógyszergyár csapata volt, a 70-es években a Chinoin-Bányagépgyár újpesti rangadókra gyakran 2-3000-en is kilátogattak. Egyébként talán a ping-pong szakosztályuk volt a legjobb, ha jól emlékszem, magyar bajnoki érmeik is voltak.
A Duna Cipő a Duna Cipőgyár csapata volt, valamikor 90 körül a gyár és a csapat is megszűnt. Helyén játszik a Duna SK.
A Vízművek az egykori Ampere SE (Tungsram gyár háború előtti csapata) pályáját kapta meg. Az Újpesti "Ister" Vízmű csapata játszott a pályán, a válogatott is többször edzett ott. Nem véletlenül: Magyarország egyik legtökéletesebb állapotú füve van ott. Nem véletlenül: reggeltől estig ingyen lehet locsolni :-) De ezzel összefügg a legnagyobb hátránya is: több millió szúnyog van nyaranta :D
Egyébként kellemes fekvésű pálya, ligetek, fák veszik körül, felújított öltöző épülete, és műanyag székes lelátója van.
Egyébként több újpesti kötődésű játékos került ki mindegyik klubból, vagy valamely rokonuk játszott a csapatok egyikében.
Chinoin most szűnt meg (az egyik tablójukon rajta van Urbán Flóri faterja, aki ott játszott), az Ikarus Mátyásföldön játszik, általában a BLASZ 1-ben, Vízművek is most szűnt meg, Duna SK a Duna Cipő utódja, pályája szomszédos a Chinoinnal és a Tungsrammal, a többit passzolom. Mi érdekelne még?
Egyébként én a legnagyobbak közé - ha a legelfogulatlanabb akarok lenni - akkor is betenném Zsengellért, bár ez persze csak magánvélemény.
Ja és ne szerénykedj, hogy ezrek olvassák. 22 ezer a példányszám, az kapásból 66 ezer olvasó + az internetes "fogyasztók". Minimum 100 ezer ember olvassa a cikkeidet!!!!
Manno Miltiadesről két momentum. Állítólag ő fedezte fel Schlosser Imrét, és ha jól emlékszem, ill. valamilyen irredenta plakát megtervezésénél is találkoztam a nevével.
Egyébként az is biztos, hogy az FTC profi csapatának turulos címere is az ő műve, meg válogatott meccsekre is tervezett plakátot. Utána lehet ezeknek járni :-)
Esetleg baromira érdekelne engem, mint olvasót egy 40-es évek beli diktatúra és 50-es évek beli diktatúra a futballban, összehasonlítva, mi volt a hasonló (pl. a legutáltabb csapatukat mindketten elnevezték Kinizsinek...szegény Kinizsi Pál), mi volt a különböző, mik voltak a módszerek, stb.
Újpestben meg természetesen bármiben tudunk segíteni :-)
Bocs, hogy beleszóltam, csak tökre belelkesedem ezeken az írásaidon :-)
Nem könnyű a folytatás. Mert csak olyan témáról lehet cikket írni, ami valamiben különleges, és a "nagyközönség" számára is az, hiszen ezeket a kis írásokat több ezer ember olvassa. A VAC-cal kapcsolatban pedig sajnos csak két igazán különleges dolog jut eszembe: a 22. októberi botrányos MTK-VAC meccs, illetve a 26. tavaszi bunda. Ezeknek pedig semmi köze a cionista sportmozgalomhoz. A másik amit írsz, az pedig valóban érdekes lenne (főképp úgy, hogy az első Palesztina válogatottat Budapesten szervezték), de egyébként nagyon keveset tudok erről. Már a Hakoahnál is rezgett a léc, mert bizony azért arról a klubról sem tudok túl sokat. Jelenleg 17 cikknél tart a rovat (én ennyit írtam, egyébként pedig közeledünk az ötvenhez), és még lesz kb. ugyanennyi. Ami valószínűleg lesz még: - a futball betiltása (1921) - a kispesti profiper - a vajaskenyér-túrák és azok vadhajtásai - Gidófalvy - a játékrendszerek (főképp a gúla és a WM természetesen) - az olaszországi vándorlás - a franciaországi vándorlás - főváros-ellenesség - vállalati sport - sportok harca (MASZ-MOTESZ, majd MLSZ-MASZ) - a futball születése (Angliában, illetve Magyarországon) - két futballvándorunk: Schaffer és Plattkó - egy háromrészes sorozat a legnagyobbakról: Schlosser, Orth, Sárosi
Ez tizenöt, de még ezek is változhatnak. Illetve jöhetnek új témák közben, ezt soha nem lehet tudni, mire akadok rá. Plusz bármikor jöhetnek ötletek. Pl. az Újpest felemelkedéséről is illene (tehát a pályaépítéstől az első bajnoki címig), de kevés anyagom van, vagy ilyen téma a 10-es évek elején a pályaharc, bár ezt már egy cikkemben említettem. Vagy a századelő focija is érdekes lenne, pl. Manno Miltiadesről is szívesen írnék, de róla nagyon keveset tudok. Vagy ott van a politikai alapon szerveződő sportegyesületek (MOVE és MTE-k) témája, de erről is gyér a tudásom.
Csak most találtam meg ezt a fórumot.Nem tudtam, hogy ennyien érdeklődnek ezen téma iránt.Esetleg tudja vki, hogy hol lehet megtalálni a területi és megyei bajnokságok eredményeit évtizedekre visszamenőleg?Az általam ismert könyvek csak az első (eseleg második) vonal eredményeit tartalmazzák.
Kis segítséget kérek újfent. Körülbelül 23 éve a Képes Sportban folytatásokban megjelent egy regény, nem emlékszem a szerzőjére és a címére, de a két világháború között játszódott.
Szerintem a futball a 70-es években már réges régen nem volt központi irányítás alatt. Inkább lobbizni lehetett azért, hogy szemet hunyjanak "fent". A Fradi pl. állítólag (még Bene mesélte nekem 5 éve) azért merte megvenni a meccseket 76-ban, mert az MLSZ elnöke, Kutas hatalmas fradista volt, és tudták, hogy elintézi nekik, majd a következő évben vélhetően a Vasas szakszervezet puhatolódzott, hogy "mi lenne, ha a jubíleumi évünket a játékvezetők is megünnepelnék"...
Szóval szerintem lobbitevékenység, kapcsolatok és érdekek alulról (klub vagy bázisszervezet részéről) történő kiaknázása folyt inkább a háttérben, mintsem felülről történő belenyúlás a végeredménybe.
"Dalnoki Jenő kerek perec megmondta, öreg vagyok. Ez 1976-ban történt, amikor bajnokok lettünk, csakhogy senki sem tudja, hogyan - Ezzel most mire céloz? - Arra, hogy az utolsó öt meccset egytől egyig megvettük, és a sorozatos bundák segítettek hozzá az aranyéremhez. Fáj, hogy ezt kell mondanom, de nincs értelme tovább eltitkolni az igazságot. Akkoriban azt mondtam magamban, szégyellem, hogy futballista vagyok. Jött a bajnoki hajrá, ültem a kispadon, de így is be kellett adnom hat vagy tízezer forintot, ami ment az ellenfelek zsebébe. Összesen negyvenezer forinttal lettem szegényebb. Ennyibe került csak nekem, hogy a Fradi lett a bajnok 1976-ban."
Nekem a dédnagyapám játszott a Vasasban, de az alapítás előtt :-) Vagy legalábbis nincsen meg a neve sehol. 1911-ben került fel Budapestre, Angyalföldre, és azokkal a fiatalokkal futballozott együtt, akik néhány hónappal később megalapították a Vasast. Ja és kapus volt.
Ennyit tudok, sajnos már meghalt (93 évesen, 1985-ben).
Talán még annyi, hogy a nagypapám bátyja (akivel én egyébként sohasem találkoztam) a Dalnoki Jenő barátja volt, és az 1962-es VB-ről kapott egy az egész magyar válogatott által dedikált képeslapot, ami valahol a padláson ma is megvan, hiszen később apukámnak adta.
Más futballista-érdekességről nem tudok a családban, de még érdeklődöm.
1977-ben alapításának 100. évfordulóját ünnepelte a Vasas szakszervezet, aminek az örömére a futballcsapat is bajnok lett. Várady Béla meg úgy lett gólkirály és ezüstcipős, hogy a 36 góljából 14-et (vagy 16-ot?) büntetőből lőtt.
Mondjuk az 1976-os szezont is érdekesen vesztette el a Videoton (és nyerte meg az FTC...), arról Juhász Pista nyilatkozott. Ha érdekel valakit, bemásolom.
Véletlen akadtam rá a neten, sajnos semmit nem tudok a készítőjéről, de gondolom az illető rokona lehet és családi fényképeket tett fel a lapra. Márcsak ezért is kuriozumok...
Elképesztően jó anyag ez Tamás Istvánról, aki 1945 és 49 között volt az Újpest játékosa. Előtte a Gamma, utána a MAORT (Nagykanizsai Olajbányász), a Kőbányai Szikra majd a Gázművek labdarúgója volt.
Még egyszer mondom, hihetetlenül értékes anyag /főleg újpesti szemmel :-)/...köszönet érte!
1.) bemásoljuk a LINKET az Új link URL mezőjébe , SZIGORÚAN www. nélkül ! 2.) beírunk valamit a SZÖVEG mezőbe , pl jelen esetben ÚJPEST 3.) FELVESZ mAJD BESZÚRÁS éS MEHET GOMB
Ezt annak idején én is eljátszottam, de nekem nem volt annyi eszem, hogy az első kudarc után megkérdezzem...:)
A linket beilleszted alul az "új link" rubrikába. Mellette jobbra van egy "szöveg" rubrika, oda írsz valamit. Aztán rákattintasz a felvesz gombra. Utána megjelenik baloldalon egy egy link felirat, ráattintasz a beilleszt gombra. A szövegben ezt látod: [link] Nincs több teendő, elküldöd a hozzászólást, és a link láthatóvá válik.
Hát igazából ezek olyan költői kérdések voltak inkább.:) A második idézet 1897. januári. Akkor írták, amikor még 2-3 meccset játszottak csak Budapesten. És igazából e korai dátumok miatt érdekesek ezek. A futball több szempontból is újdonságnak számított: 1. csapatsport volt, 2. meglehetősen kemény játék, 3. az addig ismert sportokhoz képest rendszeresen tudott nézőket vonzani, 4. egyszerű embereket is érdekelt, 5. indulatokat volt képes kiváltani. És ez utóbbira már nagyon korán rácsodálkoztak azok, akik számára a sport valami egészen mást jelentett.
Zárásként még egy, aztán végre ideje indulnom a könyvtárba.:)
SportVilág 1902. április 27. Match-rontók. T.i. ilyen számtalan van, nemcsak a játékosok, hanem főleg a publikum között. Nem szólva mind a játékosokat, mind a bírót irritáló szidalmazó hangokról, melyeket a hevesebb vérű nézők nem nagyon válogatott kifejezésekkel vágnak a tisztelt szereplők fejéhez.
Először nem értettem mit írsz... Aztán rájöttem. Ezt már idéztem máshol. Bocs. Néhány súlyosabb botrány dátumát kellett kiírnom, átnéztem a jegyzeteimet, és akkor fedeztem fel újra.
Node akkor erre mondjál valamit:
A football játék egyik rejtélye athletikai sportjainknak. A laikus világban még mindig el van terjedve az a nézet, hogy durva és veszedelmes valami.
Midőn megjósolom, hogy a budapesti footballpályák nemsokára véres csaták színhelyei lesznek, azt hiszem, nem tévedek. De ne gondolják, hogy a játékosok között, ments Isten! Az igen tisztelt publikum fog csatázni, igen, ő az ťezerszeműŤ, ťezernyelvűŤ Caesar! Azon mértékben, a mint játékosaink beleszoknak a finomabb játékba, azon mértékben vagy még gyorsabban halad lefelé a lejtőn a mi kedves nézőközönsgéünk, lejtőn, a mely nemsokára bizonyos bécsi nívó alá szállítandja őket.
Tudtok esetleg olyan topikot , ami a fent említett korszakkal ( két háború között) foglalkozik általánosabb értelemben ? Esetleg ide kéne becsempészni ezeket a dolgokat....
Egyébként Dréhr is volt MLSZ elnök, bár karrierje csúnya véget ért:
Dréhr Imre 1926-1930 között, tehát Bethlen István miniszterelnöksége idején a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára volt. Mivel belekeveredett a minisztériumban feltárt nagyarányú sikkasztási és hűtlen kezelési ügybe, lemondott posztjáról, és nemsokára az Egységes Pártból is távoznia kellett, igaz, képviselői mandátumát pártonkívüliként 1935-ig megtarthatta. Közel négy évig húzódó eljárás után a Kúria jogerősen 3,5 évi fegyházbüntetésre ítélte, az ítélethirdetés napján öngyilkos lett. forrás
Nos! Dinnyés Lajos (1901-61) az 1932/33-as szezonban a III. Kerületi TVE játékosaként szerepelt néhány profiligás (első osztályú) meccsen, pl. az Újpest ellen is. Posztja a balösszekötő vagy a center volt.
1932. szeptember 11-én, Szegeden a Dréhér-serlegért játszott Délmagyarország válogatott - BLASz válogatott 6:0 (2:0) mérkőzésen is játszott, így 1-szeres BLASz válogatottnak mondhatja magát. (Ebből kiderül, hogy amatőr szerződése volt a Kerülettel).
Az egészben a slusszpoén: Dinnyés Lajos 1931. július 21-től Országgyűlési képviselő volt az FKgP színeiben... vagyis aktív honatyaként lett első osztályú futballista!
A Rákosszentmihályi Sporttelep az 1901-es másodosztályú szezonban második lett, az 1902-esben lépett vissza két mérkőzés után. Az 1903-as idényben szereplő RFC az a Rákospalotai FC, amely hét mérkőzés után (a BAK-kal együtt) szintén visszalépett a küzdelmektől...
Ez a RAFC (Rákosszentmihályi Atlétikai Football Club) - a XVI. kerület honlapja szerint - a Rákosszentmihályi Sporttelepet tartja az elődjének...hát, ezt csak valami helyi sporttörténész tudná igazolni...
Igen, Fehérváron kellene lennem, igazad van.:) Mindig tervezem ezeket a kiruccanásokat, aztán... nem túl jó egyedül meccsre utazgatni.:( Pedig egyetemista koromban valahogy még nem zavart. De ahogy látom, hihetetlenül jó döntés volt itt maradnom...
A RAFC biztos, hogy nem az a klub amit említettél, mivel a címerében 1913 áll alapítási évként. A Rákosszentmihályi Sporttelep 1901-ben és 1902-ben szerepelt a másodosztályban, majd 1903-ban visszalépett és valószínüleg meg is szűnt!
TV! neked nem Fehérváron kéne meccsen lenned? Vagy ennyire unalmas a derbi?
A Borsodi Volán a Népkertben játszott, ahol egyébként a salakmotor-pálya is van. Előtte fuzionált a szintén népkerti miskolci MÉMTÉ-vel (ez inkább a ping-pongról volt nevezetes), Borsodi Építők Volán volt, a licencén később a Diósgyőr indult (mikor anno teljesen megszűnt és a szurkolók tartották csak életben). Szóval ez a népkerti pálya lesz az Attila székhelye is, annak idején a MAK játszott ott, de ezt csak onnan tudom, hogy egyszer láttam valami régi híradó bejátszást a "népkerti MAK-pályáról"
Miskolcról egy érdekesség, a múlt héten olvastam. Azt írta 35-ben a Zsidó Szemle, hogy Felső-Magyarország egyetlen cionista klubja a Miskolci Előre volt. Mondjuk én nem tudok arról, hogy ekkoriban vidéken másutt is lett volna cionista sportegyesület.
Este utánanézek. Ha jól emlékszem, egy kisebb, NB1-es, Bpesti csapatban játszott. Ilyen Szürketaxi szint... de fejből nem tudom.
Egyébként állítólag Berija is hátvéd volt :D Sőt, Szálasi is igazolt futballista volt, de nem komoly szinten. Vladimir Meciar pedig ismert boxoló volt.
Gidófalvyhoz egy megjegyzés. Először, 1939 júniusától csak hatósági biztos volt (nem is lehetett volna elnök, hiszen felfügesztették az MLSZ önkormányzatát). Aztán 41 márciusában kapta vissza a szövetség az önkormányzatát, és Gidófalvyt elnöknek választották. Azonban nem 44-ig volt elnök, mivel 42 novemberében lemondott. Utódját nem választották, hanem a VKM miniszter jelölte ki, mégpedig Juhász Istvánt, a Gamma elnökét.
Dinnyésről eddig csak azt az anekdotát hallottam, hogy mikor miniszterelnök lett valami olyasmit, mondott: el tudjátok képzelni milyen állapotok uralkodnak, ha belőlem miniszterelnök lehetett. Melyik csapatban játszott amúgy?
1901 Jász Géza 1902 Rákosi Viktor 1903-1906 Banovits Kajetán 1907-1915 Kárpáti Béla 1916 őrgróf Pallavicini György 1917-1919 Füzesséry Zoltán 1919-1922 Oprée Dezső 1922-1923 Friedrich István 1923-1926 Shvoy Kálmán 1926-1930 Dréhr Imre 1930-1932 báró Kray István 1932-1939 Usetty Béla 1939-1944 Gidófalvy Pál 1944-1947 Becskő József
Az lett volna még csak szép, ha Friedrich a Slavia focistája lett volna, Benes álnéven.:-) Egyébként MLSZ elnök is volt a húszas évek elején, ha jól emlékszem, Pallavicini után és Shvoy előtt. De egyik sem biztos.
A mellékelt linken találhatók a Slavia Prága meccsei 1896-tól, benne jónéhány magyar csapat ellen vívott meccs is.
http://www.slavia.cz/historie.asp
csehül van, de szerintem követhető a csehül nem beszélők számára is.
Érdekességképpen jegyzem meg, hogy Friedrich István egykori miniszterelnök, egyszeres magyar válogatott a MAFC-ban játszott, míg Edvard Benes, álnéven a Slavia focistája volt.
Múltkor én is találtam valami katalán honlapo a La Journada Deportiva nevű lap 1922-es számait. Az Újpest barcelonai túrájáról alig 20 fénykép volt benne... volt olyan szám, aminek a nyitó és záró oldalán is 1-1 egész lapos fotó... mondjuk érthető, kiütöttük a CD Europát, megvertük a Barcelonát... és itthon még csak bajnokok sem voltunk :D
A céget Lóden Posztó-és Textilárúkereskedelmi Rt. néven 1922-ben alapították 25 millió korona alaptőkével. A részvények szoros családi kapcsolatban álló magántőkések birtokában voltak. A VIII. kerület Király u. 3. sz. alatti központban posztó, szövet, kötött, szövött és kötszövött kézműárúkereskedéssel foglalkoztak. Az alaptőkét a felértékelés során 3000 pengőben állapították meg. 1926-ban a vállalkozást gyapjúszövet és posztó gyártására berendezett üzemmel bővítették - XI. kerületi Lenke u. 117. sz. alatt., - a cég elnevezését Lóden Posztógyár RT.-re változtatták s az alaptőkét 1927-ben 50.000 pengőre emelték. Ugyanebben az évben a gyártelepet Albertfalvára helyezték át, jelentősen kibővíteték, irányítását a VI. kerületi Eötvös u. 43.sz. alatti központi iroda látta el. 1934-ben - társasági szerződés formájában - létrehozták a Textilértékesítő Kft.-t, amely érdekközösségi szervként az árucikkek forgalmazását végezte. 1936-ban a cég belföldi értékesítési szerződést kötött a Bajai Posztó- és Takarógyár Rt.-vel és a Budavidéki Posztógyár Rt.-vel. 1940-ben a zsidó származású részvényesek részben külföldre távoztak. Az új igazgatóság a gyártelepet kibővítette a Neuschloss Lichtig Repülőgépgyár és Faipar Rt.-től vásárolt ingatlanok igénybevételével. A német megszállás idején az új vezetőség az üzemet jogtalanul kisajátította. A háborús események során a gyárat súlyos károk érték, nyersanyagai és készárui teljesen elpusztultak. A termelő munka 1945 májusában szovjet ellenőrzés alatt indult meg. A külföldre távozott s ott angol állampolgárságot szerzett tulajdonosok cégüket angol védettség alá helyezték, megbízottaik a vállalat irányítását ismét átvették. Az alaptőkét a felértékelés során 3 millió forintban állapították meg. A céget 1948-ban államosították, felügyeletét a Könnyűipari Minisztérium Textilipari Igazgatóságának Posztóipari Központja látta el.
Arra az Aberdeen meccsre emlékszem! Ez volt az, ahol a visszavágón iszonyatosan nagy eső esett, és csúszkáltak a játékosok? (Már persze ha emlékszel rá.:D)
Az Újpest ekkor "megcsinálta" azt a "bravúrt", hogy két egymást követő évben kifogta az UEFA kupa és a KEK előző évi győztesét a nemzetközi kupákban. A Göteborgot sikerült is kiverni, de az Aberdeen-t a rákövetkező évben már nem, csak hosszabbításos vereségig (és ugyebár hülye bíróig) jutottunk.
Pár reflexió. 1. Gyerekkori emlék, hogy az IFK talán UEFA Kupa döntőt játszott. Bevallom, leginkább csak egy régi csapatkép rémlik, és a mezen az ICO felirat (egy filctoll jut eszembe, róla, meg a Tintenpen... de nagyjából elmosódik minden). De ezek nagyon halvány emlékek, az UEFA kupának még utána lehetne nézni... Szóval ki lehet javítani. 2. A rejtélyes IFK a Idrottsforeningen Kamraterna rövidítése (fogalmam sincs mit jelent). A két háború közötti újságok rendszeresen Kamraterna néven emlegették a csapatot. 3. Bródy távozásáról a Sporthírlap (1921) Bródy Sándort, az FTC játékosát a göteborgi Kamraterna edzőnek szerződtette havi 500 svéd korona (30.000 magyar korona) fizetésért. Bródy Sándorról ilyenformán le kell mondanunk. Egyelőre még a terveiben sem szerepel újra Budapest és Magyarország. Nem tudjuk, hogy kiket okoljunk, nem tudjuk, hogy kiket vádoljunk érte, hogy elveszítettük. Lássák be azonban végre az illetékesek, hogy a magyar erőnek, a magyar tudásnak ez a pazarlása nem mehet tovább. Becsüljük meg legjobbjainkat és ne kényszerítsük őket arra, hogy ilyen módon hagyjanak itt mindent és mindenkit, amit és akit szerettek, mint azt Bródy Sándor tette. Bródy Sándor könnyek között vett búcsút a magyar hazától. Teljesen elkeserítették őt az itteni viszonyok s ő, aki alig egy éve jött vissza orosz fogságból, a nagyon nekikeseredett ember hangján mondotta: ťNagyon messziről jöttem haza, de most messze, nagyon messze, igyekszem ismét elmenni.Ť
Nekem sajnos nincs meg a könyv, de úgy tudom, hogy Opata 32/33-ban a Lille csapatában, 34/35-ben a Racing Parisnál szerepelt. Guttmann pedig a 32/33-as idényben a Metz-ben játszott...
Ja, és 44-ben mindössze ezt a két hivatalos válogatott meccset játszották Európában, ha az adatbázisom nem csal. Ami az előző évet illeti: 43 júniusában még több meccset játszottak, ősszel már csak négyet: 1943. szeptember 12. Svédország-Magyarország 2:3 1943. szeptember 15. Finnország-Magyarország 0:3 1943. október 3. Finnország-Svédország 1:1 1943. november 7. Magyarország-Svédország 2:7
Nekem ettől 100%-ig eltérő információim vannak, amit már be is másoltam. Az Újpest pl. tutira nem 1, hanem 3 meccset játszott le, és 8:4 volt a gólaránya, 3 diadalt követően. Az első fordulóban a Kispestet vertük 2:0-ra, és a második fordulóban tényleg 3:2-re nyertünk... de akkor hol van az első?
Honnan jöhetnek ezek az eredmények???
Ráadásul az 1. fordulóban pl. 100%, hogy Csepel - SZAC meccs volt, és a Csepel 1 döntetlennel, a SZAC pedig 3 győzelemmel szerepel...
Vagy pl. a 2. fordulóban: Újpest - Gamma 3:2, erre a Gamma veretlenül szerepel a táblázatban...
Egyetlen egy elképzelésem van: a vidékiek "nagyjából" jól szerepelnek a táblázatban, míg a budapestiek feltűnően kevés meccset játszottak. Vagyis gyanús, hogy a fővárosi csapatoknál nem számolták azokat a fővárosi vs. fővárosi meccseket, amit később beszámítottak a hadibajnokság eredményeibe! De így is van benne jó pár tévedés...
Tovább "bonyolítom" a szálakat, meg a rejtélyeket:
1944. augusztusában, amikor az NB1 sorsolását készítették (amit ugye később egy az egyben folytattak a vidék "kikapcsolása" után is, csak a vidékiek helyett más pesti csapatokat vettek be), október 8-ra igenis terveztek fordulót! Míg október 15-én Horvátország - Magyarország válogatott meccs lett volna, Zágrábban. Október 22-én is terveztek fordulót, egyértelműen ez lett előrehozva 15-ére, az október 29-i fordulót pedig egy az egyben megtartották, mégpedig megfelelő időpontban.
Szeptember 10-ére is volt betervezve válogatott meccs (magyar-horvát, Bpesten), erre hozták előre a november 1-i (hétköznap, de ünnepnap!) fordulót, így november 1-én viszont nem voltak meccsek. A november 5-i fordulót pedig december 10-én pótolták be...
Az október 8-ára tervezett forduló pedig - ahogy látom - egy az egyben elmaradt! Mégpedig a 16 ill. 12 csapatos bajnokság közötti különbség miatt.
Egyébként megint csak a cenzúra miatt "maradtam le" az eseményekről, no meg azért, mert nem kapcsoltam a dátumot látván...
Szóval a Nemzeti Sportban semmilyen utalás sincs a beszédre, és nem neveznek meg okot a meccs elmaradására. Én meg "galád módon" az október 29-i Ferencváros - Újpest meccsből kiindulva, ami légiriadó miatt szakadt félre, arra gondoltam, hogy ebben a fordulóban is a légiriadó volt a "bűnös". Nos, ez tévhit volt részemről!
Én végig abban a hitben éltem, hogy ez a forduló (lásd az előzményben) a légiriadó szakadt félbe. Nos, kiderült, hogy nem! 1944. október 15-én járunk, és ez nem csak a hadibajnokság 7. fordulójának volt a napja, hanem Horthy nevezetes rádióbeszédének is, amikor is kijelentette, hogy Magyarország megkezdi a béketárgyalásokat a Szovjetúnióval, hagyjuk abba a harcot, engedjük békésen elvonulni a szovjet katonákat, stb. Vagyis ez volt a sikertelen kiugrási kísérletünk napja! Másnap történt a nyilas hatalomátvétel, ugyebár, de itt még a fordulat napját éltük!
Szóval nem volt semmilyen légiriadó! Hanem minden pályán megjelent egy-egy rendőrtiszt, és közölte a játékvezetővel, hogy a mérkőzést be kell szűntetni. Mégpedig a meccsek alatt, ill. közvetlenül az előtt elhangzó rádióbeszéd miatt, ami gyakorlatilag sokkolta az országot.
Már csak az érdekelne, hogy miért nem volt forduló október 8-án és 22-én sem.
Az ilyen számítógépes adatbázisoknak az lenne a lényege, hogy különféle szempontok szerint egy gombnyomással listázhatsz adatokat. Egyébként valamikor én is jobban szerettem eredetiben olvasni a régi lapokat, aztán amikor rendszeresen mikrofilmet kezdtem tekergetni, rá kellett jönnöm, hogy nem rossz dolog, ha nem kell állandóan a porral megküzdeni.:)
Például 75-ben úgy volt a Téli Kupa döntője, hogy teltház elött a BKV pályán gurítottunk egy négyest a Dózsának, miközben a közönség ünnepi hangulatban lila majmozott. Dózsa tábor nem volt jelen, akkor sem.
Elismerésre méltó munka, bár a táblázatok Mező László és Nagy Zoltán könyveiben is fellelhetőek. Az, hogy ki melyiket szereti, ízlés dolga. Én jobban szeretem lapozgatni az újságokat, mint a mikrofilm olvasó gombjait tekergetni.
Köszi. Nem a katolikus ünnepnapokon van a lényeg (lásd a jóm kippuri esetet - ez rövidítve be fog kerülni a cikkbe), hanem bármiféle ünnepnapról (akár augusztus 20., vagy március 15. is lehet), amikor egy mérkőzés nem épp ünnepi körülmények körülmények között zajlott. A korábban felsorolt három eset igazán kirívó (és feltűnő) volt, de talán akad még más is.
