ahogy látom a matriculan van index a születéseknek és a házasságoknak, megnézem, hogy ez megvan-e a familysearchen, ha nincs, akkor esetleg lehetne menni egyet a matricula anyaggal:
Egészen biztos, hogy az alapítót Andrásnak hívták?Azért kérdezem, mert ezt a nevet csak pont a műhely és a múzeum honlapján NEM lehet olvasni, mindenhol máshol, ahol el akarják adni a turistáknak az élményt viszont igen.
Nem lehet, hogy ezt valaki valamikor leírt, aztán a többiek kritika nélkül átvették?
azt értem, hogy esetleg nem ott született, de ha ott élt, valszeg ott is halt meg.
Lehet végig kellene menni a halotti anyakönyveken, de sajna én sem találtam semmit az Andrásról, így vagy 70 évet kellene átnézni a halottiból... (plusz kérdés a vallás is)...
(és persze benne van, hogy nem ott halt meg)
A házasság kevesebb, mint a halotti, lehet azt kellene átnézni, és reménykedni, hogy ott házasodott, vagy legalább keresztszülősködött...
Tolnáról nekem is vannak felmenők, lehet rádurálom magam...
Köszönöm a gyors reagálást a problemámmal kapcsolatban.
Természetesen meg van a párom családfája, melyen 36 Kintner nevű szerepel, mind Tolnán születtek, sajnos egyik sem az általam keresett András. Őt még az oldalági kapcsolatokban sem találom.
A tolnai anyakönyvekben egyébként nagyon sok Kintner van. Én 1794-ig vezettem vissza a csládfát, melyen a legrégibb egy 1794.12.15-én született Kintner Klára.
Korábbi időpontokban is vannak Kintnerek, de nem a keresett András. Azt feltételezem, hogy ő másik településről - esetleg másik országból - érkezhetett, de sajnos ötletem sincs arról,
Újonc vagyok még itt a fórumon, és a családfa kutatásban sem rendelkezem nagy tapasztalattal. Látom azonban, hogy itt a fórumon igen sok tudás és szakértelem gyűlt össze, ezért szeretnék egy kis segítséget kérni.
Több helyen olvastam - sajnos forrás megjelölése nélkül - hogy 1810-ben egy Kintner András alapította Tolnán azt a kékfestő műhelyt, amely még ma is működik. ( A feleségem Kintner lány ) Sem a Kintner Andrást, sem a hozzátartozóit nem találtam a FS-ön. A tolnai anyakönyveket alaposan átnéztem, de semmi hasznosat nem találtam. Bízom abban, hogy a segítségetekkel meg fogom találni.
Minden ötletet és segítséget előre is megköszönök.
jól összeszedted a dolgokat, szerintem érdemes a Steph Czingali halottiját megkeresni, mivel a fia katolikus, szerintem ő katolikus lenne, és emiatt megnéztem a Sári katolikus halottit 1817-ig, ott nem találtam.
Keresem Czingáli Mária szüleinek házasságát és születésüket, de nagyon elakadtam.
Amit eddig találtam:
Első megtalált gyerekük, Joannes születésekor lakhely Dabas, a további 4 gyereknél Gyón.
Az első 3 gyerek születését Sári rk anyakönyvben találtam meg, de lutheránusok. Az 5. gyerek, Mária születése Gyón, evangélikus anyakönyvben van. A 4. gyereké mindkettőben.
Az 1. gyerek házasságát nem találtam, a 2., 3. és 5. gyerek Apostagon házasodik, a 4. Kiskőrösön (evangélikus anyakönyvek).
A szülők neve a gyerekek születési anyakönyvében:
Stephanus Czingáli, Czinguli, Czingulik, Czingalik, Czingalik
Maria, Maria Valentini, Maria Czingulagika, Maria Volentir, Maria Volentér
A szülők neve a gyerekek házassági anyakönyvében a házasság időrendi sorrendjében:
Stephanus Czingalik, Czingali, Czingali, (néhai) Czingalyi
Maria Valentinyi, Valentinyi, Valentinyi, -
Stephanus Czingáliról semmit nem találtam.
Maria Valentini/ Volentir születését nem találtam, de megtaláltam az első házasságát Joanes Szekerkaival: 1774. febr. ?, Apostag evang, ak., a vőlegény dabasi, Maria helyi és ha jól értelmezem a megjegyzést, áttért katolikus.
A Czingáli-Valentini/Volentér házasságot nem találtam 1779-1780-ban (az első gyerek születése), de megnéztem 1782-ig: Alsódabas, Gyón, Sári, Apostag, Dunaegyháza, Kiskőrös.
Maria Valentini halotti: Apostag ev. 1808. ápr. 22.
Wow, még két gyerek, köszönöm szépen mindenkinek :) És a többi infot is. Viszont Kubinskának csak az indexelő írta, ahogy én látom, nekem Kubinkának tűnik mindenhol :)
a bányászok százhuszonvalahányan Szarkáson (Szarkáspusztán) laktak, nem Bajóton, tehát lehet, hogy addig máshol anyakönyvezték magukat, csak később mentek a bajóti templomba...
1840-ben Wiesenburger Gáspár szénbányát nyitott az ún. Szarkásban. A 19. század derekán évente már 200-250 t barnaszén "ásatik" a Szakácshegyen, ahogy akkor a Szarkás-hegyet nevezték. (A közelmúltban a vájártanulók tanbányájaként működött.) E században - az erős asszimiláció következtében - már csak magyar faluként említik. A szlovákság hajdani jelenlétéről családi nevek és a szlovákok körében használt kékítő festék, a "bajótikék" elnevezés árulkodik. (E kifejezés Pilisszentléleken is ismert.)
mondjuk gyanús a 1860-68 közötti időszak, és amit írsz ez is magyarázható azzal, hogy katona volt a Kubinka (valamikor 1860 előtt elvette párját, 1860 gyerek, 1863 apa távol, nincs a keresztelésnél, így beírják törvénytelennek, majd amikor temetik, megjelenik, és kesőbb húz bele a családalapításba)...
Plusz annyi "érdekesség" még, hogy Julianna lányuk 1890-es házasságijában, az apa, Ferenc van csak elhunytként jelölve, az anya, Terézia nem. Miközben Ferenc 1889-es halottijában özvegyként van említve.
Szóval, adott Kubinka Ferenc, felesége Gurá(z)s Teréz(ia) /mikor hogy írták/. Első gyerekük, János, 1860-ban született Szarkáspusztán, Bajóton anykönyvezték - Esztergom megye. Második gyerek, Mária, 1868-ban, ugyanott.
Harmadik gyerek, Julianna, 1870-ben született Selypen, Apcon anyakönyvezték - Heves megye. Negyedik gyerek, Ilona 1875-ben született Baglyasalján, Salgótarjánban anyakönyvezték - Nógrád megye.
Ötödik gyerek, József, 1879-ben született Centerben, Sajónémetiben anyakönyvezték - Borsod megye.
Majd Ferenc meghalt 1889-ben özvegyként, Parasznyán - Borsod megye.
Ennyi költözéssel nem lepne meg egy korábbi lengyel vonal sem :) Illetve a vezetéknév sem hangzik túl magyarosan :)
Eddig nincs sajnos. Most kutatom ezt az ágat és egyelőre eddig jutottam. Sokat költözhettek, szinte minden gyerekük máshol született, szóval túl nagy reményeket nem fűztem hozzájuk, hogy időben sokáig visszajutnék.
1941 után azoknak egy része vette vissza az eredeti nevét, akiket az állam kényszerített rá a 1930-as években a névmagyarosításra ( bizonyos állások betöltését ehhez kötötték ).
A névváltoztatások történetének túlszárnyalhatatlan kiterjedés mozgalmát hoz-ták az itt felvett széls dátumok között eltelt esztendk: az 1815–1956 között eltelt 142 évben engedélyezett névváltoztatások több mint 2/5-e esett erre a b évtizedre. A benyúj-tott kérelmek száma elérte a 135 ezret, az összes kérelmezetté – a családtagokkal együtt – ennek közel a dupláját. A jóváhagyott mintegy 110-115 ezer kérelem által összesen 225 ezer személy családneve változott meg, közülük 215 ezeré idegen hangzásúról magyarra. Mintaéveink közül 1933-ban kb. 15 000, 1938-ban kb. 5650, 1939-ben 5713, 1941-ben kb. 8100, 1943 második félévében 3751, 1944-ben 4951 kérelmet nyújtottak be. Többsé-gük névmagyarosításra irányult: 1933-ban a kérelmek 96%-a, 1938–39-ben 95%-a, 1941–1944 közt 90%-a. Csak 1941–1944 között van a mintavételes statisztika számára is észlelhet aránya (4% erejéig) a magyar névrl idegen névre irányuló változtatási kez-deményezéseknek.
a hatalom és a névmagyarosítás, illetve a hatalom és a névmagyarosításra aspirálók különböző csoportjai közötti viszony nem volt állandó. Míg a dualizmus idején minden névmagyarosítást tárt karokkal fogadtak, addig 1919-tl 1932-ig „nemzethűségi” alapon és társadalmi hovatartozás szerint már megrostálták a folyamodókat, a magyar név megszerzését konkrét érdemekhez kötött kitüntetésként kezelték. Tehát, bár a bizonyságul szolgáló akták éppen ebből az időszakból nem állnak rendelkezésünkre, mégis – s nemcsak logikai úton, de más források alapján is – feltételezhet, hogy a kérelmek indoklással való felszerelése ekkoriban válhatott gyakoribbá. 1920-tól izraelita vallásúak számára magyar név felvételét korlátozták, a 30-as évek nagy névmagyarosító kampánya idején pedig havi kvótákhoz kötötték (kb. minden második kérelmet engedélyeztek). 1937–1938-tól kezdődően – bármiféle jogszabály alkotása nélkül – izraeliták számára gyakorlatilag megszűnt a névváltoztatás lehetsége, s ettől kezdőden a keresztény vallású, de zsidó felmenőkkel rendelkező kérvényezőknek is csak egészen elvétve engedélyezték nevük magyarosítását vagy bármiféle megváltoztatását. A bizonytalan helyzetek közül (ti. akik betű szerint nem tartoztak az 1939. évi IV., ún. zsidótörvény hatálya alá, és azok, akik ugyan igen, de különböző érdemeikért kivételezettnek számítottak) nem kevesen tettek kísérletet a névmagyarosításra. Szinte kivétel nélkül k is mindhiába.
egy gyors mintavételt csináltam a KSH kiadványaiban, ezek a felosztások voltak ott (gondolom, sok más megnevezés is lehetett akkoriban, de ez legalább hivatalos):
1872: római katolikus, görög katolikus, keleti görög, evangélikus(ágostai, helvét), unitárius, izraelita
1882: római katolikus, görög katolikus, keleti görög, evangélikus(ágostai, helvét, unitárius), izraelita
1888: római katolikus, görög katolikus, keleti görög, evangélikus/protestáns(ágostai, evangélikus megreformált, unitárius), izraelita
1908: római katolikus, görög katolikus, görög keleti, református, ágostai hitvallású evangélikus, unitárius, izraelita, baptista
1919: római katolikus, görög katolikus, görög keleti, református, ágostai hitvallású evangélikus, unitárius, izraelita, baptista
Az "evangélikus református" pontosan ugyanaz, mint a "református", "Kálvinista", és "Helvét hitvallású".
Amit manapság evangélikusnak hívunk, az az anyakönyvekben "ágostai hitvallású evangélikus" vagy ennek rövidítése, és néha "Lutheránus". A mai használat pontatlan: az evangélikus lehet ágostai vagy helvét, a katolikus lehet római vagy görög.
és 1911-ben például Dévaványán is (tehát mozogtak - ha igaz, amit írtál Albertirsaiak, leköltöztek Tiszakürtre, átmozogtak Dévaványára, majd vissza Tiszakürtre...
Családfám kutatása során kicsit elakadtam Ehhez szeretnék segítséget kérni.
Keresem Gregus József (1913 (szülei Gregus Lajos, Vass Mária) Albertirsa, valamint Tálas Julianna (1916) (szülei Tálas Sándor, Szabó Rozália) Tiszakürt
peterhorvath71: A lelkész mindent bevezetett, amit arra érdemesnek tartott. Ha megnézed az előző oldalakon ennél alacsonyabb összeget is feljegyzett. Van ott kovácsólom (?) és egyéb eszközök egy tallér értékben, gyertya, bor, 4 forint stb. Főként a XVIII. századi anyakönyvekre volt jellemző, hogy nem csak kereszteléseket, esketéseket és halálokat jegyeztek fel, hanem sok egyéb érdekességet is. Találkoztam lelkészek és tanítók életrajzával, bábaesküvel, admoneáltattak névsorával, adományozók (kenyér, bor stb.) névsorával stb. A kenderesi református lelkész, Debreceni Pap István pedig szinte mindent beleírt az anyakönyvbe, a kolera történetétől fogva kolera versen, időjárás jelentésen (hosszú oldalakon keresztül) a különböző helyi tanítókról szóló, néha lesújtó és kárörvendő véleményén át egészen a konfirmáltak névsoráig. (Ez utóbbi nem nagyon jellemző a református anyakönyvekre.)
God:Boy: Ugyan nagyon valószínűtlen, de nem kizárt, hogy azért nem találjuk a szigetvári anyakönyvben, mert az apa akkor éppen katonáskodott (mindkét esküvője idején katona volt), és a felesége követte a szolgálati helyére. Persze ehhez Istvánnak a második gyereknek kellene lennie, és azt írtad, hogy a harmadik volt, tehát több mint egy évtizeddel az esküvő után született. (István gyerekének születésije segíthetne csak.)
Ez elmúlt két hétben két nagy félnapos leállás is volt a FS oldalon, most is van/lesz. Szerintem valamit fejlesztettek a dolgon.
Bár az IE-re optimalizált alapprogramnak (attól függetlenül, hogy áldassék a neve, mert igen sokat segített) nem sok jövője volt az elmúlt 5-10 évben már és várható volt, hogy kiöregszik a rendszer alól.
Kizárnám, hogy a készítők nem vették volna észre a mostani problémát, de lehetjelezni kellene nekik.
Talan meg belefer,hogy Anna szuletesenel mar 53 eves lenne? Nem tudom hogy van e valamilyen alapja annak a gondolatnak hogy a Krts nev ezutan teljesen eltunik,es mivel a szuletsiek es a hazassagiak nagyjabol!! megegyzenek igy Michaelis Krts es Grts ugyanaz a szemely lenne.Sajnos ezzel meg mindig nem tisztazott a problemam teljesen,mert Georgius Grets feltunese Tordason es Michael Krts felesegei meg igy is megfejthetetlenek szamomra.
Szerintem három forintot fizetett összesen, egy lett a bíróké, egy a Szentegyházé, 50-50 dénár pedig a lelkészé és az iskolamesteré. (A dénár az biztos, mert így rövidítették.) A dátum pedig eredetileg 1761 volt (a "pontos" egyest használta), majd átjavította 1762-re.
Akkor en felreertettem,azt hittem ketten kovettek el egyutt,de akkor ugy nez ki hogy Klucsik volt a bunos a grecsnyi karara.Nem lattam mit ajandekoztak el ,nem irt semmit hogy mire buntettek meg Klucsikot.Talan a buntetest ajandekoztak el?
Anno 1767. die 2. Febr. Klucsik Mihály Grecsni István szűlejében (szőlőjében) le vágot egy dioófát, a Bírák megbüntették hatalmaságért ... 3. Etgyet a Bírák számára, etgyet szentegyházra ... 50 Rédikátornak, ... 50 Mesternek ajándékozta.
erre az ifjabb Rozner Mihály 1872ben elveszi (özvegy emberként) 25 évesen Pandurics Máriát, akitől születik több gyereke (kettőt tudunk biztosan, a harmadik egyenlőre rejtélyes).
megnézted a linket, amit adtam az első házasságra?
összefoglalva:
1840ben házasságot köt (idősebb) Rozner Mihály Maratics Veronikával.
1846-ban megszületik (ifjabb) Rozner Mihály
aki 1870-ben a bejegyzés szerint 23 évesen elveszi Lengyeltóti Annát (az ifjabb Rozner Mihály veszi el)
Anna valószínűleg meghal 1871-72 körül,
erre az ifjabb Rozner Mihály 1872ben elveszi (özvegy emberként) 25 évesen Pandurics Máriát, akitől születik több gyereke (kettőt tudunk biztosan, a harmadik egyenlőre rejtélyes).
Rózner Mihály a Pandurics előtt elvette a Lengyeltóti Annát, aki gondolom meghalt és elég gyorsan özvegyként elvette a Panduricsot. Mely részével van gondod? Ebben a korszakban sűrűn lettek özvegyek az emberek fiatalon, és akkor gyorsan újraházasodtak, ez teljesen szokásos volt.
25 évesen évesen vette el párját, de akkor már özvegy volt 1872ben
18-24 éves kora között lehetett egy másik párja, akitől születhetett gyerek (1865-1871 között), az a gyerek 1930ban lehetett 65-71, 1940ben 75-81 között, teljesen reális életkorok. Ráadásul mindez családi legendákon alapul, hogy mikor halt meg (elég tág határok között)...
ezt az erdőben vagy kifejezést szerintem hanyagold, nem szokott jól esni senkinek...
látod a házassági bejegyzést a Rosner és a Pandurits között? ott van a Mihálynál, hogy özvegy (viduus), tehát volt már előtte egy házassága, amiből születhetett gyerek (esetleg Istvánnak is hívták, de más az anyja neve)????
Oké. Ezeken már túl vagyok. Ros(z)ner István 1884-1894 között születhetett. Rosner János születési időpontja (másodszülött) + 9 hónap a kezdő időpont, a vége Panduritst Mária 40 éves kora között lehet. Szigetváron és Pécsen nem találtam.
a Mihály (az apa) az katona volt, ezért van a 10 év gap a két gyerek között. valószínűleg leszerelés után már Pécsre költöztek.
1972 esküvő, 1973 Karolina születik, de az apa katona valahol (persze bármikor amikor visszajött szabira, akkor születhetett gyerek, de több olyant láttam, hogy volt egy gyerek az esküvő után, majd 10 év gap, és utána még vagy tizenvalahány gyerek(!! felénél megözvegyült, majd másik nővel még a második szakasz)...
Keresem a Fejér megyei Aba község katolikus könyveit. A reformátusok fenn vannak az FS-n, a kat. könyvek nincsenek, ha jól emlékszem A496 a levéltári száma.
Nagyjából átnéztem a pécsi és szigetvári katonaállítási lajstromokat az 1870-1880-as évekből. A pécsiben találtam Ro(s)znert többet is (János és Károly), de ez egy másik család. A szigetvári nagyon hiányos, csak az 1881-es van meg az időszakból, abban van egy R. Miksa, de csak a tartalomjegyzékben, a lajstromból már hiányzik.
Szeretnék egy kis segítséget kérni MACSE hozzáféréssel rendelkezőktől.
Van egy-egy halálozási találat Duchnovszky, illetve Duchnovszki névre a VIII. kerületben, az állami anyakönyvekben. Szeretném megtudni a keresztnevüket, és a halálozások dátumát.
peterhorvath71: A Macse szlovák szótárát segítségül véve, szerintem ez András (?) fiúk keresztelési bejegyzése, nem házassági.
God:Boy: A szigetvári keresztelési anyakönyv átnézésekor csak az indexre támaszkodtál, vagy átnézted az egész könyvet? (Lehet, hogy kimaradt az indexelésből.). Feltűnően nagy a két testvér (János és Karolina) közötti korkülönbség (10 év), hogy ne szülessen legalább még egy gyerek közöttük. Talán éppen István. Írtad, hogy volt egy fia is. Meg van az ő születési bejegyzése? Abból visszafelé indulva érdemes lenne megnézni az anya születési helyét, hátha az ő szülővárosában volt az esküvő. Lehet tudni, mikor költöztek át Szigetvárról Pécsre? A katonaállítási lajstromok alapján, ha benne van István és fennmaradt abból az időszakból a lajstrom, legalább évre pontosan meg tudnád állapítani a születési idejét.
Az enyém korábbi, kb.30-40 évvel. Öskün házasodott Pauliny János Sutoris Zsuzsannával 1746.10.30-án. Zsuzsanna apja Sutoris Tamás volt.
Nem találtam a szültését Zsuzsannának, de viszont találtam egy halálozást 1736.01.24-én, Sutoris Pálét, akinem a szülei Sutoris Tamás és Benedicti Mária. Ezért írtam, hogy esetleges, de akkor ha sok Benedicti van Tordason, átnézem azokat az anyakönyveket.
vallást.51 Az 1580. évi defterből név szerint ismerjük a Tordasonélő kilenc adófizetőt, akik hét házban éltek: Nagy István, Nagy Máté, Ercsényi Gáspár, Szabó Balázs, Szabó Lukács, Gyömrei György és fia János, Ágoston Gergely és Makádi Pál.52 A nevek egyértelműen magyar származásra utalnak, közülük ketten nem fizettek dzsizjét, ami a vallásváltást valószínűsíti.
-------------------------
A helyzetet súlyosbította, hogy 1733-ban tűzvész pusztította el a falut, az egyházi anyakönyvek és iratok ugyancsak a tűz martalékává váltak, ezért a betelepítés utáni időszak népesedési adatait, a telepesek korábbi lakhelyét nem lehet rekonstruálni. Ennél is súlyosabb tragédia történt 1739-ben: az utolsó nagy pestisjárvány Tordason322 áldozatot követelt, ami arányait tekintve kiugróan magasnak számít; az áldozatok között volt Batiz István lelkész és Csík Ferenc tanító is.95 Összehasonlításként: a jóval népesebb Székesfehérváron 98-an estek a járvány áldozatául. Az országos méretű járvány kórokozóit feltehetően az 1737 és 1739 között vívott osztrák-török háborúból hazatérő katonák hurcolták be. Bél Mátyásnak az 1730-as években írt nagyszabású országleírásában Tor- dasról annyit jegyzett meg hogy tótok lakják, a Sajnovics család birtoka, dombos földjét a szentpéterihez hasonlította, ahol a bor és gabona jól termett.96
A r. kath. hívők Vaál plébániához tartoznak, az ágostai hitvallású evangélikusok gyülekezete 1713-ban alakult. Lelkészei voltak: Benedikty Pál, Betisz István, Vrethclyi Elias,Ocsovszky Pál, Brcsek András,Tischléri János, Oveszky András,Mayr Dániel,Szi- kora Pál,Bartholomeidesz Mihály, Tuppy András,Balassovics Márton. Balassovics Mihály, Uhrinyi Károly, Jankó Dániel
---------------------------
.A török azonban, mint számtalan nagy és népes falut hazánkban, Tordastis egészen elpusztította és sok ideig azután puszta volt Saj- novics család birtokában. A XVIII. század elején több Pozsony, Nyitra s Turóc megyei lakos Varga Lőrinc és Juhász István megbizottaikat kiildék ki, számukra megtelcpedési helyet keresendőket, kik a tordasi puszta földesurával, Sajno- vics Mátyással, a következő, a tordasi ev. egyház levéltárában most is eredetiben meglevő szerződésre léptek
1733-ban a vallásügyi bizottság idejében Benedicti Pál volt a tordasi lelkész, aki a csernyeieknek is többször szolgált, amíg lelkészük nem volt. Ő kezdte meg 1733-ban az anyakönyv vezetését is szlovák nyelven. Idős korban kezdhette itt szolgálatát (1733–1738), mert ötéves szolgálat után lemondott. Szomorú időszak volt ez. 1733-ban egy tűzvész a templomot és a gyülekezet iratait is elpusztította. 1738-ban pedig pestisjárvány tört ki, s ez a ragály a lelkészt, a tanítót és a gyülekezetből 322 embert vitt el.
1738–1739 között Batiz István volt Tordason a lelkész, aki itt is halt meg. Az utódja Vrathely Illés lett (1740–1767), aki Csernyéről jött ide. Vágújhelyen született, Bél Mátyás tanítványa volt. Előbb Gencsen tanítóskodott, s Antoni György püspök 1731-ben Csetneken avatta fel. A plébániák 1753. évi összeírása szerint Sajnovits Mátyás volt itt a földesúr, s a váli plébániának volt filiája. A katolikusok temploma csak az urasági magtárhoz toldott vályogépület volt, melyet az uraság építtetett. A jegyzőkönyv felhányja, hogy a lutheránusok kevesebben vannak, mégis van prédikátoruk. Ez a lelkész is a pestis áldozata lett, 1739. szeptember 29-én: ő és Csík Ferenc tanító „ebből a küzdő ekklézsiából a mennyei diadalmas ekklézsiába költöztek.”
a macsen index ránézésre (nem biztos), a többség kerületre megvan, de ezek hiányoznak:
-I. ker 41 után hiányzik
-IX. 39 után hiányzik
-X. hiányzik
-XII. 38-39 hiányzik
-XIII. 42 után hiányzik
-XV. 38-43 hiányzik
tehát ezeket kellene átnézni majd, mert a többit már ellenőriztem. Elméletileg a familysearchen is lehet indexelve halottik, majd azt is megnézem...
nem ígérem, hogy most elkezdem lapozgatni az anyakönyveket, de ha ráérek, néha átlapozok párat. IX, X ker esélyes lehet, de talán a többi hiányzó kerület sem kizárható...
mely kerületeket lapoztad át? (mondjuk elég tág időhatárok vannak, és persze simán lehet, hogy más időpont volt, ugye?)
összeszedem majd, hogy mihez van index, és mit kell átlapozni, és miről nincs adat. Persze, ha nagyon azonosítatlan volt, akkor még lehet, hogy keveset is tudtak róla. Nálam van egy cselédlány, akinek semmilyét nem tudták csak a nevét. De az is lehet, hogy azt rosszul tudták. A Rozen Rosen hallomás után sok féleképpen lehet írni...
1938-1944 között, főleg 1944ben a nyilas hatalomátvétel után, a Rosen Rozen név nem volt a hosszú élet titka, mindegy mennyire keresztény őseid voltak. És ha meg a másik irányt nézem, nem hiszem, hogy sokáig tagja lehettél ilyen névvel például egy nyilaskeresztes pártban. A nyilaskeresztes pártra 1939ben 900ezren szavaztak és 300ezer tagja volt.
Nézd meg a névváltoztatásokat a Rosen Rozen nevekkel, a többség izraelita, de több katolikus is nevet változtatott erről a névről.
Ez megtévesztő. Szigetvár és Vízvár anyakönyvek szerint a család az 1700-as évekig visszamenőleg katolikus. Panduritcs, Maretics ösők inkább szerb eredetűek. És az 1930-as évek halottija már állami anyakönyvekben lett vezetve.
Ez megtévesztő. Szigetvár és Vízvár anyakönyvek szerint a család az 1700-as évekig visszamenőleg katolikus. Panduritcs, Maretics ösők inkább szerb eredetűek.
másik dolog, hogy a név eléggé zsidó hangzású, ami abban a korban okozott gondot, sok zsidó család erről a névről változtatott nevet. Ebben az időben mondjuk olyan körökben lehetett gond, hogy nem elég "magyaros" a neved keresztényként, talán nevet változtatott. Nézegettem a névváltoztatási adatokat, de lehet, olyan amit nem látok...
Az anya 1918 ban halt meg 002249738.500 film 1944/1918 bejegyzés Légszesz utca 6 ban laktak Az első világháborúban eltűnt unokája jelentette be a nagyanyja halálát.
felmerült bennem, hogy az a Rózsák tere nem az, hanem mondjuk más városban. Persze gondolom Budapesten lakott (ha már az anyja ott lakott). Meg tudnád adni az anya halottiját, ránéznék ki jelentette be, illetve hol lakott.
A Rókus kórházat átnéztem. Sajnos ott sincs. Szövetség utcaiban sem leltem.Teljesen tanácstalan vagyok. Mert se a születését, se a házassági bejegyzést nem találtam.
de te roszent és nem rosznert írtál, így nehezebb volt elkezdeni...
azért kértem, hogy amit tudsz oszd meg (ha lehet linkekkel), mindig lehet valami, ami felett valaki elsiklik, de más meglátja, nulláról felesleges köröket fut az ember...
Két testvére volt C(K)arolina és János az utóbbi Amerikába vándorolt ki.Ott is halt meg. Római katolikusok voltak. Anyjuk neve Pandirits Mária. János 1883-ban született másodszülöttként Szigetváron.
Visszaolvasva a posztjaidat látom nagy tapasztalattal rendelkezel.A családi legendárium szerint az egyik felmenőm a Rózsák terén lévő WC ben lett öngyilkos 1938-1944 között. Többször átnéztem a halotti anyakönyveket de nem jutottam a nyomára Ro(s)zen István a neve. A születésijét és a házasságiját se találom. Fia is volt.
A feleségem pincétől padlásig evangélikus származású, ismerem az evangélikus könyveket is, a vasiak egy részét is, Sitke környékéről, de mégsem ugrott be a felvidéki szál, akiket én kutattam, elsősorban nem onnan bevándorolt evangélikusok vannak, hanem helyben termettek :)
Nem is a névvel volt baj, hanem megint a leírásával: Csirkonics ebben az egyetlen dokumentumban szerepel, ha az egész világra keres is az ember, Csirkovics van sok. Felvidéki evangélikus eredetű, természetesen. Ott követtem el a hibát, hogy én a -nics tagot tekintettem biztosnak, mint a délszláv -fi végződést, pl. Szebeni-Szebenics, ezért aztán nem is találtam rá megfelelőt, mert az n betűt mindig ott hagytam, akármilyen kombinációval próbálkoztam is, hogy legalább a könyéket megtaláljam. Nekem a délszláv közelebb van, arra jobban rááll az eszem. :)
"amit kétszáz évre visszamenőleg soha nem viselt senki Magyarországon" -- ez nyilván nem valós. Gondolom, azért nem találtad, mert evangélikusok, ami többnyire nincs indexelve. (Öt dédszülőm született evangélikusként, és hat volt evangélikusként temetve, tehát van egy kis tapasztalatom a keresők eredménytelenségével.)
Hálás köszönet :) Akkor a Vas megyei lutheránus ág... Sehogysem tudtam összekapcsolni, de így már biztos menni fog. (a legkevésbé ezt a részt derítettem fel eddig, no majd most.)
Puszta kíváncsiságból csak névazonosság alapján nézegettem az újonnan indexelt budapesti anyakönyveket, és egybek mellett találtam - sajnos nagyon szomorú apropóból híres-hírhedt - személyeket, akiknek kíváncsi lettem volna/lennék a származására. Nyilas halálraítéltek, illetve aztán kivégzettek (Kun páter bandájából) között találtam Tuboly Miklóst, akinek az apját, Tuboly Lajost is nyilván halálra ítélték volna, ha 1945-ben nem halt volna meg szívbetegségben. Szinte lehetetlen megtalálni az "eredetüket", mert a Tuboly Lajosnál az anya nevénél olyan van megadva, amit kétszáz évre visszamenőleg soha nem viselt senki Magyarországon... A Tuboly családot nagyjából felgöngyölítettem, de abban az időben nem találtam Lajost, akiről ne tudnám, hogy mi lett vele. Nem egy nagy család a Tuboly, nagyon kevés leszármazott van már csak ezen a néven, sok ág kihalt férfiágon. Itt a két halotti anyakönyv, talán valaki tud segíteni kibogozni, hogy a két illető honnan keveredett elő: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:4QRT-FD2M
Nem feltétlenül azért, csak ha ott is stimmel a kor, akkor biztosabb. Ha nem, akkor meg nem vagyunk hátrébb :) (reménykedni meg lehet, néha a legváratlanabb helyről jön új adat)
Most elkezdtem én is végigbogarászni a halotti anyakönyvet, 1920-tól kezdve. 1820 és 1840 között 7 Tóth Pál született (és mindegyik januárban). Az 51-es házasságkötést figyelembe véve max a 33-as születés jöhet még szóba. Az általam megtalált utolsó gyerekük 1867-ben született.
Köszönöm neked is a választ. A halotti anyakönyveket még nem bogarásztam át, de az eddigi (nem túl bőséges) tapasztalatom alapján a házas embereknél max. a házastárs nevét tüntetik fel. Ettől függetlenül most átfogom nézni ezeket az adatokat.
Köszönöm a válaszodat és azt, hogy még utána is kerestél. Viszont most még zavarosabb lett a dolog. Annak alapján, amit találtál a Tóth János-Kiss Klára házaspár kiesik. Viszont a másik lehetőségként felmerült Tóth Borbálának 1838-ban is született egy Tóth Pál törvénytelen gyereke, így szerintem ő is kiesik.
Szeretném megkérdezni, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült átbogarászni a halotti anyakönyvet, vagy van valami gyorsabb keresési lehetőség?
Jól olvastad, amit olvastál, a többire szerintem csak találgatni lehet. Halotti nincs esetleg? Elég gyakori a név, a házassági anyakönyvben 2-3 év tévedés még nem is számít soknak, szóval nem biztos, hogy a két Tóth Pál közül az egyik a páciens, bár kizártnak sem kizárt...
Az, hogy a férj-e a gyerek apja, megintcsak tipp, lehet, hogy kiderült a turpisság, és úgy gondolták, hogy aratás után, pl. Akkoriban, ha a farsangban nem ment a házasság, akkor megvárták vele a nyár második felét legalább, egyszerűen nem értek rá. Amúgy sem lehetett "csak úgy" összeházasodni, háromszori kihirdetés, jegyesoktatás, kutyafüle...
Szervusztok! Szeretnék egy kis segítséget, megerősítést kérni.
Az egyik felmenőm házassága (Tóth Pál és Bíró Mária) 1851.07.03-án köttetett Tófalun. Ugyan akkor az első gyerek (Tót István) 1851.08.18-án született meg, azaz jócskán "koraszülött" volt. Jogosan feltételezem, hogy nem a Tóth Pál volt a biológiai apa, hanem csak kerítettek egy férjet a leányzónak még a szülés előtt? (Gondolom, ha meg lett volna a tényleges apa, akkor már korábban megtartották volna a házasságot.) Ráadásul a házassági anyakönyvben csak Bíró Mária szüleit jegyezték be, a Tóth Pálét nem. Szeretném kérdezni, hogy a házassági anyakönyvben jól olvasom-e hogy Verpeléten született a vőlegény, illetve, hogy az állapota: telketlen?
Ráadásul ha valóban Verpelétről származik, akkor a házassági anyakönyv alapján számolt 1831 körüli időpontban 2 Tóth Pál született, ráadásul csak néhány nap különbséggel. Az egyikük törvénytelenként jött a világra.
Ha az férj elismeri sajátjának. De mi van, ha tagadja?
Az én esetemben például egyetlen gyereket sem ismert el. A született hatból ötöt törvényesítettek, és kapták meg a valós apjuk nevét évtizedekkel később. A legelső gyerek - aki valószínűleg a férj fia volt - nem lett kérve, ezért nem is lett törvényesítve soha, még polgárilag sem. 1830-as évek elejétől.
Házas asszony gyermekének mindig a férj a törvényes apja. Volt egy rokonom, aki először törvénytelenként volt bejegyezve, és a megjegyzésben az állt, hogy az anya már évek óta nem élt a férjével. Aztán ez mind ki lett húzva, és a bejegyzés törvényesre lett javítva, a férj nevével. (Ez mind 1880 körüli evangélikus anyakönyvben volt.) A fiú a felnőttkor elérésével egyből nevet változtatott, az anyjáéra.
Ebből a történetből én többek között arra következtetek, hogy ha az anyakönyvben törvénytelen gyermek van bejegyezve, akkor az anyja nem lehet ugyanaz a személy, mint egy azonos nevű házas asszony. Mondjuk amúgy is vigyázni kell a nevek azonosságán alapuló következtetésekkel: van az őseim között olyan, hogy férj és feleség neve pontosan egyezett ugyanazon kicsi faluban élő másik házaspárral. (A helyzetet csak az menti egy kicsit, hogy a másik házaspár pár évtizeddel idősebb volt, és biológiailag lehetetlen, hogy ugyanaz az anya 55 éves időközzel szüljön gyereket.)
Én láttam olyat egyházi anyakönyvet, amiben az illegitim át volt húzva később, és utána odaírva, hogy házasság által törvényesítve. Ott is a negyedik-ötödik gyerek után vette el a szépapám a mamát :) Valószínűleg '48-ban rossz fát tehetett a tűzre, és csak jóval később mert olyan helyre menni, ahol megkérdezték a nevet. 1850-ben született az első gyerek és csak 1864-ben házasodtak össze.
Tehát egyházilag is előfordult utólagos törvényesítés, lehet a paptól is függött.
Én tök véletlenül jöttem rá, hogy mi történt. A könyvek minden oldala le van fotózva, és fenn van az FS-en, de a csak szöveget tartalmazó oldalakról nem kapunk információt. Ellenben meg lehet nézni, ha a filmet nézzük végig. Véletlenül lapoztam az utolsó oldalra, és ott volt a határozat szövege. Csak úgy elolvastam, és akkor döbbenten konstatáltam, hogy az ükanyám és testvérei születéséről van szó!!!
Majdnem hanyatt estem. Aztán onnan tovább kutakodva és itteni segítséggel derült ki az egész történet.
Az én családomban volt ilyen gyerek öt is egy pártól. (ja, tudom! :D) Először mindet illegitimnek anyakönyvezték, és a férj neve nem is került oda a bejegyzéshez, sőt, az apáé sem Az anya nevén volt jegyezve mind. Sokkal később írták oda az apa nevét, mert polgári perben legitimáltatták a gyerekeket. Sokkal később, amikor a valódi apa elvette az anyát. Gondolom ez minimum kellett a polgári legalizáláshoz. Egyházilag akkor sem váltak legitimmé.
Felületesen ránézve az anyakönyvekre és az összeírásokra, 1765-ben házasodott D. András, 1767-ben (egy napon) Doba(i) Ferenc és Doba(i) Ágnes. Ágnesről tudni, hogy az apját Jánosnak hívták. Talán hárman testvérek lehettek. Az 1768/69-es összeírásban jelent meg először, még Dobaiként, Ferenc és András is. A következő évtől, már mint Doba kerültek az összeírásba. 1780-ban is született Ferencnek egy István nevű fia, akkor is Molnár Julianna volt az anya neve.
rferi: A kunszentmártoni összeírások fennmaradtak már 1742-től, tehát az alapján is vissza lehet keresni a Dobákat. Persze nem feltétlenül abban, (vagy az előző) évben vándorolt be az ősapa, amikor megjelent az összeírásban. Az én családomban például az ősapa 1770-ben tűnik fel először az anyakönyvekben és csak 1777-ben az összeírásokban, 1786-ban pedig a Liber Fundiban. Az biztos, hogy az 1760-as összeírásban Doba nem lakott Kunszentmártonban. http://www.szolarchiv.hu/data/files/281748262.pdf
alsotekeres: Alsó határ nem hiszem, hogy lett volna, nem régen láttam az egyik anyakönyvben három hónapos "lelenc" gyermek halotti bejegyzését. A felső korhatár, hogy mi lehetett nem tudom (igyekeztek kiadni a gyerekeket nevelőszülőkhöz), de talán a felnőttkor elérése.
Az országban hol találhatóak Családkutató Központok? A Familysearch szerint van egy Érden a Budai út 26. alatt de ott a Járási Hivatal található és érdeklődésemre kiderült, hogy semmi ilyesmiről nem tudnak ott....
Szerintem jól olvastad. Valóban Julian Molnár van írva, de ettől még szerintem ugyanaz a személy. Ettől már nagyobb dolgokat is elírtak. Nem hinném, hogy a településen több Doba Ferenc lenne és a feleség is Molnár lenne!
Szerintem, ha nem halt meg a Molnár Ilona és nem házasodott újra a férj, akkor biztos ugyanaz!
A véleményeteket szeretném kérni kiolvasás ügyben.
Próbálom összerakni azt, hogy a kunszentmártoni Doba család hogyan és mikor költözhetett oda, és hogyan fejlődött a családfa.
Ezért kilistáztattam az összes Doba születést, exportáltam excelbe, ahol jól lehet mókolni az adatokkal, időrendbe rakni, és csoportosítani a szülők szerint.
Ha ezt megvan, elég markánsan kirajzolja az egyes családok időbeli lefutását, és viszonylag könnyen feltűnik, ha valami kilóg a sorból.
Szeretném megtudni, ki volt ott az első, aki odaköltözött. Elég nehezen megy, mert a legelső könyv, ami 1720-tól van, rettenetesen rosszul olvasható a filmeken, és fizikailag sem találtam meg a plébánián, hogy ott olvassam.
Szóval az egyik dolog ami feltűnt, hogy van négy születés, 1772-1774-1776-1778-ban, ahol mindenütt Doba Ferenc az apa, és Harangozó Erzsébet a keresztanya.
Az első háromnál az anya Molnár Ilona, míg az utolsónál az indexelés szerint Julian Molnár. De szerintem ez a negyedik is ugyanaz az anya, Molnár Ilona, bár tény, hogy baromi rondán van írva, és alig olvasható.
Vannak itt olyanok, akik bármit képesek kiolvasni. Mi a véleményetek?
Én csak kollektív megnemesítésnél tudtam címer nélkülit (illetve megkapták a település címerét mindannyian), de meglehet, hogy neked van igazad. A török kor után viszont én nem tudok olyanról, hogy címer nélkül nemesítettek meg valakit (fordítva igen, hogy címert kapott valaki nemesség nélkül).
Ahogy én tudom, címer mindig volt, előnév nem feltétlenül. (más kérdés, hogy az illető tudta-e, milyen a címere: ha nem tudta/akarta kifizetni a feltisztelt a címerfestés árát, akkor csak leírásban volt meg).
Sziasztok! Megpróbálom mégegyszer :) Tudnátok segíteni az alábbiakban, kérlek? Nem igazán vagyok néhány dologgal tisztában még. A nemesi címmel minden esetben járt címer is, vagy az csak "nagyobb" családoknak jutott? Illetve az előnévvel kapcsolatban is, mi alapján dőlt el, hogy melyik család kap, melyik nem?
Most az első betűt helyettesítettem *-gal, és mindjárt lett is egy találat. Ha megnézed a képet, a fényképezőgépre kattintva, a legutolsó bejegyzés, látható, hogy az indexeléskor rosszul olvasták a nevet (Bokodi), pedig szerintem elég jól olvasható, hogy Szokoli.
Pontosítok, van még egy gyerek Erzsébet 1792-ben. Szokoly Györgynek a másik neve János, erre a névre adta ki ezt a találatot. Az indexelő csak a János írta be, de az anyakönyvben Joannes Georgius szerepel. És egy újabb neve az anyának.
A keresőt szoktam használni, először a települést és a megyét nézem meg, ha nincs találat, akkor "Hungary"-ra keresek. Ha esetleg határszéli a település, akkor a szomszédos országra is rákeresek. Sokszor kell játszani a *-gal, amivel helyettesítem a betűket, mert mint látod, a Stemer név is több féleképpen szerepel. Eleinte sok a találat, a gyanús találatok képét pedig megnézem, mert elég sok az elírás az indexeléskor, azután csak azokat a betűket írom be, amik talált nevekben szerepelnek, ezért szerepel a küldött linkben is "st*" az anya nevénél.
A házasságot is megtalálod 1790-ben Óbudán, ahhoz viszonyítva viszont sokallom Stemer Anna Mária 60 éves korban történt halálát. Kb. 10 évet téved.
megnéztem a sírhely képét, tényleg annak látszik a felirat.
Ha megtaláltad a születési bejegyzést, akkor annak higyj, mint egy sírkőnek (simán tévedhetett, aki intézte a temetést, vagy akár az adott személy is rosszul tudhatta (bár ez már tényleg furcsa, mert a civil anyakönyvben van...).
Mindket Szokolynak 2 felesege volt(Eiser,Verka es Greff,Fink(in)) mind a negy nemet szarmazasu.
Szokol meg van dogivel "Borský Svätý Jur, Senica, Slovakia"-ban,ott talaltam Palt de Gyorgy nincs es nem talalom az anyakat sem. Nem tudom milyen mas informaciot lehetne levonni anyakonyvi kivonatokbol. Lenne valakinek otlete merre keressek? Koszonettel
Született (a keresztlevél szerint) Sárkeresztúr 1886 szeptember 24.
Házasságkötés: Alap 1911 május 7. Sipos Rozália.
A sírhelye a fejér megyei Mélykútpusztán található, ami ha jól tudom közigazgatásilag Nagyvenyim településhez tartozik. A sírkőn azonban 1886 helyett 1889 szerepel mint születési dátum. Elhunyt 1973-ban.
Nagyon úgy néz ki, hogy Palkó Erzsébet, és Pummer Mária (Erzsébet), ugyanaz a személy! Más kérdés, hogy a faluban mért hívták a Palkó családot Pummernek is.
A bejegyzésben szereplő Irma a felmenőd? Esetleg az ő házasságija nincs meg? Ott lehet látni hogy mondjuk az anyja néhai, akkor tudjuk, hogy már akkor nem élt. Két Kapitány Károly és mindkettő bognármester, elvileg előfordulhat, de annyira azért nem valószínű... A családfakutatás már csak ilyen, van olyan információ, amit szinte csak véletlenül lehet megtalálni...
Végignéztem ezt az anyakönyvet időbeli egyezésekkel keresve, de semmi. :-(
Rákerestem hódosi, a gérczei és még a körmendi anyakönyvekre is, nincs nyoma ennek a személynek. Én is úgy látom, hogy a legnagyobb valószínűsége a magyarosdinak van, lévén viszáki születésű ez a Pummer Mária. Egyszer szerepel a neve a történetben, ebben a feljegyzésben https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR29-7B8?i=272&wc=9237-YWP%3A40681801%2C51232301%2C40679003&cc=1452460 , aztán semmi. OLYAN MINT EGY SZELLEM! :) Ráadásul a férje, Kapitány Károly bognármester már 1897-ben megházasodott egy Palkó Erzsébet nevű hölggyel, akitől született egy rövid ideig élő gyermek is később! Ennek a hölgynek a családja és jóformán minden adata jól megtalálható. Talán két szinte teljesen azonos Kapitány Károly létezett egy időben abban a térségben külön családokat alapítva?!
Ha így is van, miért nincs Pummer Máriáról semmi más infó?
Nem érdekelne a dolog annyira, csak mint érdekesség maximum, ha nem a nőági egyenes leszármazási vonalom lenne.
Sziasztok! Kérnék egy kis segítséget, mivel nem igazán vagyok néhány dologgal tisztában még. A nemesi címmel minden esetben járt címer is, vagy az csak "nagyobb" családoknak jutott? Illetve az előnévvel kapcsolatban is, mi alapján dőlt el, hogy melyik család kap, melyik nem?
Nehéz erre mit mondani, én annyira nem vagyok otthon a heraldikában, de szerintem ez nem címeres pecsét, egyénhez köthető inkább, ha lehetne tudni valamit a gyűrűről, hogy honnan van (település), mikori lehet stb. akkor talán el lehetne indulni valamin...
Szerintem egy I L monogramú emberé volt, aki nemes volt, de vagy nem volt címere, vagy nem azzal, hanem a nevével akarta azonosítani magát, lehetett pl. céhbeli ember. De talán másnak van más ötlete, nekem most nincs.
Nem kell ahhoz az őskutatás, fent van familysearch-ön is, bár én nem találtam meg a konkrét személyt.
Ahogy néztem, a viszákiak Őrimagyarósdhoz tartoztak (szomszéd falu), ha tényleg ott született, akkor az ottani anyakönyvben kellene legyen. Itt a link:
Egyik ükanyám (Pummer Mária) adatait keresem, de a FS-ben sajnos csak ezt a születési bejegyzést találtam, ahol ő az anya. "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR29-7B8?cc=1452460&wc=9237-YWP%3A40681801%2C51232301%2C40679003 : 16 June 2014), Vas > Kercza > Births (Születtek) 1895-1901 > image 273 of 589; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary.
A további találatok szerintem nem rá vonatkoznak. Elakadtam a kereséssel, pedig ez az anyai felmenői ág, számomra talán a legfontosabb. Már nem tudok másra gondolni, csak hogy a felekezeti hozzátartozása miatt a Magyar Evangélikus Egyház őskutatás honlapjához folyamodjak. Van valaki, aki be van regisztrálva és meg tudja nekem nézni, hogy ott megtalálható-e a születési anyakönyvi bejegyzése, házassági bejegyzése, stb? Szóval, hogy érdemes-e befizetnem az oldalra, vagy nem jutok előbbre ezen a vonalon sem?
A sírköveken elég gyakran szerepel tévesen a születési adat, ez nem vehető készpénznek. Én a mi településünkön találtam a családhoz (feleségem ága) tartozó felmenőknél téves dátumot a sírköveken. Ennek több oka is lehetett, de általában emlékezetből mondhatták be a születési évet, illetve szándékosan is mondhattak pontatlan dátumot ( pl: a feleség több évvel volt idősebb a férjnél és ezt néhány évvel lecsökkentették, mégis más ha nem 14 hanem csak 9 évvel idősebb a feleség).
Kikérheted a település halotti anyakönyvét az illetékes megyei levéltárnál, ha anyakönyvi kivonat kell, a polgármesteri hivatal anyakönyvi csoportjánál kell kérni.
Szeretném megtudni, hogy milyen feltételekkel, hogyan és hol kérhetem ki valamelyik ősömnek (jelen esetben az egyik dédapám) halotti anyakönyvi kivonatát.
Sziasztok! Valaki esetleg tudna segíteni a beazonsításban, hogy milyen családhoz köthető ez a pecsétgyűrű? Bármilyen tippnek is örülnék! Előre is köszönöm!:)
Bár németül nem tudok, de azt vettem észre, hogy az -in végződés mindig nőknél van, szerintem Fink és a Finkin ugyanahoz a személyhez tartozik. Ha németes nevekkel találkozom, én már elhagyom a nők nevéből az -in végződést és úgy dologzom vele. Szerintem ha a pap német anyanyelvű, akkor használja az -in végződést, ha magyar, akkor nem.
Kedves fórumozók, nemrég családfakutatás során egy házassági anyakönyvben (1944) a férj a neve alá az volt írva, hogy m. kir. " tsz. " szakaszvezető. A " tsz. " mit takarhat? Esetleg tudnak olyan weboldalról, vagy könyvről ahol bővebb információt találhatok a 2. világháborús katonákról? Tudom, hogy létezik a katonákagulágon weboldal, de ott semmire se bukkantam. Válaszaitokat előre is köszönöm!
Nem tudjátok véletlenül, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület adatbázisainál (Diáknévsor és Osztályzati sorjegyzék) sok diáknál miért van az odaírva a tógátushoz, hogy „jótét”? Ez az ösztöndíj korabeli elnevezése? A Debreceni Kollégium diákjai közül szinte mindenki több karra (teológia, filozófia, jog) járt. Az akkoriban ennyire általános volt, vagy kötelező?
A szaktárs oldalon nyílt hétvége van, sok könyv (de korántsem az összes) olvasható rajta.
Olyat is láttam többször, hogy ugyanaz a személy több településen is szerepelt, ha nem "otthon" született. Megkeresztelték az egyik faluban, aztán egy-két hét múlva egy másikban is. Már akkor sem volt egyszerű a bürokrácia :)
Olyannal már találkoztam, hogy az ikrek közül az egyik életképtelennek tűnt, és a bába gyorsan megkeresztelte, majd meghalt. Ikertestvérét napokkal később a pap ugyanarra a névre keresztelte.
Látszólag nem illik ide a kérdésem, de valójában a dédszüleim felkutatásában lenne segítségemre a válasz. A nagyapám 1890-ben született, de a szülei korai halála miatt árvaházba került. A szülők nevét tudom, de azt sajnos nem, hogy melyik településen haltak meg (valószínűleg Jászapáti környékén). Vajon ebben a korban hány éves kortól, illetve korig lehettek árvaházban a gyerekek? Ha ezt tudnám, segítene leszűkíteni a halotti anyakönyvi kivonatok keresési dátumát. Előre is köszönöm.
meg kell nézned hány Martinus volt, és melyik mikor halt meg az életkor alapján, meg azt is, hogy volt még más gyerekük is. Ha volt még gyerekük, akkor valszeg a nem a célpont Martinus halt meg akkor, amit találtam. (nem túl sok segítséget kapsz, szóval néha kénytelen vagy feltérképezni az összes Finket...)
ahogy nézem ennek a szülőknek rá egy évre (pontosan) volt egy másik Theresia gyerekük, valszeg akár mennyire is furcsán lett anyakönyvezve nem élhette túl.
Érdemes lenne a halottikat is átnézni... ...mindjárt nézem
úgy tűnik a régebbi anyagokat nézegetve, hogy valaki átírta például a Martinnak a születésijét (és így kettő van) szebbre, és ez a szépírás megy itt is, az a gyanúm, hogy ezt utólag írta át, és talán hibázott, de lehet, hogy más a sztori...
Én úgy tudom, hogy már nem elérhetőek, legalábbis a korában működő segédprogram újabb változataival már biztosan nem. A családtörténet levlistán van, aki még a régebbi változatokat tudja használni (legalábbis a letöltést), de a többségnek már azzal sem működik. Viszont az archion.de (fizetős!) oldalán is megtalálhatóak az németországi evangélikus anyakönyvek, köztük az onstmettingeniekkel.
"inquiráltatónak" a szó. Vagyis az a személy, akivel kapcsolatban a nemességvizsgálat folyik, néven nevezve az előző oldalon írt Nemes György. Gondolom kétséges nemes volt, így kiszállt a bizottság megállapítani, hogy valóban nemes-e.
Segítségeteket kérném egy tanúvallomásban. Nemes Istvánnak testvér attyafiainak attyát az ... pedig nagy attyát Nemes Györgynek hítták... "Az attyafiaink attyát az" után mi lehet írva?
sziasztok segitsegre lenne szuksegem van 2 Anosy Andrasom 1.30 Nov 1818 Martonvásár apa Stephanus Ánosÿ anya Anna Malsovits 2.27 Oct 1818 Martonvásár apa Michaël Ánosÿ anya Juliana Slahutka az egyik Andras 53 evesen 1872 febr.4. halt meg notlen(martonvasar 91.sz.hazaban lakott). 1874 Apr.18-an Szokoli Janosnak es Anosy Annanak gyermeke szuletett Martonvasar 91.szam alatt. Az elhunyt Andras, Anosy Anna nagybatyja volt. Eleg bizonyitek lenne nektek hogy az en Andrasom hunyt el gyermek nelkul?
Semmi masra nem tudok gondolni.lenne valakinek masfajta otlete? Csak azert kerdezem mert a masik Andrasnak volt vagy 4 felesege es szamolatlan gyereke. Koszonettel Peter
A polgári anyakönyvek kétféleképpen érhetők el az FS-en: van a katalógus és van a mérföldköves gyűjtemény.
A katalógusban helységnévre kell keresni, és onnan kiválasztani a polgári anyakönyvet. (Előfordul, hogy kétszer is szerepel; például Vas megyében majdnem mindenhol kétszer filmeztek.) A megnyíló részletes oldalon lent vannak a filmek (képadagok), és a mellettük levő ikonok jelzik, hogy melyik érhető el otthonról. Arra oda kell figyelni, hogy be van-e jelentkezve az ember: ha nem, akkor mindenre azt mondja, hogy nincs.
A mérföldköves gyűjteményben először a megyét, aztán az anyakönyvi kerületet kell kiválasztani. Itt nincs elérhetőségi ikon; feltételezhetően minden, ami fel van sorolva, elérhető, de előfordul, hogy nem, ami csak megnyitáskor derül ki ("nem elérhető" hibaüzenet jelenik meg a kép helyett). Mondjuk itt sem kell mindig hinni a hibaüzenetnek: a bonyolult engedélyek néha kibogozódnak néhány újratöltés vagy újrabejelentkezés után.
A két módszerrel néha (gyakran?) nem ugyanaz az anyag érhető el. Van, ami nincs a katalógusban (vagy ha van, akkor nem tudni, hogy milyen név alatt), és van, ami nincs a mérföldkövek között. Na és persze vannak képek, amiket egyik módszer sem sorol, de mégis elérhetők, ha az ember behelyettesíti a megfelelő számot az internet-címbe. Ezekről van valahol egy (vagy több) Google-táblázat, de a linket soha nem találom, amikor kéne.
Amúgy ezek a képek már mind digitális formában vannak -- nagy részük már eleve csak az volt -- és szerintem mindegyik "interneten" van, vagyis távolról elérhető, ha megvan a megfelelő "kulcs" vagy "hátsó ajtó" (engedély). A baj az, hogy a hátsó ajtókat nyakra-főre bezárják, és kicserélik a lakatokat. Azt hiszem, így próbálnak eleget tenni az adatvédelmi törvényeknek, de sajnos még mindig a nagybani, "minden vagy semmi" felállítással: ha a képadagban bárhol van egy védett bejegyzés (tehát egy bejegyzés egy képen a pár száz vagy ezer képből), akkor az egész adagot lezárják.
Biro Dezső 1920 02. 06 a nevelt fiuk ha minden igaz Sal'a szlovakia lett anyakonyvezve. Forrást nem találtunk pedig tudjuk az édes szülei nevét is tudjuk és ott sincs anyakönyvi kivonat Kosár Dezső néven született Bögellön. 2 évesen történt az orokbefogadas. Nem tudják a canadai unokái sem kideriteni.
A Krisztinanak is volt első házassága és 2 gyermeke mielőtt elvalt. A gyermekek elhalaloztak, arról sem találtunk semmit, sem a volt házasságról.
Szóval jól belebonyolodtunk ebbe a szálakba.
Köszönöm ha valaki tud forrást hozzá, mert igy csak a még élő távoli rokonok emléki vannak ami nem egy biztos forras.
A Bíró Moric mint kiderult verrokoni kapcsolatban volt elmondás alapján a Bíró Krisztinával unokatestverek. Erről sincs adat nem tudjuk összekapcsolni a két szálat. Annyi Biro van a felvidéki magyarság adataiban, hogy nehéz keresni is.
Mindent köszönök és külön Önnek hogy ilyen szíven viseli a bénázasunkat. Remélem majd belejovunk és mi is tudunk segíteni másoknak.
gondolom van köze az adott ország törvényeihez, talán nem merték kirakni, de nem tudom
a szokásosabb útvonalam nekem, hogy előbb search menüpont, azon belül a collection, ott beírod a települést, és ha megvan ott láthatod a civil és nem civil dolgokat, stb...
Érdekes, hogy én eddig semmilyen ikont nem láttam. A saját felhasználónevemmel lépek be, kiválasztom az országot a Civil regisztrációs adatbázist és onnan tovább a régiót, települést majd az engem érdeklő időszakot.
Azonban a Wiki linkjéről belépve ugyanitt már megjelenik az általad feltüntetett kis ikon. Remélem ez csak átmeneti és azért van így mert az ilyen jelölésű mikrofilmet még nem szkennelték be ezért még nem elérhető online.
A Familysearch oldalon kutakodván a Hungary Civil Registration 1895-1980 adatbázisaiban böngészve belefutottam egy olyan problémába, hogy nem mindegyik feljegyzés hozzáférhető noha a link jól működik. Például ha mondjuk kiválasztom hogy Fejér megye, Alap, Házasultak 1902-1913 akkor gond nélkül végig tudom pörgetni az x oldalas mikrofilmet, de ha egy másik adatbázisra kattintok ugyanott, mondjuk Házasultak 1914-1925 akkor a következő előreugró ablak jelenik meg: "Kép nem elérhető, ez a kép jelenleg nem tekinthető meg online" Ezt több más adatbázissal is így van, egy részük jó, míg mások a fenti üzenettel elérhetetlenek.
Mi lehet ennek az oka? Van/volt hasonló tapasztalatotok?
olyan persze lehetséges, hogy valaki oda-vissza költözött.
Trianon után sokan menekültek át Mo-ra, lehet, hogy 1924-ben visszaköltözött, majd 1945 után rákerült arra listára, amely a visszatelepítésre kerülőket tartalmazta, vagy önként visszajött.
Bonyolult idők voltak a többszöri határváltoztatás miatt...
A Krisztinának volt első házassága, de nem tudom ki gyerek 2 volt és elhunytak úgy ment hozzá Biro Morichoz. Annyit tudok még hogy a Krisztina testvére is velük lakott Cilinek hívtak nem tudom hogy volt családja.
Már csak annyit keresnék hozzá hogy 1945 (ben) hova telepítették ki őket? Vlacany /Farkasd / megtalatuk a névsorban Biro Moriczot, de nem tudjuk hová kerültek.
Felvideki nagybátyám Biro Moricz Vlacany /Farkasd/ hentes boltja volt 1924-1945 ig működött. A feleségét Krisztinának hívták.1945 ig működött az üzlet Farkasdon, de kitelepitették őket. Soroksárra kerültek és velük együtt lakott A felesége húga is akit Cilinek /Cecilia /hivtak. A soroksari címet nem tudom. Hol tudok utána nézni?
egyebkent mar hasznaltam a keresztszulos megoldasodat is ma. Lucasnak es susannanak szuletett 7 gyereke,es persze az en osom anyja neve Rosana-nak van idexelve. En is annak olvastam egyebkent. Lecsekkoltam a keresztszuloket es az elso 3 utan mind a negynek meg az en osomnek a keresztszulei ugyanazok voltak.Igy azert megnyugodtam,biztos a pap felre hallotta. Hasznos volt a kereses ily modon.
Megtalaltam azt a Stephanust aki 1813-ban kotott hazasasagot.
Orosz Erzsebetet vette felesegul(erzsebet meghalt 1836 juliusaban)
Istvan ujranosult 1839 novembereben(45 evesen)
es 1840 januarjaban 49 evesen hunyt el ami 1790-91-re teszi a szuleteset(a hazassagirol nem is beszelek 3 honap alatt 4 evet oregedett)
A masik Stephanus aki 1815-ben hazasodott 41 evesen halt meg 1835.
Ha abbol a szempontbol nezem hogy ez a Stephanus 8 evvel fiatalabban es 6 evvel korabban halt meg es 2 evvel kesobb hazasodott akkor az en Anosym vegul is az 1791-es,nem az 1788-as es az 1794-es halt meg 1800-ban.
nem tudom hogy ez igy eleg bizonyitek lenne? En en meg zoldfulu vagyok,igy elegge bizonytalan.
Szia! Jutottál valamire? Amikor két ugyanolyan nevű család van, akkor én a keresztszülők szerint is szoktam válogatni. A Steph. Anosiaknak találtam 12 gyerek születést, és csak két keresztszülő nevet. Az 1778 és 1784 között születettek (4 gyerek) keresztszülei Veningerek - ők az 1. házass. Elisab. gyerekei lehetnek.
Az 1786 és 1806 között születettek (8 gyerek) keresztanyja Gertrud Pirman. Azt hihetnénk, hogy akkor ez egy család. De nem, mert az 1786 és 1788-ban születettek mindenképpen a Szabó Elisab. házaspárhoz tartozik (a 3. feleség Elisab. csak 1793-tól házas). Az 1800 utáni születésekhez viszont már idős Szabó Elis.
Nem tudom, hogy mennyire életszerű, hogy két azonos nevű család gyerekeinek a keresztanyja ugyanaz??? Ráadásul a 12 gyerek között mindenhol meg van a 9 hónap.
Na, ezekkel nem vittelek előbbre, csak a zsákutcákat érzékeltettem. A 6,5 éves Steph. halála kilóg a sorból. Hacsak nem volt egy 3. ?
Köszönöm szépen a segítséged. Már csak a feleség születését kellene megtalálnom. A szülők Gergál András és Kulcsár Erzsébet elvileg meg van, a gyerekek egy része is csak pont Gergál Annát nem találom.
Most nem tudok utánanézni részletesen, de a levéltár oldalán van hivatkozás adóösszeírásokra 1693 és 1849 között. Lehet, hogy nincs online, de legalább létezik. :)
Helyesbítés: tehát a nevek közül az első két oszlop nyilván a vőlegény és a menyasszony, de látom az evangélikusoknál férfi és női tanúk is vannak így az utolsó oszlopban a női tanú van, akihez csak annyit írtak, hogy Gergál János felesége.
az a baj hogy ket csalad fut ugyanazon a neven csak a masodik feleseg alapjan tudok kulonboztetni.a ket gyermek ugyanzon neven es csaladdal szuletett 6 ev kulonbseggel.igazabol a halotti 1800-bol zavart mindent be mert a 6 es fel ev pont uti az 1794-es stephanust.Nem tudom elkepzelni hogy ha egy 12 eves gyerek meghal akkor 6 es fel evet irnak a halottijara.Ha meg igaz akkor meg a hazassagin 21 evesnek irnak egy 27 evest!Nagy kulonbseg igy,vagy nem?
Nehéz dió. Elsősorban a házassági és a halotti anyakönyvek abban az időszakban nem adnak pontos értéket. 5 év eltérés egyáltalán nem számít soknak a valósághoz képest... Próbáld meg, hogy a született gyerekek nem ütköznek-e (tehát van-e kilenc hónapon belüli születés, ez utalhat arra, hogy két ugyanolyan nevű pár volt).
Másik lehetőség, hogy van-e más dokumentum. Pl. nekem sokat segített egy adóösszeírás, ami tartalmazta a családfőket az adott évben, és amikor a fiú megnősült, és önálló lett, akkor ha élt az apa, akkor alá írták be, ha az apa meghalt, akkor a fiú feletti tűnt el. Akár így is lehet következtetni...
sziasztok segitsegre lenne szuksegem az egesz ugy indult hogy az elodom Stephanus Anosi aki osszehazasodott Anna Malsovitsal Martonvasaron , meghalt 43-evesen 1835.3.5 ami szuleteset 1792-re teszi. felfedeztem 2 idosebb Stephanust es 2 ifj Stephanust. Id Steph (1)meghalt 1823.9.30 72 evesen harom feleseggel. 1.Elisabeth Grezr(1)-hazassagi 1775.2.4 elhalalozott 1784.6.11.utanna 2.Maria melaga hazassagi:1785.1.23 halal: 1793.2.18(szuletett gyermekuk is)
3 .Elisabeth(2) hazass 93.5.20. halal nem megalapitott. Id Stephanus(2) 1831-ben meghal 96 evesen(1735-1831)feleseg Elisabeth szabo (stephanus anosy felesege) (1752-1830). Ifj Stephanus(1) szuletett 1788-ban. https://www.familysearch.org/records/images/image-details?page=1&place=2147311&rmsId=TH-1-15723-69661-35&imageIndex=69&singleView=true Ifj Stephanus(2) szuletett 1794-ben. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-X3S2-MH?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXC2G-453 Van egy halottim 1800-bol 6 es fel eves Stephanus meghal(elisabeth ua.oldalon 5 hetesen hal meg lanytestver?) https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-X3SK-W8 Van a hazassagi 1815-bol ahol Stephanus 21 eves(szuletett 1794??) Es egy halottim 1835-bol(szuletet 1791?) Tehat nem stimmel.Ifj Stephanus halottija es hazassagija se jon ki. Ha Stephanus(2) nem halt 1800-ban akkor egyidoben mindket Id Stephanusnak Elisabeth volt a parja 1794-ben szuletesekor!De azt se tudom melyik Ifj stephanus maradt eletben. Ketszer atneztem az osszes kivonatot elejetol vegeig. Nem tudom hogy lenne valakinek ideje ebbe belnezni. tudnek linkeket kuldeni esteleg meg,de nem tudom melyik lenne hasznos. de barmilyen tanacsot szivesen fogadnek. koszonettel
Anna, néhai Gergál András lánya, jól olvastad. Ez melyik anyakönyv amúgy? Jó lenne látni a rovatok címeit. Az első a dátum, a második a vőlegény, a harmadik a menyasszony, szerintem a negyedikben vannak a tanúk és a lelkész. Mivel mindkét tanú bollahidai (Barlahida), gondolom talán a menyasszony is odavalósi lehetett (persze nem biztos). Az utolsó oszlopban az van írva, hogy nős Gergál János nős, valamilyen földműves. De hogy ő ki, az jó kérdés...
Segítséget szeretnék kérni a csatolt házassági anyakönyv lefordításában, mivel a feleséget nem találom. Megnéztem a Barabásszegi, a Novai és a Pusztaszentlászlói anyakönyveket is, mivel Lutheránusok voltak.
A Böletz Mihály születési anyakönyvét megtaláltam, azonban Gergál Annát akinek Gergál András az apja, ilyet sehol nem találok. A halotti anyakönyv alapján 1798 táján születhetett. Ha jól gondolom, akkor talán az van az anyakönyvben, hogy néhai Gergál András lánya? Az utolsó rovatban a Gergál János a tanú lehetett?
Kanadát nem tudom, de az USA-ban biztosan nincs ilyen megváltásos dolog.Akit egyszer egy köztemetőben eltemetnek, az ott marad örökre. De az adatait őrzik, mindent, mert a temetéshez azok kellenek.
Szerintem a temető nem fogja tudni a személy adatait. Azt nem tudom, hogy Kanadában van-e olyasmi, mint idehaza a városokban, hogy meg kell váltani a sírhelyet bizonyos időközönként, de ha van, akkor eseteg azt tudják, hogy pl. megváltotta-e valaki újra, és ha igen, akkor ki volt az - logikusan egy leszármazott teszi meg.
Adatot a halotti anyakönyvből találsz, ha van (remélhetőleg ott anyakönyvezték, ahol eltemették), esetleg gyászjelentés, ha van valamiféle helyi újság...
Én csináltam olyat, hogy felütöttem a telefonkönyvet, felhívtam az illetőt, akinek a neve stimmelt, aztán sűrű elnézéskérések közepette megkérdeztem, hogy ismerte-e xy-t. Ismerte, a nagyanyja volt. :)
Egyébként nagyanyám Ontarioban született, csak a tó másik partján :)
1. Azt szeretném megkérdezni, hogy a findagreve.com-on talált sír esetében az eltemetett személy pontos adatait hogy lehet megtudni (Hogy tényleg az nyugszik a sírban akit keresek)? Pláne ha ez Kanadában van? Írni a temetőnek?
A találat:
Anna Papp BIRTH1889 DEATH1956 (aged 66–67)BURIALMount Hope Catholic CemeteryToronto, Toronto Municipality, Ontario, CanadaMEMORIAL ID115418421
A keresett személy: Papp Józsefné (Brat Anna Paulina sz.:Bp.,1889.06.22.).
2. Hogyan tudok információkat gyűjteni Kanadába kivándorolt családtagokról, akikkel több évtizede megszakadt a kapcsolat? A cél nem a kapcsolatfelvétel, pusztán megtudni, hogy mi lett a sorsuk.
Megtaláltam korábban már a kivándorlási és honosítási adataikat, de itt elakadtam. Van valakinek ötlete, tanácsa?
A keresett család:
honosítás:
férj: Papp József 1933.03.08. foglalkozás:fizikai munkás, lakhely:Ingersoll, Mantham street, Ontario,
száma: 31039B
gyerekek: Papp Marianna és Papp Klára 1933.03.08.
feleség: Papp Anna:1934.09.10. Ingersoll,Ontario, száma:3678H
Köszönöm a téjákoztatást. Katolikusok voltak, az 1898-as születési bejegyzésben az UB. 1974-es, valószínűleg akkor halt meg, akkor ezt nem tudom az egyházmegye oldalán megnézni, mert ott csak 1960-ig van meg a halálozás. Marad a várakozás.
1915-től elérhetőek a péceli római katolikus anyakönyvek a váci püspöki levéltár oldalán (fizetős). 1895-1914 között Pécel Rákoscsaba fíliája volt, és nem a váci püspökséghez tartozott.
Az Evangélikus Egyháznál Pécel Maglód fíliája volt, és a maglódi anyakönyvek online (fizetős) elérhetőek az Őskereső oldalán. http://www.oskereso.hu/
Az egyik pontnál megemlítik, hogy gyalogság (пехота-pehota), de ez is kevés :( Ha 7. kho., akkor a "4. stabnaja rota" megnevezés valójában a IV. hadtest megnevezése lenne. A 7 kho. ide tartozott, míg a 12. kho már a VII. hadtestbe. Ebben a térségben a jan. 14-i szovjet támadás ezt a hadosztályt is elérte. Köszönöm a segítséget.
Az a baj, hogy csak zászlóalj és század szint van megadva. A január 14-ei dátum miatt vagy a 7. vagy 12. kho-nál lehetett, de hogy melyik ezred, ebből nem tudjuk meg.... Ha pedig tényleg hivatásos vagy továbbszolgáló volt, akkor kerülhetett akárhova, nem csak a területileg illetékes ezredhez. A hadrendből lehet esetleg megnézni, hogy melyik alakukatnál volt a 6. zszlj motorizált?
A 13. pontnál: 4. "stabnaja rota" (ez nem a 4. hadtest?) ill. "6. batalon ...." (zászlóalj, motorizált?) A 9. b.: valamilyen katonai ezred iskolát ("polk. sk.") és még valami "ml. ...." is megemlítenek.
A krasznogorszki antifasiszta iskoláról készült valamilyen tanulmány, elérhető valamilyen irat, naplók stb? 2 évig ott is volt, mint "tanuló".
én nem látom bele, amiket te láttál, nem látom a 4.hadtestet, de lehet, hogy nem jól látom.
Én az látom, hogy főtörzsőrmester volt, valószínűleg hivatásos, ha már 1938-ól szolgált.
A 10.gy.ezred nem volt kint a Donnál, de a hivatásosakat kivezényelték, tehát gondolom vetésforgóban rákerülhetett a sor.
Tényleg valami motoros zászlóalj/osztálynál lehetett, azt gondolom ez a felderítő osztály lehetett.
Ott a stabnaja rotában volt, tehát a törzsszázadban (vagy annak vezetője) volt.
A dátum alapján bármelyik irány lehetett (tehát uriv és scsucsje is). Ha következetesen Voronyezst írnak, akkor a III.hadtestre tippelnék, de néhányan a IV.hadtesttől is felszorultak a III.hadtesthez. Ha ez az irány, akkor a támadás harmadik napján már fogságba esett.
Megnéztem a veszteségit, ott nem találom, tehát nem jelentették le, de akkor a III.hadtest már eléggé elvesztette a kapcsolatot mindenkivel. Mondjuk utólag nem jelentették le, nem tudom miért.
Nagyapám alakulatának 1943 jan. 14-i (ekkor esett fogságba Voronyezsnél) fronton lévő helyét keresem. A karton adatok szerint, ha jól fordítom, a 4. hadtest 6. valamilyen (motocik...) zászlóaljában szolgált, mint szakaszparancsnok (osztagparancsnok?). A HM HIM Központi Irattár közlése szerint 1938. 02. 04. – 1943. 01. 14. között tényleges katonai szolgálatot teljesített a m. kir. 10. honvéd gyalogezred állományban.
Sándorról és nejéről későbbi amerikai forrást nem találtam, visszatérhettek.
ifj. Melicharek Antal haláláról nem csak a Verlustliste írt, hanem az egyik katonai anyakönyv is, írd be a nevét ide, két találat van: https://katonahoseink.militaria.hu/search
(Írj a Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltségének, hátha tudnak még plusz adatokat szolgáltatni neked.) A halotti anyakönyvből sem biztos, hogy többet meg fogsz tudni róla, legfeljebb a felesége (ha volt neki) és szülei nevét, és az sem biztos, hogy bejegyezték.
Anyossi István 1776-ban kötött házasságot a nejével. A nevét én ’Grezr’-nek olvasom, az utolsó betű „talpas ’r’-nek tűnik, ahogy a második is. (Ha jól látom a halotti anyakönyvben nincs benne a leánykori neve.)
A halotti jó kérdés, a hősi halottakat, ha jött róla hír, akkor a lakóhelyen anyakönyvezték, de volt, akit csak sok évvel később. Az első világháborúban eltűntek, elesetteket nagyrészt azért 1930-ig bevezették az anyakönyvbe. Mondjuk találtam olyan távoli rokont is, aki 1878-ban halt meg, és valamikor 1955 körül anyakönyvezték. Három generációval későbbi rokont kerestem és akkor botlottam bele. Azt mondjuk nem tudom, hogy miért, valószínűleg nyomtalanul eltűnt az illető, és akkor gondolták, hogy már biztos nem kerül elő...
Sziasztok! Tudnátok segíteni abban, hogy hol találom meg, melyik települést régen hol anyakönyvezték? Volt egy linkem, de sajnos eltűnt. Előre is köszönöm!
Köszönöm, akkor ez 100%, hogy nagyapám -- Balassagyarmaton nyitott fűrésztelepet, és szülőhelye a nemeshódosi református keresztelési anyakönyvben "Dunaszerdahely, Ádori majorság".
A besorozás dátumához talán hozzátartozik, hogy édesanyám 1944 december közepén született (Balassagyarmaton a szomszéd pincéjében, a Kóvári úton).
a német levéltárak lényegében ki lettek ürítve a szövetségesek által, főleg amerikaiak, majd szépen lassan visszaadták nekik évtizedek múlva, de most olvastam, hogy még mindig van néhány irat USAba, ami nincs a németeknél. Viszont a németek (BAMA) már talált iratokat eldugva, pl magánszemélyeknél.
A NARA rollok nagyon drágák, rengeteg megvan nekem, de eddig az SSről keveset gyűjtöttem, mert más témaköröm volt. ránézek...
Solymár történetében ami a neten van, olvastam hogy volt egy SS kényszersorozás a Buda környéki német falvakban 44 októberében, de nem gondoltam volna, hogy 50 éveseket is elvittek.
Köszönöm. Kezd összeállni a kép, együtt sorozhatták be a dédapámmal. Akkor a 18-as páncélosgránát hadosztály nyilvántartását kellene megnézni, ami nyilván egy német levéltárban van.
ennek a legkisebb a valószínűsége. Ami lehetségesebb: sokan kerültek ugye szovjet fogságba, de elméletileg ezeken az iratokon meg kellene, hogy legyenek, nagy valószínűséggel.
Nyugati fogságba esett (pl a nagypapám, aki valszeg valamelyik hegyi dandárnál volt, talán az elsőnél), onnan bár visszatérhetett, de pl német származással, akár kint is maradhatott. Fogságba, főleg ebben az időszakban, inkább fogságba estek. Ha viszont az SSbe került, akkor már kérdésesebb a túlélés, könnyen végezték ki őket...
rengeteg Weisz volt Pilisvörösvárról, de Weiszer összesen egy van a teljes veszteségiben.
a halottá nyilvánításkor gondolom felvették az anyakönyvbe, de nem tudom mennyi idő után (emlékeim szerint sok volt 1963 budapesten), tehát érdemes esetleg átlapozni a pilisvörösvári későbbi halottiakat is, na meg megkeresheted az anyakönyvi hivatalt, ők mit tárolnak róla.
Valahogy amióta olvastam Budapest ostromáról, az a kép ugrik be, hogy ott fekszik halottan abban az árokban ahol halomra lőtték a kitörő csapatokat az oroszok, kegyetlen mészárlás volt.
1895-ben született a dédapám. Pilisvörösváron élt. A nagyanyám szerint a háború végén hívták be katonának, sajnos már nem tudom megkérdezni mikor pontosan és kikhez, mert elborult az elméje néhány éve. Elvileg az SS-hez is besorozhatták, mert német származású volt, de valószínűbbnek tartom az életkora miatt hogy a totális mozgósítás áldozata lett. Eltűnt a háborúban, semmilyen nyilvántartásban nem találtam ami az interneten van, a halottak és az orosz hadifoglyok listáján sincs.
kicsi valószínűséggel, akkor már elég közel voltak Budapesthez, hacsak nem budapesti volt, szerintem inkább a hátországban kiképezték, és folyamatosan töltötték fel a kifáradt magyar csapatokat, akik többségében Budapesten kívül voltak. Egyébként a kiképzetlenebb "hungaristákat", a magyar jelentésekben is láttam, hogy külön emlegetik, de gondolom ő nem hungarista volt.
mit tudsz róla, bármit, hátha ki tudjuk találni mi történt vele...
Arról esetleg tudsz valamit hogy hol kerültek bevetésre azok a 50 év feletti férfiak akiket a Szálasi hatalomátvétel után hívtak be katonának ? Ott lehettek Budapest ostrománál ?
Nálam két karton van a nagyapámhoz, el-eltérő adatokkal, tartalommal. Lesz pár estém nekem is a silabizálással. Most azért látom előnyét az iskolai orosztanulásnak...
Különös, de nagyapámnak három kartonja is van és mindegyik szolgál új információkkal az alakulattal és az áthelyezésekkel kapcsolatban. Szótár segítségével próbálom megfejteni, több kevesebb sikerrel, hogy mit írtak a kartonjára.
(Bíró Károly, szül. 1903, Dunaszerdahely; apja Bíró István.)
Oroszul egy mukkot nem tudok, és azt a német kézírást sem tudom elolvasni, hát még a cirill betűket, de a kartonon sokkal több betű van, mint az adatlapon. Nagyon megköszönném, ha valaki megmondaná, hogy mi mindent írtak le nagyapámról.
Divoky-i keresztelési anyakönyv bejegyzése (ha jól olvastam):
1846. Juli den 30/30. Joseph Merta Kooperator / Haus: Nro. 9. / Anton / männlich / ehelich / Vater: Joseph Melicharek Viertler in Diwok / Mutter: Veronika, Tochter nach + Anton Dubina, Viertler in Diwok und der Anna geb. Laučka / Pathen: Vinzenz Melicharek Viertler in Zborowitz +++, Eleonora dessen Eheweib +++ / Heb: Anna Zdražil von Klein Tieschan Nro. 29.
Az utaslista szerint Stef(an)kovics Sándor ifj. Melicharik Antalnak sógora volt, és már kint tartózkodott Antal jövetelekor.
Sokszor visszatértek a kivándorlók, Katalin is visszajött férjével, Vanyur Gyulával és Martonvásáron született meg az első gyermekük. (A Familysearch családfa szerint is.) Szóval könnyen meglehet, hogy Sándor, az apja is hazatért. Katalinék sírja: https://hu.billiongraves.international/grave/Julius-Vanyur/11808120 (Katalin honosítási papírján 1888. március 2. a születés ideje, amit valamikor elírhattak, mert később is ez a dátum volt megadva: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:J2LW-P4Z)
ha kétséged van, akkor sajna meg kellene nézni az összes Stefkovitsot általában 20-30 éves szakaszban, hogy hány Stefkovits család van, és megkeresni hátha mindkettőnek volt Katalin gyereke...
(nem egy kellemes módszer és sajnos a bevándorlást nem veszi figyelembe, tehát nem is lehetsz 100%osan biztos benne...)
nem szoktam bízni más kutatásában, csak ha mindent ellenőríztem saját magam, és én is arra jutottam...
A Zdounkyval szomszédos Divokyban született egy Melicharek Antal nevű gyerek 1846-ban. Már csak a halottit kellene megtalálni, hogy az ő és a martonvásári Antal szüleinek neve egyezik-e.
„1905-ben négy martonvásári kér útlevelet Amerikába: Hüli János 47 éves cipész, Martinecz György és Melicharik Antal napszámosok, valamint Stefkovits Katalin 17 éves házicseléd, akinek apja már korábban kivándorolt.”
Ezt és hasonló feljegyzéseket hol lehet találni?
Kiváncsi lennék, a nagyapám bátyja pontosan mikor kért útlevelet Amerikába, szintén valamikor 1905-ben, esetleg már 1904-ben. Nem találom ugyanis azt a bejegyzést sehol, amikor először ment ki oda, csak amikor már özvegyen, 1912-ben. Fontos lenne, mert a későbbi felesége esetleg vele ment, és talán volna róla ott infó, hogy hol született, mikor, stb...
Doba István Kunszentmártoni születésű, de lehetséges, hogy budapesti lakosként kért útlevelet.
Egy szlovák fórumon találtam egy összefoglaló videót a Familysearch jövőbeni terveiről, a magyarországi és szlovákiai házassági és halotti anyakönyveit tervezik indexelni 2021-2022-ben. A romániai helyzet ugyanaz, mint eddig.
peterhorvath71: Ilyenkor érdemes végignézni az összes olyan város kórházát, ami szóba jöhet. Szóval igen, a székesfehérvári halotti anyakönyveket és a budapesti „kórházas” kerületek anyakönyveit is. (Persze nem mindig ott halt meg az ős, ahol logikusan keresnénk, az egyik ősanyám Egerben élt, mégis a pestújhelyi kórházban halt meg.) Ahogy látom, Melicharik Antal (ő, esetleg a fia?) kivándorolt az Egyesült Államokba. (Azt, hogy visszatért, vagy nem, nem tudom.)
„1905-ben négy martonvásári kér útlevelet Amerikába: Hüli János 47 éves cipész, Martinecz György és Melicharik Antal napszámosok, valamint Stefkovits Katalin 17 éves házicseléd, akinek apja már korábban kivándorolt.” A zdounky-i keresztelési anyakönyv indexe nem tartalmaz 1846 körül Melicharik vezetéknevű gyereket, de az 1830-es években, 1840-es évek első felében több Melicharek is született a faluban. (Lehet, hogy kimaradt az indexből, vagy nem Zdaneken született.)
Szekula Gyula valamikor nevet változtatott Szegedire. Felesége Kasza Julianna volt. Nem ismert a házasság ideje és helye, de Gyula nevű gyerekük 1925 körül született Kazáron. Találtam Salgótarjánban 1898.09.07-én született Szekula Gyulát, valószínüleg ő lesz, de nem biztos. Ennek a Gyulának a szülei Szekula Frigyes és Berki Julianna. Az első gyerek, Rudolf született 1884.11.04-én Kisterennén. Szekula Frigyes és Berki Julianna házasságot ugyan nem találtam, viszont van egy Kisterennén Szekula Frigyes - Puporka Julianna házasság 1883.06.24-én, de az összes gyerek (9) anyja Berki Julianna. Lehet 2. házasság, de Puporka Julianna halálozása nincs meg.
Jó lenne megtalálni a Szekula Gyula - Kasza Julianna házasságot, hogy biztos legyek abban, hogy Szekula Frigyes az apa.
Szeretnék segítséget kérni, elsősorban olyanoktól akik MACSE tagok. Szekula család érdekelne, és a MACSE oldalán vannak találatok. Elsősorban Szekula Frigyes és felesége halála kellene, ő haláluk 1900-1923 között lehetséges. Az ő gyerekük Szekula Gyula, aki az U.B. szerint 1974-ben halt meg.