Ez megint az ócska trükkök egyike, mikor ideológiai alapon akarsz hangulatot kelteni egy neves fizikus ellen. A hozzá nem értés ugyanis nem húzható rá.
Fizikusi érdemeiből semmit sem von le, hogy milyen pártnak volt tagja, s hogy marxista volt-e, mint ahogy Einstein elméletét sem abból ítéljük meg, hogy milyen érdekeseket mondott az istenről...
Jánossy munkásságának reális megítélését jelzi, hogy az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1994-ben megalapította a Jánossy Lajos-díjat, amely az elméleti és kísérleti kutatások terén kimagasló munkásságú tudósoknak adható.
John D. Barrow - "A semmi könyve" c. művében külön megjegyzi, hogy az elmélet matekja teljesen anyagmentes Világegyetem esetét véve is táguló teret prognosztizál.
---------------------------------
Nem, nem táguló teret, és nem prognosztizál (ámbár a magyar fordítást nem láttam). Csupán megjegyzi, hogy az egyenleteknek van olyan megoldása, ami elvileg megengedi az üres táguló univerzumok lehetőségét. Sajnálom, ha kevered a táguló univerzum és a táguló tér fogalmát, pedig a kettő más jogi kategória.
Azért arról ne feledkezz meg, hogy Einstein nehezen tudta követni az elméletének matekját feldolgozó zsenik észjárását. Pl. szegény Alexander Friedmann megoldását első körben sértően elutasította. Külön meg kellett győzni őt arról, hogy
Friedmann okos. Később önbírálatot gyakorolt, elnézést kérve.
Később pedig Lemaître -t vádolták sokan.
Írtad:
"... ahol nincs anyag, ott – mivel nincs – nem is tudja meghatározni a tér geometriáját."
John D. Barrow - "A semmi könyve" c. művében külön megjegyzi, hogy az elmélet matekja teljesen anyagmentes Világegyetem esetét véve is táguló teret prognosztizál.
Dgy biztos adott egy kimerítő választ neked erről.
Igen, adott. Részletesen írt a tenzorokról és ennek matematikai hátteréről.
A véleményét ebben a tömör formában is összefoglalta:
"Az áltrel szerint a téridő ott is görbül, ahol nincs anyag. Azaz másképp viselkedik, mint ha valahol a környezetében nem lenne anyag, egy test, ami görbíti. Ha másképp viselkedik, akkor vannak tulajdonságai, azaz létezik, VAN. Ennyi. Hogy miből van, mi a lényege, azon töprengjenek a filozófusok."
Mármost, akárhogy is nézem, ez a vélemény szöges ellentétben áll Jánossy Lajosnak már idézett felfogásával:
"Véleményünk szerint azonban a térnek és az időnek semmiféle kvantitatív, megfogható tulajdonsága nincs. Tulajdonságai csak az idő lefolyása alatt mozgó testeknek, valamint anyagi rendszereknek vannak."
A magam részéről ez utóbbi véleménnyel értek egyet, s úgy gondolom, hogy ez összhangban van az Einsteintől idézett megállapítással is. Ugyanis ahol nincs anyag, ott – mivel nincs – nem is tudja meghatározni a tér geometriáját.
Egyetértek Jánossyval, hogy csak az anyagi rendszereknek vannak (fizikailag mérhető) tulajdonságai, a térnek és időnek nincsenek.
Már csak az a kérdés, hogy van-e a vöröseltolódásnak az a foka, amit nem érzékelünk. Másként: amit nem érzékelünk, az csak számunkra nem létezik? Avagy: gondolj bármire, rád bízom; csak bátran, egész nyugodtan, engedd szabadjára a fantáziádat. De, khm. egyébként a zavar, Téged nem zavar? - csak kérdem? Szerinted (köztünk marad), az univerzum tőled függetlenül létezett/létezik... na jó, mert tudom, hogy tudod. De ez is köztünk marad. Más. Szóval ügyes legyél, ne add fel - a renitenseket simán lesöpröd egy/bármelyik széljegyzet kétoldalas felvezetésével - kapják be. Üdvözlettel! Nevet azért nem írok, mert időben se/nem tudnád értelmezni - bocsesz -, mindazonáltal szeretlek, nyugodj le, mérd a fényt!:-)
A képlet jobb oldalán van egy T-vel jelőlt fizikai mennyiség, ami az energia-impulzus tenzor. Ha az zérus, akkor nincs anyag a térben, ha nem akkor van.
Egy fizikai képletnek az a dolga, hogy a valóságot modellezze és nem az, hogy olyant erőszakoljon rá valóságra, ami nem létezhet. Anyag nélkül nincs tér önmagában, s nem lehet a valóságot kicselezni azzal, hogy valami értelmetlenséget helyettesítünk egy képletbe. Ezen nem ártana egy kicsit elgondolkodnod, meg azon a kérdésen, amit DGY-nek is feltettem egy másik fórumon:
Ahol "nincs anyag a térben", akkor ott mi van?
Jelzem, hogy az euklidészi térben a tér geometriája önálló.
Ezt a mondatot még ízlelgetem egy darabig, annyira tetszik. Mondhatnám díszpéldány...
Barát, kiragadsz a szövegkörnyezetéből egy mondatot és filózól rajta.
Einstein nem azért írta le ezt a sokat sejtő mondatot, hogy mindenki filozzon rajta a saját íze szerint, hanem ezzel megmagyarázta azt a képletét, ami olyan híressé tette.
Annyit kell csinálj, hogy googlízd meg a Einstein-egyenletek kifejezést és az eső link kidobja ezt a képletet.
Ott van előtted az a bizonyos összefüggés, nagyon bonyolúlt, az indexek miatt egy egyenletrendszer jelent. De mindegy.
A képlet jobb oldalán van egy T-vel jelőlt fizikai mennyiség, ami az energia-impulzus tenzor. Ha az zérus
akkor nincs anyag a térben, ha nem akkor van. Ennyi.
Pontosan ezt jelenti ez a mondat:
"Az általános relativitás elmélet értelmében a tér geometriai tulajdonságai nem önállóak, hanem az anyag szabja meg őket."
De fogadok, hogy a könyvben, amit ídéztél, le van írva ez a képlet.
Jelzem, hogy az euklidészi térben a tér geometriája önálló.
Elég sok helyen lehet találkozni az ilyen megfogalmazásokkal, hogy a "tér önálló tágulása", meg a "tér benyomul az anyagrészek közé", s ezt az áltrellel hozzák összefüggésbe. Meg kell azonban jegyezni, hogy Einstein eredeti elképzelése nem erről szól. A Realativitás elmélete c. könyvében így ír:
"Az általános relativitás elmélet értelmében a tér geometriai tulajdonságai nem önállóak, hanem az anyag szabja meg őket."
Ezt az először 1916-ban megjelent művében írja, de tudomásom szerint ezt az alapelvet később sem vonta vissza.
Így vélekedik még erről a kérdésről Jánossy Lajos a Realtivitáselmélet és fizikai valóság c. könyvében:
"Véleményünk szerint azonban a térnek és az időnek semmiféle kvantitatív, megfogható tulajdonsága nincs. Tulajdonságai csak az idő lefolyása alatt mozgó testeknek, valamint anyagi rendszereknek vannak."
Tehát a teret és időt (meg a téridőt) nem tekinthetjük önálló fizikai ható tényezőnek, hanem csak az egymással kölcsönható anyagi rendszerek viselkedését, tulajdonságait leíró geometriai (virtuális) eszköznek. Fontos tehát annak belátása, hogy nem a virtuális téridő geometria hat az anyagra, hanem fordítva: az anyagi rendszerek mozgása, viselkedése határozza meg a térbeli geometriát.
Ilyen szemszögből nézve a világegyetem tágulását sem úgy kell értelmezni, hogy az anyagi részek nem mozdulnak, s közéjük -"benyomul" a tér, hanem úgy, hogy az Univerzum anyagi rendszere tágul, ritkul, anyageloszlása változik, ami elválaszthatatlanul magával hozza a terének geometriai változását is.
Aki ilyen redundáns hülyeséget képes megfogalmazni egy kérdésben, annak a véleménye nem számít
Én is ebben bíztam. Ha véletlenül számítana a véleményem neked, akkor komolyan el kellene gondolkoznom azon lehet, hogy valami mentálhigiénés kezelésre szorulok.
Mi van, ha a tágulás ütemében az idő múlásának a sebessége is nő? A vöröseltolódás pedig azért van, mert a fotonok megőrzik a frekvenciájukat a keletkezésük pillanatában és helyén érvényes időmúlási sebességhez képest? Mennyiben lenne eltérő tapasztalatunk ha ez így lenne?
-----------------------------------
Aki ilyen redundáns hülyeséget képes megfogalmazni egy kérdésben, annak a véleménye nem számít
na és hol írja, hogy hogy bármi téridőt pumpálna a meglevő közé? :D
na meg itt van Rudi megjegyzése
Rudi megjegyzése: a vöröseltolódásban nem csak a Doppler-effektus játszik szerepet. Nagy távolságokon a skálafaktor növekedése "megnyújtja" az utazó foton hullámhosszát, ezért lesz a fény vörösebb, mint kiindulásának pillanatában. Mivel a hosszú utat megtett fotonok kibocsájtásának pillanatában (vagyis nagyon régen) a forrás hozzánk viszonyított sebessége még kisebb volt, nem is lehetne teljesen a Doppler-effektussal magyarázni a dolgot. Az egész csak árnyalatnyi dolog, főleg mert az így kapott vöröseltolódás pont akkora, mintha az éppen most kibocsájtott foton vöröseltolódását számolnánk tisztán Doppler-effektussal, vagyis ha csak Dopplernek tekintjük, akkor is ugyanazokat az eredményeket kapjuk.
Ez is csak azt bizonyítja, hogy wikipédiás cikket bárki írhat, bődületes hülyeséget is.
Ha létezne "térnyelés", akkor az kimutatható volna földi körülmények közt is, pl. e módon: Függőleges helyzetbe állított interferométerben nem jönne létre interferencia, mert a lefelé vonuló fénysugár gyorsabban haladna, mint a benne felfelé törekvő.
„A rakéták mozognak, a téridő pontok állnak, és a téridő tágul. Nincs fénysebességet meghaladó mozgás, csak fénysebességet meghaladó tágulás, de lokálisan ez is észlelhetetlenül kicsi.”
Ha a tér tágulása felfogható a téridőpontok gyarapodásaként, akkor az időnek is gyarapodni kell!?
Szerintem: A gyarapodó időt, gyarapodó sebességgel tudjuk ellensúlyozni, hogy két pont távolsága ne változzon. Ezt a sebességet a relatív álló pontoknak kell felvenni az állandó távolság megtartása érdekében ahhoz, hogy ne repüljünk szanaszét. A megoldás, tömegpontok felé kell haladniuk. A tömegpontok térnyelőként is funkcionálnak, mivel a gyarapodó tér a térforrásból ered, annak a térnyelőben kell eltűnnie az idővel együtt. A fekete lyuk a térnyelő, a fehér lyuk pedig a térforrás. Tömegnélküli téridő kvantumok, parányi fehérlyukak keletkeznek azokból a tömegpontokból, fekete lyukakból, amelyek elérnek egy kritikus mérethatárt. Például egy galaxis fekete lyuka elnyeli a teljes galaxist, vagy még a szomszédját is, majd elfajult anyagát fehérlyukak, térforrások formájában elpárologtatja, szétsugározza. (A gyarapodó téridő) Az a priori tömeget a sötét anyag kvantumai képezik, amelyek a galaxis közi térben különböző sűrűség eloszlásban találhatók. Az áramló téridő kvantumai magukkal sodorják a sötétanyag kvantumait, amelyek egy őrvénybe,(vortex) kerülve tömeggyűjtőt, anyag kikristályosodási pontot, parányi térnyelőt alkotnak. A Multiverzum végtelen, dinamikus áramlásában lokális tágulások, zsugorodások találhatók. A bennük lévő megfigyelők ennek alapján találják vörös, vagy kék eltolódottnak a fény spektrum vonalait. Egy lokális halmaznak, mint az általunk belátott univerzumnak a sötétanyag aránya adja meg a fénysebesség, továbbá a gravitációs „állandó” értékét. A fénysebesség „állandóságát”, a téridő és a benne lévő sötétanyag arányának átlagos értéke adja meg. A fekete és fehér lyukak pedig egy viszonylagos állandó sűrűségi értéken tartják a téridő struktúráját, a sötétanyag, a térnyelők és térforrások kvantumainak összehangolt számával. A téridő és sötétanyag kvantumok képezik a kvantumgravitációt, az anyag tömeges formája, (fermionok, bozonok) pedig a lokális gravitációt. A kettő átlaga adja az „univerzális gravitációs állandót”, amely csak az általunk belátott univerzumra érvényes. Az univerzumokat olyan észlelők által kimérhető eseményhorizontok választják el egymástól, amelyek az információ áramlását meggátolják. Egy tágulásban lévő univerzumban logikus extrapoláció a Nagy Bumm, de nem szükségszerű, ha az információs gáton túlra is kiterjesztjük az extrapolációt. Nem kell mindjárt a transzcendensre, Istenre gondolni!
