Nem mondtam, hogy sokkal nagyobb területről érkeztek ide. Az un. "Kis Etelköz " elképzelést pereferálva, tartható a terület nagysága, de ettől még nem voltak sokan.
Nem mondta senki, hogy nem férnek el sokan ezen a kis területen, és azt sem, hogy a KM nagy része víz borította lenne... arról van szó, hogy sokan elfértek, de nem sok nomád. Az más kérdés, hogy az a kevés is, aki ide jött alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz, de ez a terület akár egy generáció nomád népét sem lett volna képes eltartani. Ahhoz meg ugye idő kell, hogy valaki szép lassan áttérjen egy másik életformára, ami - nagy valószínűséggel- már nem is az ő életében történik, hanem az utódaik adaptálódnak a helyi viszonyokhoz.
Tehát mongoléknál: 3 mió ló/1 mió nomád vs honfoglalóknál 300 ezer ló/100 ezer nomád. (És ebből szépen kijön a "20.000 lovas" harcos, azaz 1/5-nyi a hadrafogható.)
És máris ott vagyunk Makkay 100.000 honfoglalójánál ...
Mert így számolsz. Akkor meg megint nem műxik a minima kombinatiód, mivel, ha a 3 milla monginak 30 % nomád 'harcos', akkor a honfoglalók lélekszáma, a rendelkezésre álló vonatkozó adatok alapján, max. 60 ezer fő.
"Approximately 30% of the population is nomadic or semi-nomadic; horse culture is still integral. "
"At 1,564,116 square kilometres (603,909 sq mi), Mongolia is the 19th largest and the most sparsely populated fully sovereign country in the world, with a population of around 3 million people."
Ugye, az ország 1,5 mió km2 kiterjedésű, nagy része sivatag. Az 1000x áldottabb KM sík része legyen a X. sz.-ban ennek 1/10-e, azaz 150 000 km2. Amely így elbír 300.000 lovat. MINIMA kalkula ...
Induljunk ki a "biztos"-ból: a Brentánál kb. 5.000 magyar lovas (= honfoglaló, és az időpont miatt biztosan nem "átképzett" avar ...) tépte meg Berengárt. Ez jelent minima 15.000 lovat, és nyilván nem a teljes magyar haderő villogott itt (mondjuk 1/3-a.)
Ki tudja a formulát: mekkora terület kell a nomád módi szerint 15.000 - 45.000 lónak? Amihez jön a többi állat.
Továbbá: a férfiak cca max. 1/3-a lehet harcos (korfa), így ha az itáliai seregtest mondjuk a harmada volt a teljes magyar haderőnek ( azaz ez lett volna 15.000, és lásd arabot az ő "20.000 türk lovasával"), akkor van lovas/fegyveres honfoglaló: 15.000 x 3 = 45.000 férfi, akihez jön ugyanennyi leány/nő, így lovas/fegyveres honfoglaló családostul kiad 90.000 főt. Akihez jön valamennyi köznép is.
No és Makkay az ő "feltártsági" mutatóival: az 1000 előkelő honfoglaló sír maga kitesz 200 000 bejövőt. Plusz köznép, akiket már a Dnyepernél is megtaláltak.
Ne feledjük: a honfoglalók (zöme) darab ideig Erdélyben dekkolt, majd Erdélyben + Tiszántúlon. Tehát ITT is "elfértek", állatostul. Hogyne tehették meg azt akkor 900 után, az egész KM-ben.
Nem mondom, hogy nem lehetséges, de az avarokról sem kell azt gondolni, hogy nagy számú nép volt. Mármint a konkrét avar. Jelentősebb tömeget tettek ki az egyéb hódoltatott népek. Ahogy te is említetted a szlávok kapcsán, kiket az avarok előszeretettel harcoltattak az első sorban. Az ellenfél számára ők is avarok voltak, de valójában egy másik nép.
100 évente 3 éves dologról van szó és nem az egész természeti környezet drasztikus átalakulásáról. Nekem ne mondja senki, hogy IX. században a KM sztyeppvidék volt. Száraz időszakok mindig is voltak, meg lesznek is, de általánosságban nem volt másabb a KM természeti környezete, mint pl a XVII. században.
"13 millió ember élt a 19. században Magyarországon, a kétharmaduk paraszt volt, és az egész ország a mezőgazdaságból élt. Az ország jó része közben erdőség volt."
Ez így is van, de a nomád állattartó forma jelentősen eltér a mezőgazdasági munkától. A honfoglalóknak, mint általában a nomádoknak nagy kiterjedt fűvel borított területek kellenek, ahol a téli és nyári szállás között váltakoztatva hol itt, hol ott legeltettek. Az általad is helyesen körvonalazott itteni természeti környezet egy nagyobb méretű nomád népességnek teljességgel alkalmatlan lett volna ilyen formájú létfenntartásra. Egy kisebb néptöredéknek viszont igen. A többség, ahogy írtad is már akkor paraszti munkát végzett a megművelt földeken, erdőkben madarat fogtak, lápvidékeken pákásztak, de nem a nomád honfoglalók. Teljességgel összeegyeztethetetlen a két kultúra és az is vicces, hogy a népesség egyik fele -durván fogalmazva-, mint törökös honfoglaló, míg a másik, mint fu paraszt érkezik a KM-be. Ez a két csoport itt találkozott, és a honfoglalók itt is azt csinálták, mint korábban is, a helyi népességet szipolyozták, legeltettek és vitézkedtek.
Mert milyen volt a KM akkor vízrajzi helyzete? Szerintem nagy része erdős, vidék volt, nagy folyók mentén nagy árterekkel, füzesekkel. Nem igazán a klasszikus steppe. Biztos, hogy volt steppe jellegű része a KM-nek, de az tuti, hogy azt ábrándozott méretű nomád nép, minimum a kalandozások idejére sem tudott volna megélni azon a területen. A 2 tümen (200000) fős honfoglaló nép - cakumpakk - reális gondolat.
Ugye nem feleded: az avar birodalom virágkora (= maximális népessége) NEM esik egybe a honfoglalással. Tehát maradék avarok + honfoglalók = egykori avar népességi maximum x%-a.
Ugye, Szádeczky-Kardoss kitanít bennünket, hogy a regino-i "Avarok és Pannonok pusztája" egy állandó letelepedéssel nem bíró, esetenként túlszaporodott, vonulgató népességet jelent. Így a honfoglalás előtti avarok nomadizáltak, azaz járták keresztbe-kasba a "vízjárta" KM-ét, állataikkal. Akkor miért is ne sikerülhetett volna ugyanez honfoglalóinknak?
A legvadabb feltételezések szerint is legfeljebb 500000 honfoglaló és maradék állataik, mindenféle akadály és nehézség nélkül tudtak gazdagon és bőven szaporodva megélni a Kárpát-medencében, már a 10. században is.
A korábbi, "milliós" nagyállat tartó avarokról nem is beszélve ...Nekik nem volt "vizenyős" a KM ...
