A hun-avar uralom nem tűnik el, sőt dinasztiája van. Nevezzük átmenetileg Attila-háznak, felteszem az országukat meg Hungáriának, a népet meg hungárnak. Eddig ennyi. Mindenesetre a sok bamba korabeli történetíró egybehangzóan Hungáriáról beszél - mind a mai napig. Mi változtunk volna meg?
Géza valamilyen oknál fogva lepaktál a Kárpátokon kívüli "magyarokkal", akikről mindenki azt gondol, amit akar. Feleségül veszi a magyar "basgirdok" Saroltját, és egyesít két sztyeppei népet, akik ezt követően valamennyien bevonulnak.
De hol vannak a besenyők?
Ha nem veszed rossz néven, gondolatkísérletnek tekinteném azt, amit itt művelünk most.
Úgy értsem, hogy a dukátus hercege, Álmos az Árpádok ősapja?"
Nem, az I. Géza, és László idejében [Kr.u. 895=i.sz.1085] érkező Árpád és Zoltán nem besenyő, hanem magyar, Álmos utódai.
A 18. században született "Árpádház"-nak mint fogalomnak vége!
"És akik előtte voltak azok kicsodák?"
Hunok... Géza, István, András, Béla, Géza, László, mind hunkirályok.
I. Géza Sarolta feleségével hozza be a magyarokat [de nem Árpádot] a királyi családfára, és adják az első magyar nevet Álmos hercegnek. Ezután majd Árpád név s elő fog furdulni az utódok között. Elötte egy darab sincs.
(A Levente pedig bizonytalan, hogy Árpád fia lenne.)
Kezd érdekelni, miképpen épültek be a hatalomba illetve a dinasztiába?
A Képes Krónika által előadottak nagyban a besenyők szempontjait érvényesíti - ha jól értem. Kik voltak akkor a "csácsogó parasztok?", akik énekeire nem kell hallgatni?
Ha pedig az Árpádok a 11. század végén jelennek meg, akkor ki volt előttük? Csak nem az Attila- vagy Avar-ház? Ezeket legyőzték, vagy megalkudtak valamiképp?
Majd beálltak Álmos herceg seregébe(is), harcosként megőrizték szabadságukat, majd sokan közülük nemesi rangra jutottak, majd beolvadtak a magyarságnak nevezett etnikumba, és eszméletlen mennyiségű helynevet, nevet hagytak maguk után. (Magyarország története - kivonatosan)
Kálmán király idejében említenek egy 30 fős lovascsapatot, akik közül 20 besenyő volt - de azt hiszen ezt már írtam egyszer.
A lényeg, hogy szabadok maradtak, és vitézségük által bármeddig eljuthattak. Ez a lényeg a középkor Magyarországában.
A kunok azokat az elsősorban besenyő etnikumú népeket jelölik, akik az 1122. évi berrhoéi csatában súlyos vereséget szenvedtek Komnénosz János bizánci császártól (1118-1143), s ezt követően vonultak át Magyarországra. Ld. még Makk F.
de lehet tudni mi lett velük. egy részük a kárpát medencébe költözött, és beolvadt a magyarok közé. "
Végsősoron nekünk ez a szál az érdekes. Úgy tanítják, hogy egészen II. Istvánig tart a beköltözésük. [1116-1131]
Szegény úgy halt meg; "és oly nagyon megszorongatták, hogy ellankasztották a királyt, így visszaesett bajába és meghalt. [Képes Krónika II. István halála]
egyébként helyesebb lenne a besenyő - kangar törzsszövetségről beszélni, mert nem csak türk nyelvű besenyők, hanem iráni nyelvű kangarok is alkották a szövetséget, akiknek egy része nesztoriánus keresztény volt."
Végsősoron nincs akadálya, de mi van a többi vallásával? A türk nyelvűek lehettek
nagyjából azt amit a többi lovasnomád: be-be törtek bizáncba, ill. kievbe rabolgatni, aztán jöttek az úzok és hidegre tették őket. a Szent László eset már a kunokkal és nem a besenyőkkel kapcsolatos.
bár feltételezem ez a topik nem komoly tudományos vitáról fog szólni, de lehet tudni mi lett velük. egy részük a kárpát medencébe költözött, és beolvadt a magyarok közé. másik részük a balkánra, és beolvadt az ottaniak közé. harmadik részük meg ott maradt ahol volt és beolvadt a meghódítóik közé. egyébként helyesebb lenne a besenyő - kangar törzsszövetségről beszélni, mert nem csak türk nyelvű besenyők, hanem iráni nyelvű kangarok is alkották a szövetséget, akiknek egy része nesztoriánus keresztény volt.
