Régebben olyat hallottam,hogy valaki azért lett öngyilkos,mert Bobi Jujing meghalt a Dallasban.Szerintem az öngyilkosság hátterében komoly családi probléma állhat.
Még csak a Kereszturi Ákos által meghirdetett felvételi előkészítő tanfolyamra járok, meg a PhD szigorlatra készülök. A Kereszturi Ákos-féle tanfolyamra azonban egyrészt még olyanok is járnak, akik méltatlankodtak, hogy Marschalkó Gábor "szinuszokat meg koszinuszokat beszélt", csak 3-an vagyunk olyanok, akik a mesterszakra felvételire készülünk:)) Valaki meg azt mondta, hogy egy csillagászhallgató barátja azt mondta, hogy "aki átment "Érdi mechanikából", az már veheti is úgy, hogy meg is van a csillagászdiplomája":)) Szóval, Érdi Tanár Úrról elnevezték az égi mechanikát "Érdi mechanikának", és csak a szívatást látják benne a pályaszámítások tanulása helyett:)) Ez nekem sem kedvencem, de ahogyan Marschalkó Gábor tanítja, azáltal megkedveltem, és sok olyan érdekességet olvastam, amin el is csodálkoztam: pl. hogy sok aszteroida a Napba zuhanva fejezi be életét: ez lesz a sorsa, ha megközelíti a belső bolygókat, stb...... Az indiai lány öngyilkosságát azért nem értem meg, mert miért nem volt Neki mindegy, hogy attól hal-e meg, hogy öngyilkos lesz, vagy pedig attól, hogy elnyeli a fekete lyuk? Szerencsére, nekem gimiben atomfizikus volt az osztályfőnököm, bár akkor mérges voltam Rá, mert mindig azért szidott, hogy minek járok latin versenyekre is: Ő a humán tárgyakat degradálta. Sosem felejtem el: egyszer egy osztálytársamtól azt kérdezte, hogy "Na, Zsolt, miből nem bukik meg?" És közben "barackot nyomott" Zsolt fejére:)) (Mindig jópofa akart lenni, csak mindig rosszul sült el a jópofáskodása:)) Erre Zsolt felháborodva mondta, hogy éppen most kapott 5-öst művészettörténetből. Erre Zsolt a következő választ kapta: "Művészettörténet, művészettörténet! Fizikából meg kémiából legyen 5-ös!":)) És nekem sem azt írta sosem az évvégi könyvjutalmakba, hogy "a latin tanulmányi versenyen elért helyezéséért", hogy ne a latinra legyek motivált, hanem olyanokat írogatott, hogy "a matematika tanulmányi versenyen elért helyezéséért", meg "a középiskolai fizikai lapokba írt dolgozataiért":)) Szóval, jó pszichológus volt, az tény, pedig csak azért lett tanár, mert az ATOMKI-nál nem sikerült elhelyezkednie:))
Gyanítom, hogy aki az LHC miatt lett öngyilkos, az akkor is végzett volna magával ha sose hall róla. Globális felmelegedés, esőerdők pusztítása, kis zöld idegenek, láncaikat csörgető szellemek, mindegy, talált volna más rémüldözni valót.
Hányad éves vagy?Sok sikert kívánok a tanulmányaidhoz!Erről az öngyilkosági esetről én is hallottam.Illetve Indiában és más fejletlenebb országban napfogyatkozáskor annyian meg szoktak rémülni,hogy öngyilkosók lesznek.Sajnálom,hogy ilyen halálok előfordulnak,bár a fizika erősebb népszerűsítése sokat használna.Hiába van XXI.század a babonákat nem lehet letörni.Még mindig a kereskedelmi tévékben a horoszkópókat szívesen leadják.Én az LHC-s historiát a feketelyukakról pedig rémítő történet,amit a téves ismeretterjesztő művek árasztanak.Sajnos a népszerűsítő irodalmakat nem cenzúrázza senki,pedig óriási elvi hibák vannak bennük,és az ottani elméletekben hívők tényleg megrémülhetnek az LHC kapcsán.Szerintem főleg azokkal az írásokkal kell figyelni,amik plettyka lapokba kerülnek,és úgy kezdődnek,hogy "brit tudosók kimutták...."Annyira hiteles,mint az újság többi cikke...Azt nem értem,hogy miért van az.hogy a humán tantárgyakat mindenhol nagyon erősen oktatják,a fizikát meg nem,szinte csak bevezető szinten.Nem mutatják meg a szépségeit,így a diákok,akik maguktól nem érdeklődnek,inkább meggyülőlik az egész tantárgyat,mert csak a számonkérést és a szívatást látják benne.
Igen, igazándiból tanár szerettem volna lenni, és LATINNAL szerettem volna párosítani a fizikát, azt meg akkor még nem lehetett (bezzeg most már vannak pl. matek-töri szakos tanárok is:)) Ezért "Anna Perenna" a "nevem": Anna Perenna Ovidius versében egy jóságos anyóka volt, aki minden nap kalácsot sütött a Szent Hegyre kivonult rómaiaknak:)) Aztán pszichológusi diplomát is szereztem, azt meg Szegeden. Ezért rökönyödtem meg nagyon azon, amikor azt olvastam, hogy 2008 SZEPTEMBERÉBEN ÖNGYILKOS LETT EGY 16 ÉVES INDIAI LÁNY, MERT LELKILEG ANNYIRA FELKAVARTÁK AZ LHC KÍSÉRLETEKRE VALÓ ELŐKÉSZÜLETEK: AZÉRT LETT ÖNGYILKOS, MERT ATTÓL FÉLT, HOGY AZ LHC-BEN FEKETE LYUKAK FOGNAK KELETKEZNI ÉS JÖN A VILÁGVÉGE. Ezért most megint járok az ELTE TTK-ra felvételi előkészítő tanfolyamra a csillagász mesterszakra, meg PhD-zni is szeretnék: szeretnék valamit aktívan tenni is a fentihez hasonló öngyilkossági esetek megelőzése érdekében, mert amilyen a magyar fiatalok fizikai műveltsége, ilyen könnyen megtörténhet itthon is. Megdöbbenve olvasom az LHC-ről szóló cikkek utáni kommenteket, és azt tapasztalom, hogy érettségizett, sőt egyetemet végzett fiatalok is "feketelyuk-pánikbetegségben" szenvednek! Sőt, személyes tapasztalataim is vannak: nemrég beszélgettem egy érettségizett fiatal lánnyal, és szóba került az LHC is (pontosabban, én hoztam szóba:)), és a lány úgy sem értette, hogy "LHC", úgy sem, hogy "hadronütköztető" (akkor pedig azt sem tudhatja, hogy mik azok a hadronok), sőt, még azt sem tudta, hogy mi az a CERN, és hol működik, és ÉRETTSÉGIZETT! Szeretnék csillagászati szakköröket vezetni, hogy felvilágosítsam a fiatalokat, hogy mik azok a fekete lyukak, hol, miből, hogyan keletkezhetnek.....
"Kvarkot még nem látott senki": ez szerintem azért van, mert az ún. "kvarkbezárás" alkalmával, az Univerzum korai időszakában már nem létezhettek szabadon, hanem hadronokba rendeződtek: 3 kvarkból barionok, 1 kvarkból és 1 antikvarkból pedig mezonok keletkeztek (persze, NEM úgy, hogy 1 kvark ás annak antikvark párja rendeződött mezonná, hanem 1 kvark és 1 MÁSFAJTA antikvark: pl. úgy, hogy 1 top kvark és 1 bájos antikvark). Ezért lenne jó, ha sikerülne az LHC-ben ólom-ólom ütköztetéssel kvark-gluon plazmát előállítani, vagy ha sikerülne felfedezni egy kvarkcsillagot, ami sokak szerint a neutroncsillag és a fekete lyuk közötti köztes fejlődési állapot a nagytömegű csillagoknál......
Én is sok mindent nem az egyetemen tanultam: ugyanis a gengszerváltás előtt, én még csak a J/Pszí részecskék, "bájos" kvarkok felfedezésével bezárólag tanultam a részecskefizikát (bár Astrojan szerint "nem fedeztek fel egyetlenegy kvarkot sem":)). A tau-nehézleptonokról, illetve tau-neutrínókról is csak Horváth Dezső publikációiból értesültem.....
Pontosítva a gráfrajzolás szabályait: -a megmaradó töltést hordozó részecskéket irányított egyenes vonallal jelöljük, a balról jobbra haladók a részecskéket, a jobbról balra haladók pedig az antirészecskéket jelölik -a bozonokat hullámos vonallal, ezen belül a gluonokat dugóhúzószerű spirállal -a skalár részecskéket pedig szaggatott vonallal jelölik
(Tudom, hogy Te ezeket tudod, de ha valakinek még kedve szottyan Feynman-gráfokat rajzolgatni, azok kedvéért írtam:))
A tömeget a tóruszok tehetetlensége hozza létre. A graviton úgy vesz részt ebben, hogy a tóruszok közepén ő kering. Ezen graviton (fél) körül spiráloz az elektromos töltés.
Így aztán szerintem nem kell Higgs bozon a tömeg kialakulásához.
Tehát van egy gigászi mennyiségű graviton áram a Föld felé és egy picivel kisebb graviton áramlás felfelé ami átjött a földön alulról. A két erő különbsége okozza a gravitációs erőt.
A tóruszban pedig egyetlen graviton (fél) kering, ez nem keverendő az előbbi DVAG gravitonokkal. A DVAG gravitonok dimerek. A tóruszban keringő fél gravitonok (= graviton A és graviton B) elemi részecskék.
Na ettől függetlenül még baromi sok pénzt fognak beleölni a Higgsek / kvarkok keresésébe, szerintem értelmetlenül..
Az ősrobbanás elméletén belül vizsgálódva, az univerzumnak kellett lennie egy olyan állapotának, amikor fekete lyuknak lehetett nevezni. Ha nem robbant fel, akkor hogy lett ilyen, amilyennek most látjuk? Vagy nem szétrobbant hanem összeomlott? Akkor az elektron pontosan úgy zuhan az atommagba, ahogy az a klasszikus fizika szerint kellene történnie. Az univerzum tágulása pedig egyre gyorsul, hiszen az elektron egyre gyorsabban zuhan az atommagba. Ekkor az univerzum történetének pillanatok alatt vége lenne. Hogy lehetne ekkor az, hogy ilyen sokaig létezik? Úgy, hogy az időt az egyre gyorsabban keringő elektronhoz viszonyítjuk, ami szerintünk állandó frekvenciával kering. Igy érthető lenne, hogy miért érzékelünk egy véges időszakaszt végtelennek. Ha így lenne.
A Higgs mechanizmust szokták ahhoz hasonlítani, ahogy a fény a anyagban lelassul. Mivel a tömeg és a súly ekvivalens, a Higgs térnek a gravitációhoz is köze kell hogy legyen. Ha ezt a gondolatot továbbviszem, akkor a gravitáció olyasmi, mint a fénytörés az anyagban.
Vajon léteznek-e bránok? Ez jó kérdés. A bránelmélet szerint azért nem tudjuk kimutatni a gravitonokat, mert mi egy olyan bránon élünk, ahol nem koncentrálódnak, de elképzelhetőnek tartja az elmélet olyan bránok létezését, ahol jobban kimutatható lenne a gravitációs kölcsönhatás: persze, ez NEM azt jelenti, hogy ott pl. két mozdony képes lenne elindulni egymás felé magától, pusztán a tömegvonzás hatására!:)) A bránelmélet viszont legalább 5 dimenziót feltételez: ebből 3-at érzékelünk, ha a 4. az idő, akkor az 5.-re érzéketlenek vagyunk......
..fekete lyukakat felrobbanni még senki sem észlelt..
Lyukakat valóban nem hanem csak egyet, ez volt az ősrobbanás.
Szerinted a c-négyzet sebességű gravitonok robbantják szét, ha azok megfelelő mennyiségben felgyülemlenek benne? Igen.
És vajon léteznek-e gravitonok, mint a gravitációs tér kvantumai?
Egy dolog teljesen bizonyosan tudható: tér nem létezik, így a nemlétező tér görbülete nem okozza a súlyodat. Graviton okozhatja. Én inkább azt kérdezném,
vajon léteznek -e wimpek,
vajon léteznek -e kvarkok,
vajon léteznek -e Higgsek,
vajon létezik -e sebességmaximum c-nél,
vajon létezik -e szingularitás (nem, ezt szerintem biztosan lehet tudni)
vajon léteznek -e magerők (vagy csak közeli EM hatás),
vajon létezik az idődilatáció (vagy csak menetközben látszik úgy),
Még a "klasszikus" gravitációs hullámot sem sikrült kimutatni.valószínűleg sokkal hamarabb fogják a neutrino tömegét ezrelékes pontossággal meghatározni,minthogy kimutassák azt...Valószínűleg annak kimutatása után,még rengeteg ideig kellene kutatni a gravitonok iránt.A csatolási állandót persze meg lehet állapítani a klasszikus gravitációs törvény segítségével,de a tömegre és a spinre vonatkozóan nem hinném,hogy bármelyik tudományos intézetnek lenne mérése.
Persze az tuti,hogy ha létezne is graviton a fénysebessége nem lehetne c2.A sebesség felső határa c.
És ez mikor fog bekövetkezni, illetve mik a feltételei annak, hogy az anyag egy szuper fekete lyukban újra összegyűljön? És én is kérdezem, hogy hogyan képes felrobbanni? Hiszen fekete lyukakat felrobbanni még senki sem észlelt, mert azok inkább "szippantják magukba" az anyagot. Persze, a szuper fekete lyukak természete bizonyára teljesen más, hiszen ha mindent magukba szippantanának, akkor a galaxisok sem létezhetnének úgy, hogy középen egy szupernagy tömegű fekete lyuk van, sőt, fekete lyuk mellett, megfelelő távolságban, el is lehetne haladni pl. hiperbolapályán..... Szerinted a c-négyzet sebességű gravitonok robbantják szét, ha azok megfelelő mennyiségben felgyülemlenek benne? És vajon léteznek-e gravitonok, mint a gravitációs tér kvantumai? Elég régi szakirodalomban (Toró Tibor A neutrínó című könyvében) olvastam a feltételezett gravitonokról a következőket: nyugalmi tömegük nulla, spinjük 2, csatolási állandójuk 10 a mínusz negyvennyolcadikon, hatótávolságuk végtelen. Elképzelhetőnek tartják az elemi részecskék gravitonná alakulásának lehetőségét és fordítottját is, de ennek valószínűségét nagyon kicsinek tartják...... Persze, az NEM szerepel semmilyen szakirodalomban, hogy sebességük c-négyzet lenne:))
Nagyon szép dolog ez a gráf.És tényleg nagyon sok jelenséget le lehet vele írni,nem csak a részecskefizikában.Minden esetben,ahol perturbációs sorok fordulnak elő,kölcsönható rendszereknél.Ilyen például a kölcsönható gázok,de a szilárdtestfizikai folyamatokban is.Bár hidrodinamika hullámoknál is előfordulnak perturbációs sorok,de nem tudom,hogy makroszkópikus méretű hullámoknál,használják-e a Feynman-gráfok.
..mit értesz azon, hogy "a Világegyetem ciklikus"?
Induljunk el a jelenből, úgy véljük, hogy a világegyetem tágul, de a tágulás nem lassan fog fékeződni ami a vonzó gravitációból következne, mert vonzó gravitáció NINCS. (A mostani gyorsulva tágul elképzelésnek itt nincs jelentősége, ugyanúgy mint a Világegyetem össztömegének sem.)
Az anyag mégiscsak össze fog gyűlni egyetlen fekete lyukba, de a mechanizmus egészen más, villámgyors, drámai következményekkel jár, nem mondom el most hogyan.
Szempillantás alatt kialakul egyetlen szuper BH ami felrobban, ez lesz egy Ősrobbanás. A hajtóerő a sötét energia, DVAG, ez működteti a ciklusokat.
Az új világegyetem tágul, galaxisok alakulnak ki, fekete lyukak, clusterek stb..
(Hangsúlyoznám, hogy a DVAG gravitonok terjedési sebessége c2.)
Igen, a fermionokat egyenes, a bozonokat (így a fotont is) pedig szaggatott vagy hullámos vonallal jelölik, bár én csak olyan szakirodalmakkal találkoztam, ahol hullámosakkal jelölték, de nagyon klassz:))
A Feynman gárfokkal nemcsak a részecskeátalakulásokat,és virtuális kicserélődéseket lehet ábrázolni,hanem számolás megkönnyítésére,felvázolására használják igazán.A részecskefizikában hatáskeresztmetszetet számlják ki vele.Bár összetett folyamatoknál valójában ez nagyon bonyolult,ezért leegyszerűsítik úgy,hogy a folyamatok hullámfüggvényeinek aszimptotikus megoldásával törödnek.Minél messzebbre megyünk a stacionárius megoldás hullámfüggvénye=
pszi=pszib+pszik,ahol pszib a bejövő hullám,pszik a kijöő hullám hullámfüggvénye.pszib a t=minusz végtelenhez,a pszik a t=plussz végtelenhez tartozó megoldás.pszik=Spszib-ben S a szórásmátrix.A szórásmátrix perturbációs sorának tagjait fejezik ki a különböző szimbolumok a Feynman gráfban.
S=exp(i/hvonás H(-végtelen,végtelen)t).Ebből lehet ksizámítani a különböző részfolyamatok hatáskeresztmetszeteit,ami a részecskeátalakulsok folyamatainak legfonotosabb mennyisége.De a Feynman gráfokat nemcsak a részecskefizikában,hanem a statisztikus fizikában is alkalmazzák,például kölcsönható gázok leírásában.
Van egy egyszerűsített feynman gáf,amiken a részecskék pályáit tünetik fel,átalakulásaikkal együtt.Ilye képet lehet látni a ködkamrákban is,mint kondenzcsíkok.De a részecskefizikába ezt a gráfot ki kell egészíteni olyan hurkokkal,ami a részecskepáylájának egyik pontjából indul,és ugyanehez a pályához fog visszajutni.Ez azt szimbolizálja,hogy a részecske kibosát egy virtuális fotont,és ez a foton vissza tér a részecskéhez.Ha ezt a fotont nem bocsátana ki,akkor például rugalams szórásnál egy mag erőterével nem tudna kölcsönhatni.És sok ilyen ugyanahoz a páylához visszatérő húrkot kell rajzolni.Illetve párkeltésnél vagy szórásnál rengeteg foton húrkot kell berajzolni,attól függően,hogy milyen pontosan számolunk.Így elég magas rendben már nagyon összetett gráfszerkezet lesz.A gráfokat el kell látni nyíllal,ami az időiányt jelzi.A részecske és antirészecske időiránya ellentétes.illetve be kell jelölni azt a potot ahol indult a részecske,vagyis hogy gráf melyik oldalára esik a kezdet pillanat.A fotonokat szaggatott vonnal rajzolják,és nem rajzolnak rá nyílat.
A gráfoktól különállaó alagzat a vákuum-vákuum átmenetet kör,aminek egyenlítőjéhez szaggatott vonalat rajzolnak,ez a vákuumbuborék.Sokkal magasabb rendben a vákuumbuborék egy négyzet lesz,aminek két átlóját szaggatott vonallal behúzzák.
Szerintem azért,mert használatukhoz a perturbációszámítást is ismerni kéne.Mert nagyon sokféle szimbólum van,a perturbációs sor különböző rendjeire,és az összekapcsolt gráfoktól különböző vákuum-buborékok külön érdekességek.
Igen szerintem is a tenzoralgebra semmivel sem nehezebb a vektoralgebránál.Amikor középiskolás voltam nem tudtam elképzelni,hogy mi lehet az a mátrix,mi az a szárojelben levő számhalmaz,miért nincsenek közöttük műveleti jelek.Azért is misztikusnak tünt,mert akkoriban jelent meg a Mátrix című film is.:)
