Az a gyanúm, hogy kis feleségem megcsal. Mit tegyek, hogy bebizonyosodjon a dolog vagy hogy eloszlassam a gyanút magamban? Figyeltessem, keresgéljek a táskájában? Ti mit tettetek hasonló esetben?
Szerintem ideje lesz minden diplomáciai kapcsolatot megszakítani a török kormánnyal a mohácsi vész miatt.
Én nem akartam jogilag összeházasodni a férjemmel, mert semmit nem jelent. Ez a szerződés nem házasság. A holtomiglan-holtodiglan, az igaz elköteleződés, az igen. De egy szerződés, ami bármikor fölbontható? Minek?
El is válnék jogilag, mert ezt gúny házasságnak nevezni. A házasságjog alapja az én szememben úgyis a kánonjog. Csak a férjem nem akar válni, még így sem. Pedig akkor lehetne két cégünk, amik nem kapcsoltak egymással.
Van sokkal egyszerűbb módszer: ha a feleség már nem nevet azon, ha a férje öblöseket szellent, hanem fintorog, esetleg megjegyzéseket tesz, akkor garantált, hogy talált magának Kedvest az interneten.
Én egy megcsalást éltem át, annyi bőven elég volt, és nem bántam meg hoyg "törvénytelen" eszközökhöz folyamodtam. Nekem jó volt, önző dög vagyok, ennyi :)
Sosem baj, ha elkanyarodik egy-egy topic az alaptémától ha éppen az izgatja az embereket; egész jót csevegtünk...:))
Amúgy meg nem hinném, hogy túl sok egyéb "biztos jelet" tudnánk felsorolni az eddig említetteken kívül és túl sok jobb - a megbizonyosodás érdekében bevethető - módszert tudnánk kiötleni....:))
Nem olyan nagy baj, ha az egyes módszerek erkölcsi kivetnivalóiról is szót ejtünk...
Van új ötleted, hogyan lehet megbizonyosodni arról, hogy egy csalót hogy lehet felismerni?
és persze ha már nem büntethető, akkor nem is baj, hogy megcsináltad, és nem is bűn (nem büntetőjogi értelemben. gondolom te ezt sorolod az ügyes kategóriába:))??
büntetőjogilag nem értékelhető, mindössze ezt jelenti, de a társadalmi közfelfogás (lásd: általános erkölcs) szerint nem éppen egy követendő példa, és büszkének sem illik rá lenni:)))
"Az erkölcstelenségről én csak annyit mondtam, hogy nem egyértelmű, nincs általános erkölcs. Ezt fenntartom, te meg nem cáfolod :)"
nem is akarnám, mert valószínű más erkölcsi normák szerint élünk:))
általános erkölcs: amit a többség követendőnek tart (amelett, hogy mindenki a saját erkölcse szerint éli az életét, vannak olyan kérdések, amikben a többség elítélendőnek/követendőnek tart egyfajta erkölcsi normát) amik egy társadalmi csoprton belül, az bizony általánosságnak számít.
az utcán száguldozó autóból kiintegető-kiordibáló (netán részeg is)sofőrök magatartását sem azért tartjuk elsősorban elítélendőnek, mert a jog is ezt mondja, hanem mert az általános, és jelenlegi társadlmi normál szerint nem ez követendő minta.....
amúgy miért akarnám cáfolni az állításaid bármiben is? ez nem verseny:))
én így élek, te úgy, én is el tudok számolni a saját lelkemmel, meg te is.
mások a normáink, és nem is kell, hogy az enyémek megfeleljenek neked, mintahogy én sem óhajtok igazodni a tieidhez:))
maradjunk annyiban, hogy ezen a téren nem nagyon fogsz tudni megfogni szerintem:)))
amúgy válaszoltam, csak doldoznom is kéna ám...
viszont te is ügyesen válasz nélkül hagytál eddig több felvetést is....
a következő hozzásuzólásodra (perverzió):
egy kapcsolat lemondásokkal és kompromisszumokkal jár. és ha igazán szeretem azt, akivel az életem le akarnám élni, akkor lemondanék a perverziókról....
őszinteség (a te bűncselekmény analógiádra):
ha ebben nem vagy hozzá őszinte, hol lesz a határ, amiben még igen?? hogyan döntöd el, miben kell őszintének lenned egy kapcsolatban a párodhoz, és miben nem??
meddig mehet őszintétlenség a kapcsolat tartóssága érdekében? és ki ítéli meg, meddig volt helyes (a megcsalt, a megcsaló fél, vagy a társdalmi normák???)
még mindig nem igazán érted (akarod érteni), hogy ezekben az esetkben - megcsalás - a másik semmibevétele és megalázása a legszomorúbb ilyenkor, és a megcsaló szokott a legjobban felháborodni azon (erkölcsi alapon persze, ahogy azt szereted hangsúlyozni), ha a másik lebuktatja így/úgy.
ha meg akarja csalni az illetőt, akkor legyen nagyon ügyes és ne bukjon meg, ha pedig lebukik, viselje a következményeket...
és most nem megfutamodásképp, de dolgoznom is kell, tehát egyelőre el innen.....
Elévült a vesztegetés, kb 10 éve nem adok pénzt rendőrnek, orvosnak :)))
Egyelőre arról volt szó, hogy a megcsalt lép fel törvénytelen eszközökkel, és azt próbálom tudakolni, hogy nálad mi a határ. Nálam ebben zéró tolerancia van. Ha a megcsalt tenné, azt sem fogadnám el.
Az erkölcstelenségről én csak annyit mondtam, hogy nem egyértelmű, nincs általános erkölcs. Ezt fenntartom, te meg nem cáfolod :)
Csak kellemetlen az államnak, mert versenyhelyzetbe kerül, és ebben a versenyben veszít. Nem esik jól az államnak, hogy megversenyezteti az ember.
Ezért itt-ott változtat a jogi szabályzáson, ami megnehezíti a jogkövetni akaró, de adót minimalizálni vágyó polgár dolgát, de lehetetlenné nem teszi.
Az offsore szabályzás kérdései nem az újságokban és PM kommünikékben hanem a cég - és polgári bíróságokon dőlnek el.
Ott meg nem az állam áll nyerőre. Egyébként az offshore vs. állam küzdelmekben pont az eljárási hibák (az offsorecég-tulajdonos részéről) teszik lehetővé az állam időnkénti nyereségét.
szerintem ahogy edig kiderült a jogi részét nem kell beumtatnod nekem:)
az erkölcsről meg más a felfogásunk, ahogy eddigi csevegésünk elnézem....
akkor maradjunk a szimpla gyakorlatnál: egyetlen olyan büntetőügyről sem hallottam még, ahol a telefonba belekukkantás miatt levéltitok/magántitok megsértése miatt indult volna eljárás, és a bíróság végül a megcsaltat ítélte volna el...
egész egyszerűen emberi tulajdonság: mindenki ember, és érez valahogy, és kíváncsi lennék, mit szólna a bíró, ha egyszer egy ilyen ügy kerülne elé:))
és nem győtöm hangsúlyozni: régen rossz már akkor, ha vmit csak a büntetőjog tud szabályozni, ugyanis az életét senki sem úgy éli, hogy mit szabad, és mit tilos a BTk. szerint. ez még akkor is igaz, amikor a kettő az esetek többségében talákozik...
most akkor mi essünk neked, mert te is bevallottan korábban csúsztattál oda pénzt, amikor gyorshajtottál és elkaptak?? (ez amúgy vesztegetés bűntette, igen sokat lehet érte ülni.....)
vissza is fordíthatjuk: ha a megcsalt észerveszi, hogy kutakodik utána a másik, és
a) ős is bele-belenéz a telójába
b) elveri, mert rajtakapja (a garázdaság egyébként lakásban nem, csak nyilvános helyen lehet)
c) eltöri a karját is
d) felindultságban megöli, mert olyannyira felháborodik a másik "erkölcstelen" magatartásána, hogy nem tudja fékezni az indulatait?
amúgy ha az erkölcsöt feszegetjük továbbra is (mint ahogy arra korábban is céloztam, csak válasz nélkül hagytad ügyesen, hogy kissé öntörvényűen és zavarosan használod ezt a kategóriát), a saját szempontom nem számít erkölcstelennek, ha utánanézek a gyanú esetén a másiknak, mert én csak jót akarok magamnak, és magunknak is, tehát ez szerintem nem erkölcstelen (analógia a te felfogásodra)..
ha amásik pedig emiatt feljelent, állok az eljárás elébe, és vállalom a következményeit a tetteimnek, nem úgy, mint a másik szintén erkölcsös (és büntetőjogilag feddhetelen) megcsaló fél!:))
Rájössz, hogy perverz vagy. Ez nem nagy része az életednek, de jó lenne időnként kiélni a vágyaid. Elmondod a párodnak, aki elzárkózik ezek elől. De szereted a párod, szereted a gyerekeid, a közös barátaitokat, a főztjét....
Ezért időnként meglehetős titokban elmész, és valakivel kiéled ezen vágyaid. Az a valaki egy kis butuska lány, aki perverz, de ezen felül kevés pozitív tulajdonsága van, nem tudnád integrálni az életedbe.
Célszerűnek tartanád ebben az esetben a párod felvilágosítani, hogy bizony némi kis perverzióért mindent felrúgnál amit szeretsz az életedben, esetleg őrlődnél a vágyaid és a szeretteid közt, vagy titokban folytatnád viszonyod a kis butus de perverz szexpartnereddel?
Nem válaszoltál, hogy meddig megengedett a bűncselekmény elkövetése :)))))
Megfogtalak volna?
Nem teszel esküt házasságkötéskor, hanem kijelented az anyakönyvvezető előtt, hogy a másikkal házasságot kötsz.
Az egyházi bohóckodásnak nincs jogi relevanciája, de pl én nem voltam hajlandó részt venni egyházi esküvőn, mert ott ki kellett volna jelenteni hogy a születendő gyereket az egyháznak megfelelő vallásra nevelem. Amit nem tennék, mert nem szeretném, ha pl hitetleneket égetne máglyán :))))))
amennyire én ismerem a jogi szabályozást, az offshore tövényességéről, jogi szbályozásáról/szabályozatlanságáról világszerte erősen megoszlanak a vélemyének, és talán nem véletlenül törekednek a visszaszorítására......
nem is az okról beszélek én sem, hanem a másik semmibevételéről, ha úgy jobban tetszik megalázásáról.....
ugyanis nincs annyi tisztesség a másikban, hogy megmondja neki, hogy veled ez és ez nem jó, viszont találtam valamit, akivel igenis jó. és ha már nem aksrod felrúgni a meglevő kapcsolatot, akkor talán nem máshoz kéne futni, hanem a jelenlegi párral leülni, és megbeszélni vele, hogy mi nem jó, és hogyan lehet ezen változtatni.
nem szeretem ha azzal takarózik valaki, hogy mert a másik nem nyújtott neki eleget, ezért volt rá szükség.... nem, akkor sincs rá szükség, ha a másik nem nyújt eleget, le kell ülni, elmondani neki, aztán ha nem sikerül megoldani, elválhatnak az utak egy mástól...
a kapcsolatban így az egyik fél megkapja az otthoni biztonságot is, meg a kalandok izgalmát is, miközben a másik azt sem érdemli meg, hogy tisztában legyen a helyzettel???
Például az autós szabálytalanságoknál a megvesztegetés kísérlete helyett már jópár éve elismerem a hibámat az igazoltató szervnek, aki meglepetésében általában elenged. Amúgy ez anyagilag is jobban megéri összességében, mint a zsebbe adott ötezresek.
Adót törvényesen spórolok, offshore segítséggel, ami nem adócsalás, hanem adóoptimalizálás.
Zsebbe nem kapok pénzt, és nem is adok. Orvosnak, rendőrnek, szerelőnek.