Keresés

Részletes keresés

moonshadow Creative Commons License 2005.01.14 0 0 166
moonshadow Creative Commons License 2005.01.14 0 0 165

Amit eddig tudni: a Huygens él!
Huygens, A Nap és bolygótestvéreink - 2005.01.14.

A Titan légkörébe érő Huygens szonda első életjelét a rádiócsillagászok vették Green Bankben.

A legfrissebb hírek szerint a 110 méteres amerikai rádióteleszkóp egyik vevőjével sikerült felfogni a Huygens rádió-vivőjelét. Az esemény közép-európai idő szerint 11:20 és 11:25 között történt. Ez még nem jelenti azt, hogy a szonda tényleg méréseket végez, és azt tényleg továbbítja a Cassini felé. Biztosak csak akkor lehetünk, ha órák múlva a kódolt adatok elkezdenek érkezni az ESA darmstadti irányító központjába (ESOC), a Cassini anyaszonda közvetítésével. Ami viszont már ennyiből is biztos: a Huygens borítása levált, a fékező ernyő kinyílt. A rádióadó sugárzási teljesítménye egyébként egy mobiltelefonéhoz hasonlítható - így szép eredmény, hogy 1,2 milliárd kilométernyi távolságból legalább a vivőjelet közvetlenül venni tudjuk. (Az információk dekódolása természetesen ilyen távolságból nem megy.)

pint Creative Commons License 2005.01.14 0 0 164

Szaturnuszi idő szerint mostanra már mindennek el kellett dőlnie. a Cassini már csak a csendet rögzíti.
NagyAnd Creative Commons License 2005.01.14 0 0 163
Az Origo címlapon hívja fel a figyelmet a nagy eseményre.
moga Creative Commons License 2005.01.14 0 0 162
_Fefe__ Creative Commons License 2005.01.14 0 0 161

Csak aztan a palyamodositassal mukodjon az a franya radiokapcsolat... Istenem, elektronikat a pizzafeju olaszokra bizni, ugy kell nekik :)

 

_Fefe__ Creative Commons License 2005.01.14 0 0 160

Belepes a legkorbe negyed ora mulva... izgulunk :)

Igaz, ugyis csak delutan jon az elso info... kepzelem, hogy a projekt resztvevoi hogy raghatjak most a kormuket :)

 

pint Creative Commons License 2005.01.14 0 0 159
ja! nem vettem észre a vastag betűt. 400km/s az őrült száguldozás lenne, ennyire nem vagány a NASA.
Előzmény: pint (152)
NagyAnd Creative Commons License 2005.01.14 0 0 158

Elírás.

 

"The parachute deploys when Huygens detects that it has slowed to 400 metres per second, at about 180 kilometres above Titan's surface."

Előzmény: Első Polgár (155)
NagyAnd Creative Commons License 2005.01.14 0 0 157
7 év utazás után most ugrik a majom a vízbe. ... akarom mondani a metánba. :-)
Flandry Creative Commons License 2005.01.14 0 0 156

a feszültséggel teli várakozás mellé:

 

leszállás

 

a szonda garantált működése a felszínen 3 másodperc, de a tudósok 30 percet remélnek , érdekes:)

Első Polgár Creative Commons License 2005.01.14 0 0 155
Ez a 400 km/s nem sok egy kicsit?
Az I kozmikus sebesseg 7.2 km/s a masodik 11.2kms. A fold nap koruli sebessege 29 km/s.
Hogy bir felgyorlsulni az a szonda 400 km/s relatov sebvessegre a szaturnuszhoz kepest?
Előzmény: pint (152)
pint Creative Commons License 2005.01.14 0 0 154
sokhelyen használják, ezt úgy értettem, hogy szokásos eljárás, hogy a nagy ernyőt egy kis ernyő nyitja.
Előzmény: pint (153)
pint Creative Commons License 2005.01.14 0 0 153
3 van

az egyik csak egy nyitóernyő, amit sokhelyen használnak, ezután nyílik ki az igazi nagy ernyő, a 8 méteres. amikor a doboz a légkör sűrűbb részébe ér, ez a bazi ernyő túlzottan lelassítaná, ezért ledobják, és nyitnak helyette egy kisebbet, amivel aztán a felszínig ereszkedik
Előzmény: kaviat (151)
pint Creative Commons License 2005.01.14 0 0 152
most mér is?
Előzmény: Első Polgár (149)
kaviat Creative Commons License 2005.01.13 0 0 151
igen, én is belezavarodtam amikor elkezdtem számolgatni az ejtőernyőket

.kav]4t ..jó ott a tengeri kaja..
Első Polgár Creative Commons License 2005.01.13 0 0 150
de mocsok necces lesz az a leereszkedes, szerintem legalabb 3-4 Beagle nehezsegu.
orulok, ha jutni fog valami informaciomorzsa.
Előzmény: Első Polgár (149)
Első Polgár Creative Commons License 2005.01.13 0 0 149
10.10 – A leszállóegység eléri a 180 kilométeres magasságot és sebessége másodpercenkénti 400 kilométerre csökken. Ekkor kinyílik legkisebb, mindössze 2,6 méter átmérőjű fékezőernyője, amely 2,5 másodperc után leválik és eltávolítja a Huygens hővédő pajzsának felső burkolatát. Ekkor kinyílik a 8,3 méter átmérőjű fő fékezőernyő.

khhm, bolygokozi haborura keszulunk?
Előzmény: Törölt nick (147)
kaviat Creative Commons License 2005.01.13 0 0 148
köszi, néha belenézek a zűrvilágba, csak soxor elfelejtem

.kav]4t ..jó ott a tengeri kaja..
Előzmény: Törölt nick (147)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.13 0 0 147

...be kell nézni ide is: Leszállás a Titanon: ereszkedés a légkörben

 

...amúgy jó az Űrvilág hírlevele...

Előzmény: kaviat (146)
kaviat Creative Commons License 2005.01.12 0 0 146
köszi az összefoglalót, ezt vékonyka angoltudásommal elég nehezen silabizáltam volna ki

.kav]4t ..jó ott a tengeri kaja..
Előzmény: pint (141)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.12 0 0 145

OFF

 

...amúgy NAGYON ki vagyok már éhezve egy valamire való új sci-fire...

Előzmény: tegla (143)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.12 0 0 144
...s ehhez hol lehet hozzáférni?
Előzmény: tegla (143)
tegla Creative Commons License 2005.01.12 0 0 143
Az zseniális.

Jó, hogy eszembe juttatad, megyek, elolvasom.

De ha igazán ide illő sci-fit akarsz, akkor Stephen Baxter: Titan. Úgy kezdődik, hogy a Huygens megérkezik a Titánra :-)
Előzmény: Törölt nick (142)
Törölt nick Creative Commons License 2005.01.12 0 0 142
...tisztára Zsoldos Ellenpontja jut eszembe...
Előzmény: pint (141)
pint Creative Commons License 2005.01.12 0 0 141
péntek dél körül nagy dolgok lesznek történőben. az eredmények gondolom pár nap múlva csak. képek talán már szombaton, ha nem lustiznak.

műszerek:

Aerosol Collector Pyrolyzer (ACP)

a légkörben található port és folyadékcseppeket begyűjti, majd hevíteni kezdi, és az így fejlődő gázokat gázkromatográfon (GC) vezeti át, ami szétválasztja a különbőző komponenseket, majd egy tömegspektrométerrel (MS) elemzi azokat. a tömegspektrométer elvileg mindenféle bonyolult szerves komponenst is pontosan be tud azonosítani. ezt a kombinációt a Földön is sokhelyütt használják, együtt GCMS-nek szokták hívni.

Ezentúl ez a műszer csinál még dolgokat, amit nem értek.

Descent Imager and Spectral Radiometer (DISR)

Kamera és spektroszkóp. Áll vagy négy különböző felbontású kamerából, amik egy része oldalirányba néz, egy része majdnem függőlegesen lefelé. További mérések:

Mérni fog valamiféle sugárzási egyensúlyt, azaz hogy mennyi sugárzás érkezik a napból, és mennyi megy kifelé, a hold felszíne felől.

Vizsgálni fogja a nap fényudvarát, ebből majd a légkör aeroszoltartalmára lehet következtetéseket levonni.

A kamerák felvételeket készítenek a felszínről (látható és infravörös tartományban). A leszállás előtt kicsivel egy fényszóróval meg is világítják majd a környéket, mert a Szaturnusz távolságában nappal is elég sötét van.

Doppler Wind Experiment (DWE)

Ez nem műszer, hanem a Cassini fogja folyamatosan mérni a doppler eltolódást, és ebből a Huygens egészen kicsi sebességváltozásait lehet kiszámítani, azaz azt, hogy a szél hogy lökdösi, hogy rángatja. A még kisebb ingadozásokból a légkör turbulenciáját lehet majd kikövetkeztetni.

Gas Chromatograph and Mass Spectrometer (GCMS)

Ez már majdnem volt, mert az ACP is ezt használja. Itt most arról van szó, hogy nem az aeroszolok hevítésével kapott gázokat vezetik rá, hanem a légkört magát. Ebből megkapható a légkör pontos összetétele, beleértve az akár nyomokban meglevő nemesgázokat, szerves anyagokat.

A leszállás után, vagy közvetlenül előtte, ezt nem értettem meg, valami ravasz módon a felszín anyagát is képesek lesznek elpárologtatni, és azt is beküldik a GCMS-be, tehát jó esetben a hold anyagának elpárologtatható része is kitudódik (mer mondjuk ha szikla is van, akkor az nem, de víz és széndioxid az nagyonis!).

Huygens Atmospheric Structure Instrument (HASI)

Most leszek bajban, mert jön az elektromosságtan. Tehát ez a gedzsit a légkör elektromos és más fizikai tulajdonságait méri majd. Ide nem illő módon van benne három egymásra merőleges gyorsulásmérő, ami a doppleres cucc tesója, mert ez is a Huygens mozgását méri majd, csak ugye másképpen. Ha a szonda folyadékba érkezik, ugyanez a műszer jelzi majd a lágy, romantikus ringatózást a metánhullámokon. Ezentúl: folyamatosan méri a hőmérsékletet, a nyomást, és a sűrűséget. Méri a levegő vezetőképességét, és ionizációs folyamatait (vagy mi a manót), valamint elektromágneses hullámokat keres, villámokra utalókat meg főleg! Méri a dielektromos állandót, és valahogy a felszín simaságát is, amivel már a landolás előtt el fogja dönteni, hogy szilárd vagy folyadék a felszín.

Surface Science Package (SSP)

Van itten egy szonár, ami a magasságmérést fogja végezni kb 1000m-től kezdve. Ugyanez a szonár meghatározza a felület tagoltságát is. Sőt! Ha folyadék van alatta, akkor megméri a hangsebességet a folyadékban, és ha nem túl mély, akkor még a mélységét is. A becsapódás pillanatában nagyon pontos gyorsulásmérő meghatározza, hogy milyen puha volt az anyag, amibe belecsapódott. Kemény, porózus, porszerű vagy folyadék. Folyadék esetén a hullámzás paramétereit. Ha folyadékba száll le, megméretik a folyadék sűrűsége, törésmutatója, hővezetőképessége, elektromos permittivitása, hőkapacitása is.

Mindezek segítségével értelmezhetők lesznek a korábbi radarmérések eredményei, amikről eddig csak azt mondták, hogy van a sötét folt meg a világos folt, és utóbbi valószínű tagoltabb felszínt jelent. a sötét meg valami, de lehet, hogy tenger, de az biztos, hogy sötét.

NagyAnd Creative Commons License 2005.01.11 0 0 140
NagyAnd Creative Commons License 2005.01.11 0 0 139

:-))

Előzmény: pcjuzer (138)
pcjuzer Creative Commons License 2005.01.11 0 0 138

Szóval ez a helyzet...

pcjuzer Creative Commons License 2005.01.11 0 0 137
Ez a helyzet.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!