"Ott én nem láttam volna hogy valaki foglalkozott volna veled"
Hogyan is láthattad volna, hogy ki foglalkozik velem, mikor azt sem látod ami egy cikkben konkrétan le van írva: "lelőhelyük Pusztaszentlászló"
Egyébként bemásolhatnám a listát, de nem ide tartozik.
v.andras47 korábban már felvetette az ötletet itt a fórumon, hogy a kiadványba kerülhetne olyan rovat, ahova az "egymondatos megfejtések" kerülhetnének. Ugyanilyen rovat készülhetne a korábbi téves megfejtések, elméletek korrekciójára is.
Ehelyett - sajnos - többoldalas "korrekciós" írások készülnek korábbi helyes megfejtésekre. Lásd pl.:Alsómocsoládi Kiss József, Farmosi uradalom...
Ha abból indulunk ki, hogy ezek az írások is a "legjobb tudás" szerint készültek, akkor szomorú világ elé nézünk!
2013 már nem most volt ,és a tévedés mindig benne van a dologban, abban azért biztos lehetsz hogy az említett cikk szerzője az akkori legjobb tudása szerint próbálta megírni. Az hogy pl te a másik csoportban nem vagy benne oka van mint mindennek. lényegtelen. Ott én nem láttam volna hogy valaki foglalkozott volna veled :-) kutass tovább kitartás és bátorság :-)
Örömmel konstatálom hogy kulturáltan oldottad meg a cáfolatot. És gondolom hogy az említett írás gazdája majd korigációs írást tesz közzé a felmerült adatok tényében.
Úgy gondolom azok is megérdemlik a tájékoztatást, akiket az elnök egy másik közösségi oldalon eltiltott az információktól, ahol már olyan sületlenségeket is lehet olvasni, hogy a szebb jövős téglák lelőhelye Barlahida.
A tévhit forrása egy 2013-ban megjelent cikk, miszerint a Szebb Jövő-s téglákat a nyilasok (v. nyilas-szimpatizánsok), pontosabban az Eitner család gyárthatta, a rajta lévő dátumnál később.
Idézet a cikkből: "A téglán jelölt évszám azért is figyelemreméltó, mert a nyilas mozgalommal foglalkozó források többsége (pl. Paksy 2007 munkája) szerint a nyilaskeresztes párt első zalai (akkor még főként falusi) pártszervezetei 1933 decemberében alakultak meg. Ez egyben azt valószínűsíti, hogy az évszám csak a kezdetekre való emlékezés jegyében került a téglákra, hiszen magát a gyárat később, 1935-ben alapították."
Nem vagyok jártas a témában, de a Nyilaskeresztes Párt (NYKP) nevű nyilaskeresztes párt csak 1939-ben alakult. Fura lenne, hogy 6 évvel korábban már pártszervezetei lettek volna Zalában, miközben abban az időben tucatszámra alakultak országszerte a különböző (de tudtommal nem "nyilaskeresztes párt" nevű) nemzetiszocialista pártocskák.
Ami viszont a cikkből nem derül ki, sőt, elég megtévesztően csak annyi van a fotók alá írva, hogy "jelmondat": A "Szebb Jövőt!" köszönés a Leventemozgalom köszönése volt. (A nyilasoknál a "Kitartás!" és a "Bátorság!".)
Tehát nemcsak a dátum, de a felirat is (és tulajdonképpen a lelőhely is) ellentmond annak, hogy bármi köze lenne a téglának a nyilasokhoz, illetve az Eitner családhoz.
A Szebb Jövő-s téglát a Leventemozgalom helyi szervezete - vagy szimpatizánsa - készíthette, és nincs alapja azt feltételezni, hogy nem a datálás évében készültek.
Azt is logikátlannak tartom, hogy zalaegerszegi téglagyárban, vagy bárhol, távol a lelőhelytől készültek volna. Eleve a téglák görcsös, téglagyárhoz kapcsolását sem értem. Téglát nem "CSAK téglagyárban" lehet égetni!
Megtévesztő az is, hogy a cikkben "kisalakú" (értsd: kisméretű)-nek vannak meghatározva az egyébként 27,5x14x6,8 cm-es téglák.
A Leventemozgalom téglagyártására még 1-2 infó:
a Karádon előkerült "L" betű pajzsban
Illetve vita volt, hogy az alábbi téglán a Leventemozgalom címere van-e (tükrösen), de egy korábbi fórumos bejegyzés fotója úgy gondolom egyértelműsíti, hogy nem "HJ" ligatúra, csak nem volt tökéletesre kifaragva a vetőláda.
És egy cikk a Zalai Magyar Élet egyik 1942-es számából:
"Hetven levente számára tíznapos tanfolyamban tanították meg Kaposvárott a szénporos magyar téglagyártását. Az országban minden leventének példát kell vennie a 70 somogyi leventéről, akik megtanulják a tégla vetését csak azért, hogy önkezük munkájával levente otthont építhessenek bajtársaiknak. A leventeintézmény jelszava: „Az ifjúság az ifjúságé“ jelentse azt, hogy a leventének kötelessége a fiatalság kitartásával és lendületével minden alkalmat megragadva a levente élet szükséges berendezéseit is megalkotni. Otthon nélkül nincs levente élet! Önkéntes munka nélkül — nincs levente mozgalom!"
(A linket ezúton is köszönöm lpeter47-nek)
Az idézett cikk szerzője később egy angol nyelven publikált cikkben már a Leventemozgalomhoz köti a szebb jövős téglát, csak sajnos az a cikk valamiért nem jutott el a magyar gyűjtőkhöz. :(
Csehpes anno kőröshegyi helyi lakosok információi alapján írta, hogy a "TM" Tomor Márton téglaégetőjében készült. (3. kiadvány 10. oldal)
Bár nem hivatkozott, levéltári és egyházi dokumentumok alapján valóban élt(ek) Kőröshegyen az 1800-as évek végén, a századforduló táján Tomor nevű család(ok).
Hogy téglát is égettek az (egyelőre) nincs dokumentumokkal alátámasztva, vagyis akár cáfolni is lehetne!
Reőthy Ferenc az 1986-ban megjelent Balatonföldvár című könyvében ír Kőröshegyről.
...állítólag a Kőröshegy története című könyvből. (F@sza hivatkozás ez is!)
"Az első mester Bertalan János, aki a múlt század utolsó évtizedeiben dolgozott itt, egészen 1906-ig. Később a kőröshegyi téglagyárhoz szegődött. Utána, hat éven keresztül Földi (Kucserka) Antal volt a
téglaégetés mestere. A tégla mérete olyan volt, mint amilyet Tóth Mihály 1840 körül a kőröshegyi téglagyárban égetett (30 x 15 x 15 cm).4 "
Lábjegyzetben: "4. (Kucserka) Kőröshegyi József zamárdi lakos közlése."
99%, hogy a 15x15 elírás, és a "téglagyár" is erős túlzás lehet az 1840-es évekre.
(Azon is lett volna mit csiszolni, hogy az "első mester" mihez képest első? Például az első, akinek fennmaradt a neve.(?) Mégiscsak egy 500 éve működő téglaégető helyről van szó!)
Egy 2014-es plágiumban pedig ez olvasható:
"...A téglaégető kemencén kívül egy téglaszín és a téglaégető lakóháza is ott állt.4
(...) Az első mester Bertalan János, aki a múlt század utolsó évtizedeiben dolgozott itt, egészen 1906-ig. Később a kőröshegyi téglagyárhoz szegődött. Utána hat éven keresztül Földi (Kucserka) Antal volt a téglaégetés mestere. A tégla mérete olyan volt, mint amilyet Tóth Mihály 1840
körül a kőröshegyi téglagyárban égetett (30 x 15 x 7 cm)."
Itt a lábjegyzet így néz ki: "4. Kőröshegyi (Kucserka) József zamárdi lakos közlése"
Szerzője szóról szóra másolt, idézőjelek és hivatkozás nélkül, tökéletesen kimerítve ezzel a plagizálás fogalmát. Éppen csak a 15-öt javította 7-re. 100%, hogy hasra ütve! ...Meg néhány mondatot jól összezagyvált.
Illetve szintén hasra ütve odarakott néhány téglát a cikk mellé, amik:
1. Ránézésre sem tűnnek 1840 körülinek. Inkább a századforduló idején készülhettek.
2. A téglák mérete 27,5x13x6,5 és 28,5x14x6,5
3...
Van még, de ez a két, szinte észrevehetetlen apróság már kizárja, hogy Tóth Mihály téglái legyenek!
Kezdő téglajel-kutatóknak: egy monogram-egyezés önmagában qrvár@ kevés egy megfejtéshez, vagy annak cáfolásához!
Úgyhogy akit érint, lehet jegyzetelni: Tomor Márton, Kőröshegy (egyelőre!) :)
Egy eddig más megfejtéssel ismert tégla új megvilágításban.
Fontos megjegyezni, hogy nem a 11119-es hozzászólásra reagálok, mert feltehetően 2008-ban még nem lehetett olyan egyszerűen vizsgálni a katonai térképeket, viszont nemrég a net egy másik zugában - mindenféle ellenőrzés és "frissítés" nélkül - megjelent az indexről másolt poszt.
Az alábbi idézetet nem az indexről másoltam!
"1685-ben az esztergomi káptalan tulajdona volt Boldogkő, majd a lőcsei jezsuitáké lett. Tőlük vásárolta meg 1753-ban péchujfalusi Péchy Gábor. Ő 1768-ban nagy kastélyt és templomot épített, de korábban egy kisebb (mára romos) kúriát is."
Érdekes lenne, ha a "költő" megmagyarázná az utolsó sort, ugyanis szerintem megmagyarázhatatlan, hogy az első katonai felmérés (1782-1784) térképén miért nem tüntették fel a kastéllyal közel azonos (ha nem nagyobb) alapterületű kúriát
összehasonlításhoz a második kat. felm.:
Az idézet folytatása:
"...ott, valamint két, ugyancsak romos gazdasági épületben leltem az alábbi téglákat: Ha két P a jel, akkor talán péchújfalusi Péchy, de én azt hiszem, a PG monogramot 'fordította' így le a sablonkészítő,(nem záródik a vonal, így akár lehet egy ortopédre sikeredett G is, ne feledjük, Péchy Gábor építette az épületeket!)."
ugyanúgy két különbözőre faragott karakter sem jelenthet azonos betűket! (Téglajel-kutatás alapismeretek első osztályos anyag!)
Az "ortopédre sikeredett G"-nek elég egyszerű a magyarázata: akkoriban ilyen "ortopéd" G-ket írtak!
Remélem a térképadatok alapján mindenkinek nyilvánvaló, hogy a kastélyépítő Péchy Gábor - (Gabrielis Péchy), aki 1782-ben, a térkép készítése előtt elhunyt, nem épített "korábban" kúriát.
Viszont a fia, Péchy Gábor (élt: 1743-1805) építhetett!
Mint ahogy az idézetben említett "két, ugyancsak romos gazdasági épület" is a kúriával egy időben, valamikor 1784-1805 között készülhetett.
...feltehetően - de legalábbis logika alapján - az ifjabbik Gábor tégláival.
Ez utóbbi mondatot erősítené, vagy cáfolná, ha a jelenleg jó egészségnek örvendő, nem látogatható kastélyból is ismernénk téglajeleket.
"ne feledjük, Péchy Gábor építette az épületeket!" ...Csak nem mindegy, hogy melyik! :)
Uri településen Tahy Antal és neje szül. Jankovich Konstantia 1780-ban vásároltak birtokot.
Tahvári és tarkői Tahy II. Antal királyi udvarnok (élt: 1754-1806) fiai voltak (többek közt) Tahy Károly Pest vármegyei aljegyző, majd főszolgabíró és Tahy Antal.
A "TK" Károly téglája, a "TA" pedig valószínűleg az apja II. Antal (esetleg Károly testvére, IV. Antal) téglája.
Készítettem egy "cserépfalat"(volt már egy kezdeti a garázsom oldalán) a szomszéd engedélyével, a műhelyének felém néző oldalán, a gyűjtött és a tőletek kapott cserepek felhasználásával:
A fórumon lévő tagság nagyobb része a FB "téglások", "pecsétes tégla" oldalakon is fent van. Ott már közöltek adatokat ugyanezzel a téglával kapcsolatban, így azért nem kapsz itt választ a kérdésedre.
Kedves Fórumozók! Szeretnék információt kérni az alábbi tégláról: Szabatonpusztáról való tégla, Magyary-Kossa családnak volt ott téglaégetője, azonban egyik forrás 18.szd, a másik azt mondja 1866-ig, azaz a 19. századig volt ott téglaégetőjük.
Valaki kérdezte, írom: természetesen alá tudom támasztani a megfejtéseimet (Berger, Schmiedegg, Sződrákos... Mondjuk a Berger nem kétperces volt. Ráment egy éjszaka.) csak nincs jelentősége. A megfejtés az megfejtés, ezek meg kb 100%-soak. Ha esetleg lenne cáfolása akkor azt kell majd kellően alátámasztani. :)
És akkor egy eddig más megfejtéssel ismert tégla új megvilágításban:
Kiss Mihály alsómocsoládi téglagyáráról itt a fórumon is rengeteg infó van.
1-2 példa:
Itt nincs hivatkozás, de - mint ahogy a fórumon rengeteg "megfejtésnél" - nincs is jelentősége
Ez utóbbinál van hivatkozás, de a Google is rengeteg találatot dob ki Kiss Mihály téglagyárára, amit 1928-ban alapított.
"1938. Az egyetlen munkaalkalmat Kiss Mihály téglagyára jelentette." Erre a mondatra rengeteg találat van a neten. Nyilván sokan másolták a hitelesnek tartott forrást.
Az "új megvilágítás" pedig egy egyetlen téves forrásra felépített elmélet, miszerint az Alsómocsoládon talált "KIS" felirat Kiss József téglagyárában készült.
Erre a címszóra kb. kettő találatot dob a google.
Az egyik a A Baranya megye földrajzi nevei I. kiadvány.
Aki tudja, hogy hogyan készülnek a földrajzi neveket összefoglaló kiadványok az tudja, hogy simán belefér egy Mihály helyett József elírás.
A másik egy cikk, amely arra hivatkozik, hogy Kiss József nevét a Baranya megye földrajzi nevei II. kiadványból vette. Abban a kiadványban viszont semmi nincs az alsómocsoládi téglagyártásról!
(Hivatkozott is, meg nem is.) :) :)
Kezdő téglajel-kutatóknak javaslom: ne ragadjanak le az első találatnál, hanem több - lehetőleg egymástól független - infót is ellenőrizzenek, így kisebb az esélye, hogy téves infóra építenek fel egy elméletet!
Alsómocsoládon beszélgettem két, 90-es éveit taposó bácsival. Az egyik még dolgozott is a téglagyárban. (Gondolom az államosítás után.) Egyikük sem hallott Kiss Józsefről! Mihályról igen.
A gyár közigazgatásilag Alsómocsoládhoz tartozott, de félúton volt Mágocs és Alsómocsolád között.
A Baranya megye földrajzi nevei I. kiadványban ez olvasható Mágocs településnél: "Téglaházi-dülő : n. Cíglófdkvänd 'Ziegelofengewende' [K12: Olaszfalu] S, sz. 1800 táján téglavető működött itt. Ennek kb. 1930-ig olasz munkásai, vezetői voltak. Lakóházaik ebben a dűlőben álltak. Egy Barent Benegiotte Regatini téglamesterre még ma is emlékeznek az idősebb mágocsi emberek."
Pontosan ugyanezek a "téglaházi dűlő" és "Olaszfalu" földrajzi nevek találhatóak Alsómocsolád településnél is.
Ha összerakjuk a két infót a "kb. 1930-ig" és az "1928-ban alapította" közé nem is fér be még egy nemlétező téglagyáros!
Kiss Mihály téglái:
Gyűjtéseim során Alsómocsoládon és Mágocson, ahol "KIS" téglát találtam, ott volt a "KM"-ből is, de más gyűjtők korábbi fórumos bejegyzései is arra utalnak, hogy ezek együtt kerülnek elő.
Következésképpen: kb. egy időben készültek!
És ha már Alsómocsolád...
Vitéz Sztankovánszky Pált (élt: 1890–1945) mindenféle téves híresztelés ellenére 1922 augusztus 15-én délelőtt 10 órakor avatták vitézzé!
Ezt most kivételesen megosztom, bár aki ismer az tudja, hogy én nem szokásom hasra ütve, meg ellenőrizetlen adatokat közölni. :)
Azt meg nyugodtam kizárhatjuk, hogy Sztankovánszky tégláit (bármelyi)Kiss gyártotta. :)