" Anonymus (Szkitia leírását kivéve) nem használt írott forrásokat , hanem fejből, emlékezetből dolgozott,"
Én úgy tudom, hogy ő szólta le a szájhagyományt regösök csacska énekének nevezve. Ha nem az ő szájhagyományukra hagyatkozott, akkor mire? Egyébként sztem jó helyen kapisgálsz, mert az ősgeszta, még igencsak a szájhagyományokon alapult, ezért aki mást nem használt, az biz most olyannak tetszik, mintha ő is szájhagyományból építkezik. Anonymus ilyen lehetett (kivéve a kivételeket)
Mondjuk a 35. fejezetben. "Tudniillik Attila király halála után azt a földet, amely a Vág és a Garam között a Dunától egészen a Morva folyóig terül el, a csehek hercege foglalta el, és egyetlen hercegséggé tette. Abban az időben pedig a csehek hercegének kegyelméből Zobor lett a nyitrai vezér."
Tehát nem továbbírta, hanem "alkotó" módon átdolgozta az őskrónikát. De a Dubois által feltett kérdés akkor is marad: miért nem vette át az eredei neveket, miért kreált újakat? Korábban már megkockáztattam a feltevést, miszerint Anonymus (Szkitia leírását kivéve) nem használt írott forrásokat , hanem fejből, emlékezetből dolgozott, történetébe beleszőve számos hagyományelemet is. Ha úgy olvasom, benne van még Nagy-Moravia is. :)
A kérdésed messzire vezet. Olyan messzire, hogy oda már el se merészkedek. Nem a saját véleményemet írom, én is csak úgy olvastam. Volt egy ősgesztánk, és még valamikor épp I Béla idején készült egy "ellen" ösgeszta a keresztény papság poziciójának erősítésére. A kettőt később összedolgozták, részben ezért vannak ellentmondásaink a pogánykori történelmünkben. (Pl. Volt-e Fajsz nevü nagyfejedelmünk.) Nos III Béla jegyzője az "ellen" ősgesztát ismerhette, ezen az alapon "alaposan" átdolgozta az I Béla kori változatot. Nos, hát a válaszom: Ilyen irányba írta tovább az eredeti változatot. És közben beleírta a helynevek, meg népnevek XIII szd-i megnevezését itt-ott az eredeti történetbe. Szóval "alkotó" módon átdolgozta a számára már nem mindig értelmezhető nyersanyagot.
""Az első ősgeszta Taksony koráig terjedhet ki, és alaposan feltételezhetően azért, mert akkor élt annak írója." Csak valamiért irtózott a kortársak nevének megadásától?"
Az első ősgeszta 1 Béláig tglalja az eseményeket, ezért logikusan akkor keletkezhetett. Ezt "dolgozta fel", és írta tovább III Béla jegyzője, és az egész ismert gesta pedig egy még későbbi másolat mely némi korrekciót is belevitt a leírásba.. Ez lenne a leginkább valószínű verzió.
Az emltett összefoglaló kis könyvben az időrendben utolsó fontos Anonymus-dolgozat: Csóka Lajos pannonhalmi egyetemi tanár cikke. (1976) - Azóta 30 év telt el: semmi több?
Üdv! Most bukkantam a topikra. Ugyanis megyek ősszel Bécsbe gépet venni, próbafotózni, makrófotózni, és ha engedélyt szerzek (van esély) a papiruszokat is!
---
Erre a hsz-ra csak annyit: sajátos, h. egy tudományos-történelmi topikban hosszú idézet-féle után nem szerepel a forrás. Ez a beírót hitelteleníti.
---
A kérdéshez: mint egyszerű fotós és amatőr, nekem csak a Csapodi Csaba féle Az Anonymus-kérdés története c. kis könyve van meg (Magvető - Gyorsuló idő, 1978)
Ebben ugyan van bibliogárfia, de a kérdésem - tiszteletben tartva és érdeklődve mindenki saját véleménye iránt, na de mégis inkább érdekelne:
Az Anonymus-kérdés CsapodiCs. könyve, tehát 1978 utáni szakirodalma.
Most gondoltam , hogy újra átnézem a topikot , ha már emlékeztettél rá !
Egyszer már végigolvastam , de nem emlékeztem , hogy a P iniciáléból a POUSA A nevet kiolvasta-e valaki és szerepelt volna a vitában . Azt gondoltam ez újdonság lehet talán ?
/ Egyébként Born Gergely is kifejezte , hogy az ARVISURA nem tekinthető hitelesnek . Szól mellette hitelesíthető adat , még több semmivel sem igazolható. /
( Még annyi , hogy a rovásírás alapján és a magyar nyelv segítségével bizonygatják az etruszk irások és egyiptomi hieroglifák megfejthetőségét. Ezen még sokáig kotlászkodhatnak ! )
Emlékeim szerint IDŐHIDÉPITŐ végkövetkeztetése :19.sz.-i bécsi könyvtáros az Anonimus fedőnevű hamisító .
Elnézést kérek , de 3 évet rááldoztam erre a történelem-hamisítás kalandra, s most már lehet , hogy kiszállok és csak mint megfigyelő fogom néha látogatni a topikot a Kitalált ..-tal együtt . A történelmet szerettem mindig is , a csillagászat és asztrológia jobban érdekel most , mert utóbbit most tanulom jóideje .
Mondjuk a 8. század. Forrás: Világtörténet évszámokban 1. 1789-ig Gondolat 1982 "A VIII. sz.ra tehető a homéroszi eposzok születése, valamint a főniciai betűírás átvétele."
Előzmény:IDOHIDEPITO (46) A békéscsabai Born Gergely azt állította , hogy a föniciai betűírás a székely (mezopotámiai szikuli) rovásírás kurzív változatából alakult ki /Pataki László paleográfusra hivatkozott , mint szakértőre ) .
" A P iniciáléról többen is felvetették, hogy a Magyarországon csak 1220 óta működő domonkos rendnek a szimbólumait ábrázolja. Süpek Ottó hívta fel a figyelmet a P betű felső öblében az O és V betűre: POV - Predica Orbi Vade (Menj, prédikálj a világnak!), ezek a domonkos rend jelszavának kezdőbetűi. Azonban ha a mű csak másolat, akkor ez csak a miniátor (kódexfestő) domonkos rendi mivoltára utal. "
Erre utaltam az iniciáléból kiolvasható POUSA A ürügyén .
Legalább két előző krónika másolata az általunk Anonymus szerzőségével azonosított kódex.
Az első ősgeszta Taksony koráig terjedhet ki, és alaposan feltételezhetően azért, mert akkor élt annak írója.
A második geszta kora a III. Béla korának állapotleírásából következően a 12-13. század fordulója. (De: nem biztosan III. Béla a 'néhai jóemlékezetű...')"
Már csak arra kell valami épkézláb magyarázat, hogy miért I Béláig van a királyok felsorolása? Esetleg három előző krónikából készült?
Egy előadást hallottam Az ősgeszta (ARVISURA) nyomában címmel Born Gergelytől , aki Békéscsabán a Pál Zoltán hagyatékát gondozza .
Azt mondta (kivonatosan hivatkozok ) , hogy az Arvisura is beszél a Gesta Hungarórumról , mely IV. Béla idejéből való .
Diát mutatott a Gesta első oldaláról és nagyítást a P iniciáléról . A P iniciáléban latinul is és palócos rovásírással Pousa A(ndrás) , tehát mai olvasatban Pósa András olvasható ki .
A rovásírással kapcsolatban Pataki Lászlóra hivatkozott , aki sokáig kapcsolatban állt Pál Zoltán Arvisura szerzővel (sámánnal ) .
Gondoltam , hogy nem árt megvitatni ezt a dolgot , s hitelesebbé válhat a GESTA és nem lenne ismeretlen (anonim ) a szerzője .
Véleményed formálásához el kellene olvasnod Illig: Időugrások-ból a 17. old.-tól "A lengyel ' Karolingok' " fejezetet, mely Anonymus Gallusról is szól, aki rengeteg Lescus és Popelus uralkodóról ir. A.Gallus 1113-1116 között alkotta meg Croniconját. Adam Naruszewicz (1733-1796) 13 kora középkori uralkodót törölt. Nagy munkát végzett tudóscsoportjával 1781-92 között.
----Van-e véleményed pl. Anonymus Gesta Francorum-ról. Ő az első keresztes hadjárat (1096-99) frankjairól iró ismeretlen szerző.
Ha te hamisító lennél biztos, hogy így gondolkodnál?
Hiszen egy Névtelent sokkal könnyebb hamisnak hini, mint egy névvel ellátott szerzőt. Ha én hamisító lennék, és mondjuk egy huszadik századi forrást hamisítanák, akkor biztos, hogy nem névtelenül tenném, hanem mondjuk Kovács Péter nevében. A hamisítás logikája szerintem nem indokolja, hogy Anonymusokat gyártsunk.
