jogi csavar mindig lehet :) ebből amit itt irtál ne várj "vegytiszta " véleményt :) azért ennél a jog bonyolultabb
először is nem azonnal perrel kezdődik, hanem számitasz valamit és azt érvényesíteni próbálod feléjük. ekkor már kiderül, hogy teljesen elutasítóak, vagy csak összegben nem stimmeltek. ezen a ponton érdemes átgondolni a peresítést- már akkor ha összegben nem stimm.
azt követően azonban egy perben, nyilván a pervesztes fizeti a perköltséget.
tulajdonközösség megszüntetésekor osztunk a mai értéken. kötelesrész érvényesítésénél - mivel az pénzben jár elsősorban - max kés. kamat merülhet fel. de a késedelem is az érvényesítő terhe- ergo szerintem az sem.
Szeretném kérdezni milyen értéken számolja ki a biróság a kötelesrészt. Pl. a hagyaték átadó végzésem szereplő érték nem eggyezik meg a mostani értékkel.
Köszönöm a válaszodat! :) Puhítani fogom őket. Egy darabig. Aztán bíróság. Várni nem merek, mert a tesóim feketén dolgoznak, illetve az egyikük félig bejelentve, ha valamit nem fizetnek, az én fizetésemet terheli majd a szolgáltató. Aztán ott van még a háttérben a drága jó apánk is, aki engem utál, és őket használja fel ellenem, hogy rajtam bosszút álljon. A kis hülyék meg felülnek neki. Sajnos nem vagyok teljesen egészséges, és nem fogom hagyni, hogy a szarakodásukra rámenjek. Nekem még két gyereket fel kell nevelni, a tesóimnak meg nincs gyereke, mondhatnám, ők könnyen vannak, csak magukkal kell foglalkozniuk. (Ja, bezzeg a nagyapám által rám bízott pénz rájuk eső részét a temetés után oda is adtam a tesóimnak. Ők meg szemétkednek velem. Kurvára fáj ez az egész. Mi történik az emberekkel, ha örökölnek? Megbolondulnak??)
van csak nem annyira egyszerű - ha tényleg nem akarják eladni és kifizetni sem tudnak, akkor pert inditasz közös tulajdon megszüntetésére. ebben te is magadhoz válthatod az ő részüket, ők is a tiédet. ha csak összegen van a vita- jobbik eset- ha nincs pénze senkinek- akkor kérni kell az ingatlan árverési értékesítését. ebben az esetben egy végrehajtó kezébe teszi le a bíróság a dolgot - nyilván az ítéletben megszabják az árat is. egyébként hosszadalmas, meg aztán ekkor is kell vevőt szerezni, mert ez nem fogja kecsegtetni az érdeklődőket, hisz macerásnak is tűnik és olcsóbban sem adható el tehát akkor érdemes elkezdeni - mivel költséges is - HA
1. tudod, ha tesók a birósági eljárástól paráznak/idegesiti őket stb. ( immunisokkal szemben megfontolandó ) mert ez esetben van esély az első tárgyalás után komolyan veszik a dolgokat és kikerül a házra az ELADÓ tábla, aztán a per be is fejeződik.
2. ha van rá eleve vevő, csak végig kell valahogy vinni a dolgokat, mert a szerződést nem akarják aláírni, akkor a vevő majd megveszi a végrehajtótól.
3. van pénzed és időd a perre, nem akarsz azonnal eredményt jó lesz az pár év múlva is :)
4. egyébként puhítani kell őket, megtalálni a tesókhoz vezető utat, ha kell hetente bombázni őket levelekkel, amig meg nem unják vagy te tudod esetleg mi hat rájuk.
Kérlek, aki tud, segítsen. Örököltem a két testvéremmel egy házat a nagyapámtól 1/3-ad, 1/3-ad, 1/3-ad arányban. Tiszta lenne a képlet. Csakhogy a két testvérem benne lakik a házban, és nem akarják eladni. Én viszont akarom a részem. Nem az utcára tenném őket, a ház eladásából tudnának venni külön-külön is lakást/házat maguknak (nagy a telek és a ház, és jó helyen is van). Nem engedhetem meg magamnak, hogy ők benne lakjanak, élvezzék a közös vagyonunkat, az anyagi felelősség (rezsi nemfizetése, állagmegóvás) engem is terheljen. Mit tehetek? Köszönöm, ha válaszoltok.
A haszonélvezet azt jelenti , "Húzza a hasznát és viseli terheit " , az adó nem a tulasjdonosra hárul,ha van haszonélvező, csak akkor,ha a tulajdonos a haszonélvező engedélyével ott lakik.
Lehet, hogy a kommunális adó a tulajdonos dolga, az építményadó egyértelműen nem. Ezzel pont ugyanezen szomszédasszonnyal kapcsolatban derítettem ki. A lakást anno eladták egy ezzel foglalkozó cégnek, nekik - illetve már csak neki, mert a férje pár éve meghalt, - használati joga van a lakásra. Még csak nem is haszonélvezeti, hanem használati. Az építményadót nálunk az eladást követő évben vezették be. És tavaly az önkormányzat megtalálta a szomszédasszonyt, hogy 4 évre visszamenőleg fizesse meg az építményadót, mert az az ő sara. Utána néztem, és tényleg. A haszonélvezeti meg a használati jog übereli a tulajdonjogot, az építményadó esetében legalábbis így van.
az adó ( kommunális ) a tulajdonos ügye és nem a haszonélvezeti jogosulté. nem annak nevezik egyszer máskor meg másnak, hanem az a különbség, hogy az özvegyi jogot öröklés útján szerezheti valaki, ezért el is lehet veszteni, pl. egy újabb házassággal.
Ha egy tulajdoni lapon az szerepel, hogy "özvegyi jog", akkor az olyasmi, mint a haszonélvezeti jog?
Építményadó-fizetési kötelezettség miatt érdekelne.
Szegény szomszédasszonyom szembesül most már rendszeresen ilyen ügyekkel. A múltkor a "használati jog"-ot kellett kibogarásznom, ott sajnos ő szívott, mert hiába nem tulajdonos, használati joga van, így ő a fizetésre kötelezett. Most egy másik, örökölt ingatlanrésszel találta meg az önkormányzat, mint adóalany. Viszont kikérettem vele a tulajdoni lapot, és ott van valaki, akinek az ő részére is özvegyi joga volt bejegyezve. Hátha most jól tudna kijönni belőle...
1 - Ha testvéred kifizet a szülöi házból, akkor a te eladod a részed a testvérednek. Ergo: ez nem ajándékozás, hanem adásvétel ( a testvéred nem egyenesági rokonod egyébként, hanem oldalági, de itt semmi jelentősége ugye, mert ez nem ajándékozás ) A szerzés után ő 4 % illetéket fizet, te pedig akkor adózol, ha jobban adod el, mint a szerzési értéked ( a pozitiv különbség után ) és ha a szerzésed 5 éven belüli. ( lakóház esetén )
2- ha az anyósodnak ajándékozod a pénz összeget illetéket kell fizetnie az anyóséknak az ajándék után- ők nem minősülnek hozzátartozódnak. Ha viszont odaajándékozod a házastársadnak ( illetékmentes ) és ő ajándékozza a szüleinek ( szintén illetékmentes, mert neki egyenesági rokonai a szülei )
3!!!! azonban jól gondold meg, hogy a különvagyoni ingatlanodból származó pénzedet, ami nem is tartozik a házastásri vagyonközösségbe csak úgy a férjed szüleinek ajándékozd. vagy tegyél az ajándékozási szerződésbe egy olyan feltételt, hogy legyen lehetőséged a későbbiekben a feltétel meghiúsulásával az ajándékot visszakövetelni.
Az lenne a kérdésem, hogy én nagyobb összeghez jutok, mert a testvérem kifizetne a szülői házból, (ez után ugye nem kell adóznom, mert egyenesági rokon), viszont én ezt szeretném tovább ajándékozni anyósoméknak egy hitelbe. Ebben az esetben kell majd utána adóznunk és mennyit? Vagy mivel a férjem szülei ezért nem?
Érdekes amit írtál, mert ezt én is így tudtam. Ennek ellenére a közjegyző úgy veszi, hogy a házastárs igenis örökös, be is hívta a hagyatéki tárgyalásra. (Nem rólam van szó, hanem családban történt.) Senki nem érti ezt az egészet, hiszen
1., az elhunyt régóta különélt a házastárstól, külön életet kezdtek, bár hivatalosan nem voltak elválva, semmi közük nem volt már egymáshoz
2., közös vagyonuk nincs, az elhunyt maga után egy örökséget hagyott hátra
3., van közös gyerek, ami ugye azért lényeges, mert van aki örököl
Ez a ház a te örökséged,ami külön vagyonnak számit,nem un szerzett vagyon.a te örökösöd a gyermeked és nem a feleséged, a feleség csak a szerzett vagyonból kap az új törvény szerint.
Még egy kérdés: ha külön élnek a házastársak, több, mint 10 éve egymástól, közös vagyonuk nincs, gyerek viszont van, elválva hivatalosan nincsenek, akkor örököl akár haszonélvezeti vagy más jogot az özvegy? Köszönöm annak aki válaszol!
Remélem valaki tud segíteni. Tegyük fel, hogy én örököltem egy házat édesanyám után. Ha én meghalok, akkor ezt a házat a gyerekem vagy a házastársam örökli majd?
Az alábbi ügyben szeretnék szakértői véleményt, tanácsot kérni!
Édesanyám a napokban elhunyt. Számításaink szerint kb. 1 millió forint adósságot (hitelek, közüzemi számlák) halmozott fel haláláig. Önkormányzati bérlakásban lakott, számottevő értékű ingósága nincs. A nevén mindössze egy nagyapám után örökölt 1/6-od házrész van abból a házból, melyben nagymamám jelenleg is él (ez jelenleg kb. 700ezer forintot érhet).
Kérdéseim a következők lennének:
1. Amennyiben visszautasítom az örökséget, és a gyámhivatal hozzájárulásával kiskorú gyermekem nevében is ezt tesszük, akkor az örökség a nagymamámra fog szállni vagy az államra? Amennyiben nagymamámra, és ő sem fogadja el, akkor anyukám testvérei és azok gyermekei fognak következni a sorban?
2. Amennyiben visszautasítom az örökséget, azzal automatikusan elvesztem az öröklés jogát arra a házrészre, illetve ingó vagyonra, mely majd nagymamám (remélem minél távolabbi) halála után szállna rám, vagy azt a részt nem érinti a mostani visszamondás?
3. Amennyiben elfogadom az örökséget, abban az esetben úgy tudom, hogy édesanyám tartozásaiért csak az örökölt vagyon mértékéig felelek. Hogyan állapítják azt meg, hogy az örökölt 1/6-od házrész mennyit ér, tehát azt, hogy az adósságból mekkora részt vagyok köteles kiegyenlíteni? A hagyatékot meg lehet-e terhelni a számlával igazolt temetési költséggel? Hogyan történik a hitelezők rangsorolása? Hogyan történik ezen adósságok behajtása? Saját vagyonommal is felelek a megállapított összeghatárig, és akár a fizetésemből is tilthatják, vagy csak az örökölt ingatlanrészre terhelik rá? Elárverezhetik-e emiatt nagymamám házát, akinek haszonélvezeti joga van az ingatlanon?
Elnézést, ha hosszúra nyúlt a hozzászólás, de nem igazán találtam leírva hasonló jogesetet!
Nagyon szépen köszönöm a választ, megnyugodtam. Természetes, hogy a családi ház 3/8-át adtam el, de az 1/8-ad részt még 92-ben megörököltem, így tudtam, hogy az után már nem kell adóznom.
A késői köszönetért elnézést, de szem műtétem volt, és újabb haláleset történt a családban. Remélem most már a "napsütés" jön!
