Ma esett le, hogy az Opatija - Abbazia apátságot jelent. Kiss Lajosban megnézve láttam, hogy szerinte is így van, az ottani bencés apátságról kapta nevét a hely.
A fura az a kicsit pontatlanul linkelt* HJP címszóval, hogy a példák között nem hozza a Borak-ot - pedig azt hiszem, hogy több helyen is előfordul Ho-ban. * http://hjp.srce.hr/index.php?show=search_by_id&id=f19lWRU%3D
Példádban, a hotel leírásánál olvasható, hogy: "okružen borovima i ukrasnim mediteranskim raslinjem" - azaz fenyőerdővel övezett helyen fekszik, ez persze legalább olyan toposz, mint a tenger állandó kísérő jelzője, a kristalno čisto.
Az a Borak, amely hely miatt bevettem a szógyűjteménybe a borak-ot Marusici-ben található, Omis és Makarska között. Ott utcatáblán szerepel és talán a parti fenyőerdőre utal. Itt egy videó az itteni strandhoz vezető útról és fenyőkről: http://www.youtube.com/watch?v=GP_ibI_b8ds
Talán a Borak vezetéknév is vhogy a fenyővel van összefüggésben.
Jól félrefordítottam: a hozzászólásomból a luc- tag mindenütt törlendő, hiszen nem Picea-fajokról van szó, hanem Pinus-fajokról (erdeifenyő stb., ezeknek magyarul nincs külön csoportnevük).
-----
A Borak településnév etimológiájához meg még annyit, hogy tudni kellene (egy odavalósi anyanyelvi beszélőtől) az a hang rövid-e, avagy hosszú. (A horvát helyesírás ezt sajnos nem jelöli, pedig lényeges.) Ez eddig felvázoltam lehetőségek csak akkor állnak, ha a hang rövid.
A belinkelted oldal éppen magyarázatot ad a borak szóra, az alábbiak szerint: „bórak […] hip. od bor […] vidi bôr1”. Ez utóbbinál pedig azt találjuk: „bôr1 […] 1. bot. biljni rod četinjača (Pinus) […] 2. božićno drvce, borić, usp. jelka […] 3. (mn) porodica (Pinaceae)”
Eszerint pedig a bôr magyarul ’lucfenyő; karácsonyfa’, a bórka pedig ennek a kicsinyített (= hipokorisztikus) formája, mondhatnám ’[luc]fenyőcske; karácsonyfácska’, ha nem lenne ezeknek a szavaknak teljesen más hangulata magyarul, mint horvátul: így az értelem magyarul való visszaadásakor érdemesebb elhagyni a kicsinyítő képzőt.
Google-iztam egy kicsit (ugyan nem túl sokat), de a Borak szó helynévi használatánál túlnyomó az épületnévi előfordulás: „Bluesun Hotel Borak; Accomodation Borak; Apartments Borak”. Ez teljesen megfelel a fenti etimológiának, viszont felvethető egy másik is: a Borak nem túl ritka horvát vezetéknév. Így egy „Appartments Borak” típusú névben nem biztos, hogy a borak ’lucfenyő[cske]’ közszó található, lehet, hogy a tulajdonos Borak család neve.
Egy ilyen nevű makrotopinimára leltem a Google-lal (biztos akadna több is), egy Omiš kornyéki Borak nevű falura. Ebben az esetben is állhat a fenti ’lucfenyő[cske] = lucos mellett elhelyezkedő település’ közszói etimológia, de a nagyobb méretű helyek nevei, amelyeknek nagyobb múltjuk vannak, etimológialag trükkösebbek lehetnek: így van némi esély arra, hogy az adott esetben nem pontosan ez a név eredete. A pontos döntéshez kellenének történeti névelőfordulási adatok. (Pl.: A horvát Borak családnév régen személynév volt, elképzelhető, hogy a településnév az óhorvátban még *Borъkjь alakú volt, csak a mássalhangzók megkeményedése miatt kopott le a név lágy vége: ez esetben az etimológiai: ’Boraké’, azaz ’Borak nevű személy birtoka, vagy általa telepített falu’.)
Turistáknak, nyaralóknak szóló webhely(?) részeként hegesztek egy weboldalt adriai-horvátországi földrajzi nevekről. Van persze sok név, ami teljesen egyértelmű, egyszerűen fordítható. Aztán vannak, amelyek körülírással fejezhetők ki magyarul. Aztán vannak trükkösek is, ahol vagy sikerül kideríteni az etimológiát vagy nem.
Gondoltam, időnként betennék ide 1-2 feladványt, hátha valaki tud vagy van kedve hozzászólni. (Az oldalon linkelném ezt a témát.)
Kezdetnek lenne pl. a borak. Ennek, gyanítom, a fenyőhöz, fenyveshez van köze, talán így nevezik a fenyőkkel borított helyet - a fenyőerdő ugye borova šsuma. Számos helyen fordul elő Horvátországban.
Kiss Lajos szerint a kettő rokon egymással, márpedig ő szlavista volt. Egymás mellett idézi a peč 'kemencé'-t és a szlovén Peča helynév eredetéül szolgáló peča 'sziklabarlang'-ot. Sőt a Salgótarján melletti Pécs-kőnél még a peč 'magányos szikla' jelentését is említi.
Nemrég voltam a sokadik Pécs története konferencián (évente rendezik, számomra az első volt). Itt, talán nem először, felmerült Pécs nevének az eredete. Gyakorlatilag egyetértés annyiban van, hogy szláv eredetű lehet a város neve. De hogy ippen melyik szláv szót/kifejezést keressük benne, nos, ez még nem kristálytiszta.
Gyakorlatilag két "iskola", hagyomány van. Az egyik szerint az "öt templom"-ból jön, pjaty cerkv vagy valami hasonló alakból, ami hajazna a latin, ill. az abból lefordított német névre (Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen). + adalék, hogy vszg. Pécsre utalnak a 870 körül készült Conversioban, ahol Quinque Basilicae-t említik az egyik salzburgi segítséggel, Kozil szláv dux idején felszentelt templomok felsorolásában.
A másik elmélet viszont a kemencével ("peć") hozza összefüggésbe a Pécs nevet. Ez utóbbit alátámaszthatják a több helyen, köztük az ókeresztény sírkamrák közelében talált, X-XI. századiként datált kemencék maradványai. Az előadást tartó régész sajátos szláv régészeti leletekként említette a sütőharangokat is.
Már nem tudom hogyan, de rábukkantam egy délszláv szóra, ami megmozgatta a fantáziámat - Pécs vonatkozásában. Ez pedig a "pećina", ami barlangot, üreget, sziklát jelent. Végülis Pécsett van barlang is, üregeket is találunk a föld alatt, és vannak sziklák is.
És akkor itt jön a kérdés egy szláv affinitású ombréhoz: vajon a "pećina" ugyanarról a tőről fakad, mint a "peć"? Amolyan üregszerű dologra utalva (kemence - barlang)?
A család neve chernelházi Chernel és leghíresebb tagja biztosan Chernel István, a háromkötetes Magyarország madarai szerzője (http://www.iit.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/c/chernel.htm).
Egy érdekes magyar helynévbe futottam bele most a nyáron:
Chernelházadomonya
Azt gyanítottam, hogy két település összevonásából alakult, de a Chernel (e.: csernel) szokatlan írásmód a magyar településnévadás terén. Ezért gondoltam, hogy egy a habsburgok idején betelepült nyugati nemes újkeletű telepítése a török kiűzése után. De nem, Kiss Lajos szerint 1436: Cheernelhaza és szláv eredetű magyar személynévi névadás, úgy mint Csernyéd, 1399: Chernel.
De akkor miért maradhatott meg a ch, holott sok cs kezdetű településünket írták akkortájt ch-val? Talán az onnan való nemesi család (Chernelházi X Y) névírási szokása miatt maradt így?
Jópár éve illetve most pár éve láttam az Airport 79 című filmet ahol szerepel ez a helységnév hogy Patcherkofel (nem tudom így írják-e) Nos míg nem jártam Innsbruckban (jó 10 éve) nem hittem ez egy valódi helységnév (síterep) amikor is láttam valóban létezik és ott Innsbruck közelében.
Amikor a nevezett filmben hallottam azt hittem ez vmi olasz helységnév illetve csak rosszul hangzott a szinkronban és valóban ez "Patcherkofeld" azaz vmilyen mező...
Ehhez mit szóltok? A www.antikvarium.hu oldalon tűnt föl a kiadvány, ott látható a borítója is, egyértelműen "Weimár" található rajta:
Hedwig Weilguny: A Liszt-ház Weimárban. (Fordította Dr. Légrády Gyula.) A könyv "Weimár"-ban is jelent meg, A Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- és Emlékhelyei sorozatban, 1979-ben.
Tipped helyes. Lelkes György Magyar helységnév-azonosító szótára (Talma Könyvkiadó, Baja, 1998), s. v. Zemplén a kövekezőkről tájékoztat [az 1910-es adatok szerint:] Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás, 701 magyar lakos. Latinul Zemlum, más dokumentált névváltozatok: Zemplin, Zemplinium, ném. Semplin, ukr. Zemno. Ma Zemplin néven Szlovákiához tartozik.
Remélem, csak tetszhalott a topik, mert van egy SOS kérdésem, igaz, épp fordított, mert a magyar nevet tudom: Zemplén, ez állítólag egy kis falu a mai Szlovákia területén. A magam eszéből arra tippelnék, hogy most Zemplin a neve, de ilyet nem találok, csak összetételben. Kérdés: valóban van-e egy magyarul pusztán Zemplén nevű (azaz nem Zemplénakármi) falu Szlovákiában, ha igen hol, és mi a mai neve. Mindezt holnap estig (szombat) kellene kiderítenem, és semmi használható forrás (részletes térkép) nincs a kezemben.
Ezt a SAL MAR-t Kiss Lajos nem említi, de NAGYON meglepne. Solymár első okleveles említése egyébként Salmar alakban, 1255-ből. Rumci már említette a helységnevet, természetesen a solymár van benne, vagyis a solymász. Éppúgy, ahogyan az általam írt román Şoimar és Şoimăreşti helységnévben - a magyarral ellentétben a román şoimar ma is használt szó ugyanarra. Persze ezekben nem hobbisolymászokat kell sejteni, hanem valamilyen nagyobb birtokos - a mi Solymárunk esetében a király - solymászait, akik a solymait gondozzák, trenírozzák és vadásznak is velük, hogy a lakomákra jusson vadhús. Falkenburg Ganderkesee község településrésze Alsó-Szászországban. Van egy Falkenau Szászországban, egy Wałkno Lengyelországban, a nyugat-pomerániai vajdaságban, amelynek a német neve Falkenau, egy Sokolov Csehországban, amit 1948-ig még Falknov nad Ohřínak hívtak (különben a kitelepítésig németek lakták és Falkenau an der Eger a német neve. Aztán Szászországban van még Falkenhain is. Szokol a moszkvai metró egyik állomása és Spanyolországban, Cartagena mellett van egy Falcón-fok.
"Így keletkezett Nagykovácsi, a királyi kovácsok után, Borosjenő az ott lakó vincellérek, borászok után, és Solymár, az itt megtelepedett királyi sólyomidomárok, a solymárok után."
De ugyanott olvasható másik lehetséges magyarázat is a Solymár név eredetére:
"Ugyanis Rómában lévő, a római kori Aquincum és környékéről készült úttérképen, Aquincum közelében „SAL MAR" helységnév szerepel....Mivel a só neve latinul „SAL", a tenger neve latinul „MARÉ", feltételezhető, hogy a térképen szereplő helységnév az erre szállított tengeri sótól kapta a latin nevét,"
A ráró a kerecsensólyom régi magyar neve. Ebből Győr-Sopron-Mosonban Ásványráró (Ráró 1936-ban egyesült Ásványnyal). Az egykori Nógrád vármegyei Rárós meg Múlyaddal egyesült, úgyhogy most Rárósmúlyad Szlovákiában (magyarok is lakják).
Tolna megyében Nagyszokoly. Szlovákiában, Liptószentmiklós mellett volt egy Szokolcs (a XIV. sz.-ban Solumus néven is följegyezték) nevű falu is, de 1971-ben víz alá került.
Románia: a Bihar megyei Biharpoklos (1910-ig Pokola) határában 1715-ben még Alsósolymos nevű falu (a középkorban Felsősolymos is), Prahova megyében van Şoimar, Neamţ megyében Şoimăreşti (rom. şoim ’sólyom’, de régen személynévként is adták) a Falkenstein helynevek listája itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Falkenstein (nem tudom, mennyi származik ezek közül a Falke szóból) a szláv sokolъ-ból (’sólyom’) való: Pest megyében Szokolya, Szabolcs-Szatmár-Beregben Szakoly, Romániában: Maros megyében Mezőszokol, Krassó-Szörény megyében Szakalár és Szokolovácnak hívták az 1911-ben Nérasolymos névre átkeresztelt falut ugyanitt Szlovákiában Abaújszakaly (ma Hutníky község része) Horvátországban Sokolovac (Kapronca-Kőrös megye) Szokolovo Bulgáriában, Balcsik mellett
