„Minden klisét belepaszíroz filmjébe az Amerikában élő Hules Endre rendező, még saját magát is. Unalmas, érdektelen és kicsit sem vonzó, noha itt egy régi szerelem felszikrázásáról is szó van. A közép-korosztályból Hules Endre elmondása szerint nem akadt egyetlen színész, aki megfelelt volna.
Ott van, mondjuk Szervét Tibor, aki éppen a Valami Amerikában bizonyította már, hogy angolul is megvehető, korban is jó és vonzó is.”
Az Apacsokat 3-án, tegnap este mutatta be a Bukaresti Nemzeti Színház Kamaratermében a Radnóti Színház társulata.
A romániai előadásról még nem találtam visszajelzéseket, így egy mai, a Figyelőben megjelent kritikából idézek, amely a színházi előadást és a május 5-én mozikba kerülő filmet értékeli:
„Bereményi árnyalt és pontos képet ad a diktatúráról, amelynek legembertelenebb vonása talán épp ember-arca volt, az a sunyin haverkodó szerepjáték, ahogy az elnyomó hatalom minden megnyomorított polgárának felkínálta az alku, a megegyezés, sőt az együttműködés lehetőségét; ahogy bevonta a játszmába, érdekeltté tette a hazugságrendszer fenntartásában.
(…) Szervét Tibor alakítása messze kimagaslik a mezőnyből. Nem egyszerűen a helyén van, de egy a belső indíttatástól a külsődleges gesztusokig, a szemrebbenésekig és kisujjmozdulatokig kidolgozott figurát épít fel a tartótiszt alakjából.”
Május 11-én lesz a Radnóti Színházban a darab utolsó előadása, amit én nagyon sajnálok, mert szerintem az élő játék éppen most érdekelhetne igazán sokakat a „filmszerű színházi előadás színházias lefilmezése” után.
Szervét Tibor indiánnak állt. Apacsok = Rtl Klub – Fél Kettő, 2011. április 13. Videó
„Műsorvezető: - Megfordult a fejében, amikor a szerepet végiggondolta, hogy ön hogy cselekedne, ha saját magát győzködné erre?
Szervét Tibor: - Nem. Gyakran fölmerül ez a kérdés azzal párhuzamosan, hogy vajon nekem erkölcsi ítéletem van-e afölött az ügynök fölött, vagy afölött a beszervező tartótiszt fölött, akit én játszom. Azért nem, mert nem kellett igazából magához az alakhoz.
Az alakhoz az kellett, az a sötét nyomás, ami őrá nehezedik. Nevezetesen, hogy itt: Vagy az ő élete, vagy Horvát-Csányi Sanyié! Tehát ő nem egyszerűen a hivatást gyakorló komenista bérenc, hanem ő élet-halál harcot vív azért, hogy megszerezzen olyan dokumentumokat, amelyek őrá nézve kompromittálóak, alkalmasint a börtönbe, vagy a halál torkába vethetnék őt magát is. Tehát igazi, mély, személyes hajtóereje van ahhoz, hogy ezt az utólag nézve nagyon elítélendő beszervezést végrehajtsa.
Műsorvezető: - Az indiánosdi, az indiános mozgalom az ön életében játszott szerepet?
Szervét Tibor: - Így nem, mint Cseh Tomiéban. Tehát én nem mentem ki a Börzsönybe, és nem varrtam magamnak lábszárvédőt, és nem vadásztam bölényekre. Abban az értelemben igen, hogy kisfiúkoromban rengeteg olyat olvastam - a Karl May és a Cooper könyvekre gondolok -, amik egyértelműleg és totálisan elvarázsoltak engem, mint gyereket. De az az élmény, hogy fölhasználni ezt, mint egy ál-életet, ami az adott kor valóságos életénél sokkal, de sokkal szebb és jobb és szabadabb, ez nekem nem volt.”
Müller Péter beszélget Garas Dezsővel. Közreműködik: Szervét Tibor, Fekete Ernő, Takács Katalin
Duna TV, április 9. szombat, 19:10h:
Hamvai Kornél: Castel Felice (tv-film a Radnóti Színház előadásának stúdió-felvétele)
Duna TV, április 11. hétfő, 0:25h:
A költészet napján Szervét Tibor tolmácsolásában Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Pilinszky János, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Ferencz Győző és Lator László versei hangzanak el.
„Az előadás abszolút főnyereménye a zenés színpadon szintén debütánsnak számító Szervét Tibor, aki Arthur királyként színészi eszközeinek kedvenc morzsáit tudja bevetni. Amikor kell épp megértően nyugodt, vagy szerelmesen lágy, illetve naivan idióta királyt mutat.
Remélhetőleg hosszú évekre berendezkedhetünk arra, hogy a Madáchban továbbra is az aktuálisan futó Broadway sikerek igényes, pazar és színvonalas prezentálását fogjuk kapni. Erre a Spamalot is kiváló precedens.”
(Arthur-díj és meseország - így lesz a történelmi paródiából igazi show = Hírszerző, 2011.03.12.)
"Higgins professor álomszerepében Szervét Tibor cinikus könnyedsége, jólnevelt udvariatlansága arat, úgy ejti ő a becsmérlő szavakat, bizony felérnek egy simogatással... Ritmusa, tempója tökéletes, a legjelentéktelenebb apróságnak is képes hatásos hangsúlyt adni. Alpári közönségességét is tündéri báj lengi át, vaskos hanghordozása érzékeny melódiákat rejt, művi rongyai csodálatos termetet.
Petrik Andrea teljes színészi vértezetben pattan elő az aljavilágból és válik könnyed metamorfózissal csábító úri kisasszonnyá. Minden gesztusa ül, makacs sértettséggel vívja szócsatáit: nem csapja le a labdát, szavai visszhangzó csodaként még sokáig ott vibrálnak a térben.
A Jelen és a Jövő, két Nagy Generáció szürreális találkozása maradéktalan élménnyé varázsolta az elpusztíthatatlan vígjátékot."
Pygmalion---Valló Péter---Radnóti Színház = FeHér Elefánt, 2011. március 4.
Nos, ez az angol úr nem finomkodik, nem bájolog. Őszinte, nyers modorú agglegény, akinek meggyőződése, hogy ő nagyon jól elvan a maga munkaszeretetből épített fellegvárában… ahova azonban betör a problémáival, érzelmeivel a valós élet, amely ellenállhatatlannak látszik…
Ezt a helyzetet Szervét Tibor olyan valóságosan küzdi meg, hogy mi végig annyira drukkolunk, mintha egy mai barátunkról lenne szó.
Petrik Andrea Elizája ebben az átalakulásban SzT méltó párja, ahogy eljut a kóbor lány ízes beszédétől a kifejező, finom arcjátékokon át az ízig-vérig nőig.
Ezt a harcot nagyon elegánsan ellensúlyozza a mindig udvarias, figyelmes, türelmes Pickering ezredes, Bálint András. Mindenki dől a kacagástól, ahogy Szombathy Gyula poentírozza a lány apját, Doolittle urat. A precízen fontoskodó, savanyú házvezetőnő tökéletes, mint Eliza ártatlanképű hódolója is, vagy mint a professzor méltóságteljes édesanyja és igencsak életszerű vendégei. Igen, a Radnóti Színház megint különös élményt, kitűnő előadást hozott létre. :)
'A rendező: Szirtes Tamás' beszélgetésen volt részlet a Spamalotból is és ott volt SzT is:
"Műsorvezető: - Szervét Tibor is megérkezett, aki ugyan nem volt soha tagja a Madáchnak, bár tiszteletbeli tag, mert hiszen játszik a Spamalotban.
Szervét Tibor: - Nem igazán tudom, hogy keveredtem a képbe. Ott találtam magam egy meghallgatáson, egy szigorúan XX. századi lakásbelsőben, valamilyen prózai előadás díszlete állt ott a Madách Színház színpadán. Nagyon furcsa helyzet volt ilyen fotelok között arról énekelni, hogy "Arthur a britek királya", dehát az ember belevág. Nem tudom egész pontosan megítélni, - pláne így ebből a visszafényképezett állapotból -, hogy mi volt Tamás arcán, de hosszú habozás, hosszú időkérés volt még utána, hogy mások is jönnek. Aztán egy ilyen kedves hang azt mondta, hogy "Tiborkám, hát vágjunk ebbe bele!" Így kerültem oda." VIDEÓ
A Radnóti Színház legújabb bemutatója Bernard Shaw Pygmalion című vígjátéka.
a szívet melengető hamupipőke-történetben, ahol a szegény virágáruslányból bálkirálynőt faragnak,
Szervét Tibor játssza Higgins professzort, az érdes modorú nyelvészt. Ő ajánlja az előadást:
"A Pygmalion színes és - általában - nagyon sikeres múltra tekinthet vissza. Olyan szerző műve, aki vitriolos humorral, éles elmével, és bizonyos fokú szociális érzékenységgel rendelkezett. Ez ebben a művében is jelen van, és mi megpróbáljuk még mindehhez hozzávarázsolni két ember furcsa egymásra ébredését, egy találkozást, ami két, fényévnyi távolságról érkező-közeledő férfi és nő között történhet-történik-történhetne... Egy nyelvészprofesszor és egy szinte-gyerek virágáruslány meséje. Szándékaink szerint ez igen mulatságos lesz, és remélem, megérinti mindenkinek a szívét."